Készült: 2024.09.20.04:21:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2000.09.28.), 289. felszólalás
Felszólaló Dr. Csáky András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:59


Felszólalások:  Előző  289  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Türelmesen kivártam, pedig a vita kapcsán az embernek időnként elkezdett viszketni az ujja, hogy kétpercest kérjen, ugyanis megmondom őszintén, hogy nem tudom, mi az, hogy álságos, dacára annak, hogy szoktam olvasni, meg tudok is olvasni. Az-e az álságos, hogy egy bizottsági ülésen a hasonló indítványok közül az ember a frakciótárs vagy a koalíciós társ indítványát támogatja, vagy inkább az az álságos, hogy egy adóvitánál az adó mérséklése mellett érvelünk, mondván, hogy a gazdaság helyzete ezt lehetővé teszi, aztán majd amikor jön a költségvetés és a különböző fejezetek, akkor pedig azt hiányoljuk, hogy miért nem adunk többet a különböző fejezetekhez, hisz a gazdaság helyzete ezt lehetővé teszi? Nem tudom, hogy ez nem álságos-e.

Nem tudom, az nem álságos-e, hogy fölállunk és azt mondjuk, hogy a szegényekhez nem jut semmi, jóllehet nagyon jól tudjuk, hogy hál' istennek egy elég jó, nem tökéletes, de elég jó olyan szociális rendszer működik az országban, amely több csatornán keresztül juttat az arra rászorulóknak anyagi javakat, illetve egyéb javakat. Nem tudom. Az én véleményem szerint inkább ez az álságos, de miután eredetileg nem akartam ebben a vitában részt venni, csak kihasználom azt, hogy a türelmem rózsát termett és végre szót kaptam, ezért visszatérnék a tárgyhoz.

A törvényjavaslat III. fejezetében a vegyes rendelkezések között húzódik meg a 271. § (3) bekezdése, amely valóban igen gondos olvasást igényelt, és különösképpen az indokolás gondos olvasását igényelte, hogy rájöjjünk arra, miről is szól ez a módosítás. Nagyon szívesen várok, ha képviselőtársaim befejezik, akkor folytatom. (Keller László, dr. Veres János és Molnár László beszélgetnek.)

A módosítás az 1997. évi CIII. törvény, a jövedéki törvény 87. §-ának (14) bekezdését hatályon kívül kívánja helyezni. Ez az idézett paragrafus arról szól, hogy a cigaretta árusítása 2001. december 31-éig automatából is megengedhető. Tehát a kormányjavaslat azt mondja, hogy ezt töröljük el, azaz 2001. december 31-e után is lehetne - reményeim szerint nem fog bekövetkezni - automatából is cigarettát vásárolni. A 319. szám alatt jegyzett módosító indítványomban kezdeményeztem, hogy ez a rész kerüljön ki a törvényből, tehát maradjon ez a majdan életbe lépő tilalom hatályban.

Két dologgal indokolnám ezt a módosító javaslatomat. Az egyik tulajdonképpen magával a törvényhozással, a törvényalkotással és a joggal összefüggő, a másik inkább szívemhez közelebb álló és komolyabbnak tűnő, az egészségügyi része. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy lassan talán már elmúlt két éve, hogy tárgyaltuk és végül elfogadtuk - illetve nem, bocsánat, csak egy év telt el, múlt év tavaszán - az 1999. évi XLII. törvényt a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.

Engedjék meg, hogy idézzem a tisztelt Ház által elfogadott törvény 5. §-ának (2) bekezdését, mely kimondja, hogy dohánytermék kereskedelmi forgalomban a 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki, és hogy ezen szabály megszegésének konzekvenciája legyen, a 7. §-ban az ezt a szabályt megszegőket büntetéssel fenyegeti a törvény, méghozzá a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó kötelezettségek elmulasztása esetén minimum 50 ezer, legfeljebb 100 ezer forint bírság fizetendő.

 

 

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

 

Tehát úgy gondolom, ez már önmagában indokolná azt, hogy igenis 2002-től ne lehessen automatából cigarettát venni, hisz saját magunknak mondanánk ellent, amikor hatályban tartunk olyan rendelkezést, ami egyszerűen a korábban elfogadott törvényünk ellenőrzését és véghezvitelét lehetetlenné teszi.

