Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szóval, igen, államtitkár asszony, erről beszéltem. Ne haragudjon, nem válaszolt a kérdéseimre! Én nagyon világos, konkrét kérdéseket tettem fel önnek a visszaélések kapcsán, annak kapcsán, hogy miért van benne ez, hogyan lehet egyáltalán kétféleképpen részt venni a szavazáson. Azt kérdeztem öntől, hogy erre milyen biztonsági garanciák vannak, hogyan fog történni egyáltalán ezeknek az adatoknak a cseréje. Azt is megkérdeztem öntől, hogy mi történik azután, miután az adatok cseréje a választást megelőzően hat héttel megtörtént. Ezeket a kérdéseket tettem fel, és én azért kértem öntől, hogy szíveskedjen részt venni a vitában, mint ahogy erre nem volt hajlandó, hogy ha majd olyan választ tud adni, ami nekünk nem elfogadható, akkor arra utána, mondjuk, tudjunk reagálni. (Nacsa Lőrinc: Válaszolt!  Dr. Zsigmond Barna Pál közbeszól.) De képviselőtársaim, ne haragudjanak, ez nem a maguk dolga, egyébként meg nem önöktől kérdeztem, hanem a kormány képviselőjétől. Most az előző napirendnél egyébként némileg belecsúsztunk a mostaniba, úgyhogy talán ez most egy picit rövidebb lesz, mert elég sok minden elhangzott már az előzőben, amit én egyébként alapvetően itt szerettem volna elmondani, csak itt folyamatos válaszra ingereltek fideszes képviselőtársaim. Még azért egy megjegyzést oda szabadjon: igen, Zsigmond képviselő úr, az előző vitában ugyanarról beszéltünk, a felbontott borítékokról, amelyeket újracsomagoltak, amelyekkel kapcsolatban felmerül az a gyanú, képviselő úr, hogy azokat újracsomagolták, ráadásul gyanúsan egy helyről érkezett ezek közül a borítékok közül nagyon sok, méghozzá Délvidékről (Nacsa Lőrinc: Érvénytelen lett!), amelyek nem abban a borítékban voltak. Ezzel kapcsolatban bizony a sajtóban nagyon komolyan merült fel annak a gyanúja, hogy ezt szervezetten bontogatták fel és csomagolták újra. (Nacsa Lőrinc: Érvénytelen lett!)

És képviselő úr  de, majd akkor a jegyzőkönyvet meg fogjuk nézni , ön felszólított: ön azt mondta, hogy aki azt akarja, hogy levélben is tudjon szavazni, az jelentkezzen be Londonban, ön ezt mondta az előző vitában. Jól illeszkedik ez abba a sorba egyébként, amit Tilki Attila képviselő úr is mondott. Sajnálom, hogy nincs itt, de várom majd a Nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti jegyzőkönyvét, ahol Tilki képviselő úr arról beszélt nemes egyszerűséggel, hogy akik külföldre költöztek, azoknak a magyarsága egyébként is megkérdőjelezhető, mert itt hagyták Magyarországot. Azért ez az önök tényleges hozzáállása ehhez a kérdéshez.

No de térjünk mégis azért vissza egy picit ahhoz, amiről ez a napirend szól, bár jóval kisebb lelkesedéssel veszek most már részt ebben a vitában az előző tanulságai alapján.

(14.50)

Ugye, ahogy azt az előző napirendnek a vitájában is hangsúlyoztuk, hogy a jogelvvel mi magunk egyetértünk, azt nem kifogásoljuk, nyilvánvalóan lényegében egy jogharmonizációról van szó, hogy ahogy az országgyűlési választásokon lehet lakcím nélkül szavazni, úgy lehessen az európai parlamentin is, mi ezzel is egyet tudunk érteni. Mint ahogy a Jobbik álláspontja kezdettől fogva következetesen az, hogy minden magyarnak jár az állampolgárság, ezt mi sokkal hamarabb is így gondoltuk már, mint ahogy ezt a Fidesz-KDNP megtette volna, de örülünk, hogy ezek a lépések az elmúlt években megtörténtek. Megalakulásunktól fogva azt gondoljuk, hogy minden magyarnak jár az állampolgárság, és ennek elválaszthatatlan része a szavazati jog. Itt gyakorlatilag egy továbblépésről van szó az ő esetükben.

