Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az első gondolatom az, hogy szembesítem önt azzal, hogy amikor ön a kormánypártok padsoraiban ült, akkor önök miket is tettek a munkavállalókkal, a dolgozókkal. (Z. Kárpát Dániel: Ennek már kilenc éve!) Így szeretném feleleveníteni, hogy ön mit szavazott meg, amikor kormánypárti képviselő volt. Persze, most ellenzéki képviselőként a kafetéria védelmében hős harcosként áll ki. Szóval, ön megszavazta, hogy a közszférában elvegyenek az emberektől egyhavi fizetést. Megszavazta továbbá, hogy elvegyenek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat. Az önök idején háromszorosára emelkedett a gáz ára, duplájára az áram ára, bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat. Egyébként pedig nyugdíjadót és ingatlanadót akartak bevezetni. (Korózs Lajos: Ez nem igaz! - Dr. Rétvári Bence: Dehogynem!) De önök, bármilyen hihetetlen, a Fidesz-kormány idején egyetlenegy adócsökkentési javaslatot sem szavaztak meg, egyetlenegy béremelési javaslatot sem, amelyet a költségvetés tartalmazott. Amikor a rezsicsökkentésre, a rezsiköltségek befagyasztására tettünk előterjesztést, nem szavazták meg.

De érdekes módon nem szavaztak meg egyetlenegy áfacsökkentést sem, sem az élelmiszerek áfájának csökkentését, sem a lakásáfa csökkentését. Önök eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, nem szavazták meg a Fidesz-kormány alatt a növekvő családi adókedvezmény rendszerét sem, ami mára két gyermek után havi 40 ezer forintra nőtt. Azt lehet mondani, hogy a szocialisták, amíg kormányoztak, addig emelték a munkavállalók költségeit, legyen az rezsi vagy bármilyen adó, ugyanakkor a Fidesz-kormányzás alatt az előterjesztett csökkentéseket pedig nem támogatták.

Ami pedig a kafetéria-rendszer átalakítását illeti: azt gondolom, önnek is el kell fogadnia, hogy egy teljesen új közteherviselési rendszert alakított ki a Fidesz-kormány Magyarországon. Ma már a személyi jövedelemadó mértéke egykulcsos, 15 százalék, és az úgynevezett társadalombiztosítási járulék mértéke, ami 27 százalék volt, ma 19,5 százalék, és a következő években is csökkenni fog. A cél az, hogy 11-12 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terhelje az élőmunkaterheket.

Azt gondolom, hogy semmilyen országban nem helyettesítheti az utalvány az elvégzett munkáért járó bért. Márpedig Magyarországon a jelenlegi kiterjedt kafetéria-rendszer ebbe az irányba ment el, hiszen 2017 óta lehetőség van, ahogy ön is mondta, készpénz-kafetéria kifizetésére maximum 100 ezer forint értékben. S azt láthattuk, hogy a munkáltatók többsége ezt a rendszert választotta az úgynevezett kafetérián belül is. Ez a készpénzes rendszer két évig fog működni, az elmúlt évben és ebben az évben. Azt láthatjuk, hogy nem az utalványok irányába mentek el a munkáltatók, hanem a készpénzkifizetési rendszer irányába. Azt mondjuk most mi ki, ez a kormány gondolkodása, hogy az elvégzett munkáért tisztességes bért kell kifizetni; tisztességes bért, ami semmilyen tekintetben nem korlátozza a munkavállalók fogyasztását. Mert bizony ezek a kafetériajuttatások igenis korlátozták.

(13.30)

Ma már olyan alacsonyak Magyarországon a munkabéreket, jövedelmeket terhelő közterhek, hogy igenis a dolgozóknak munkabért kell fizetni. De ez nem azt jelenti, hogy a kafetéria-rendszer teljes egészében megszűnik, hiszen a SZÉP-kártyán biztosított juttatások ezután is megmaradnak. Igaz, ezek a juttatások kizárólag a belföldi turizmus irányába terelik a magyar munkavállalók fogyasztását.

Az is fontos dolog, hogy a kafetériát nem azok az emberek kapták, nem az alacsony jövedelműek kapták, hanem a statisztika alapján a magas jövedelemmel, magas bérrel rendelkezők kapták mintegy jövedelemkiegészítésként. Ezért szükséges a kafetéria-rendszer átalakítása a költségvetési és adótörvényben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)