Felszólalás adatai

Szeretném kiemelni, hogy nem ez az első és nem az utolsó törvénytervezet, ami elénk kerül, hiszen egy hiányt kell orvosolnunk. Ha a jogszabály alkotójának szándéka átkerülne tudatilag mind a pénzintézetekhez, mind pedig a különböző kapcsolódó szervezetekhez, akkor ilyen jogszabály-módosításokra nem lenne szükség. Mindaddig, amíg a probléma fennáll, akár a devizahitelesek esetében, akár pedig a pénzintézetek kamatterhelése, uzsorakamat témakörében, addig ilyen jogszabályalkotásra szükség van. A bizottsági ülésen kiemelésre került egyrészről a devizában nyújtott, kölcsönként működő lízingek kérdésköre, illetve azok a kiterjesztések, amelyek általánosságban valamennyi hitelezőre érvényesek, és nem egyedileg értékelve, általánosságban mindenkinek jelentenek előnyt és könnyebbséget. Ezek pontosítások, amik most megtörténnek.

Ellenzéki oldalról felmerült a jogszabályalkotás sebessége, valamint annak igénye, hogy milyen tartalommal és milyen javaslatokkal segítették a korábbiakban ezt elő. Én a magam részéről annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a jogszabályalkotás sebessége a körültekintésen múlik és azon, hogy megfelelő környezettanulmánnyal és a pénzintézetek reakciójának folyamatos figyelemmel kísérésével nekünk folyamatosan a módosításokkal követnünk kell az általuk tett lépéseket. Úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg eltérő piaci igények vannak a pénzintézeti oldalon, és nem sikerül konszenzusra lépni, mindaddig, amíg devizában folyósított hitelek vannak a magyar gazdasági életben, addig szükség van ilyen jogszabályalkotásra.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a bizottsági döntésnek megfelelően támogassa mindkét jogszabálytervezetet, és fogadja el azt a mai napon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)