Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nehéz azok után a szavak után erről a témáról beszélni, amit az előbb az alkotmányügyi bizottság kisebbsége nevében felszólaló képviselő úr mondott, aki azt mondta, hogy az Országgyűlés alkotmányellenesen működik. Ez engem megdöbbent, de a véleményt mondó képviselőt minősíti.

Azért mégis idéznék az alkotmányból három mondatot. Az első így hangzik: "Magyarország köztársaság." A második: "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." A harmadik: "A Magyar Köztársaságban a pártok az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a három mondat is azt mutatja - nem, mintha ezzel az alkotmányhoz kellene fordulnunk, elég egyszerűen a saját történelmünket visszaidéznünk -, hogy Magyarországon 1990 óta demokratikus többpártrendszer létezik. A demokratikus többpártrendszer olyan alkotmányos intézmény, amelynek az a lényege, hogy a pártok egymással versengenek, és a pártok között esélyegyenlőség van, mégpedig olyan szempontból van esélyegyenlőség, hogy ugyanolyan eséllyel indulnak a választók bizalmának megszerzéséért.

Ezek között a körülmények között, ahol a demokratikus többpártrendszer írja elő az államnak, hogyan kell viszonyulnia a pártokhoz, elfogadhatatlan az, ha az állam különböző mércével mér, és különbözőképpen viszonyul a pártokhoz. Az állam csak egyformán viszonyulhat a pártokhoz. Ennek a helyzetnek teljesen ellenkező megoldása volt, amikor 1990-ben az akkori parlament jóváhagyta azt a helyzetet, amely mára már sajnos tízéves múltra tekint vissza, miszerint az egyik pártnak több száz ingatlant juttatott az állam, míg a többi pártnak 12-15 vagy egynéhány ingatlant.

Hogyan is alakult ki az a helyzet, amelyben megszületett az 1990. évi LXX. törvény, amely alapján a pártok ingatlanhasználata most igen aránytalan? Ez a törvény mindenképpen a békés átmenetnek, a rendszerváltás körüli időszaknak tudható be. Az akkori Országgyűlés a békés átmenet érdekében úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Pártot - mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogi értelemben vett jogutódját - olyan helyzetbe hozza, hogy bizonyos engedményt tesz annak érdekében, hogy a magyar társadalom ne szenvedjen károkat az átmenet esetleges negatív következményei miatt.

A Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként az MSZP az MSZMP-ingatlanok közül kiválogatta, kimazsolázta azokat, amelyekről úgy ítélte meg, hogy a saját működése szempontjából szüksége van rá. Ezeknek az ingatlanoknak a száma - ahogy az előbb a miniszteri expozéban államtitkár úr elmondta - mintegy 470-re tehető, ebből az MSZP akkoriban 386 ingatlanról döntött úgy, hogy ő bizony azokat megtartja. Ez az összes ingatlannak - azoknak, amelyeket egyáltalán a pártok az állami vagyonból használnak - ha darabra nézzük, több mint 80 százaléka, ha pedig négyzetméterre nézzük, akkor sokkal nagyobb az arány, mert az állami ingatlanok több mint 90 százalékát a Magyar Szocialista Párt használja.

Valóban folyik egy számháború, én is osztom azok véleményét, akik azt mondják, hogy számháború folyik. Persze, azért a helyzet eléggé egyértelmű, mert nem az a kérdés, hogy a Magyar Szocialista Párt jelenleg 386 állami ingatlant használ-e vagy csak 250-et, hanem az a meglehetősen aránytalan és szemléletes helyzet, hogy például a Fidesznek 12 állami ingatlanja van, a Szabad Demokraták Szövetségének 18, a Magyar Demokrata Fórumnak pedig 19 állami ingatlanja van. Ehhez képest az a kérdés, hogy az MSZP háromszáz vagy kétszáz ingatlant használ-e, eltörpül. Az aránytalanság kirívó. Jelenleg az állami ingatlanoknak több mint a négyszeresét használja az MSZP, mint a többi párt.

