Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bank száz százalékban állami tulajdonú részvénytársaság, amely fölött a felügyeletet a Magyar Országgyűlés gyakorolja. Egyrészről a jegybanktörvény 41. §-a alapján az MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a bank tevékenységéről, valamint bemutatja az éves monetáris politikai irányelveket, és az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet. Másrészt az MNB felügyelőbizottságába az elnök mellett további három tagot az Országgyűlés választ, így közvetlenül választott képviselői útján tudja ellenőrizni a bank tevékenységét. Ezen túlmenően a mindenkori pénzügyminiszter mint tulajdonos jelöli ki az MNB auditorát. A könyvvizsgáló feladata az MNB mérlegének folyamatos figyelemmel kísérése, hitelesítése és az esetleges hiányosságokra való figyelmeztetés. A Magyar Nemzeti Bank érdekeltségei esetében a közvetlen felügyeletet részben a tulajdonos által delegált felügyelőbizottság látja el.

Mint azt bizonyára ön is jól tudja, a CW Bank a Magyar Nemzeti Bank külföldi érdekeltsége, és ennek megfelelően az érdekeltségekre vonatkozó általános tulajdonosi és felügyeleti jogokat a hatályos osztrák jogszabályoknak megfelelően gyakorolja. Jelenleg a kormány határozatának megfelelően folyik a CW Bank végelszámolása.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az ausztriai jogi szabályozás a banktitok megőrzésére és e titok megsértésére vonatkozóan még a hatályos magyar jogszabályoknál is szigorúbb rendelkezéseket ír elő, ezért az ilyen tartalmú információk kezelése megkülönböztetett körültekintést igényel. E szabályozás betartásával bízta meg a CW Bank jelenlegi vezetése az ön által is említett átvilágító céget a vizsgálatok lefolytatására. E tevékenységet a kiválasztott cégek kizárólag titoktartási kötelezettség vállalása mellett végezhették. Ebből az is következik, hogy még a Magyar Nemzeti Bank sem rendelkezik jogosultsággal a vizsgálati jelentések kiadhatóságát illetően, hiszen ezek a CW Bank és a cégek közötti szerződések eredményei.

Amikor a gazdasági bizottság tényfeltáró albizottsága a vizsgálati jelentésekkel kapcsolatban megkereste az MNB-t, az MNB írásban kereste meg a CW Bankot, illetőleg a három érintett átvilágító céget a jelentések albizottság számára történő átadhatósága érdekében. Jogi szakvéleményekre hivatkozva egyöntetűen jelezték, hogy tekintettel a jelentésekben található osztrák banktitokra, az átadhatóságuk csak anonimizált módon történhet. Információim alapján az anonimizált jelentések már a tényfeltáró albizottság rendelkezésére állnak.

Visszatérve az ön kérdésére, mely szerint visszatarthat-e az MNB elnöke a felügyeletet gyakorló Országgyűlés elől olyan információkat, amelyek a felügyelet gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek, a konkrét ügyben azt tudom válaszolni, hogy még a Magyar Nemzeti Bank elnöke sem jogosult betekinteni az osztrák banktitkokat tartalmazó jelentésbe. A pénzügyminiszternek mint az állam, mint az MNB tulajdonosa képviselőjének sem áll módjában a jegybank elnökét jogszabálysértésre, pontosabban a banktitok megsértésére felkérni.

Végezetül engedje meg a képviselő asszony, hogy röviden reagáljak az adósságcserére vonatkozó megjegyzésére. Az adósságcserét szükségessé tette a monetáris és fiskális tevékenység egyértelmű különválasztása, ennek révén az ön által is szorgalmazott ellenőrizhetőség szempontjának teljesebb érvényesíthetősége. A szakmai közvéleményen túl a politikai erők is konszenzusra jutottak a tekintetben, hogy az adósságcsere a teljes államháztartást tekintve nullszaldós volt.

Kérem a tisztelt Országgyűlést és képviselő asszonyt a válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)