Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság jogalkotásáról beszélni vagy éppen vitatkozni nem egy olyan dolog, ami lázba hozná a polgárokat. Ugyanis nem könnyű az emberek figyelmét felkelteni a brüsszeli jogszabályok iránt, történetesen arról győzködni őket, hogy a mindennapi életünk és a brüsszeli jogszabályok között mennyire sok a kapcsolat, mennyire sok az összefüggés. Pedig a valóság éppen ezt mutatja, hogy több és évente egyre több, mondhatni: nagyon is zsebbe vágó szál fűz bennünket szinte az élet minden területén az Európai Unióhoz.

2004. május 1-je óta bizony nagyot fordult a világ ebben a tekintetben is. Immáron az Európai Unió teljes tagjaként mi is az Európai Unióban születendő jogszabályok aktív formálói vagyunk. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a hétköznapjainkat befolyásoló jogszabályok immáron több mint 70 százaléka nem itt, ebben a Házban, hanem Brüsszelben születik. Úgy vélem, hogy ezért fontos tudatosítani például az idősebb generációval, akik még mind a mai napig egy kicsit furcsán tekintenek az Unióra, hogy Brüsszel nem Moszkva, amely ránk kényszeríti az akaratát. A fiataloknak pedig talán azt érdemes hangsúlyozni, hogy Brüsszelben igenis van, illetve lenne lehetőségünk a nemzeti érdekeink határozott képviseletére, ebben senki nem akadályoz meg bennünket, csak rajtunk áll.

Ezért fontos annak tudatosítása, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Unió kormánya, a Bizottság jogalkotási menetének szoros nyomon követése nem felesleges munka, nem kidobott idő, hanem igenis a nemzeti érdekek érvényesítésének egy fontos csatornája, mondhatni, egy biztos eszköze, amiről Eörsi képviselőtársam is beszélt. Az uniós tagságunk elmúlt rövid ideje alatt ez hol rosszul vagy kevésbé sikeredett, úgy vélem, hogy van mit tanulnia elsősorban a kormánynak, és a parlamentnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hatékony nemzeti érdekérvényesítés elősegítése reményében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség üdvözli ezt a kezdeményezést, hogy itt a Magyar Országgyűlésben évente tárgyaljuk meg az Európai Bizottság jogalkotási tervét, amit magam is megszavaztam a COSAC ülésén. Amikor ezt tesszük, akkor valójában ezzel mi is hozzájárulunk a manapság Európában olyan divatos úgynevezett demokráciadeficit csökkentéséhez. Igenis, hozzájárulunk ahhoz, hogy a hazai közvélemény számára közelebb hozzuk, hogy tegyük érthetővé az uniós döntéshozói folyamatokat, hogy a magyar választópolgárok érezzék és tudják, hogy van beleszólásuk, még ha olyan hihetetlennek tűnik is, a brüsszeli jogszabályok alakításába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felvetődik a kérdés, az, hogy miért fontos erről beszélni, miért fontos ezt hangsúlyozni. Azért, mert véleményem szerint az öreg kontinens egyfajta válságot él át, azt látjuk, hogy nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is egyre többen fordulnak el az Európai Uniótól. Sok oka van ennek. Itthon például említhetném azt, hogy a vállalkozók, az önkormányzatok egyre inkább azt mondják, hogy elegük van az uniós pénzek lassúsága, a nem időben történő kifizetése és egyáltalán az uniós pályázatok átláthatatlansága miatt.

(9.00)

Európában pedig az alkotmányos szerződés elutasítása, a 2007-13. évi költségvetési tárgyalások megfeneklése miatt a polgárok elbizonytalanodása tapasztalható. Ezért van jelentősége ennek az egyhangúnak tűnő papírmunkának, képviselőtársaim, mert véleményem szerint ezzel tudjuk közelebb hozni a magyar választópolgárokat az Európai Unióhoz, és úgy vélem, ez mindnyájunk feladata.

Ebben a folyamatos munkában arra is emlékeztetni kell a közvéleményt, hogy mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Országgyűlésnek már most is rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyek az előbb elmondottakat segítik elő, csak ezt jobban kellene használni, ezért nem árt egy kicsit mindig a saját házunk táján is sepregetni. Itt van például a sokat emlegetett 2004. évi LIII. törvény, ami a kormány és az Országgyűlés uniós ügyekben történő együttműködését szabályozza.

Másfél éves uniós gyakorlatunkra visszatekintve számomra úgy tűnik, ezen van mit javítani, úgy tűnik, sokszor a kormány, sőt maga a miniszterelnök úr sem veszi ezt igazán komolyan. Tehát mindnyájunk feladata ennek a törvénynek a betartása.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)