Felszólalás adatai

DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem egy kiigazítással. Képviselő asszony azt mondta, hogy az önkormányzati szövetségek nem kapták meg. Megkapták az önkormányzati szövetségek, de nem mindenki reagált rá. Pont képviselőtársam mondta el a véleményét az önkormányzati szövetségben, és azt, hogy Kobold Tamás úr aláírásával volt ellátva, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Tehát ez így nem állja meg a helyét. Az önkormányzati bizottsághoz viszont valóban nem jutott el. Ez így korrekt és így igaz.

A második gondolat, mielőtt a részletekbe belemennék, csak annyi, mint gyakorló polgármester úgy érzem, hogy sokszor elmegyünk az elmélet irányába, és nem a gyakorlat oldaláról közelítjük meg ezeknek a törvényeknek az általános vagy részletes vitája során a véleményeket, és így sokszor túlságosan elméletinek tűnik néhány olyan meditáció vagy dilemma, ami a hétköznapokban nem úgy néz ki.

Engedjenek meg egy példát arról, hogy mire gondolok. Egész egyszerűen úgy érzem, hogy a településeken rendet tartani, a működést úgy biztosítani, ahogy azt a törvények az önkormányzatoknak előírják, csak akkor lehet, ha megvannak hozzá a törvényben előírt megfelelő lehetőségek, mozgásterek és biztosítékok. Polgármesteri gyakorlatomból a sok száz közül egy példát mondok csak, amit mindennap meg lehet élni egy településen - vannak itt polgármesterek, önkormányzati emberek, meg tudnak erősíteni -, egy vadonatújan fűvel bevetett zöldterületre rááll egy gépkocsi, a szívünk vérzik, és ha az illető gépkocsivezetőnek azt mondjuk, ne haragudjon, hogy gondolja azt, hogy tíz méterre az üzlet bejárata előtt a frissen vetett és az általunk sok pénzzel finanszírozott zöldterületet egyik pillanatról a másikra tönkre teszi, akkor széttárja a kezét és a szemünkbe nevet.

Én innen közelítve meg a kérdést szeretném a gondolataimat elmondani, mert nem én vagyok a közterület-felügyelő, a polgármester vagy a képviselő-testület. De ezért van a közterület-felügyelet. S az országban ma már vannak jól működő közterület-felügyeletek, amelyek minden nap átélik ezeket a kérdéseket. És a mosoly vagy a széttárt kéz csak egy a sok közül. Amikor életveszélyesen megfenyegetik a közterület-felügyelőt, akkor bizony sokkal keményebb és nehezebb szituáció van.

A közbiztonság és a közrend megteremtése, fenntartása olyan közérdekű ügy, mely az állami és önkormányzati szervek közös feladata, és nem nélkülözheti a polgárok és a civil szervezetek együttműködését. A közbiztonság és közrend megteremtésén jelenleg már számos tervezet tevékenykedik. Egyik részük jogszabályban előírt kötelezettségeit teljesíti, másik részük önként vállalt feladatként végzi tevékenységét. Közöttük vannak állami szervek - rendőrség, természetvédelmi őrszolgálat, vadászati felügyelőség s a többi -, vannak önkormányzati intézmények - ilyen például a közterület-felügyelet, önkormányzati természetvédelmi őrök -, és vannak gazdálkodó szervezetek, vállalkozások - erdőőrség, mezőgazdasági őrszolgálat, személy- és vagyonvédelmi vállalkozások.

(16.20)

A települések kül- és belterületein a helyi sajátosságoktól, szükségletektől függően a rendészeti feladatot ellátó szervezetek jelen vannak. A településeken az önkormányzatok két minőségben is érdekeltek a közterületek rendjének és tisztaságának fenntartásában. Egyrészt tulajdonosok, tehát a települési közvagyont védeniük és kezelniük kell a jó gazda gondosságával, másrészt helyi közügyként kötelező közszolgáltatás a közterületi rend és tisztaság biztosítása, és fontos helyi közérdek a települési közbiztonságról való gondoskodás. Az önkormányzatok ezen feladataiknak igyekezzenek megfelelni.

