Felszólalás adatai

PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A mondandómban szeretném először a jelenlegi helyzetet néhány adattal és aránnyal jellemezni, majd a kitűzendő, kitűzhető célról szeretnék beszélni, a különböző feltételekről és a módosítókról.

A mai helyzetet azzal lehet jellemezni, hogy 1999-ben 893 710 szabálysértés vált ismertté. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha az előbbi 600 millióhoz viszonyítjuk, akkor minden 600. szabálysértés válik ismertté. 18 800 személyi sérüléses baleset történt, 1283 személy halt meg.

Milyen körülmények, milyen tényezők, milyen szabálysértések okozták a baleseteket? A balesetek döntő többsége a járművezetők hibájából volt, 15 százalékát az ittas állapot okozta, 27 százalékát a sebesség helytelen megválasztása, 21 százalékát a szabálytalan irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás és 23 százalékot az elsőbbségi jog meg nem adása. Ha nagyon egyszerűen akarjuk jellemezni, akkor ez a négy tényező nagyjából hasonló arányban szerepel az okok között.

(17.40)

Az a véleményem, hogy ki kell tűznünk azt a célt, hogy jelentős mértékben csökkentjük a szabálysértéseket, megóvunk körülbelül hétszáz emberéletet; már az előző mondandómban jeleztem, a nemzetközi összehasonlítás szerint - azokban az országokban, amelyekben a pontrendszert használják -, ha az arányt a lakosságra és a balesetszámra vetítjük, körülbelül hétszáz életet fogunk megmenteni, de egyébként is milliárdokat jelent a balesetek elkerülése a társadalomnak.

Még mielőtt a cél elérésére rátérnék, jelzem, hogy a Társadalomkutató Intézet csinált egy felmérést, megkérdezte a járművezetőket, hogy előfordult-e az adott közlekedési szabály megsértése. Nyilván, nem voltak érdekeltek a járművezetők abban, hogy túlozzanak, abban sem - mivel névtelen volt -, hogy kevesebbet mondjanak, tegyük fel, hogy ez egy nagyjából jó becslés. Sárgán átmegy a járművezetők 90 százaléka, biztonsági öv nélkül vezet a 75 százaléka, a sebességhatárt túllépi a 80 százaléka - ez nagyjából a tapasztalatainknak is megfelel -, a tilosban parkolást körülbelül 45 százalékra lehet tenni. Úgy néz ki, hogy ha csak százszor ül be egy gépjárművezető a járművébe egy év alatt, és nagyjából két-három szabálysértést követ el egy úton, kijön a hatszázmillió - ennyit a jellemzésről.

Mit kell tenni a cél eléréséhez? Rozgonyi képviselő úr már mondta, és a MIÉP a tárgyalásokon jelezte, hogy fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy valóban eléri-e a célját a pontrendszer, hiszen elemeztük a lengyel példát, ahol nem volt kiugró változás - ez ráirányította a figyelmet arra, hogy egyéb tényezők is befolyásolják a balesetszámot és a gépjárművezetők fegyelmezettségét. Az egyéb tényezők között első helyre teszem a felderítés valószínűségét. Hasonlóan, mint a bűncselekményeknél, a felderítéstől való félelem tartja vissza az elkövetőt, és várhatóan itt is a felderítéstől való félelem tartja majd vissza. Arról van szó, hogy ha csak minden hatszázadik esetben lepleződik le a szabálysértés, akkor valószínűleg nem lesz meg a kellő ereje ennek a rendszernek.

Éppen ezért hoztam szóba azt, hogy van egy lehetőség, amivel ugrásszerűen meg lehet növelni az ellenőrző kapacitást. Ezt néhány mondattal szeretném jellemezni. Azt javaslom, hogy a Belügyminisztérium írjon ki pályázatot arra, hogy külső vállalkozások vásárolják meg a technikai rendszereket, biztosítsák a személyzetet, és ellenőrzött körülmények mellett a felderítést segítsék; a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a szabálysértés felderítésének költségeit megtéríttessük a szabálysértővel.

