Felszólalás adatai

DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1998-as országgyűlési képviselői választások eredményének kihirdetése óta - amit az SZDSZ olyan eredménnyel zárt, amely köztudott, ez 7 százalék volt - mást sem hallani a médiákban, mint azt, hogy az SZDSZ egyes képviselői felvetik a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését, mégpedig olyan formában, hogy nem általában, hanem 2002-re jelölik meg ezt az időpontot. Kérem szépen, miről szól itt a történés? Nem a kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséről vagy megmaradásáról, hanem 2002-ről. Mi lesz 2002-ben? 2002-ben többek között országgyűlési képviselőválasztás lesz. Tehát ilyen tisztán kell látni az SZDSZ egyes képviselőinek törekvéseit. Ez egy választási kampányfogás. (Moraj az SZDSZ soraiban. - Bauer Tamás: Akkor még ti lesztek kormányon.) Készültök a kampányra. Erről van szó, így van! Kívülről könnyű bekiabálni, belülről a felelősséget felvállalni sokkal nehezebb. (Dr. Kis Zoltán: Azt csináljuk!) Hogy 2002-ben ki lesz kormányon, majd eldöntik a választók. De ilyen olcsó választási fogásokkal nem lehet elérni eredményt (Bauer Tamás: Nemzeti Színház!), még 1 százalékos javulást sem, tisztelt képviselőtársaim. Ezt így látom politikailag.

A másik: önök felvetették a választások után, hogy ezt most mindenképpen végre kell hajtani. (Moraj az SZDSZ soraiban.) Igen, mosolyogva, látszólagos csapdahelyzetet állítva, de mi ilyen primitív csapdába nem lépünk bele, Fodor Gábor úr, tisztelt képviselőtársam. Vannak érveink, és ezek az érvek annyira érvek, hogy ezekkel tulajdonképpen önök is tisztában vannak. Nagyon jól tudják, hogy ezt 2002-re nem lehet megvalósítani, képtelenség, akkor, amikor a magyar vezérkar meghatározta azokat az időpontokat, amelyek mindenképpen követhetők, elmondtam a bevezető előadásomban, hogy körülbelül mikorra tehető, prognosztizálható az az időpont, amikorra ebben a kérdésben haladást lehet elérni.

Tisztelt Fodor Gábor képviselő úr, ön azt mondta, hogy a közvélemény részéről elég erős nyomás van. Nem értem, hogy ezt a nyomást miért nem érzékelte a '98-as választások előtt. Ha érzékelte volna, akkor megtette volna azt a javaslatát, amit azóta állandóan tesz (Dr. Fodor Gábor: Javasoltuk! Már '96-ban javasoltuk!), és talán az Országgyűlés '97-ben a NATO-meghívásunkat követően hozhatott volna egy olyan határozatot, akár javaslatot, törvényjavaslatot, miszerint ezt keresztül kellett volna vinni. Hetvenkét százalékos többségben voltak. Miért nem vitték keresztül akkor? Akkor ma már egy olyan helyzetben lennénk, hogy talán a kötelező sorkatonai szolgálatot is eltörölték volna.

Tehát a közvélemény részéről történő elég erős nyomással kapcsolatban meg kell hogy jegyezzem: az SZDSZ, illetve a szervezők mindent megtettek azért - nem az egész SZDSZ, hanem csak azok, akik szervezték ezt a mai vitanapot -, hogy tömegtámogatottságot érjenek el.

(14.30)

Hát ez fényesen sikerült, tíz tüntetőt ide tudtak hozni a Kossuth térre! Addig elmentek, hogy az egyetemeken ilyen felhívásokat függesztettek ki (Mutatja.), nevezetesen a Liberális Fiatalok Társasága - gondolom, hogy rokon elveket vallanak... (Dr. Kis Zoltán: Ez a Fidesz! - Derültség.) A Fidesz ettől elhatárolódott, úgyhogy ne keverjük bele a Fideszt! "2002-ben Magyarország fiataljait már ne lehessen kényszerrel besorozni" - ezeket a plakátokat rakták ki az egyetemre, aztán amikor jött a NATO főtitkárhelyettese, akkor gyorsan leszedték, mert nem illett a képbe, hogy az egyetem jogi karán ilyen plakátok éktelenkednek a NATO-csatlakozásunkat közvetlenül követő napokban.

