Felszólalás adatai

DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Így, a vita vége felé elkerülhetetlen, hogy ne ismételjem egy-két képviselőtársamat, és ha ezt teszem, akkor azért teszem, mert a saját választókerületemben hasonlóan vagy esetenként még pregnánsabban jelentkeztek a problémák.

A beszámoló pénzügyi részéhez tulajdonképpen nem értek, nem is ez a feladatom. Amit tapasztaltam az első időszakban: egy-két, szakmailag esetleg nem kellően felvértezett, kisebb önkormányzat az elszámolások beadásában, a határidők megtartásában gondban volt, emiatt egy esetben képviselői közbenjárásra is szükség volt, hogy az anyagiak pénzügyi része intéződjön.

El kell mondani, hogy az a vizes sorozat, amely a mi térségünkben, Makó és környékén már tavaly februárban kezdődött, folytatódott a Medárd napi és a Medárd napot követő esőzésekkel. Sajnos, továbbterjedt ez december és január hónapban a rendkívül kiterjedt belvízzel, és sajnos a jelenlegi árvízhelyzettel folytatódik. Titkon reméljük, hogy valamikor ennek a folyamatnak vége lesz.

Szakértőktől sokszor rosszallóan hallom azt, hogy ilyen nagy árvíz, illetve belvíz egyes szakértők szerint csak 70-80 évenként, mások szerint 120 évenként fordul elő. Emiatt tulajdonképpen a nagyon részletes és nagyon szakszerű védműveket fölkészülés és egyebek vonatkozásában, technikában nem érdemes... - mert ez sosem térül meg. Én azt mondom, hogy mindig a maximális rosszra kell készülni, még akkor is, ha ez 70-80 vagy esetleg 120 évenként fordul elő.

A lakott területen belüli belvízkároknál többször tapasztaltam azt, hogy az elmúlt 20 évben is olyan építési engedély történt kiadásra, amely tulajdonképpen a víz természetes folyásának irányába esett; nem beszélve a régebbi építésű épületekről. Azt kell mondani, hogy az építési hatósági felülvizsgálatoknál, illetve az építési hatósági eljárásoknál, engedélyek kiadásánál mindenféleképpen figyelemmel kell lenni - különösen az Alföld laposabban lévő, mélyebb fekvésű részein - az engedélyek kiadására és hosszú távon a felelősség viselésére.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a lakosság sem vette az elmúlt években, évtizedekben komolyan a belvizet, nem vette komolyan a saját levezető csatornáit a házak előtt, a gépkocsibejárókat esetenként eltömeszelték, nem látták el dudával, ezenkívül a levezető árkokat szeméttel és egyéb dologgal dobálták tele, tehát az állampolgári fegyelem bizonyos fokozódására, az állampolgári figyelem felhívására is szükség van.

A külterületek belvízproblémája, vízproblémája valóban külön dolog, és itt megint rámutatok arra, hogy már a rendszerváltozást követően - de esetenként az előtt is - nem történt kellő odafigyelés. Az elmúlt évtizedekben végrehajtott melioráció során létesült művek, árkok, átemelők, zsilipek, ezek műszaki tartozékai esetében tulajdonképpen még a tulajdon sincs minden esetben tisztázva. A technikát, a szivattyúmotort, a kapcsolót, az egyéb dolgokat leszerelték, és ezek újraindítása még napjainkban is probléma.

A probléma - mint Vincze képviselőtársam is említette - a levezető csatornák tulajdonjoga, ami esetenként állami tulajdonban, esetenként víztársulati, esetenként önkormányzati, esetenként magántulajdonban van, ami nem lenne baj, hogy kinek a tulajdona, ha ezek a levezető csatornák az elmúlt évtizedekben, legalábbis az utolsó években karban lettek volna tartva. Sajnos, az az általános gyakorlat, hogy a vízlevezető csatornák karbantartása nemcsak évekre, hanem évtizedekre visszavezethetően nem történt meg, és gyakorlatilag annak a csapadékmennyiségnek a levezetése, ami most lehullott, a levezető csatornák rendben lévő állapotában simán megtörténhetett volna. Nyilvánvalóan néhány technikai eszközt, szivattyúmotort s a többit biztosítani kellett volna.

A parasztság összefogásáról annyit, hogy meg kell védenem egy kicsit a saját választóimat: amikor nagy baj van, akkor igenis összefognak, hajlandók rá. Jó, kell hozzá egy szervező, kell hozzá egy képviselő, kell hozzá egy polgármester, de úgy érzem, hogy akkor mennek ezek a dolgok.

Jómagam azt kell hogy mondjam, hogy a kormány hozzáállását maximálisan pozitívan értékelem, és amennyiben a kormány és a helyi politikai erők, a helyi közélet vezetői és szereplői pártállástól függetlenül összefognak a bajban, úgy érzem, hogy az sokszor többet ér, mint a bőségesen adott forint. Tehát helyi viszonylatban elsősorban a helyi lehetőségeket is kihasználva kell megvalósítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)