Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Kérem, hogy a határozathozatal előtt foglaljanak helyet.

Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük a határozathozatalokat. Kérem önöket, ellenőrizzék, hogy képviselői kártyájukat elhelyezték-e a szavazógépben.

Tisztelt Országgyűlés! Most részletes vitára bocsátás következik. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló H/178. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az országgyűlési határozati javaslatot 277 igen szavazattal, 56 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékkel, valamint villamos távvezetékkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést T/187. számon megkapták.

Megadom a szót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Fónagy János államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény alapján kormányközi megállapodás létrehozása szükséges minden határt keresztező létesítmény, így az energetikai létesítmények esetében is. Ebben rögzíteni kell az épülő és meglévő földgázvezetékek és távvezetékek pontos helyét.

Az Országgyűlés előtt lévő megállapodás kiemelt célja a jogi feltételek megteremtése ahhoz, hogy a magyar-román államhatárt Csanádpalota és Nagylak között keresztező Szeged-Arad nagynyomású földgázszállító tranzitvezeték és hírközlési összeköttetés építési munkálatait a határsávban elkezdjék. Az új gázvezeték jelentősen növeli a délkeleti irányú földgáz-kereskedelem lehetőségét és erősíti az ellátásbiztonságot. A kereskedelmi szerződések alapján legkésőbb júliusban meg kell valósítani az összeköttetést. A földgázvezetékhez kapcsolódó építési és egyéb munkálatok finanszírozása és ütemezése a magyarországi és romániai beruházók közötti szerződések alapján történik. Magyar részről a beruházó a Földgázszállító Zrt.

A megállapodás kijelöli a Nabucco-földgázvezeték határmetszéspontját is, rendezi az összeköttetés munkálataival kapcsolatos jogi feltételeket, rendezi továbbá a meglévő, magyar-román határt keresztező villamos távvezetékek - a Sándorfalva-Arad, valamint a Békéscsaba-országhatár közötti 400 kilovoltos vezetékek - üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos munkálatokat.

Tisztelt Ház! A jogelőd Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a román partnerminisztériummal készítette elő a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint a villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodást, amelynek aláírására Budapesten, 2000. május 12-én sor került. Ahhoz, hogy a már megkezdett beruházás a vállalt határidőre befejezhető legyen, a megállapodást törvényben kell kihirdetni. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslat kihirdetését és ezzel hazai jogrendünkbe illesztését támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Először megadom a szót Gruber Attila képviselő úrnak, 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a többségi véleményt mondanám el. A bizottság megtárgyalta és részleteiben is megismerte a törvényjavaslatot, aminek a célja kettős. Részben a Csanádpalota és Nagylak közötti Szeged-Arad nagynyomású földgázvezeték, másrészről pedig a Sándorfalva-Arad 400 kilovoltos villamos távvezeték nyomvonala. Nagyon fontos mind a két vezeték, hiszen nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa energiabiztonságát biztosítja. A korábbi tárgyalások és a szakmai előkészítés után a bizottság úgy vélte, hogy mindkét mű, mindkét energiaszállító műtárgy fontos mind hazánk, mind Európa energiabiztonsága szempontjából, ezért támogatta a bizottság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Szávay István úrnak, szintén 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

SZÁVAY ISTVÁN, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom fogalmazott meg ellenvéleményt, és a vita kapcsán Gyöngyösi Márton képviselőtársam majd részletesen fogja ismertetni a véleményünket, ezért most a kisebbségi vélemény ismertetésével nem kívánok élni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Írásban előre bejelentkezett Kovács Tibor úr, az MSZP-frakcióból. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, 15 perces időkeretben. Öné a szó.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szinte hihetetlen, de egy tizenöt éves folyamat végére tesz most pontot minden valószínűség szerint az Országgyűlés. 1995-ben egy határ menti kormánytalálkozón ajánlotta fel az akkori magyar kormány, hogy az energetikai rendszereket szükségszerűség szempontjából célszerű lenne összekötni, és ekkor indult el az a folyamat, amely sajnálatos módon ilyen hosszú ideig tartott. Úgy gondolom, hogy azok az indokok, amelyek itt elhangzottak, hogy egyrészt a gázvezetékrendszerek, másrészt a villamosenergia-, illetve a távközlési rendszer - mert hiszen erről is szó van ezen beruházás kapcsán - összekötésre kerüljenek, ezt az elmúlt évek energetikai válsághelyzetei mindenképpen igazolták és indokolttá tették. Ez a nagynyomású gázvezeték, amelynek a létesítéséről most szó van, ma még egyirányú, Magyarországról Románia felé teszi lehetővé a gázkereskedelmet, de kiépül egy viszontirányú lehetőség is, ezáltal Magyarország gázellátási biztonsága is növekszik.