S ez valahol átvisz a másik sokkal jelentősebb, sokkal komolyabb indokomhoz, hisz akkor, amikor erről a törvényről vitatkoztunk - és elég komoly viták voltak -, akkor abban mindannyian egyetértettünk, hogy hazánk népegészségügyi állapota indokolttá teszi azt, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy morbiditási, mortalitási mutatóink valamit javuljanak.

Akik foglalkoznak vele, tudják, de hát akik nem foglalkoznak vele, azért hadd tájékoztassam tisztelt képviselőtársaimat, hogy hazánkban évente több mint 12 ezer honfitársunk hal meg például tüdődaganatban, és a szakemberek egyöntetű álláspontja szerint nemcsak a tüdőrák, hanem az egyéb daganatos megbetegedések, szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásában is a dohányzásnak vezető, igen komoly szerepe van.

 

 

(15.10)

 

Vita volt abban - nyilvánvalóan elsősorban a gazdasági környezet miatt még a kormány részéről is bizonyos kérdésekben ellenállás volt -, hogy ezekről a bevételekről a költségvetés nem mondhat le. Ugyanakkor a humán szféra folyamatosan - én ugyan első generációs országgyűlési képviselő vagyok, de ha visszafelé az ember elolvassa a tíz év hasonló jellegű vitáit, láthatja - próbálta az éppen aktuális kormányzattal megértetni azt, hogy az esetlegesen itt elvesztett forintok, illetve itt kieső bevételek középtávon, hosszabb távon busásan megtérülnek. Nagyon nehéz felmérni annak a gazdasági következményeit, hogy a népegészségügy mennyit vesz ki a központi költségvetésből. De bizonyos felmérések alapján mondható, hogy önmagában csak a dohányzás - a két szélső értéket említem - évente 30-70 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek, a táppénz, a halálozás miatt. Sajnálatos módon ezek a betegségek az aktív korban lévő honfitársainkat érintik elsősorban.

Amikor a nemdohányzók védelméről szóló törvényről vitatkoztunk, a végén abban egyetértettünk, hogy meg kell akadályozni, hogy a fiatalság rászokjon a dohányzásra, hozzászokjon ahhoz, mert ez a legjobb megelőzése a dolgoknak. Többen vagyunk gyarló emberek, akik ezzel a szenvedéllyel még mindig bírunk, saját példákkal tudjuk bizonyítani, hogy egy berögzült megszokásról való leszoktatás igen nehéz, időnként az ember úgy érzi, hogy jóformán lehetetlen, tehát az utánpótlás kialakulását kell mindenféleképpen megakadályozni. Az utánpótlás kialakulásának egyik megakadályozási módja - és ebben is többé-kevésbé egyetértettünk -, ha a hozzáférhetőség lehetőségét szűkítjük.

Ezért - összefoglalva - nagyon szépen kérem a képviselőtársaimat, támogassák e javaslatot. Miután ez a törvénymódosítás abszolút nem érinti a költségvetés részét, nem hiszem, hogy a dohánytermékek forgalmában, mondjuk, az automatákból vásárolt mennyiség számottevő lehetne, tehát kiesést semmiféleképpen nem okoz, azonban komoly szerepe lehet abban, hogy a fiatalság, az utánpótlás kontrollálatlanul ne jusson hozzá a cigarettához, hangsúlyozva azt a furcsaságot is, hogy be tudjuk tartani, illetve be tudjuk tartatni a saját magunk által korábban hozott törvényt. Úgyhogy elsősorban az egészségügyi okokra való tekintettel az egészségügyi bizottság konszenzussal támogatta ezt a javaslatot, és tájékoztatás szerint a költségvetési bizottság is túlnyomó többséggel vagy egyhangúlag elfogadta.

Kérem a képviselőtársaimat, mindannyian a saját frakciójukban adják át, hogy ezt a módosítást - mert sajnos a kormányzat nem fogadta be - vigyük keresztül a Házon.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  289  Következő    Ülésnap adatai