Amikor hatszázmillió szabálysértéssel állunk szemben, akkor a rendőri létszám nem tudja megvalósítani azt, amit megálmodott Göndör képviselőtársam, hogy egymillió jogosítványt elvegyenek egy-két hét alatt - nekem megvan a rossz szokásom, hogy rögtön elkezdek számolni, ha valaki mond valamit -, ehhez 18 millió pontot kellene két hét alatt kiosztani. Hány ezerre rendőrre tetszett gondolni, képviselő úr, hogy ezt a 18 milliót két hét alatt kiossza? Szerintem itt ez egy kis túlzás volt, de tudom, hogy... (Göndör István közbeszól.) Igen, de számolással lehet a realitását ellenőrizni annak, amit mondunk, én meg számoltam. Ez egy kis túlzásnak tűnik, de tudom, hogy jóindulatú Göndör képviselő úr is az üggyel kapcsolatban, még akkor is, ha az elfogadottságával kapcsolatban vagy bizonyos szabályokkal kapcsolatban nézetkülönbségünk van.

Folytatnám. A Tárki közvélemény-kutatása alapján biztosan állítható, hogy a vezetők 70-80 százaléka túllépi a sebességhatárt, és 10-20 százalék ittasan vezet, de azt is meg kell mondanunk, hogy a lakosság 78 százaléka nem utasítja el a rendszert, és csak a maradék 22 százalék utasítja el. Ha be is vallják a vezetők, hogy sokszor sértik meg a szabályokat, nem utasítják el azt, hogy egy fegyelmezettebb szituációba kerüljenek. Célunk az, hogy a közlekedés biztonsága növekedjen, és ez azáltal növelhető elsősorban, ha a gépkocsivezetők a szabályokat szem előtt tartva ülnek a volán mögé. Azért van szükségünk erre a szabályozásra, hogy azt a vékony réteget szűrjük ki az összes vezető közül, amely ténylegesen veszélyezteti az utakon közlekedőket sorozatos és direkt szabályszegéseivel.

Nem gondolom, hogy csak genetikai okokból lehet ilyenfajta agresszív viselkedést találni, lehetséges az is, hogy valakinek a járművezetéshez szükséges képességei korlátozottak, de akkor úgy gondolom, a jogát korlátozni kell a járművezetésre, hiszen nemcsak magának, hanem másnak is veszélyt jelent - ezt a kérdést egy kicsit külön kezelhetjük a többitől. És vannak azok, akik egyszerűen fegyelmezetlenségből, megszokásból, egy korrigálható viselkedés folytán sértik meg a szabályokat. Ha ezek az emberek a pontszámok gyűjtése közben nem veszik észre azt, hogy meg kell állni, akkor úgy gondolom, a költségvetésre nem terhelhetjük rá az oktatásukat. Egyébként a külföldi példák szerint pszichiátriai, illetve pszichológiai vizsgálatnak is alávetik azokat, akik sorozatosan sértik meg a szabályokat, hiszen közveszélyesek. Nem gondolom, hogy figyelmetlenségből származó pontokból össze lehet gyűjteni a tizennyolcat, ugyanis a figyelem a pontszámok gyűjtése közben javulhat és javul is.

A körülményekről még annyit hadd mondjak el, hogy tájékoztatott a kormány képviseletében Felkai államtitkár úr a megbeszélésen, hogy előkészületben van a sebességhatárok emelése: az országúton 80-ról 90-re, az autóúton 100-ról 110-re és az autópályán pedig 120-ról 130 kilométer/órára. Arról is tájékoztatott bennünket - megnyugvással vettük tudomásul -, hogy egy általános tábla-felülvizsgálat következik, ami során a kintfelejtett, a tévedésből kint lévő vagy értelmüket vesztett táblákat áttekintik. Talán azokat is át kellene tekinteni most ennek kapcsán, amelyeket a növényzet takar el, és ezért okoznak balesetet.

A mondandómat nem tudtam tíz percbe belesűríteni, megpróbálom majd a következő alkalmak során folytatni. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)