Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány kiemelt feladatként tekint a családon belüli erőszak megoldására. Világos, hogy az államnak védelmet kell nyújtani olyan polgárainak, akik pont otthonukban szenvednek el erőszakot olyan személytől, akitől szeretetet és tiszteletet várnának. A kormány tisztában van az ilyen személyek akár anyagi, akár személyi kiszolgáltatottságával. Megítélésünk szerint a családon belüli erőszak komplexebb társadalmi probléma annál, hogy csupán a jogalkotás eszközével lehetne kezelni. Megfelelő tudatosságnövelő kampányokkal, amiben a civil szervezetek nagy segítséget jelenthetnek, és a szakemberek specializált képzésével kell kezdeni. A legfontosabb terület azonban az oktatás, egészen a gyermekkortól kezdve tudatosítani kell, hogy családon belül sincs helye az erőszaknak.

A családon belüli vagy párkapcsolati erőszak a büntető törvénykönyvben önálló tényállásként nem szerepel. A családon belüli erőszak ugyanis nehezen illeszthető be a büntető törvénykönyv rendszerébe. Számos olyan büntető törvénykönyvi tényállás létezik viszont, amely a családon belüli erőszak fogalmába beletartozik, és a szabálysértési törvény is tartalmaz ilyen tényállásokat. A Btk.-ban jelenleg közel 30 olyan tényállás található, amelyek a fizikai, a pszichikai, a szexuális abúzust, valamint az elhanyagolást foglalják magukba, és amelyek a családon belüli, emberileg és jogilag elítélhető cselekményeket teljeskörűen felölelik. Ilyen például az emberölés, az öngyilkosságban közreműködés, a magzatelhajtás, a testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, a zaklatás, kiskorú veszélyeztetése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás. Emellett a szabálysértésekről szóló törvény büntetni rendeli például a becsületsértés, a magánlaksértés, a veszélyes fenyegetés szabálysértését, valamint a tulajdon elleni szabálysértéseket.

A magyar állam az utóbbi években számos olyan intézkedést vezetett be, amely kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatainak próbál jogi segítséget nyújtani. Ezek közül érdemes bemutatni a távol tartás intézményét. Ennek a jogintézménynek két változatát is ismeri a jogrendszer, és mind a kettő az utóbbi néhány évben került megalkotásra. Az első változat a büntetőeljárásról szóló törvényben található, 2006. július 1-je óta, amely a távol tartást egy kényszerintézkedésként szabályozza. A távol tartás másik formáját a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény vezette be 2009. szeptember 1-jei hatállyal. E törvény alapján lehetővé vált a büntetőeljárástól függetlenül, azt megelőzően is ideiglenes megelőző és a megelőző távol tartás alkalmazása, amelyek már kifejezetten a családon belüli erőszak elkövetőire koncentrálnak.

A távol tartással kapcsolatban további számos jogszabály nyújt védelmet a bántalmazás elszenvedője számára. Ezek a rendelkezések elsősorban a bántalmazott gyermeket védik, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136. §-a is tartalmaz ilyen rendelkezéseket. A büntető törvénykönyvben 2007-ben egy új tényállás került megalkotásra, zaklatás elnevezéssel, ez a szabály is a tárgykörbe tartozó elkövetőkre, illetőleg sértettekre vonatkoztatható. A kormány a 104/2010. számú kormányhatározattal elfogadta a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzeti stratégiát, amely átfogóan elemzi a nők helyzetét a mai magyar társadalomban, és számos területet jelöl ki, köztük az erőszak elleni hatékonyabb fellépést, amin még javítani kell. Ehhez kapcsolódóan az 1095/2010. számú kormányhatározat a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzeti stratégia első intézkedési tervéről már konkrét célokat tűz ki a kormányzat számára a nők helyzetének javítása érdekében a 2010-2011-es évekre.

(8.10)

Ilyen a büntetőjogi terület vonatkozásában a büntetőeljárási távol tartás jogintézményének felülvizsgálata, illetve a nemi erkölcs elleni cselekmények átfogó vizsgálata, amelyre a 2011-ben kezdődő új büntetőtörvénykönyv-kodifikáció során fog sor kerülni.

Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Köszönöm a lehetőséget, hogy erről tájékoztathattam az Országgyűlést az ön felszólalása kapcsán. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)