A tömegtámogatottságról ennyit. Tízen voltak a tüntetésen, tizenöt újságíró és öt kamera. Mi lesz ma este a televízióban? Minden híradás tele lesz vele, hogy tömegtüntetés volt a Kossuth téren a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése ügyében, és ott megjelentek... Saját szememmel láttam, kérem szépen, amikor az operatőrök berendezték a képet, kihúzták a transzparenseket, és nagy szorgosan filmezték azt, ami a transzparensen volt. Fodor Gábor képviselő úr biztosan ismeri a szövegét is ennek a transzparensnek, azért mosolyog. Ennyit a tömegtámogatottságról.

Megmondom őszintén, nem sikerült ez a vitanap, én csalódtam nagyon. Nagyon csalódtam, mert azt vártam, hogy komolyan és felelősségteljesen állnak hozzá az előterjesztők; azt vártam, hogy Mécs Imre képviselőtársam - akit egyébként nagyra becsülök - nem keveri össze 1956-ot egy békeállapottal, nem keveri össze azt a lelkesülést, ami 1956-ot jellemezte, amikor egy emberként kiálltunk a szabadság és a függetlenség mellett. Egy ilyen lelkesült állapotban történő hozzáállás valamihez egy békeállapoti helyzettel semmiképpen sem keverhető össze!

Sorkatonákra sokáig szükség lesz, ezt az előterjesztésben is mondtam. Kikre lehet számítani, tessék mondani? Kikre lehet számítani a Tisza gátjain, a hófúvásban, bármilyen katasztrófa elhárításában? Akkor nyugodt a lakosság, ha látja a katonákat, ez egyértelmű. A katasztrófaelhárításban zömében ma is sorkatonák vesznek részt. (Dr. Kis Zoltán: Háromszázan!) Ez egy nagyon rossz és téves információ volt, amivel már foglalkoztunk. Háromezren vettek részt novemberben, most pedig ezren, s ennek a létszámnak több mint a fele sorkatona volt. Van olyan sorkatona, aki öt hónap óta meg nem áll - nyilván hallották és látták a televízió ez irányú közvetítését -, aki bevonult augusztusban, és azóta meg nem áll! Tehát nagyon hasznos munkát végeznek a sorkatonák, társadalmilag hasznosat, olyat, amit más nem végezne el. Láttunk olyan képeket és tudósításokat is, hogy a katonák pakolták a bútort a teherautóra, a civil pedig zsebre dugott kézzel nézte.

Ilyen elvárás azért nem lehet, a liberalizációban eddig nem mehetünk el! Mert a honvédelemről szóló törvény csak a nyolcadik helyen említi azt, hogy a honvédségnek a segítségnyújtást elemi csapás, katasztrófa esetén kötelessége ellátni. Gondolom, ez a sorrendiség is takar valamit, s nem véletlen, hogy a nyolcadik helyen kerül ez kihangsúlyozásra. A honvédséget ért kritikákat kénytelen vagyok a leghatározottabban visszautasítani, ugyanis a honvédség kezdettől fogva részt vett minden katasztrófaelhárításban. Ismert az, hogy nagyon nehéz anyagi körülmények között vagyunk, ismert, hogy belső átcsoportosításokkal is mindent megteszünk azért, hogy továbbra is ott lehessünk.

Reméljük, több már nem lesz, nagyon sok volt egyszerre ez a három katasztrófaelhárítás a tárcának is és az ország lakosságának is. Amikor a sorkatonákat, a sorkatonák helytállását, szerepvállalását vizsgáljuk, és azt, hogy vegyes összetételben meddig lesz még szükség sorkatonákra, azt tudom mondani, hogy nagyon sokáig, mert sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem olyanok, hogy ezt ilyen formában, ahogy az SZDSZ előterjesztette, meg lehessen szüntetni.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani azon képviselőtársaimnak, akik a kormányéhoz nagyon közeli álláspontot fejtettek ki. Úgy gondolom, ezen az úton el lehet indulni. A honvédelem nemzeti ügy, olyan konszenzusra van szükség ebben a kérdésben, amelyhez SZDSZ-es képviselőtársaim zöme is nyilván csatlakozni fog. Nem mondom, hogy mindenki, mert egyéni vélemények lehetnek, és ez egy liberális pártban különösen kihangsúlyozható.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőbeli együttműködésünk mind sikeresebb lesz, mert nem szabad elfelejteni, hogy nekünk a honvédség iránti tiszteletet és megbecsülést kell fokozni. Valaki nagyon jól mondta, hogy a nyugat-európai államokban milyen nagy tisztelet övezi a katonákat. A halott és az élő katonát is. Nagyon örülnék, ha nálunk ennek a tiszteletnek csak a töredéke rendelkezésre állna. Azon dolgozik a Honvédelmi Minisztérium vezetése és mindenki, hogy ez mind nagyobb mértéket érjen el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)