Felszólalás adatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúria mint a Legfelsőbb Bíróság jogelődje a 2011. évi igazságszolgáltatási reform eredményeként napjainkra nemcsak formálisan kapta vissza régi patinás nevét, hanem a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztásával egyidejűleg jelentős új hatásköröket is kapott. Ez nemcsak a legfelsőbb bírósági fórum átszervezése, hanem történelmi igazságtétel is volt, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, hanem sokkal korábban. A Kúria tehát örököse annak az évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mércének, mely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat, s amely által a magyar igazságszolgáltatás jogállamivá és európai színvonalúvá emelkedett. Így vált a Kúria napjainkra a XXI. század követelményeinek is megfelelően működő, korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé, amelynek egyik kiemelt feladata a jogegység követelményének biztosítása, a jogbiztonság további erősítése érdekében.

A kontinentális jogrendszerekben, így hazánkban is már régóta megfogalmazott igény az igazságszolgáltatással szemben, így a Kúria által is megkülönböztetetten megfogalmazott elvárás, hogy ne születhessenek, ne szülessenek egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Kúria kiemelt feladata teljesítésével át akarná alakítani a magyar jogrendszert egy precedensen alapuló angolszász típusú jogrendszerré.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúria által kialakítandó mind teljesebb jogegység ügyét nagyban elősegítik a joggyakorlat-elemző munkacsoportok is, melyek felállítására szintén a 2011. évi igazságszolgáltatási reform teremtett lehetőséget. A törvény értelmében a Kúria elnöke jogosult a vizsgálati tárgykörök meghatározására. 2012-ben a Kúria öt elemzőcsoportot állított fel.

Rendkívül fontosnak tartom azt az igyekezetet, hogy a Kúria a munkacsoportok személyi összetételét illetően újraalakításának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy az elemzőcsoportok munkájába minél szélesebb körben bevonja az alsóbb fokú bíróságok felkészült bíráit is, ugyanis a perek eljárásrendjéből kifolyólag a legújabb problémákkal elsőként ezek a bíróságok, illetőleg bírák találkoznak. Az irány tehát jó. Kifejezett álláspontom, hogy a felmerült kérdések kellő időben történő egyértelmű tisztázásával a különböző bíróság előtti peres ügyek sokaságát lehetne lényegesen rövidebb idő alatt befejezni, s ezzel az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát erősíteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük most, melyek azok az új jogosítványok, amelyek a Kúriát 2012. január 1-jétől megilletik. Helyi önkormányzati rendeletek megsemmisítése, amennyiben azok az alaptörvényen kívül más, magasabb szintű jogszabályba ütköznek; a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása; népszavazással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása; bírói döntés ellen irányuló úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz sikeressége esetén a konkrét jogvitában az alkotmányellenes helyzet megszüntetésének, eljárási eszközeinek meghatározása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kiemelkedő jelentőségű a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, ugyanis ezáltal egyrészt a jog már magát a bírói döntést is az alapjogi sérelem lehetséges eseteként ismeri el, másrészt pedig ezáltal is az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz kifejezetten bírói döntés ellen is irányulhat. Ebből következően a bíróságok jogalkalmazó, jogértelmező tevékenysége közvetlen alkotmányos kontroll alá kerül.

A Kúria ezzel kapcsolatos feladatai pedig abból adódnak, hogy hazánkban az alkotmánybíráskodás nem része az igazságszolgáltatásnak, így az Alkotmánybíróság csak azt döntheti el, hogy a meghozott ítélet összhangban van-e az alaptörvénnyel vagy nem. Ezért az alaptörvény-ellenesnek bizonyult bírói döntés megsemmisítése nem jelenti egyúttal a jogvita lezárását is, ugyanis a Kúriának kell döntenie arról, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja-e, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott új határozathozatalát rendeli esetleg el. Ezek az új jogosítványok természetszerűleg többletfeladatokat is róttak a Kúriára és annak elnökére. Az új feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett a Kúria figyelt arra is, hogy eleget tegyen a hagyományos kötelezettségeinek, a felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, melyek szintén a jogegység fontos eszközei.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Dr. Darák Péter úr, a Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján benyújtotta az Országgyűlésnek "A Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében" című beszámolóját. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a 2013. október 14-ei ülésén megtárgyalta, és egyhangú döntése szerint, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta. Mindezek alapján kérem, hogy támogassák önök is a Kúria elnökének beszámolóját.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)