Ráadásul a Magyar Szocialista Párt az elmúlt tíz évben ezeket az állami ingatlanokat nem is használta minden tekintetben az 1990. évi LXX. törvénynek megfelelően, hanem törvénytelenül engedett át jó néhány ingatlant. A Miniszterelnöki Hivatal és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felmérése szerint legalább 76 olyan ingatlanról tudunk, amelyet a Magyar Szocialista Párt törvénytelenül átengedett. Az más kérdés, hogy ők úgy gondolják, a pártingatlan önkormányzathoz való átengedése közcélokat szolgál. Ez igaz, ezt én is osztom, csakhogy ők nem rendelkezhettek az ingatlan használatával, a használat átadásával, hiszen a törvény egyértelműen kimondja, hogy másnak semmilyen más célra nem engedhető át ez az ingatlan.

Természetesen nemcsak önkormányzatoknak engedtek át ingatlanokat, hanem olyan felháborító példákat is lehet találni, mint például a pécsi Németh László utca 16. szám alatti helyiség, amely MSZP-pártiroda, de egyébként még egy söröző és egy pizzéria is működik benne; vagy a pécsi Tüzér utca 3. szám alatti ingatlan, amelyben autósiskola és horgászegyesület is működik. Gyomaendrődön a Kossuth utca 3. szám alatti MSZP-irodát részben a Munkáspártnak engedte át a Magyar Szocialista Párt, ennek a politikai vetületei igazán érdekesek. A gyulai Vásárhelyi Pál utca 2. szám alatti ingatlant több kft.-nek - Gyulabau Kft., Meg-óv Betéti Társaság, Békés Tourist Kft., Aranyprizma Kft. - engedte át úgymond szívességi használatra a Magyar Szocialista Párt.

S még tovább lehetne sorolni a példákat. A legszemléletesebb és legkirívóbb példa a leányfalui Móricz Zsigmond utca 115. szám alatti ingatlan, amely eredeti funkcióját tekintve pártüdülő volt az MSZMP-időkben. Ezt egy Villa nevű első osztályú étterem használta, és használja jelenleg is. Tudomásom szerint ez év februárjára az MSZP-nek végre sikerült megszabadulnia ettől az ingatlantól, de addig a Villa étterem működött benne és ma is ott működik. Ez az ingatlan önmagában 2057 négyzetméter alapterületű. Ha jól emlékeznek vissza, tisztelt képviselőtársaim, a kormány most azt javasolja, hogy maximum 5 ezer négyzetmétert használjon egy párt.

(10.40)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Erre a helyzetre egyértelmű megoldást jelent a kormány által beterjesztett két törvényjavaslat. Az első törvényjavaslat kimondja azt, hogy a pártok milyen mértékben használhatnak állami ingatlanokat, és kimondja azt, hogy ezt a mértéket meghaladó ingatlanjaikat vissza kell adniuk az államnak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. A második törvény azt határozza meg, hogy a már megtartott és a maximális darabot meg nem haladó ingatlant milyen jogi feltételekkel használhatják a pártok.

Úgy gondolom, hogy ez a két törvényjavaslat nemcsak megoldja azt a problémát, hogy a pártok valóban arányosan és igazságosan használják az állami ingatlanokat, hanem ez a két törvényjavaslat az én megítélésem szerint legalább annyira érdeke a Magyar Szocialista Párt választóinak, mint a jobboldali pártok választóinak. A mai napig is bízom még abban, hogy a Magyar Szocialista Párt meg fogja változtatni eddigi álláspontját, és pozitívan áll ehhez a törvényjavaslathoz, bízom abban, hogy el fogják fogadni azt az elvet, hogy ha már az állam támogatja a pártokat, akkor azt csak azonos elvek alapján teheti meg. Abban is bízom, hogy a Magyar Szocialista Párt konzultálni fog saját választóival, fogadóórákon kikéri a véleményüket, és megkérdezi tőlük, hogy vajon helyes dolog-e az, hogy egy pártnak ilyen előjogai, ilyen privilégiumai vannak a mai magyar demokráciában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak néhány szót azokról az elvekről, amelyek a most elénk terjesztett két törvényben szerepelnek, azokról az elvekről, amelyeket a kormány a parlamentnek javasol elfogadni. Továbbra is fennmaradna a pártok által használt ingatlanok tekintetében az ingyenes használat, ingyenes használati joga lenne ezeknek a pártoknak, de a fenntartási, felújítási terheket, valamint a közterheket természetesen a pártok viselnék. Kizárólag az ingatlant mint fizikai egységet adná át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a pártoknak, minden egyéb terhet természetesen a pártoknak kell viselniük - ez így helyes szerintünk is.

