Felszólalás adatai

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Ház! Tovább folytatnám kiemeltebb módosító javaslataink ismertetését, és kérem továbbra is az önök támogatását kormánypárti képviselőktől, hogy tényleg állítsuk meg ezt az irányt, és ne teljesítsük be azt az orwelli világképet, amelyet valóban az elmúlt nyolc évben valóságként élhettünk meg, inkább építsük le ezeket a diktatórikus intézményeket, és inkább valóban a jogállamiságot állítsuk helyre. Ennek keretében egy nagyon nagy és keserű tanulsága volt a 2006. őszi vérengzéseknek, megtorlásoknak, hogy a rendőrséggel szembeni kártérítési igények körében nem lehetett egyablakos rendszerben kárigényt érvényesíteni.

Az ajánlás 30. pontjában, 60. sorszámon előterjesztett módosító javaslatommal a külföldi rendőri intervenciós csapatokra vonatkozó szabályozás egyidejű kiejtésével ide illesztettem be a felelősségi szabályok rendszerét, a reformját, hiszen a külföldi intervenciós rendőri csapatok egyébként megengedhetetlen alkalmazására vonatkozóan önök fontosnak tartották, hogy külön felelősségi szabályokat rögzítsenek a javaslatban. Én úgy gondolom, jó, hogy ilyenre gondoltak, viszont akkor ejtsük ki ebből a rendszerből a külföldi intervenciós rendőri csapatokat, viszont tartsuk meg a szabályozást, és alakítsuk rá a jelenlegi magyar rendvédelmi szervekre.

Ennek a lényege az - ami már egyébként a Civil Jogász Bizottság és annak idején az összes jogvédő szervezet támogatását élvezte, sőt mi több, ellenzékben a Fidesz is nagyon erőteljesen támogatta -, hogy amennyiben a rendvédelmi szervek bármelyik tagja kárt okoz, mondjuk, egy tüntetésfeloszlatás kezelése vagy bármely erőszakos esemény során harmadik személynek, akkor utóbb az állam legyen a helytálló, tehát hasonlóan, mint a büntetőeljárási törvény kártalanítási szabályai jelenleg is szólnak, az állam legyen a felelős, és ne kelljen a polgárnak adott esetben 3-4 különböző rendőri szervvel szemben, amelyek adott esetben még egymásra is hárítják a felelősséget, de mindenképpen közösen próbálnak minél zavarosabb védekezéssel szembeszállni azzal a kompenzációs kötelezettséggel, amellyel viszont az állam az államigazgatási jogkörben okozott kár körében a polgári törvénykönyv 349. §-a szerint tartozik felelősséggel.

Tehát ezt a rendszert vezetné be, ezt az úgynevezett egyablakos rendszert vezetné be a módosításom a rendészeti szervek által okozott károkra. Úgy gondolom, hogy elég egyszerű és lényegre törő szabályozás, mondom, amit annak idején és most is a jogvédő szervezetek, illetve ellenzékben a Fidesz is támogatott. A dolog lényege az lenne, hogy így nem a rendészeti szervek lennének a felelősség végpontján álló helyálló szervek, hanem a rendészetért felelős miniszter, belügyminiszter által képviselt magyar állammal kellene ezt a tárgyalást lebonyolítani.

Egyébként erre konkrét példát és jogalapot ad az a nemrégiben közösen elfogadott, legalábbis jobbikos támogatást élvező országgyűlési határozat, amellyel a 2006. őszi áldozatok jóvátételét rendezte még júniusban egy országgyűlési határozat. Ez alapján történt meg most már - egyébként a Belügyminisztérium tényleg hathatós közreműködésével és képviseletében - a károk rendezése, de hát még vannak nyitott tételek, nyilván. Reméljük, hogy mindenki megkapja a jóvátételt, de ez egy jó példát mutatott arra, hogy van nyitottság a kormányzatban arra, hogy ezt az egyablakos rendszert végre bevezessük. A jogbiztonság elve ezt rendkívüli módon megkívánja meg a hatékony jogorvoslati jog, amelynek a része az, hogy kompenzációt kapjanak az ilyen jogsérelmet szenvedettek.

Visszatérve még egy pillanatra azért arra a felvetésre, amit több, egyébként ellenzéki képviselőcsoport is egybehangzóan vitat. Tehát mindenképpen kérem a kormányt, hogy gondolkozzon el erőteljesen, hogy azért a nemzeti együttműködés rendszerébe mennyire engedi be a társadalom valós hangjait, tehát valóban ne dugaszolja el füleit azon panaszokkal szemben, amelyek itt akár az LMP, akár az MSZP, akár a Jobbik részéről közösen fogalmazódtak meg a bírósági engedélyhez nem kötött titkos adatgyűjtés kiterjesztése kapcsán.

(13.40)

Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy intő jel, hiszen azért sok mindenben nyilván nem tudunk egyetérteni, de például többek között a külföldi intervenciós rendőri csapatok bevetését egyedül csak a Jobbik ellenzi; mondjuk, ez is feltűnő azért, és nyilván mutatja, hogy valójában mennyire szeretnénk a szuverenitásunkat megőrizni. Mi ebben végképp eltökéltek vagyunk, a nemzeti önrendelkezés pártján vagyunk, és nem gondolom, hogy a nemzeti önrendelkezés helyreállt volna, mint ahogy a nemzeti egyetértés nyilatkozata ezt írja.

Az a nagyon komoly kérésünk tehát, hogy ezt most még az utolsó percben tényleg fontolják meg, térjünk le arról a megengedhetetlen irányról, amit ennek a javaslatnak ezek az aggályos rendelkezései megfogalmaztak, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor a társadalom elementáris erejű tiltakozása, felháborodása lehet éppen az, amely utóbb aztán akár már indokolhatja is a külföldi intervenciós csapatok bevonását, akik ráadásul fegyverrel és intézkedési jogkörrel egy úgynevezett válsághelyzet-klauzula alapján egyébként bármikor bevethetőek, hiszen egy rendkívül szubjektív kiterjesztett értelmezéssel lehetne őket úgymond bármilyen, közvetlen bűncselekmény veszélyével fenyegető helyzetben segítségül hívni.

A velseni szerződés az európai csendőrség felállításáról rendelkezett; hála istennek, ennek nem vagyunk részesei, de ez már egy nagyon intő jel volt arra, hogy ilyen intézmények Európában működnek, és ennek az integrációnak semmilyen módon nem lehetünk részesei. Ha ezt nemzetközi kötelezettség írja elő számunkra, akkor bizony Magyarországnak kötelessége mindent megtenni - pláne most az európai uniós elnökség vezetésével - annak érdekében, hogy egy ilyen irányú integráció az európai emberek érdekeit, de a magyar emberek érdekeit sem szolgálja.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)