(17.00)

Arról is beszélni kell természetszerűleg, hogy előkészítő tárgyalások vannak Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal hasonló megállapodások létrejöttéről, és azért szeretnénk felhívni a kormányzat figyelmét, hogy próbálja meg ezeket a tárgyalásokat minél hamarabb befejezni, hogy ezek már ne tartsanak 15 évig, és az az energetikai biztonsági rendszer, amely ezen összekötések kapcsán itt Közép-Európában létrejönne, szolgálná valamennyi nép, valamennyi nemzet energetikai ellátási biztonságát.

Ennek alapján - miután az előző kormány jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a megállapodás létrejöjjön - az MSZP-frakció támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Gyöngyösi Márton képviselő úrnak, a Jobbik-frakcióból. Öné a szó, képviselő úr, 15 perces időkeretben.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás céljai nagyon dicséretesek. Átolvastuk a szerződést, és azt látjuk, hogy minden szerződésben meghatározott cél nagyon jól hangzik és nagyon dicséretes. Igen, mi is úgy gondoljuk, hogy a Magyarország és Románia közötti együttműködésre szükség van a földgáz- és a villamos távvezetékekkel kapcsolatban; az energiaellátás biztonságának a növelése igenis stratégiai cél; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére hangsúlyt kell fektetni; a villamosenergia-kereskedelem fejlesztése fontos a nemzetünk szempontjából; a kölcsönösen előnyös együttműködésre szükség van a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés érdekében.

A megállapodást aláíró minisztériumok gazdasági társaságokat jelölnek ki a megállapodás megvalósítása érdekében, tehát azt már látjuk, hogy a megbízott kivitelezők jól fognak járni ennek a szerződésnek az aláírásával. Azonban azt az egyet nem látjuk, hogy a magyar nemzet érdekei miképpen kerülnek előtérbe, milyen módon fogja őket figyelembe venni az ország ennek a törvénynek az elfogadásával. Hiszen a sürgősségi tárgyalást azzal indokolta a bizottság és a tisztelt Ház, hogy egy kötbért kell kifizetni. Nem látjuk indokoltnak e szerződés ilyen gyors ütemű megvitatását és megszavazását.

Az csak az általános indoklásból derül ki, hogy 3300 kilométer hosszúságú gázvezeték megépítése miatt van szükség ennek a gázvezetéknek a kiépítésére. 31 milliárd köbméter gáz szállítására lesz kapacitálva ez a gázvezeték, 2018-ra fog megvalósulni, és mindez 7,8 milliárd euróba fog kerülni. A magyar és a román érdekek érvényesülése mellett összeurópai érdekekre is történik hivatkozás. Úgy gondolom, a sürgősség még nem teljesen indokolt ebben a kérdésben, hiszen azt az egyet még nem tudjuk, hogy a Nabucco-gázvezetékben honnan lesz gáz. A közép-ázsiai térség jelenleg elég sok változáson megy keresztül, jelenlegi ismereteink szerint a gáz mennyisége és mértéke, amennyire a Nabucco-vezetéket kapacitálják, még nem áll rendelkezésre.

Tehát kérdezem én: nem igaz-e az a népi bölcsesség, miszerint először kell mérni és utána vágni? Mielőtt a jelenlegi gazdasági állapotunkban belefogunk egy ilyen költséges projekt kivitelezésébe, aminek a pontos adatairól még semmit nem tudunk, nem lenne-e érdemes elvégezni egy olyan költség-haszon elemzést, amit minden beruházás előtt, minden nemzeti érdekekre hivatkozó ország vagy kormány elvégez? Hogyan lehet diverzifikációról beszélni olyan esetben, amikor nem vagyunk tisztában azzal, hogy honnan fogunk gázt tölteni ezekbe a vezetékekbe? Szabad-e ilyen beruházást megkezdeni akkor, amikor Magyarország egy soha nem látott gazdasági válságból próbál talpra állni?

