Felszólalás adatai

A kormány az oktatásra, a hazai gazdaság élénkítésére, a versenyképesség javítására és munkahelyteremtésre összpontosítja erőforrásait. (Lukács Zoltán: Nagyon nem megy.) Számtalanszor elmondtuk már, de a képviselő úr kedvéért elismétlem újra: nincs tandíj Magyarországon. A tandíjat legutóbb a szocialista-liberális kormányok szerették volna bevezetni, amelyek kivétel nélkül minden hallgatóval legalább 105 ezer forintos tandíjat, képzési hozzájárulást fizettettek volna. (Dr. Józsa István: János, most hülyének nézel minket? - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

A nemzeti együttműködés kormánya által bevezetett új felsőoktatási rendszerben viszont az állam hozzávetőlegesen 33 ezer újonnan belépő fiatalnak, továbbtanulni szándékozónak biztosítja a felsőoktatási képzéshez való ingyenes hozzáférést. Tízezrek tanulhatnak részbeni állami ösztöndíjasként. Ők azok, akik egyáltalán nem vagy csak részbeni költségtérítést fizetnek. Rajtuk kívül jó néhány olyan hallgató is belép a felsőoktatási rendszerbe idén is, akik saját maguk fizetik képzési költségeiket. Őket nevezzük önköltséges hallgatóknak, de tisztelt képviselő úr, az önköltséges finanszírozási forma nem új a hazai felsőoktatásban, 1997 óta a magyarországi felsőoktatás része.

Milyen eszközökkel igyekszünk itthon tartani a diákokat? Több mint 100 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll 2012-től a hazai felsőoktatási intézmények fejlesztésére. Szociális helyzetétől függetlenül minden tanulni vágyó diák számára elérhetővé tettük a diákhitel 2 programot, az új felsőoktatási törvénnyel letettük a minőségi és felelősségen alapuló felsőoktatási rendszer alapjait, azt gondolom, ezek kellő vonzerőt jelentenek a diákok számára is. Emellett a rezidenstámogatási program keretében például több mint 600 - az egészségügy területéről beszélünk - szakorvos- és szakgyógyszerészjelölt vállalta, hogy havi plusz 100 ezer forintos állami támogatás fejében a diplomája megszerzését követően is még több évig Magyarországon fog egészségügyi tevékenységet végezni.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy a bérek emelése is fontos feltétele az itthon maradás ösztönzésének. Ehhez azonban megfelelő gazdasági alapokra is szükség van. A munkahelyteremtésre rendelkezésre álló keretet ezért a kormány az elmúlt két évben ötszörösére emelte, az Új Széchenyi-terv különböző gazdaságfejlesztési programjai mellett közvetlen munkahelyteremtésre ebben az évben már 10 milliárd forint áll rendelkezésre.

(16.50)

A kormány a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében csökkentette a vállalkozásokat terhelő adókat, és az adminisztrációs költségek jelentős csökkentése is folyamatosan napirenden van. Az egykulcsos családi elemmel kombinált jövedelemadó is azt segíti elő, hogy a magyar munkavállalók ne csak külföldön, hanem itthon is megtalálják számításaikat, mint ön előtt is bizonyára ismert, az elmúlt évben - nemzetgazdasági szinten - 4,9 százalékos reálkereset-emelkedés következett be, ezen belül a három és többgyermekes, kétgyermekes, egygyermekes családok esetében ez még nagyobb arányú volt. Mindeközben a munkahelyek száma is bővült Magyarországon, ami az uniós tagállamok többségéről nem mondható el.

Képviselő Úr! Nagy különbség, ha valaki végleg hagyja el Magyarországot, vagy ha külföldi tanulmányok vagy munkavállalás után tér haza családot alapítani, és kezd itthon munkát vállalni.

Tisztelt Képviselő Úr! Semmilyen kutatás nem áll rendelkezésre, amely alátámasztaná az ön állításait. Ön ezen adatok hiányában mégis riogat. Kérem, ne keltsen pánikot, és fogadja el a válaszomat.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)