Felszólalás adatai

(17.50)

Már a preambulumot elolvasva, ami úgy kezdődik, hogy az Országgyűlés elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt - tehát itt állami szervek és közbizalom merül fel -, elméletileg kijelölné azt az irányt, ami a panasz és a közérdekű bejelentés kapcsán követendő lenne vagy szabályozandó lenne ebben a törvényjavaslatban. Utána a panasz és a közérdekű bejelentés fogalmánál meghatározza, hogy az állami szervek és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni. Ez egy egyértelmű fogalommeghatározás, hogy itt állami szervekről, helyi önkormányzati szervekről van szó, illetve az ő panaszeljárásukról.

Hozzátenném itt, az 1. §-nál, hogy már egy apró ellentmondás vagy megfogalmazásbeli problematika kerekedik, lévén, hogy amíg a közérdekű bejelentést szóban is meg lehet tenni, addig ez a panasz esetében kimarad, tehát szóban csak a közérdekű bejelentés megtételét fogalmazza meg a (4) bekezdés, de ez még a legkisebb baj lenne, egyfajta figyelemfelhívásként közöltem. Még azzal is egyet lehetne érteni, hogy 30 nap legyen az elbírálási határidő. Általánosságban reméljük, hogy ez elég is lesz. Viszont - és erre majd később fogok kitérni - ebben az esetben is az lesz a kérdés, ami nincs benne egyrészt a törvényjavaslatban, és a későbbiekben vissza fogok térni, hogy itt a fogalommeghatározás és a szervek kijelölése, amire az egész törvényjavaslat készült, miért nem egyértelmű sajnos.

Viszont a 3. §-ban, ha már itt a sorban a kielemzésnél tartunk, egyrészről támogatható, hogy a bejelentő személyes adatait védelemben részesítik, de a (4) bekezdésben - erre egyébként módosító javaslatot is benyújtottam - elhelyeznek egy olyan gumijogszabályt, ami azt jelenti, hogy ha valószínűsíthető, hogy kárt vagy jogsérelmet okozott a bejelentés, akkor kiadhatóak a bejelentő személyes adatai. Itt legalább egy megfontoltabb fogalmazást javasolnék, legalább egy "alappal valószínűsíthető" szófordulatot, vagy a "jogellenes kárt vagy jogsérelmet", lévén, hogy minden panasz és bejelentés, ami egy bizonyos szerv vagy személy ellen irányul, valamilyen szempontból sérelmes rá nézve. Az egy másik kérdés, hogy ez jogellenes sérelem-e, vagy esetleg hozzá tartozik az ő betöltött funkciójához, de mindenképpen pontosítani kell, hogyha önök a bejelentők védelmét szeretnék kitűzni célként, akkor ezt bele kellene venni.

A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere, ezzel önmagában még nem is lenne baj, az elektronikus rendszerek be tudják tölteni a hozzá fűzött reményeket, az adatvédelemmel karöltve, viszont az alapvető jogok biztosának a bevonása - bár erre is később ki fogok térni - kedvező lehet, de a közérdekű bejelentők védelménél találunk olyan érdekes megfogalmazásokat, mint például, hogy minden olyan hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül, akkor is, ha egyébként jogszerű. Ezt én egy kicsit fából vaskarikának érzem. Értem, hogy mire próbálnak utalni, hogy effektíve egy olyan cselekmény, amit bosszúból tesznek meg a bejelentő ellen, bár jogszerű, akkor ez üldözendő, de ez így megfogalmazva eléggé félreérthető, és a bizonyítás is nehéz, hiszen ha egy jogszerű cselekedetről beszélünk, akkor hogy lehet azt jogellenessé nyilvánítani a szándék alapján, ha az a törvényeknek megfelelt, a bizonyítási nehézségekről nem is beszélve. Tehát ez egy szép mondat, csak gyakorlatban alkalmazhatatlan.

És azzal se tudok mit kezdeni, ha a természetes személy, ha veszélyeztetettsége valószínűsíthető, akkor bejelentővédelmi támogatásra jogosult. Itt megint csak egyfajta homályos képek jöhetnek elő, hogy ez valójában mit takar, ez milyen támogatást jelent, és mi az a veszélyeztetettség... - egy közérdekű bejelentés, ahol a közérdek szolgálata miatt történik a fellépés, a bejelentés benyújtása, ez alapján hogy jön számításba a veszélyeztetettség, ezt azért jobb lenne kifejteni.

