Készült: 2024.04.26.11:21:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2001.11.08.), 202. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:20


Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1., 10., 11. és 12 pontjai alatt találhatók azok a módosító javaslatok, amelyeket Hack Péter képviselőtársammal együtt terjesztettünk elő, és ha ezeknek az indokolását általánosságban véve összefoglalóan szeretném előadni, akkor is nagyon könnyen be tudok kapcsolódni ebbe a vitába, mert ezen javaslatok mindegyike részben már válasz is az államtitkár úr által kifejtett véleményre. Én úgy gondolom, hogy alapvető nézetkülönbség van közöttünk ebben a kérdésben.

A mai Magyarországon semmilyen olyan hatáskörbővítést én a magam részéről - természetesen törvényes hatáskörbővítést - nem ellenzek és nem elleneznék, amely az országgyűlési biztosok hatáskörét tágítaná és bővítené a tevékenységük során, és ennek vannak elvi és vannak praktikus okai. Egyrészt elvi kérdés véleményem szerint, hogy rendkívül fontos, hogy az Országgyűlés ellenőrző funkciója ennek a forrásnak a révén is működjön, speciel pontosan olyan ügyekben, amelyektől ön szeretné megvédeni azokat a hivatalokat, amelyekre vonatkozóan éppen néhány perccel ezelőtt fejtette ki az államtitkár úr a véleményét, mert hogy azokban a hivatalokban milyen titkos információgyűjtési eszközöket használnak, kikkel szemben alkalmaznak titkos információgyűjtést, az égvilágon rajtuk, a hivatal tagjain kívül senki semmilyen információhoz nem fér hozzá ma Magyarországon.

A hatalom gyakorlóinak mindig, mindenkor a történelem során kivétel nélkül sajátja volt, hogy a hatalommal visszaélnek valamilyen mértékben, valamilyen módon, ha ezt tehetik. Ha az Országgyűlés komolyan gondolja, hogy ellenőrző funkcióját az országgyűlési biztosokon keresztül is gyakoroltatni kívánja, akkor én igenis úgy gondolom, hogy az APEH titkos információgyűjtésére vonatkozó eszközök megismerését is lehetővé szabad, sőt kell tenni az országgyűlési biztosok számára, mert egyrészt esetenként messze nagyobb szaktudással rendelkeznek, mint azok a hivatali alkalmazottak, akiknek a munkáját esetleg ellenőrzik. Természetesen nem kívánom őket lebecsülni és nagyra értékelem a munkájukat, de semmivel nincs nagyobb garancia arra, hogy azok a hivatali alkalmazottak, akik ezekkel az eszközökkel élnek, ne kövessenek el legalább olyan nagy súlyú vagy nagyobb súlyú bűncselekményt a munkájuk során, mint amilyen bűncselekmény elkövetését ellenőrizni kívánják, és ha ennek nincsenek meg a törvényes ellenőrzési eszközei, akkor baj lehet.

Semmilyen kockázat nincs abban, ha az ombudsman ilyen vizsgálódásokat végez, egyrészt, mert vizsgálatának a jelentéstételen kívül semmilyen más következménye nincsen, másrészt pedig igazából az a jelentősége mindenképpen megvan, hogy felhívhatja az Országgyűlés figyelmét alkotmányos visszásságokra, az abban a hivatalban dolgozók ugyanúgy felfedhetik jogosulatlanul az államtitkot, mint ahogy esetleg - ahogy ön is utalt rá - előfordulhat, hogy az országgyűlési biztos hivatalában tevékenykedő munkatárs elkövet ilyen hibát, netán bűncselekményt is.

Ezt én alapvető elvi kérdésnek tartom, ezért is az 1. pont, amit benyújtottunk, nem más, mint az eredeti szöveg helyreállítása ebben a tekintetben, tehát az országgyűlési biztosok hatáskörének a visszaállítása, ahogyan az eredetileg is szólt.

 

 

(17.10)

 

 

Ez a megfogalmazás egyébként egy jelentős csorbítást tartalmaz, mert az eredeti szövegben " - az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében - " szöveg egyértelművé tette, hogy a korlátozás csak ezen titkok tekintetében érvényesül, más tekintetben nem. Az új szöveg jelentős hatáskörcsorbulást is eredményezhet. Úgy gondolom, indokolt lehet, ezen esetleg elgondolkozhatunk. Nem feltétlenül fontos, de nagy kockázatot nem vállal az Országgyűlés, ha a közjegyzői tevékenységre is kiterjeszti az ombudsmanok tevékenységét.

Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, a mai napon már nem egy alkalommal én magam is említést tettem arról a problémáról, amely itt szerepel: a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó tevékenységét bizony indokolt lehet ellenőrizni. Mert hiába módosítottuk nem túl régen a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, a visszaélések nem csökkentek, sőt inkább arról vannak információink - nemcsak ellenzéki, kormánypárti képviselőknek is -, hogy bizony inkább sokkal jobban növekedtek.

A V-VI. pontban foglalt további hatáskörcsökkentésekhez szintén nem tudunk hozzájárulni, erről szólnak további módosító javaslataink.

Államtitkár úr említette, hogy Amerikában van egy szabály: két dolog biztos az életben, a halál és az adó. Akkor hadd említsek önnek két olyan törvényt, amely bizony nagyon jó lenne, ha Magyarországon hatályban lenne, és lehetne alkalmazni.

Az egyik a Freedom of Information Act, ami az információáramlás szabadságát jelenti. Mi még messze nem tartunk ott, ahol ennek a törvénynek az alkalmazása kapcsán Amerika tart. Egy másik pedig, a Government in Sunshine, ami azt jelenti, hogy valahol mindenki számára átlátható és átvilágítható a kormányzat és minden, a kormányzathoz kapcsolódó iroda tevékenysége. Ez egy Kaliforniából elinduló, és egyébként szövetségi szinten is alkalmazott - ha jól tudom - törvényi szintű szabályozás, aminek az a lényege, hogy például az Országimázs Központ, a Happy End Kft., és tudnám sorolni órákon keresztül, hogy ki mindenkinek a tevékenysége egy ilyen törvény hatálya esetén nem lenne titokban tartható, ahogy azt önök a most hatályos magyar jogszabályok szerint is megpróbálják eltitkolni.

Mindezek alapján úgy gondolom, semmilyen indoka nincs az ombudsmani tevékenység bármilyen módon való hatáskörcsökkentésének. Igenis, sokkal inkább a bővítésének lenne itt az ideje.

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  202  Következő    Ülésnap adatai