A levélcsomagok kapcsán lévő problémákról az előbb beszéltünk, ebbe nem szeretnék még egyszer belemenni. Amibe viszont szeretnék belemenni, és ezt továbbra is problémásnak tartjuk, az pedig a regisztráció kérdése. Erről eddig még itt nem volt szó.

Önök annak idején úgy alkották meg az ezzel kapcsolatos törvényeket, bármilyen ellenzéki támogatás nélkül értelemszerűen és természetesen, hogy azok, akik lakcímmel nem rendelkeznek és levélben szavazhatnak, egy tíz évre szóló regisztrációt tudnak tenni. Ez azt jelenti, hogy az ő számukra tíz éven keresztül Magyarország postázza a levélcsomagot. Az előző választáson is felmerült már annak a gyanúja, hogy ez gyakorlatilag lehetővé teszi azt, hogy halottak nevében szavazatokat lehessen leadni. Hiszen ha a hozzátartozók  és ez nem is mindig várható el a gyászban, de nem is mindig tudnak erről egyáltalán , ha a hozzátartozók akár egy külhoni magyar, akár egy máshol élő magyar esetében nem értesítik a magyar hatóságokat arról, hogy haláleset történt, akkor az a személy Magyarországon akár még kilenc és fél éven keresztül is regisztrált, választásra jogosult állampolgárként van nyilvántartva. Neki a családja kapja a szavazási levélcsomagot, amely szavazási levélcsomagot egyébként nem ajánlott levélként kell feladni, tehát átveheti más is, mint a címzett, és ezekkel a borítékokkal, ezekkel a szavazatokkal így vissza lehet élni.

Arról nem is beszélve, és ez kiderült akkor, amikor Pálffy Ilonát kérdeztem ezzel kapcsolatban egy rendezvény keretében még valamikor február környékén, és nem tudott rá megnyugtatóan és érdemben válaszolni, hogy nem lehet minden kétséget kizáróan bebizonyítani azt, illetve igazolni azt, hogy a regisztrációnak a meghosszabbítását valójában az adott állampolgár kérte, mert ennek nincsenek meg a technikai garanciái. Azaz, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy ha valaki a regisztrációt követően nem sokkal elhunyt, akkor utána ő még 8-9-10 éven keresztül regisztrált állampolgár, és az ő nevében akár családtagja, akár ismeretlenek, bárki más ezt a regisztrációt meg tudja hosszabbítani, az ő címére a szavazati levélcsomag kiérkezik.

Na de, ez még hagyján, hogy ez így történik, mondjuk, Erdélyben vagy Délvidéken, na de mi lesz akkor majd külföldön, képviselőtársaim? Majd, amikor Amerikába meg Ausztráliába, meg nem tudom, hova fog még Magyarország az adott illetőnek a regisztrációt követő 9. évben is még levélcsomagokat küldözgetni, amikor az illető már lehet, hogy régóta nem lesz ott, vagy lehet, hogy már régóta meghalt adott esetben? Tehát ezzel az időtartammal mi továbbra sem tudunk egyetérteni.

Értelemszerűen ez az önök politikai céljait szolgálja továbbra is, azért, hiszen a határon túli szavazatok döntő többségét be tudják gyűjteni. Az viszont már sokkal macerásabb lenne, hogy minden egyes választásra újra és újra kelljen mindenkinek regisztrálni. Főleg úgy, hogy pontosan tudjuk, hogy hogyan történt az állampolgárok regisztrálása. Legtöbben azt sem tudták, hogy egyáltalán a választásokon regisztráltak. Választási csalás határát súrolja az, amit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelt a Minority SafePack-aláírásokkal Erdélyben, amikor az európai kisebbségvédelmi egyezményt támogató aláírásokhoz odaírták alulra apró betűvel, hogy aki ezt aláírja, az egyben egyébként regisztrál a magyarországi választásokra is. Tehát önök ilyen módon toborozták a szavazóikat a határon túlról, hogy csak egy példát mondjak, de tudnék még legalább ötöt egyébként. Értelemszerűen azért, mert nyilván ez a regisztráció nehéz, és inkább benne hagyják a csalásoknak és a visszaéléseknek a lehetőségét.

