Felszólalás adatai

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, "Szüreti örömök, szüreti gondok" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szőlőkultúra, a szőlőtermelés, a szőlőművelés története egybeesik a világ kultúrtörténetével. Az ókori mitológiában se szeri, se száma a szőlővel, szőlőműveléssel kapcsolatos történeteknek, nem beszélve a szőlőből nyert borral kapcsolatos történeteknek. A Bibliából is ismerjük Noé esetét a kicsit több alkoholfogyasztással, Dávid királyról nem is beszélve.

Nálunk itthon, Magyarországon, a Kárpát-medencében is a szőlőműveléssel, szőlőtermeléssel kapcsolatban számtalan szokás és hagyomány alakult ki, amely hagyományok legtöbbje magához a szürethez, a terménybetakarításhoz fűződik, amit mindig nagy várakozás előzött meg, hogy milyen lesz a termés, milyen lesz a belőle nyert bor cukorfoka, egyáltalán hogy lehet majd azt eladni. A Kárpát-medencében a szüret mindig attól függött, hogy hogyan érik be a szőlő, ezért más és más volt vidékenként. Általában ilyenkor kezdődik a szüret, Szent Mihály napján, szeptember 29-én, de Észak-Magyarországon később, október 15-e körül, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-án, Simon napján, és az aszúszemeket - mint tudjuk - sokszor már akkor szedik, amikor a hó már leesett. Társas, társadalmi vonatkozása is van ennek, mert általában kalákában végzik, és nagyon sok ember megélhetése függ a szőlőtől.

Magyarországon nagyon érdekesen alakult a szőlőterületek beültetése. A történelmi borvidékek mellett a XIX. században az Alföldön - főleg a talajmegkötés miatt - hatalmas szőlőterületek keletkeztek. Ennek hatására ma Dél-Alföldön a legnagyobb a szőlőterület, ebből is 23 188 hektár Bács-Kiskun megyében van. Ennek következtében a szőlő várható mennyisége 245 546 tonna, amely duplája az azt követő legnagyobb mennyiségnek, ami Hevesben várható, itt 122 754 tonna várható, összességében az egész országban pedig 812 238 tonna. Természetesen nem biztos, hogy ennyi lesz, de ez legalább 20 százalékkal több, mint ami tavaly volt.

Itt keletkeznek a gondok a szőlőtermelők és a borkészítők körében, ugyanis még a tavalyi borból is sok van a hordókban. A tavalyi bor - mint tudjuk - kiváló minőségű volt, nagyon jó bor volt, mégis nehéz volt az értékesítése. Most mintegy 20 százalékkal több szőlő terem, és sokan kérdezik, mi lesz ezzel az óriási mennyiséggel. Vannak olyan elemzések is, hogy talán nem kellene ennyi szőlőt termelni, főleg a Dél-Alföldön, mert például a villányi és tokaji területeken - tehát a régi történelmi borvidékeken - az eladási gondok nem jelentkeznek oly mértékben, mint a később betelepített hatalmas szőlőskertekben. Azt vetik fel, hogy ez végül is egy vállalkozás, ha pedig valaki vállalkozik, akkor számolnia kell azzal is, hogy nem jön be a vállalkozása, vagy két lábon kell állni, a szőlő mellett mást is kell termelni, és akkor az egyik évben sikeresebb a szüret és az eladás, a másik évben kevésbé, de egy másik kultúra termelése ugyanakkor ezt kompenzálhatja. Van is egy olyan régi mondás, hogy a szőlőből, a borból időnként meg lehet gazdagodni, de megélni nem. Azt kellene elérni, hogy két lábon álljanak a szőlőtermelők.

Ha ezeket az elemzéseket figyelembe is vesszük, akkor is számolnunk kell azzal, hogy most megterem ez a hatalmas mennyiségű szőlő, és ebből bor lesz. Az a kérdés, hogy mit lehet vele csinálni, el lehet-e adni. Emberek élnek ebből pillanatnyilag, és valahogy csak meg kell oldani ezeknek az embereknek a jelen helyzetét is, attól függetlenül, hogy perspektívában más megoldás is lehetséges.

Köszönöm. (Taps az FKGP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Vonza András miniszter úr válaszol az elhangzottakra.

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örömmel indult az idei év első fele a szőlőtermelők részére, hiszen a szőlő számára kedvező volt az időjárás, és úgy prognosztizáltuk, hogy 800 ezer tonna borkészítésre alkalmas szőlőtermés lesz az idén is. Gondot jelent a szőlőtermelők részére, hogy az elmúlt három hétben csapadékos, hűvös időjárás volt, ami nem kedvez a szőlőnek, mert nem nő a cukorfok, és a zsendülésnek indult bogyók is károsodnak, kirepedeznek. Meg is kezdődött a rothadás.

(8.50)

Ennek hatására több borvidéken megkezdődött az úgynevezett kényszerszüret, amely nyilván - a képviselő úr is említette - később szokott kezdődni, de most ebben az évben itt tartunk, hogy már szüretelnek kényszerből. És az esős időjárás következtében sem mennyiségben, sem minőségben nem beszélhetünk kiemelkedő minőségről és mennyiségről.

A szeptember elejei terméskilátások, az átlagosnál több, 2,4 millió hektoliter átmenő borkészlet a szőlőfelvásárlási árak zuhanását okozta. Ez a 2,4 millió hektoliter mennyiség a tavalyi rekordmennyiség és a kiváló minőség ismeretében nem nevezhető túlzottnak, hisz volt már olyan év, amikor 2 millió hektoliter volt az áthúzódó borkészlet, és ezt is kezelni lehetett. Ennek ismeretében szinte természetes borásztechnológiai eljárásnak nevezhető a kiváló minőségű évjáratból való nagyobb készletezés, és a mostani felmérések szerint az előző évben kiváló minőség volt, míg az idei gyenge minőségű év lesz. Ezért is vetették fel szakmai körök, hogy az idei mennyiség esetében a szokásos óborcsökkentő lepárlási eljárásokat kell alkalmazni, mert a tavalyi év minősége sokkal jobb volt, és az idei ezt nem éri el.

A tárca illetékesei a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyeztetetten a pénzügyi lehetőségek feltárásával dolgoznak a lehetséges támogatási módok kialakításában, amelyet, miután elhatározásra jutottunk, a legrövidebb úton nyilvánosságra fogunk hozni, mert ebben az évben ezt a kérdést is kezelnünk kell.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)