A bizalmi ügyvéd esetén már kezd egyre inkább elszabadulni a pokol, ami itt a fogalomzavart illeti. Hozzátéve azt is, hogy megtudhattuk az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy egy módosító javaslatot nyújt majd be... - a kormányzat szándékával párhuzamosan a fideszes Spaller Endre nevére került végül is. (Jelzésre:) KDNP-s, igen, köszönöm, Rétvári államtitkár úr. A Fidesz-KDNP-t itt egyként kezelem, bár a KDNP mindig kikéri magának a különállóságukat, de erre most nem térnék ki. Tehát a bizalmi ügyvéd nem is bizalmi ügyvéd, hanem már bejelentővédelmi ügyvéd - én így hivatkoznék rá, lévén, hogy Répássy államtitkár úrtól hallhattuk, hogy a módosító javaslatok tulajdonképpen egyfajta kormányzati beterjesztést képviselnek. Hozzáteszem halkan, akkor illett volna az egyeztetéseket megtenni, és a tisztelt Országgyűlés elé egy olyan javaslatot hozni, amit már leegyeztetnek, és nem kell ilyen kancsal postásként két helyre figyelni, és összeollózni, hogy tulajdonképpen mi is volt a kormány akarata.

De hogy a fogalomzavar miért kezdődik, itt az állami és helyi önkormányzati szerveknek nem minősülő jogi személyek területére lépünk át, amiről eddig nem volt szó, ahogy szokták mondani, hogy erről eddig nem volt szó; hogy hogy kerül hirtelen ebbe a törvénybe, és miért pont itt, és pontosan mire akarják használni ezt a jogintézményt, az nem kerül kifejtésre. Ahogy elmondtam, a preambulumban szerepel, hogy itt az állami, önkormányzati szervek panaszeljárásáról van szó, és erre a bizalmi ügyvéd vagy bejelentővédelmi ügyvéd, ahogy KDNP-s kormányzati módosító alapján átnevezésre került, itt megjelenik, és kitágítja a gazdasági társaságokra is ezt a teret. De hogy tulajdonképpen egy panaszeljárást majd hogy kell értelmezni egy nem állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személynél, ez tulajdonképpen a ködbe, homályba vész, és főleg úgy, hogy dogmatikailag belehelyezik, ahogy elmondtam, az állami, helyi önkormányzati környezetbe.

Ha viszont így van, akkor viszont - hogy mondjam - csodaként ne érjen minket, hogy aki megbíz egy bejelentővédelmi ügyvédet - szép szó egyébként -, az tulajdonképpen a megbízó érdekeit fogja valamilyen formában képviselni, és nem tudom, hogy ettől hogy lehet elvárni azt, hogy itt majd előrébb viszi a dolgokat, főleg úgy, hogy közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában. Tehát ő, aki elméletileg pártatlan lenne, ettől függetlenül majd vizsgálódnia kellene a saját megbízójával szemben. Hát, ha ezt komolyan gondolják, akkor komoly aggályaim vannak azzal kapcsolatban, hogy itt bármilyen szabályozás előrevihet.

Az meg végképp egy érdekes kérdés - ez már a záró rendelkezések, a 15. §-ban -, hogy a bizalmi ügyvéd, vagy más szóval bejelentővédelmi ügyvéd számára képesítési feltételeket szabnának meg kormány-, pontosabban miniszteri rendeletben. Ezt megint nem tudom értelmezni, mert egy úgymond hagyományos ügyvédhez képest mi lehet az a pluszjogosultság. Vagy nem tudom, OKJ-s tanfolyamot előírnak, vagy mi az a kritériumrendszer, ami alapján egy szakvizsgával rendelkező kamarai ügyvéd ne tudná ellátni ezt a feladatot? A képzavar úgymond beteljesedik. De még egyébként nincs vége, nem lőném le a poént.

Hogy egy kicsi jót is mondjak az, hogy a közérdekű bejelentések vizsgálatánál az alapjogok biztosa szerepet kap, és egy kvázi fellebbezési fórumként szerepel, ha valaki nem megelégedett azzal, ahogy kivizsgálják a bejelentését, panaszát, fellebbezési fórumként fordulhat oda, az alapvető jogok biztosához, ez jó lehet, csak itt sincs meghatározva, hogy akkor ez most mindenre vonatkozik-e. A különböző jogi személyekre, nem állami, nem önkormányzati személyekre is vonatkozik? Ez alapján nekem úgy tűnik, hogy igen, de akkor azért ezt megfelelően meg kellene fogalmazni. Ráadásul jó lenne, ha beleírnák, hogy a jogorvoslatra való kioktatás benne foglaltatik-e, amikor egy panaszt vagy közérdekű bejelentést elbírálnak, lévén, hogy egyáltalán az állampolgárok, akik ezzel élnek, nem biztos, hogy fogják tudni, hogy az alapvető jogok biztosához fordulnak kvázi fellebbező fórumként az elutasított vagy nem megfelelően kezelt panaszaikkal, vagy közérdekű bejelentéseikkel kapcsolatban.