A pártok kizárólag ügyviteli, ügyintézési vagy tanácskozási tevékenységre használhatják ezeket az ingatlanokat. Ez nagyon fontos új eleme a két törvényjavaslatnak, mert ahogy láttuk az előző időszakban, az elmúlt tíz évben is törvény rendelkezett arról, hogy valamely párt használhasson állami ingatlant, de sajnos azt is láttuk, hogy olyan célokra engedték át, ami köszönő viszonyban sincs egy párt normális működésével, például nem valószínű, hogy egy söröző ennek a célnak megfelel.

A pártok ingyenes használati joga megszűnik akkor, ha egymást követő két parlamenti választáson a párt kiesik a parlamentből. Ezt méltányos megoldásnak tartjuk, hiszen miközben a parlamentbe újonnan bejutó párt jogot szerez arra, hogy állami ingatlanokat kapjon, közben az a párt, amely kiesik a parlamentből, automatikusan első alkalommal még nem veszíti el az ingatlanjait, de az a párt, amely második alkalommal sem tudta elérni az 5 százalékos küszöböt, mindenképpen jogos, ha a közpénzekből ilyen mértékű támogatásban, állami ingatlanok használatában nem részesül.

Szeretnék arról beszélni, hogy mi lesz a sora azoknak az ingatlanoknak, amelyek meghaladják azt a bizonyos harminc ingatlant - a törvény úgy szól, hogy harminc ingatlan, maximum ötezer négyzetmétert használhatnak a pártok. Tudomásom szerint pillanatnyilag a Magyar Szocialista Pártot érinti egyedül ez a rendelkezés, a Magyar Szocialista Pártnak vissza kell adnia azokat az ingatlanokat, amelyek meghaladják a harminc darabszámot, illetőleg az ötezer négyzetmétert. A Magyar Szocialista Pártnak bőven van ideje arra, hogy ezt a törvényi rendelkezést végrehajtsa, ugyanis a törvény megfogalmazásában a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül kell végrehajtani a törvényt. Ha jól számoljuk, ezt körülbelül őszre fogjuk elérni, hiszen most tárgyalja a parlament a törvényjavaslatot. Mire a köztársasági elnök úr majd kihirdeti, illetőleg a törvény hatályba lép, és onnan még kilencven napot rászámolunk, őszig bőven van ideje a Magyar Szocialista Pártnak arra, hogy az állami ingatlanjait önkormányzati vagy esetleg más tulajdonban lévő ingatlanokkal váltsa ki.

Főleg azért mondom ezt, mert jelenleg az Állami Számvevőszék álláspontja egyértelművé tette, hogy a pártok önkormányzati ingatlanokat ingyen nem kaphatnak, kizárólag bérleti díj fejében. Ezért azt kell mondanom, hogy az önkormányzati ingatlanok ezentúl egyenértékűek lesznek a saját magántulajdonú ingatlanokkal. Ha egy párt önkormányzati ingatlant akar bérelni, akkor valószínűleg ugyanolyan bérleti díjért kell bérelnie azt az ingatlant, mintha egy magánszemélytől vagy egy kft.-től bérelné.

A törvény tartalmaz szankciókat is arra az esetre, ha a Magyar Szocialista Párt nem adná vissza az ingatlanokat az államnak. Mégpedig kártérítést kell fizetnie, olyan mértékű kártérítést, amelyik a piaci bérleti díjnak megfelel. Ha a jövőben bármelyik párt az állami ingatlant, amelyet megkapott használatra, az eredeti céljától, mégpedig az iroda rendeltetésétől eltérő célra használja, akkor akár a bérleti díj háromszorosáig terjedő fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha ilyen előfordulna, azt hiszem, nem éri meg egyetlen pártnak sem, hogy eltérő rendeltetésre használja az ingatlant.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül szeretnék arról beszélni, hogy miért most kerül sor ennek a törvénynek az elfogadására. Abban a vitában, amely a törvény megszületése, a törvény beterjesztése előtt, a nyilvánosság előtt zajlott, sokan felvetették azt az érvet, hogy vajon miért tíz év után kell ezt a kialakult helyzetet megbolygatni. Akik érveltek e helyzet fenntartása mellett, valahogy azt mondták, hogy ez már történelmileg így alakult ki, és bizony a jogbiztonságot veszélyeztetné, ha itt valamifajta változás történne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kifejtsem azt a véleményemet, hogy megítélésünk szerint az igazság mindig aktuális, soha nem lehet késő egy igazságtalan döntést helyrehozni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)