Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért, hogy az ülésünket figyelemmel követő rádióhallgatók is értsék, miről is szól Wiener képviselő úr említett módosító javaslata: természetesen nincs köztünk vita a tekintetben, hogy az APEH, tehát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egy rendkívül fontos hatóság, amelynek a működése során fokozott figyelmet kell fordítani a jogállami normák betartására és az eljárás alá vontak, az adóalanyok jogainak a szavatolására. Vita köztünk abban van, hogy Wiener képviselő úr az APEH nyomozó hatóságát a többi nyomozó hatóságtól meg kívánja különböztetni, erre egy alkotmánybírósági döntést használ alátámasztásul, és a többi titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatósághoz képest fokozottabb, ám megítélésünk szerint teljesen értelmetlen iratbetekintési jogot kíván biztosítani az APEH tekintetében.

Ezeket az iratbetekintési korlátozásokat, kérdéseket a törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Itt olyan kérdésekről van szó, mint az APEH nyomozó hatóságával titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumok, vagy az APEH nyomozó hatósága által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó dokumentumok, illetve az ezen műszaki eszközöket alkalmazó, működtető személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumok. Magyarán szólva, az APEH-hal együttműködő titkos informátorok és az APEH titkos technikai eszközeit kezelő személyek személyi adatainak a nyilvántartása többek között ennek a listának a tartalma.

Teljesen értelemszerű, hogy az ombudsmani vizsgálódások, tekintettel arra, hogy a funkció gyakorlásához felesleges ezen titkos adatok ismerete, egyetlen nyomozó hatóság esetében sem terjednek ki ezen adatokra. Amennyiben az ombudsman tájékoztatást kér a panasz által érintett körben e dokumentumok tartalmáról, úgy természetesen a törvény alapján, a titokvédelem szabályait figyelembe véve, a titoktartást meg nem sértve, megkapja ezt az írásos tájékoztatást az eljáró szerv vezetőjétől.

Azonban az MSZP által fölvetett igény valójában nem is igazán érthető, tehát nem tudjuk, miért akarják, hogy egy ilyen rendkívül bizalmas adatbázis egy újabb külső szerv számára megismerhetővé váljon. Ez nagyon komoly veszélyeket, titokvédelmi veszélyeket is rejt magában. Természetesen kiindulhatunk abból, tisztelt képviselő úr, hogy titoktartási kötelezettség terheli az ombudsmant és a munkatársait is, de indiszkréciót azért már követtek el olyan körben is - és itt egyáltalán nem személy szerint az ombudsmanokról van szó, hanem az ő hivatalukban dolgozó megszámlálhatatlanul sok munkatársról -, államtitoksértést vagy rendkívül súlyos következményekhez vezető indiszkréciót olyan személyek, sőt tipikusan olyanok szoktak elkövetni, akiket egyébként titoktartási kötelezettség terhel. Ez az a veszély, ami miatt az álláspontunk az, hogy a többi nyomozó hatóságtól megkülönböztetni értelmetlen és felesleges az APEH nyomozó hatóságát. Itt nagyon komoly eljárások folynak, több milliárd forintos tétjei vannak ezeknek az eljárásoknak, és bizony kevesebbért is öltek már embert, képviselő úr.

Szeretném elmondani azt is, hogy az Alkotmánybíróságra való hivatkozás sem igazán helytálló. Az Alkotmánybíróság a kétharmados elfogadás hiánya miatt semmisítette meg az APEH-et titkos információgyűjtésre feljogosító törvényi rendelkezéseket, 2002. december 31-ig időt hagyva a törvényhozásnak a kellő többségű, vagyis kétharmados szabályozás elfogadására.

Képviselő úr, jó reményem van arra, hogy ebben a törvényi határidőben ez a szabályozás a megkívánt többséggel elfogadható lesz; nagyon sok jel mutat arra, hogy ennek nem lesz akadálya.

Kiemelendő, hogy az Alkotmánybíróság kifejezetten és kizárólag formai okból semmisítette meg ezeket a rendelkezéseket. Az ön által részben már idézett 31/2001-es alkotmánybírósági határozat indokolása kifejezetten kimondja a következőt: "Az Alkotmánybíróság szerint az a törvényhozói cél, hogy az adóbűncselekmények hatékonyabb felderítése érdekében az APEH rendelkezzék bizonyos titkos eszközökkel és módszerekkel, önmagában alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. Az Alkotmánybíróság jelen határozatában formai okból a minősített többséghez kapcsolódó garanciális rendelkezések megsértése miatt állapított meg alkotmányellenességet."

