Felszólalás adatai
| 112. ülésnap (1999.12.21.), 90-97. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása |
| Felszólalás ideje | 5:24
|
Felszólalások: 82-89 90-97 98-104 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "A miniszterelnök úr különleges rokonszenve egy autokratikus vezető iránt" címmel. Képviselő urat illeti a szó.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Előrebocsátom, hogy nem kifogásolom, hogy a miniszterelnök úr részt vett Tudjman horvát elnök temetésén, és nemcsak a kegyelet okán nem, hanem azért sem, mert Horvátország szomszédunk, és fontos partner számunkra.
(13.40)
Ami meghökkentő volt azonban, ami a miniszterelnök úr szavaiból kicsengett, az az erős rokonszenv Tudjman volt horvát elnök úr iránt. Én nem kifogásolom azt a mondatát a miniszterelnök úrnak, hogy Tudjman úr története egy tipikus közép-európai történet, bár nem hiszem, hogy minden közép-európainak szükségszerű volt egyszerre kommunistának és nacionalistának lennie.
Ami igazából meghökkentő volt, az a miniszterelnök úr rokonszenve a tudjmani erős nemzetállam iránt. És nemcsak azért, mert az erős nemzetállam eszméje ma már Európában nem egy igen modernnek tekinthető eszme, hanem azért sem, mert Tudjman úr esetében az erős nemzetállam magában foglalta azt is, hogy Tudjman úr katonai eszközökkel törekedett Bosznia-Hercegovina feldarabolására és ilyen módon területek szerzésére. De azért sem, mert Tudjman elnök úr - lehet mondani - igencsak mostohán bánik az ottani kisebbségekkel, elsősorban a szerb kisebbségekkel, nem teszi lehetővé azt, hogy a mai Horvátország területén élő szerb kisebbségek szülőföldjükre hazatelepüljenek.
A miniszterelnök úr nyáron azt mondta horvátországi látogatása kapcsán, hogy Magyarország azonos filozófiát vall Horvátországgal. Ez is igencsak meghökkentő kijelentés volt, és ebben nem a legfontosabb érvem az, amit a NATO-tagságunkkal kapcsolatban, az Európai Unióba törekvésünkkel kapcsolatban többször kifejtettünk, hogy ez az azonos értékeken alapszik. Nos, ez a NATO és Európai Unió egészen más értékeket vall, mint, mondjuk, a tudjmani Horvátország. Tehát nem ez a legfontosabb érv, hanem az, hogy nekem meggyőződésem, hogy Magyarországnak egy egészen más filozófiát kell vallania, mint ez az igen autokratikus, kemény tudjmani Horvátország. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Kérem, miniszterelnök úr, cáfolja ezt az azonos filozófiát.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót a miniszterelnök úrnak.
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tudjman elnök úr halott. Alig néhány napja temették, temettük el. Inkább csak egy kérdéssel szeretnék válaszolni arra, ami elhangzott: nem érzik-e önök is mérhetetlenül ízléstelennek ilyen körülmények között belpolitikai vitákba keverni Tudjman elnök úr személyét?
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
ELNÖK: Egyperces viszontválasz illeti meg a képviselő urat. Megadom a szót.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Miniszterelnök Úr! Azzal kezdtem a kérdésemet, hogy nem kifogásolom, hogy kegyeleti okból ön a temetésen részt vett. Azonban itt nem Tudjman elnökről van szó, és nem a horvát parlamentben, hanem a magyar parlamentben ülünk.
Az én kérdésem arra irányult, hogy önnek, miniszterelnök úr, azonos-e a politikája a volt horvát államfő politikájával. És hogy ön a kérdésre nem kíván válaszolni, belegondolok abba, hogy a volt horvát államelnök a médiát, az ellenzéki médiát eltiporta, és ön, miniszterelnök úr, szintén a média kiegyensúlyozására törekszik (Derültség.), ahogy a volt horvát államfő a parlamenti ellenzéket semmibe vette (Moraj.), és ön is úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség a magyar parlamentben ellenzékre; ahogy a volt horvát államfő nem fogadta el a városokban az ellenzéki győzelmet, ön, miniszterelnök úr, szintén úgy nyilatkozott, hogy ki kell szárítani az ellenzéki városokat.
Miniszterelnök úr, az ön politikájára irányult a kérdésem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem pedig a horvát állam elnökére.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Egyperces viszontválasz illeti a miniszterelnök urat.
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eörsi Képviselő Úr! Ami a kormány politikáját itt, mármint a magyarét, nos, amit arról tudni érdemes, az a kormányprogramban olvasható, és a parlament is többször vitázott már ilyen kérdésekről.
Nem szeretném azonban - különösen így karácsony tájékán -, hogyha a ránk figyelő külvilág az ön hozzászólásából következtetne arra, hogy Magyarország milyen kapcsolatot kíván ápolni a környező népekkel. Ezért engedje meg, hogy egy rövid idézetet olvassak föl abból a levélből, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök úr, Áder János házelnök úr, Martonyi külügyminiszter úr és jómagam írtunk alá: "A Magyar Köztársaság vezetői, az ország polgárai és a maguk nevében őszinte részvétükről és mély együttérzésükről biztosítják a baráti horvát népet és az elhunyt elnök hozzátartozóit. Személyében a horvát nép történelmi jelentőségű államférfit, a szomszédos Magyarország a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért mindig tenni kész, azokat fontos, közös értékként kezelő politikust veszített."
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
Felszólalások: 82-89 90-97 98-104 Ülésnap adatai