A jelenlegi helyzetben és a jelenlegi geopolitikai viszonyok között azt lehet, érdemes tudatosítani, hogy a Nabucco nem a legéletképesebb projekt, hiszen nem látjuk - kétséges vállalkozás -, hogy ezt a gázmennyiséget, ami a diverzifikációhoz szükséges lenne, a Nabuccón keresztül meg fogja-e tudni Magyarország kapni. Jelenleg egyetlenegy projekt tűnik kivitelezhetőnek és ésszerűnek, ez pedig a Déli Áramlat és a közelünkben lévő oroszországi gáz megszerzése.

Bennünket azért küldtek a Magyar Országgyűlésbe - nemcsak bennünket, hanem tisztelt képviselőtársaimat is -, hogy felelősen járjunk el a nemzeti szempontból fontos és sorsdöntő kérdésekben. Az energiaellátás ilyen kérdés, ezért kérem önöket, hogy ennek a felelősségnek a tudatában döntsenek egy ilyen hosszú távú kötelezettségvállalásról, és a bizonytalan hasznot hajtó Nabucco-projekt kérdésének eldöntésénél erre is legyenek figyelemmel.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Valóban, azért nem rendes hozzászólásra jelentkeztem, mert két perc bőven elég arra, amit el akarok mondani.

Az Európai Parlamentben is lezajlott a Nabucco-vezeték vitája, ahol a többség támogatta. Barroso elnök erőteljes érveket hozott fel, miután elmondta, hogy ez az a projekt, amely Törökországot tudja összebetonozni az Európai Unióval, amikor aláírta Ankarában ennek a projektnek a szerződését. Az meglehetősen kétséges, hogy erre az összebetonozásra milyen mértékben van szükség.

Egy volt világos, hogy akik a konzorciumban részt vesznek, akik ezt megépítik, azok kizárólag a rendszert építik meg. Azt senki nem garantálja, hogy ebbe milyen módon kerül be forrás, és Putyin elnök a következőket mondta el: mindenki annyi rozsdás vascsövet fektet be a földbe, amennyit csak akar, csak tudjon bele gázt tölteni; és sajnos tett is annak érdekében, hogy azokat a potenciális gázmezőket, amelyekkel meg lehetne ezt tölteni, felvásárolta. Tehát a diverzifikációra szükség van, csak pontosan ebben az esetben ezt látjuk teljesen bizonytalannak, hogy az építtetőkön kívül, akiknek ez hasznot hoz, vajon valóban a földgázellátást is tudja segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, kettőperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak a tisztánlátás kedvéért: ez az expozé alapjaiban nem a Nabuccóról szól, hanem a román-magyar nagynyomású gázvezetékről, ami arról szól, hogy baj esetén Magyarország Romániát, illetve Románia Magyarországot meg tudja segíteni.

(17.10)

Az egy más kérdés, hogy egy másfél évtizede folyó folyamatot felhasznált a szakma arra is, hogy a közelmúltban előkerült vezetékek esetleges határmetszéspontjait kijelölje. Ez igaz a Nabuccóra - de ez egy elvi lehetőség -, valamint az elektromos távvezetékekre, ami viszont valóban aktuális dolog. Tehát alapjaiban ez a magyar-román, illetve román-magyar nagynyomású interkonnektor-rendszerről szól, és határmetszéspont ügyében, hogy ne kelljen arra megint 10 évet várni, kijelöli egyben a Nabucco esetleges későbbi határmetszéspontját is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Gruber Attila képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Öné a szó.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdeklődve hallgattam Gyöngyösi képviselőtársam expozéját. Szinte már-már a Gazprom fogadatlan prókátoraként tűnt föl, hiszen itt a Déli Áramlat elsőbbségét kezdte feszegetni, de azt hiszem, hogy ennek az anyagnak mégsem ez a csúcspontja. Itt nem alapvetően egy Nabucco vagy Déli Áramlat közötti vitáról kellene beszélnünk, hanem arról, amit a jobbikos képviselőtársaim nem igazán éltek meg, amikor az elmúlt esztendőkben többször voltunk nagyon komoly energetikai csapdahelyzetben, amikor az egyirányú gázszállításokban fennakadások történtek. Talán nem kell senkinek sem felidézni azt az eseményt, amikor például Magyarország tudta kisegíteni Szerbiát gázzal.