Ezzel együtt is a legkorrektebb és a legbiztonságosabb továbbra is az lenne, ha minden egyes választás alkalmával, aki a választáson részt szeretne venni, az töltsön ki egy regisztrációt. Aki tényleg részt szeretne venni, és nem az, akit valaki le szeretne a faluból szavaztatni Székelyföldről vagy akárhonnan máshonnan. Tehát, aki magától úgy gondolja, hogy ezen a választáson részt szeretne venni, aki van annyira tudatos állampolgár, hogy érdeklik a magyarországi események, ő valószínűleg fog értesülni a sajtóból és a médiából arról, hogy mikor fog történni a választás, és hogyan kell a választásokon részt venni vagy a választásokra regisztrálni. Értelemszerűen a cél nem ez; a cél az, hogy minél több állampolgárnak az adatát összegyűjtsék, minél több állampolgár számára tudjanak levélszavazatokat kézbesíteni, és közben pedig olyan jogszabályokat alkotnak és olyanokat hagynak életben, amely tág teret nyújt a levélszavazatokkal való visszaéléseknek.

Legyen szó az újracsomagolásról és a felbontás gyanújáról, amit ismét fenntartok, és ismét elmondom, hogy felmerült ez a gyanú, és önök még ráadásul lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez még egyszerűbb legyen, és még kevésbé lehessen lebukni, ha valaki erre vetemedne. Legyen szó a halottak nevével vagy halottak szavazataival való visszaélésről, vagy legyen szó arról, hogy egész egyszerűen ezeket a borítékokat, tekintve, hogy nem személyesen kell őket kézbesíteni, ezeket bármilyen módon, bárki be tudja gyűjteni, és ahhoz hasonló visszaéléseket lehet ezzel elkövetni, amelyeket egyébként annak idején a kopogtatócédulákkal el lehetett követni, amely rendszer ellen viszont önök felléptek, és ezt nagyon helyesen megszüntettük. Ugye, emlékszünk arra is, hogy a kopogtatócédulákkal mi történt: feltört postaládák sora. Ugyanúgy van lehetőség sajnos ezekkel a szavazatokkal való visszaélésre is.

Nem túlzottan megnyugtató az, hogy most már ezt a rendszert az egész világra ilyen tömegével kiterjesztjük, hiszen ezt is akkor tízéves regisztrációhoz kell kötni, és akár sok év elteltével is majd a nagyvilágba küldözgetjük szanaszéjjel a szavazási levélcsomagokat olyanoknak, akik már elköltöztek, vagy adott esetben már el is hunytak, csak erről éppen Magyarország nem tud.

Az a kérdésem  közben felmerült egy másik aggály, ez az előző vitában jutott egyébként eszembe , hogy mi van azokkal az európai uniós állampolgárokkal, akik kettős állampolgárok, és egyetlenegy európai uniós államban ennek ellenére nincsen lakhelyük. Velük mi történik? Ön felsorolta, hogy mely országokban lehet ezt a törvényt alkalmazni. Mondjuk, vegyük például Hollandiát, ön ugye említette Hollandiát.

Na most, mi van akkor, ha valaki holland-magyar kettős állampolgár, és most éppen Buenos Airesben lakik már három éve, és ott van az állandó lakcíme, és szeretne részt venni az európai uniós választásokon? Mi a garancia, ki lehet-e szűrni, van-e garancia arra, hogy ki lehet-e szűrni, mondjuk, Hollandia és Magyarország között azt, hogy neki ne legyen kettős szavazata? Lehet, hogy a kérdés egyszerű, és csak nekem tűnik bonyolultnak, de akkor majd megválaszolják. Ez most hirtelen jutott eszembe egyébként, számos más feltevés mellett, amit államtitkár asszony volt szíves nem megválaszolni az előbb sem.

És nem tudok ebben a vitában sem elmenni amellett, hiszen itt most két javaslat szervesen illeszkedik egymáshoz, hogy miközben a tanácsi határozat, amelyet az előbb tárgyaltunk, és amelyre a törvényjavaslat hivatkozik, számos lehetőséget ad és számos lehetőséget biztosít a választásokkal kapcsolatban arra, hogy az egyes tagállamok, így Magyarország bizonyos kötelezettségeket vállaljon vagy bizonyos új intézkedéseket bevezessen. Mi továbbra is problémásnak tartjuk, hogy ezek közül önök egyetlenegyet tartanak csak fontosnak, ez pedig a levélszavazás intézménye, és más kérdésekkel, így például akár az elektronikus vagy internetes szavazás  a kettő nem ugyanaz nyilvánvalóan  lehetőségének a megteremtésével pedig nem szeretnének foglalkozni.