Nem szeretnék most abba belemenni, képviselő úr, mert elvinne minket a vita fő tárgyától, hogy vajon mennyire megalapozott, mennyire helyes az Alkotmánybíróságnak ez a döntése. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy az elmúlt évek egyik legszélesebb szakmai körben vitatott határozata volt ez. Mindenesetre a mostani vita szempontjából a lényeges, hogy az ön, az MSZP azon érvelése nem helytálló, amely szerint az alkotmányellenesen titkos információgyűjtő tevékenységet végző APEH védelme az ombudsman közvetlen vizsgálódásától szintén alkotmányellenes lenne az általam imént már példálózóan megemlített dokumentumkörben, ahol megítélésem szerint valóban nincs az ombudsmannak semmiféle hivatali teendője.

Az önök érvelése az Alkotmánybíróság döntésével két okból sem egyeztethető össze. Az Alkotmánybíróság 2002. december 31-ig hatályban hagyta az APEH-re vonatkozó, ön által vitatott törvényi rendelkezéseket, és az APEH említett jogkörével kapcsolatban tartalmi alkotmányellenességet nem állapított meg, tekintettel arra, hogy igen nyomatékos közérdek fűződik ahhoz, hogy az adót senki ne kerülhesse el, senki ne titkolhassa el, és aki adót csal, azt érje utol a törvény büntető keze.

(17.00)

Amerikában van egy mondás, tisztelt képviselő úr, ez úgy szól, hogy az életben csak két biztos dolog van, az egyik a halál, a másik az adó. Erre az alapra épül az Egyesült Államok, és azt hiszem, minden demokratikus jogállam. Adót csalni a legnagyobb, legsúlyosabb megítélésű bűnök egyike. Természetesen mi még nem tartunk itt, már ami a közfelfogást és a közvélemény tudati kérdéseit illeti, de ha végiggondoljuk, hogy az adófizetésnek és a közteherviselésnek milyen alapvető erkölcsi tartalmú következményei is vannak és milyen erkölcsi tartalmat hordoz, akkor azt hiszem, az általam imént tett, talán sokakat meglepő kijelentés igazsága, mely szerint az adócsalás a legsúlyosabb bűnök egyike, könnyen beláthatóvá válik.

A másik oldalról pedig el kell mondanom önnek azt is, képviselő úr, hogy a jogrendszer és az állami szervezetrendszer egységessége és a jogbiztonság megköveteli - megköveteli! -, hogy az azonos jellegű feladatot ellátó szervezetek, jelen esetben a titkos információgyűjtési jogkört gyakorló szervezetek e tevékenységüket illetően azonos kezelésben részesüljenek. És ez irányadó kell hogy legyen az ombudsman általi iratbetekintés vizsgálhatósági köre szempontjából is. A jogbiztonságot sértené, ha az ilyen jogkörrel felruházott szervezetek közül kizárólag az APEH iratait vizsgálhatná korlátozás nélkül az ombudsman, szemben a rendőrség, a határőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a vám- és pénzügyőrség, illetve az ügyészség hasonló jellegű irataival, amelyeket közvetlenül - mint az már többször elhangzott - nem vizsgálhat.

Tisztelt Képviselő Úr! A törvényjavaslatnak nagyon széles körű szakmai egyeztetése volt, nagyon sokféle véleményt, álláspontot beszereztünk. Azzal az illúzióval, mondjuk, már elég régen le kellett számolnunk, hogy az ellenzéki pártoktól kétharmados ügyekben támogatást kaphatunk, azonban számomra sokkal fontosabb, hogy a törvény fő rendelkezéseit illetően maguk az országgyűlési biztosok egyetértésüket nyilvánították.

De ami az ön módosító indítványai szempontjából a leglényegesebb kérdés, képviselő úr: azt az igényt, amelyet ön megfogalmaz, az ombudsmanok nem fogalmazták meg. Az ombudsmanok nem kérik azt, hogy a többi nyomozó hatóságtól eltérően ők az APEH titkos információs bázisaira szabad bejárást kapjanak, ezt csak ön és a Magyar Szocialista Párt kéri. Nagyon érdekes szempont ez, és valóban ön feltette a kérdést, hogy vajon miért ez a kormány álláspontja. Én most elmondtam, hogy mi a mi álláspontunk, nyíltan feltártam annak indokait.

Bennem az a kérdés bujkál, hogy vajon miért köti a Magyar Szocialista Párt ennek a látszólag jelentéktelen részletkérdésnek a szája íze szerinti eldőltéhez az egész törvény elfogadását, és ezzel az alkotmánybírósági határozat érvényesülését, és az ombudsmani rendszer e nagyon fontos, az állampolgári jogok biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű jogintézmény továbbfejlesztését biztosító törvény elfogadását. Vajon miért, tisztelt képviselő úr?

Köszönöm szépen.