Nos, úgy vélem, hogy ez a törvényjavaslat és az ebben szereplő megállapodás kifejezetten hasznos, és egy elemét képezi majd a későbbiekben - remélem - megvalósuló NETS-programnak, ami egyfajta körgyűrűt fog kiépíteni hazánk részvételével, hogy Közép-Kelet-Európa gázellátása minden irányban biztosított legyen oda-vissza, tehát kelet-nyugati, észak-déli irányában. Ezért fontos ez a kérdés, és nem helyezném ezt a kérdést a megépülendő Déli Áramlat vagy a Nabucco-vezeték vitája elé.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Két percre Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. (Moraj az MSZP padsoraiban.)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Számomra ez a most napirenden szereplő javaslat azért gyanús, mert mind a két olyan párt egyetért ebben a kérdésben, amely két párt mindegyike eddig leszerepelt a nemzeti érdekek transzatlanti érdekekkel szembeni következetes képviseletében, és ez mindenképpen aggályos körülmény. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Aggályos azért is másrészt, mert ez a javaslat nem a kérdés globális és átfogó megoldására törekszik. Mint ahogy Gyöngyösi Márton képviselőtársam nagyon részletesen megemlítette ezt a problémakört, el kell dönteni, hogy hosszú távon milyen energiaszerzési irányba fordul Magyarország, és nem egy átmeneti gyorssegély eszközével kell foglalkozni, hanem a tartós megoldás irányába kell fordulni, és ebben nem feltétlenül az USA és a nyugati nagyhatalmak által preferált Nabucco-rendszer lesz az igazi, azt gondolom. Csatlakozom Gyöngyösi Márton képviselőtársamhoz ebben.

Másrészt nemrégiben a tisztelt Ház tartotta meg azt az emlékülését június 4-e alkalmával, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján, amelyen sajnos nem volt módom részt venni, mivel Versailles-ban képviseltem a Magyar Országgyűlést és a választókat is egyúttal, és kifejezésre juttattam, hogy a trianoni békediktátumot nem lehet és nem szabad elfogadni, sem a párizsi békerendszert; annak felülvizsgálatára kell törekedni.

Ez a mostani javaslat azért is téves és hibás, mert a jelenlegi határokat mint egy adott körülményt, egy adott tényt fogadja el, ebből fakadóan számomra, és úgy gondolom, a Jobbik-frakció számára sem elfogadható.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. További kétperces hozzászólásra jelentkezett Jávor Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már itt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam arról beszélt, hogy stratégiailag kell gondolkodni az energiapolitikáról, akkor egy ennél is tágabb kontextust hoznék be.

Azt gondolom, hogy Magyarország energiabiztonsága, jövőbeli energiafüggetlenségének záloga nem egy Oroszországhoz hozzákötő gázvezeték melletti egyoldalú kiállás, nem az, hogy Magyarország egy olyan országhoz próbálja kötni magát energetikailag, amely az elmúlt időszakban több példán is bizonyította, hogy ezt az energetikai kártyát, ami a kezében van, előszeretettel használja nemzetközi nyomásgyakorlásra, hanem egyrészt diverzifikálni kell az energia-hozzáférést. Ebbe belefér akár több gázforráshoz való kapcsolódás is, de mindenekelőtt csökkenteni kell Magyarország energiaigényét, energiahatékonysági, épületszigetelési beruházásokkal, fejleszteni kell a megújuló energiaforrásokat, amelyek itthon, Magyarországon jelentenek energiaforrásokat. Fejleszteni kell azokat a nemzetközi energetikai kapcsolatokat, amelyek nemcsak Oroszországhoz vagy más keleti kapcsolatokhoz fűznek minket, hanem az európai intelligens villamosenergia-hálózathoz való hozzákapcsolódást. Ez teremtheti meg Magyarország számára az energiabiztonságot, az energiafüggetlenséget és azt, hogy ne más hatalmaknak legyünk kiszolgáltatva energiapolitikánkban.

