Felszólalás adatai

A tegnapi vitában elhangzott különböző egyéb fejezetek vonatkozásában, hogy bizony az előző évi bázisévhez képest a jelenlegi költségvetés, a tárgyalandó költségvetés 103, 106, 107 százalékos szaldót mutat a tavalyi évhez képest, tehát bizonyos fejezetekben 3, 6, 7 százalékos nettó emelkedést figyelhetünk meg. No, nem így van ez a honvédelem területén. Úgy gondolom, ez nagymértékben meg is határozza és ki is fejezi a kormányzat honvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit és hozzáállását. Ez mindent elmond, tehát a honvédelem továbbra is az a fejezet marad, ahol az égvilágon semmi előrelépés, semmi változás nem történik.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Beszélhetnénk részletesen a költségvetés dolgairól, ahol maga a költségvetés is így fogalmaz, hogy a honvédség alapvető igényeit kívánja ez az összeg kielégíteni. Valóban, a honvédség alapvető igényeket elégít ki. Ez volna a dolga, hogy biztonságunkat, nemzetünk biztonságát, országunk biztonságát garantálja. Csakhogy nem így értelmezik ezt önök, hanem csak mint azt az alapvető igényt, ami ezt a minimális szinten tartott honvédségnek a vegetálását fenn tudja tartani, sajnos többről nincs szó. A honvédelmi képességeink és ezzel együtt maga a honvédségünk sajnos nagyon alacsony színvonalat képvisel. Nem a katonák hozzáállása és nem a szaktudása, hanem a támogatottság területén van baj. Sajnos a miniszter úr érdekérvényesítő képessége a honvédség vonatkozásában gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ezt le kell hogy szegezzük.

Sajnos a minden komolyabb haderőreformra irányuló kormányzati akarat megrekedt a PR-tanulmányok és ígérgetések és szlogenek szintjén. Ha levonjuk a fejlesztésre szánt költségkeretből a Gripenek bérleti díjának összegét, akkor a fejlesztésre mindössze 4,2 százalék fejlesztési forrás marad, ami ki is merül a járművek, illetve harcászati URH-készülékek beszerzése kapcsán.

Fel kell hívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a 35/2013. országgyűlési határozat értelmében a Magyar Honvédség létszámát 29 700 főben határozta meg, ami gyakorlatilag eltér a költségvetésben szereplő mindössze 25 496 főtől. Ugyanis ennyivel számol a költségvetés a honvédség területén.

(15.00)

Ebben a 25 496 főben benne van az a bővülés, ami a közalkalmazottak vonatkozásában adódik a Honvédkórház átvételét követően. Tehát lényegében a személyi állomány mérlege gyakorlatilag az altisztek és a legénységi állomány rovására a közalkalmazottak és a köztisztviselők felé billen el. Ez azt jelzi, hogy a tényleg hadra fogható katonák létszámában csökkenés állt be.

Sajnos el kell mondani, hogy a költségvetés kiadási főösszege 241,5 milliárd forint. Ez úgy jön létre, hogy ebben benne van az OEP-től átvett finanszírozás is, ami 19,6 milliárd. Tehát lényegében ebből a pénzből a honvédelem csak vegetálni tud. A honvédségre GDP-arányosan 0,79 százalékot fordítunk. A NATO-előirányzat 2 százalék lenne. Azoknak az állapotoknak a felszámolása és fejlesztése érdekében, hogy a haza védelmét ellátni képes honvédségünk legyen, ahhoz néhány éven keresztül legalább 3,6 százalékra lenne szükség.

Az Országgyűlés és valamennyi, a hazáért aggódó képviselő felelőssége volna, ha már a tárca minisztere nem képes nyomást gyakorolni a kormányzaton belül, hogy kiköveteljék azt, hogy a haza honvédségének az ügyét rendbe tegyék. Ehhez elengedhetetlen az alaptörvényben is rögzített illetmény szabályozása, újragondolása, mert az alaptörvény is úgy fogalmaz, hogy a honvédeket az áldozatvállalásukkal arányos illetmény illeti meg. Ebben is lemaradásunk van, és ebben sem történik igazi előrelépés. Maximum, ha a létszámcsökkenésből eredő bér- és járulékjellegű pénz bent marad, azt szétosztják az állomány többi tagja között.

Erre a költségvetési fejezetre azt kell mondjam, amivel a beszédem is kezdtem, hogy ha összességében minősíteni szeretném, akkor azt kell mondanom rá, hogy nulla.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)