(18.00)

De találunk Spaller képviselőtársunknál, KDNP-s képviselőtársunknál még cifrábbakat is, és akkor itt a KDNP-re lehet húzni a dogmatikai homály következő fokozatát. Mert ő a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszert is bevezetné, valószínűleg kormányzati támogatással. De ezt opcionális rendszerként. Hogy majd a multicégek bevezetik ezt a rendszert, ha akarják - valószínűleg érdekükben lesz egy kemény rendszert bevezetni, amiben majd a saját munkavállalóiktól érkező vagy egyéb panaszokat, jöjjenek azok bárhonnan, majd ki fogják vizsgálni -, ezt meg lehet tenni, de hogy ezt pontosan milyen formában, és ez a helyi önkormányzatokhoz és állami szervekhez hogyan kapcsolódik, és miért ebben a törvényben kap helyet, az után a felvezető után, amit elmondtam, és ami a preambulumra is igaz, ezt megint csak nem értem. Bár nagyon örülünk neki vagy örülnénk neki, ha a multik szempontjából egy olyan rendszer jönne létre, ahol a panaszbejelentéseket állami rendszerben vagy államilag meghatározott rendszerben, törvényben meghatározott rendszerben kellene fogadni és elintézni. De azon túl, hogy ez egy opcionális rendszer, tehát nem kötelező bevezetni, még, ahogy elmondtam, dogmatikai képzavar is.

Megtudhatjuk a törvényből azt is, és itt a villamos energiáról szóló törvény módosítása, nem tudom, hogy lehet-e fokozni a zavart, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárására is ezt a panaszeljárást fogalmazzák meg. Egyébként itt három hónapos eljárásjogi határidőt vezetnének be. Ez eddig is így volt a hasonló panaszok esetén, de ez elég hosszú, mert ha 30 napja van egy hivatalnak, akkor az Energetikai Hivatalnak is elégnek kell lenni, mondjuk, egy kétszeres időtartamnak, 60 napnak netalántán, hogy a panaszokat, közérdekű bejelentéseket elbírálják. De jól van, legyen három hónap. A következő pontban viszont, azt hittem először, hogy boldog leszek vagy felderülök, hogy a pénzügyi szektor is terítékre kerül, hiszen a tisztességtelen piaci magatartásról és versenykorlátozás tilalmáról szóló '96. évi törvényt szeretnék módosítani. De ahogy megnéztem, hogy mit szeretnének módosítani, hát, mit ad isten, azt veszik be, hogy a panaszok és közérdekű bejelentések eljárása nem terjed ki erre a szektorra. Tehát arra azért gondoltak, hogy megálljon a panaszok vagy bejelentések áradata, mondjuk, a banki szektor vagy a tisztességtelen piaci magatartásokkal érintett szektor előtt. Pedig ez az a terület, ami a leginkább igényelné azt, hogy megfelelően szabályozzák.

Elég csak arra gondolni, mondhatják azt, hogy ott van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amit most átalakítgatnak; reméljük, hogy a hatékonyság nőni fog, de ez majd a gyakorlatban fog kiderülni. Ott van a fogyasztóvédelem is, és mondhatják azt, hogy megvannak a megfelelő fórumok. Viszont pont ez a szektor az, amire nem igaz, hogy megfelelően kezelnék az állampolgárok panaszát, főleg nem a bankok esetében. Mi történik? Ha például egy bankkal vagy pénzügyi szektorral kapcsolatos panasz beérkezik, akkor azt elkezdik nagyon sokszor pattogtatni egymás között a hatóságok. Erről már sokszor beszéltünk itt, a parlamentben. A fogyasztóvédelem azt fogja mondani, hogy á, nem hozzánk tartozik, itt a PSZÁF az eljárásra jogosult. A PSZÁF meg azt fogja mondani, hogy hó, hát ez fogyasztóvédelmi kérdés, nem hozzánk tartozik. Tehát van egy olyan gyakorlat, hogy mindenki fél a pénzügyi szektorral szemben fellépni, bár a kormányzat részéről láthatunk némi, legtöbbször sajnos csak a szavak szintjén megjelenő harcot a bankok irányába - egy percet kérhetek még, elnök úr, a lezárásra? (Jelzésre:) Köszönöm. -, de azt szeretnénk, vagy az lenne az igazi, ha pont azt a szektort tudnák önök a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel megcélozni, ami a leginkább kívül esik az eddig eljárásokon, lévén, hogy a közigazgatás kapcsán eddig is lehetett jogorvoslattal élni. Ott eddig is azért egy törvényi rendben folytak a dolgok, eddig is lehetett közigazgatási bírósághoz fordulni. De pont a pénzügyi szektor, amit önök jelen pillanatban nemes egyszerűséggel ebből a javaslatból is kihagynának, nem került górcső alá. Ha kell, akkor egy más törvényjavaslatban, de ezt szabályozni kellene. Ha ez nem megfelelő forma, bár egy módosító javaslatot benyújtottam, és amilyen átívelő módon önök szabályozzák ezt a panaszrendszert, beleférne simán a pénzügyi szektor is, azt szeretném kérni, hogy ennek is egy kicsit nagyobb figyelmet szenteljenek, és fontolják meg azt a módosító javaslatot, amit e tárgykörben benyújtottunk. És valóban, egy kicsit lépjünk előre, ha dogmatikailag még egy kicsit katyvaszos módon is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)