Készült: 2024.04.26.06:01:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (1999.09.28.), 38. felszólalás
Felszólaló Dr. Bogár László
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sokkal rövidebb ideig szeretném a tisztelt Ház türelmét igénybe venni, nagyon röviden a következőket szeretném elmondani. 1990 szeptemberében fogadta el az Országgyűlés a LXX. számú törvényt, amely megszüntette a társadalmi szervezetek kezelői jogát az állami tulajdonú ingatlanokra. Ezzel egyidejűleg a társadalmi szervezetek ingyenes használati jogot szereztek. A törvény 1991. június 30-ai határidővel írta elő a kormány számára, hogy tegyen javaslatot a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosítására.

Az elmúlt kilenc év során azonban sajnos nem sikerült átfogó rendezést kimunkálni, csupán részterületeken születettek törvények a témával kapcsolatban. Ilyen volt az 1991. évi XXVIII. számú, többek között a szakszervezeteket a volt SZOT jogán megillető állami tulajdonú ingatlanok ingyenes használati jogának rendezésére irányuló törvény, majd az 1996. évi LXV. törvény, amely az úgynevezett sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére volt hivatott, és 1997-ben - miután a parlamenti pártok képviselői nem tudtak konszenzust elérni - önálló képviselői indítvány alapján fogadta el a tisztelt Ház ezt a bizonyos CXLII. számú, a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényt, amely érintette az állami tulajdonú, korábban a szakszervezetek kezelésében volt ingatlanokat is.

A kormány most ez utóbbi törvény módosítására tesz javaslatot. Ennek az az oka, hogy a törvény végrehajtása során számos, a társadalmi szervezetek működését nehezítő, esetenként kifejezetten hátrányosan érintő körülmény merült fel. A hatályos törvény különbséget tett a társadalmi szervezetek között az ingatlanszerzési jogosultság tekintetében, vagyis ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtett. A szakszervezetek, részben a nem kellően pontos megfogalmazás következtében is, a többi társadalmi szervezettől eltérően korlátozó feltételek nélkül szerezhették meg a korábban kezelésükben volt ingatlanokat, és ez sérti az alkotmányos elveket.

(9.50)

Ezért a törvényjavaslat a társadalmi szervezetek közötti esélyegyenlőség megteremtésére irányul. A szakszervezetek a törvényjavaslat elfogadása esetén a többi társadalmi szervezettel azonos feltételek mellett juthatnak állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogához. A kormány a törvénymódosítás útján arra törekszik, hogy a társadalmi szervezetek tekintetében - ideértve hangsúlyosan az 1990. évet követően megalakult új szervezeteket is - javítsa a működés feltételeit.

A törvénymódosítás révén megvalósuló pontosabb szabályozás elősegíti, hogy a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok jobban szolgálják a társadalmi szervezetek megfelelő működését. Ebből eredően a kormány azt javasolja, hogy a társadalmi szervezetek ne csak az elhelyezésükhöz szükséges irodát és az ezekhez szorosan kapcsolódó szociális valamint egyéb ingatlanok, ingatlanrészek tulajdonjogát szerezhessék meg, hanem az alapszabályukban, alapító okiratukban rögzített működési céljaikat szolgáló ingatlanokat is.

Az eddigieknél egyértelműbben jut kifejezésre az a törvényalkotói szándék, hogy az állami tulajdonú ingatlanokat a társadalmi szervezetek a tevékenységük szerint indokolt mértékben szerezhessék meg ingyenesen. Ebből az is következik, hogy azon ingatlanokra nem tarthatnak igényt, amelyeket az elmúlt évek során folyamatosan 50 százaléknál nagyobb mértékben nem a saját működési céljaikra hasznosítottak.

Jogos érdeksérelem orvoslására irányul azon javaslatunk, amelynek elfogadása esetén lehetővé válik, hogy elsősorban ne az a szervezet kapja meg az állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogát térítésmentesen, amely az 1990. évi törvény hatálybalépésekor kezelőként volt bejegyezve, hanem az a szervezet, amely az ingatlant azóta jogszerűen, folyamatosan, saját tevékenységi céljaira használja. Ez a törekvés jut kifejezésre abban, hogy nemcsak a társadalmi szervezetek országos központjai, hanem tagszervezeteik is megszerezhetik a tulajdonjogot, továbbá olyan szervezetek is, mint a volt szakszervezeti művelődési intézmények, amelyek hosszú évek óta önállóan, jogszerűen, a szakszervezetek támogatása nélkül használják az ingatlanokat. A tisztelt Ház számára benyújtott törvényjavaslat több ponton egyértelművé teszi a hatályos törvényi rendelkezéseket annak érdekében, hogy a végrehajtás jogszerű feltételei rendelkezésre álljanak.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által az 1997. évi CXLII. törvény módosítására kimunkált javaslat összességében arra irányul, hogy a társadalmi szervezetek - ezen belül is az 1990. évet követően megalakult szervezetek - működési feltételei javuljanak. Meggyőződésem szerint a polgári társadalom fejlődését érdemben befolyásoló társadalmi szervezetek jobb körülményei közvetve a demokratikus állampolgári jogok gyakorlását is elősegítik. Ezért kérem, hogy a tisztelt Ház a törvényjavaslatot fogadja el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai