Felszólalás adatai

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Európai Néppárt): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy rövid hozzászólásomat egy személyes történettel kezdjem. Az elmúlt kormányzati ciklusban még a parlament alelnökeként Washingtonban jártam, s - Tilki Attila képviselőtársamhoz kapcsolódva - Jefferson ihletett meg, és elmentem az emlékműhöz. Szemlélődtem az emlékmű körül, egyszer csak 15-20 kisiskolás érkezett, természetesen szépen felöltözve, majd sorba rendeződtek, és hangosan, érthetően, szívből elmondták az amerikai alkotmány kezdősorait. Akkor mélyen magamba fordultam, és arra gondoltam, hogy a mi alkotmányunk vajon megérett-e erre. Ennek az átmeneti, ideiglenes, kurta-furcsa alkotmánynak a kezdősorai alkalmasak arra, hogy iskolában tanítsuk, egyáltalán, hogy szívből el lehessen mondani ezeket a sorokat? Aztán rájöttem, hogy nem. Szégyelltem is magam, de bevallom, egy kicsit irigykedtem is.

Akkor, képviselőtársaim, még csak álom volt, hogy Magyarországnak egyszer olyan alkotmánya lesz, amely első sorával a Jóisten segítségét kéri az ország előtt álló feladatokhoz és megmérettetésekhez. Olyan alkotmány, amely az emberi élet és az alapvető jogok fontosságát nevezi meg elsőként. Álom volt, képviselőtársaim, a nemzeti hitvallás, amely segítségével országunk méltó módon nyúlik vissza a több mint ezeréves hagyományainkhoz, kultúránkhoz, valamint az ország előtt álló időkre is pozitívan tekint.

Képviselőtársaim, a mostani alkotmány a jövő alkotmánya. Ez az alaptörvény európai szintű. A XXI. századnak szól, mert kevés olyan európai alkotmány van, amely a legfontosabb európai uniós irányelveket figyelembe veszi, vagy éppen az alapjogi chartából beemel tartalmában sorokat egy alaptörvénybe. Emberi jogi kérdésekben esetenként ez a szövegtervezet túl is mutat ezen. Hatvankét év után végre eljött az a pillanat, hogy lezárjunk egy korszakot, amely - valljuk be őszintén - egyáltalán nem illett bele, sőt sokszor megcsúfolása volt országunk korábbi történelmének és nemzetteremtő erejének.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy két-három olyan pontra felhívjam a figyelmüket, mindannyiunk figyelmét, amelyekben az alaptörvény véleményem szerint igazi áttörést jelent számunkra. Eddig példa nélkül álló módon ez a mostani tervezet valóban tudatosan épít a jövőre, hiszen most, amikor minden a gazdasági kormányzásról szól, amikor a tegnapi és a mai napon az Európai Unió vezetői éppen az európai gazdaságról beszélnek, a gazdasági kormányzás és az euró megerősítésén fáradoznak, akkor ez az alaptörvény kötelezettségként írja elő a fenntartható gazdálkodás megteremtését, valamint ezen túlmenően intézményesített szinten is védi közös értékeinket és nemzeti vagyonunkat.

Csak üdvözölni tudom, hogy az alaptörvény rögzíti a központi költségvetésre vonatkozó alapvető szabályokat, amelynek keretében úgynevezett adósságkorlátot állít fel, továbbá a közpénzek és a nemzeti vagyon a felelős és az ellenőrizhető gazdálkodás megnevezéssel fokozott védelemben részesül.

Az új alaptörvény szemléletében is új, hiszen kinyilvánítja az értékteremtő munkára alapuló gazdaságot, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást, valamint a közpénzügyekről szóló azon rendelkezéseket, amelyek végleg szakítanak a hiteltelen költségvetési politikával. Volt benne részünk bőven. Az új alaptörvény valóban új alapokat teremt, hiszen a jövőben nem fordulhat elő az, hogy a kormányok költségvetési számokat kozmetikáznak, netalán még hazudnak is, vagy valótlan adatszolgáltatásokat végeznek úgy a magyar emberek, mint az Európai Unió felé.

Ebből a szövegtervezetből végre kiérződik, milyen fontos az, hogy az olyan gazdasági válságok idején, mint amilyet az elmúlt egy-két évben egész Európa is megtapasztalt, egy biztos kapaszkodó legyen a kezünkben. Egy olyan szabályrendszer, amely nem kijátszható, nem csak a rövid távú érdekeknek szól, mindenki által elfogadott és tisztelt, amely olyan erkölcsi és szakmai biztosítékot jelent az állam működésében - és így átvitt értelemben a polgárok mindennapjaiban is -, ami valóban a rendszerváltó időkre emlékeztet mindnyájunkat. Akkor ugyanis éppen a Fidesz volt az, aki kimondta, hogy többé nem jöhet olyan politika, amely a jövő generációk eladósítására épít. Nem jöhet olyan politikai kurzus, amely gazdaságpolitikai alkuival és a kedvező rövid távú önös hasznok miatt felelőtlenül figyelmen kívül hagyja gyermekeink boldogulásának esélyeit.

Itt térnék rá röviden a másik nagyon fontos pontra, hiszen a fenntartható gazdálkodás, a felelős gazdálkodás, képviselőtársaim, nem kis részben demográfiai kérdés is. Az adórendszer pontosan ezt szolgálja: az új alaptörvény szerint figyelembe veszi az eltartottak számát, és elismeri a gyermekvállalással járó pluszterheket, vagyis egyértelműen a magyar családok boldogulását segíti elő. Mindezeken túlmenően pedig újszerű módon először megnevezésre kerülnek a szülők kötelezettségei gyermekeik felé, de ami még sokkal fontosabb, új elemként megnevezésre kerül, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni, ami a szolidaritás egyik legszebb példáját tárja elénk. Ha pedig a tágabb családot vesszük alapul, akkor ez a tervezet részletesen sorolja a nemzet kötelezettségeit, amelybe beletartoznak a határainkon kívül élő magyar közösségek mint összetartó erő iránt viseltetett felelősségünk is.

Fontos elmondani, képviselőtársaim, nagyszerű és felemelő érzés, hogy ez az alaptörvény úgy születik, hogy nem a fejünk fölött hoznak döntéseket, nem egy pártpaktumnak lesz az eredménye, hanem folyamatosan elmondhatta mindenki, akinek volt véleménye, részt vehetett intézményesített módon az alkotmányozás folyamatában. Képviselőtársaim, egyetlenegy dolgot sajnálok, azt, hogy ebben a folyamatban csak érintőlegesen vehetek részt. Nem jegyezhettem ezt az indítványt, a szavaimmal megerősíthetem, de a szavazatommal ezt nem tehetem meg.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)