Na, de van a javaslatnak egy másik, ennél lényegesen problémásabb pontja, amire viszont azt mondjuk, hogy ezzel viszont elviekben sem tudunk egyetérteni, és bár próbáltam figyelni, de nem emlékszem rá, hogy államtitkár asszony erre különösebben kitért volna, ez pedig a bírói felülvizsgálat kérdése, kedves képviselőtársaim. Ugyanis a bírósági felülvizsgálat helyébe mindenhol a közigazgatási perindítás kerül akkor, ha valamilyen vita van itt a választási eredmények kapcsán vagy valamilyen csalásnak a gyanúja merül fel, és így mindenhol a közigazgatási bíróságokhoz kerülnek a választási rendkívüli jogorvoslatok. Azokhoz a közigazgatási bíróságokhoz, amelynek az élére önök a NER hű szolgáját és katonáját, Patyi Andrást kívánják ültetni. Így gyakorlatilag a közigazgatási bíróságok lényegében választási különbíróságokként fognak funkcionálni, amelyeknek a függetlenségét mi erősen kérdésesnek látjuk.

(15.00)

Patyi András az elmúlt évek során számos poszton, számos módon bizonyította már feltétlen lojalitását az önök által nemzeti együttműködésnek csúfolt rezsimhez. Ezt a tavaszi kampányban is megláttuk már számos alkalommal; sokunknak égett az emlékezetébe az, amikor még Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tette szóvá, hogy te kis bírságbajnok, vagy valahogy így hangzott el ez a vicces, szállóigévé vált mondat.

Emlékszünk arra az ábrázatra, amit Patyi professzor akkor vágott, arra a megszeppent és meghunyászkodó ábrázatra, amit akkor a miniszterelnökkel szemben mutatott, aki kritika tárgyává tette, hogy véletlenül egy alkalommal merészelte megbüntetni, ha jól emlékszem egyébként, azért, mert a miniszterelnök úgy gondolta, hogy 2-3 éves gyermekek közé kell menni kampányolni, és óvodákban kell Rákosi elvtársat megszégyenítő módon kampánytevékenységet folytatnia. Na, önök ehhez a Patyi Andráshoz meg ezekhez a közigazgatási bíróságokhoz akarják telepíteni a választásokkal kapcsolatos jogorvoslatokat. Feltételezem, hogy ezeknek a bíróságoknak a többi tagja vagy a többi bírája is minimum Patyi András-nagyságú és -lojalitású figurákból fog majd állni. Efelől semmilyen kétségünk nincsen.

Ungár Péter képviselőtársam felvetette azt, amin egyébként, őszintén szólva, én is gondolkodóba estem, főleg államtitkár asszony produkciója kapcsán, hogy önök egyáltalán tényleg azt akarják-e, hogy az ellenzék ezeket a javaslatokat támogassa. Mert ha azt akarnák, akkor kapnánk választ a kérdéseinkre. Ha azt akarnák, akkor garanciákat látnánk arra, hogy nincsen lehetőség visszaélésekre. Ha azt akarnák, hogy mi ezt támogassuk, akkor például ebbe a javaslatba, amely alapvetően arról szól, hogy a levélben szavazás lehetőségét biztosítsuk a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők számára, nem raknák bele a saját pártállami rezsimjük építésének egy újabb kockakövét és egy újabb mérföldkövét, mégpedig a közigazgatási bíróságokhoz rendelését a választási rendkívüli jogorvoslatoknak.

Nem gondolom, vagy nehezen tudom elképzelni, hogy az ellenzék bármely képviselője számára elfogadható lenne az, hogy önök pártbíróságok alá akarják rendelni, pártemberek által irányított (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)  és most lehet tiltakozni ellene, hogy jaj, szégyelljem magam, felháborító , pártlojalitással rendelkező emberek által irányított bíróságokhoz akarják rakni a választási jogorvoslatokat, ezzel akár a választások végeredményét is befolyásolva. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk. Egy fél percet kérek szépen még, elnök úr, vagy annyit sem. (Derültség a Jobbik soraiból.  Az elnök csenget.) Azt kérem önöktől, hogy fontolják meg ennek a javaslatnak a kettéválasztását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)