Nagyon téves - attól tartok - az a hozzáállás, amely egyoldalúan vagy Oroszországhoz vagy - ezzel egyetértek - egy hasonlóan bizonytalan közép-keleti - Irán, Azerbajdzsán felől érkező - forráshoz próbálja kötni a magyar energiapolitikát.

Arra kérem a magyar kormányzatot is, hogy ezt szem előtt tartva, elsősorban az energiahatékonyságra, energiatakarékosságra fordítson forrásokat, teremtse meg a minél diverzebb források elérésének lehetőségét. Azt gondolom, hogy ez a javaslat ezt a célt szolgálja, tehát ennek az elfogadását támogatom.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, kétperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igazat kell adnom Jávor képviselő úrnak. Valóban az alapvető megoldás hosszabb távon az energiatakarékosság; a legolcsóbb energia az, amit nem használok el.

Abban is tökéletesen igaza van, hogy Magyarországnak jelentős módon diverzifikálnia kell az energiaforrásait, és nem a klasszikus és veszélynek kitett forrásokat kell előtérbe helyeznünk, hanem amint ön is mondta: az alternatívokat. És én hozzáteszem, hogy a hazai erőforrásokat egyebek mellett. Ebben tökéletesen egyetértünk.

Ugyanakkor kérem, hogy abban meg ön értsen egyet, hogy Magyarország ma Európában az egyik, gázzal leginkább túlfejlesztett ország, és gyakorlatilag az országot mindaddig, amíg ezeket a célokat elérjük, biztonsággal kell energiával ellátni, mert amikor mínusz 20 fok van, akkor a 600 ezer lakótelepi lakásban - hiába mondom azt, amiben mi egyébként egyetértünk - fázni fognak az emberek.

Ami pedig Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam megjegyzését illeti: egy cső egy cső, két cső két cső, négy cső négy cső, tehát minél több a lehetőség, annál jobb az ország ellátása. Ez matematika kérdése, és nem azon múlik, hogy mi egyetértünk mint volt kormányzó és jelenlegi kormányzó párt vagy mint most ellenzéki vagy volt ellenzéki párt, abban korábban is egyetértettünk, hogy - és ez nem érzelem, indulat vagy bármilyen más ideológiai kérdés - egyszerűen ha a matematika azt mondja, hogy javul az ellátás, mert több csövön, több helyről vagy több vezetéken több energia jöhet, akkor igen, abban egyfelé gondolkoztunk korábban is, és nagyon remélem, hogy fogunk gondolkozni önökkel együtt a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Két percre megadom a szót Hegedűs Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. A miniszter úrtól kérdezem tisztelettel, hogy ez a 8 milliárd eurós beruházás milyen mértékben van alátámasztva hatásvizsgálatokkal. Itt most döntünk egy olyan beruházásról, ami mellett lehet jól hangzó érveket fölhozni, de költség-haszon számítás elve alapján igencsak kétséges, hogy megéri-e ebbe a beruházásba belefutni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy az általános vitában kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, kíván-e a vitában elhangzottakra reagálni. (Dr. Fónagy János: Igen.) Igen, megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

(17.20)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Csak fel szeretném idézni a tisztelt Ház előtt, hogy határmetszéspontokról döntünk. Szó nincs beruházásról, szó nincs összegekről, határmetszéspontokról van szó.

Köszönöm szépen, és kérem ismét, hogy támogassák. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Arra figyelemmel, hogy a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, most határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/187. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 323 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 47 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 324 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 47 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet zárószavazása. Orbán Viktor és Lázár János, Fidesz, valamint Semjén Zsolt és Harrach Péter, KDNP, képviselők önálló indítványát P/16. számon, az egységes javaslatot pedig P/16/11. számon kapták kézhez a képviselők. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Megkérdezem: a kormány álláspontját ki kívánja ismertetni? Navracsics Tibor miniszter úr, öné a szó.