Az önkormányzati rendeletalkotás kiemelkedő tárgyköre a közterületek rendeltetésszerű vagy attól eltérő használatának szabályozása, az állattartás feltételeinek meghatározása, a helyi közutak fenntartása, a forgalom szabályozása, a helyi természeti és az épített környezet értékeinek védelme, és sorolhatnám tovább.

Természetesen a feladat pusztán rendeletekkel nem oldható meg, szervezetre, eszközökre, intézkedési jogkörre, anyagi erőforrásokra is szükség van. A közterületek rendjének, az önkormányzati vagyon védelmének egyik hatékony megoldási módja a közterület-felügyeletek működtetése. Miért időszerű és az önkormányzatok által régóta szorgalmazott a közterület-felügyeletek törvényi szabályozása?

A közterület-felügyeletekről 1983-ban, majd 1984-ben hozott minisztertanácsi rendelet rendelkezik, amely kimondta, hogy a közterületek rendjének, tisztaságának fokozottabb védelme és ellenőrzése érdekében városokban, illetőleg gyógy- és üdülőhelyi településeken hozható létre felügyelet. Az országban jelenleg mintegy 200 felügyelet működik, szakmai érdekvédelmi szervezetük, a Magyarországi Közterület-felügyeletek Országos Egyesülete 1997-ben alakult meg. Az önkormányzati rendszer kialakulása, a közel tíz év törvényi változásai, a felügyeletekkel szemben támasztott sokféle követelmény megjelenése meghaladottá tette a jelenlegi szabályozást. Nem érdektelen röviden áttekinteni a felügyeletek működésének tapasztalatait, hogy jobban érthető legyen, miért támogatják az önkormányzatok a törvényjavaslat elfogadását.

A felügyelet általában intézményként, önkormányzati költségvetési szervként működik. A kisebb városok, a gyógy- és üdülőhelyi községek a felügyelet feladatainak ellátására nem tudtak, illetve anyagilag nem voltak képesek önálló intézményt létrehozni. Kialakult olyan gyakorlat is, amely szerint a felügyelet feladat- és hatáskörét a polgármesteri hivatalon belül vagy egyéb szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézménynél alkalmazott közterület-felügyelők útján látják el.

Saját városomban, Gödöllőn például a közterület-felügyelet hat fővel, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként működik. Városunkban az elmúlt nyolc évben 62 ezer felügyelői intézkedés történt, az intézkedések mintegy 75 százaléka figyelmeztetés, 19-22 százalékig helyszíni bírság, és a szabálysértési feljelentés nem éri el az összes intézkedés 1 százalékát. 1998-ban a kiszabott helyszíni bírság átlaga 1353 forint volt. A helyszíni bírság 90 százaléka a szabálytalan parkolás miatt történt. A hatáskörünkbe tartozó szabálysértések többségénél pozitív változás tapasztalható, csökkenő a tendencia a köztisztasági szabálysértés, a közterület engedély nélküli használata, hirdetmények tiltott elhelyezése, a parkrongálás eseteiben.

Jelentős növekedés figyelhető meg a gépkocsival elkövetett szabálysértések esetén. Bizonyos szabálysértési tényállások - mint például a veszélyeztetés kutyával, roncs gépkocsik eltávolítása - elkövetése esetén a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek alkalmatlanok. Általánosságban is megállapítható, hogy a felügyeleti intézkedések napjainkra veszítettek hatékonyságukból, eredményességükből. Ez különösen az engedély nélküli árusítás, a szabálytalan ebtartás, a szabálytalan parkolás és egyéb szabályszegés - behajtási tilalom megszegése, gépjárművekkel történő környezetszennyezés, sorolhatnám tovább - esetében egyértelmű.

Ezeket a cselekményeket a felügyelők észlelték, de szemben például a szintén önkormányzati alkalmazású mezőőrrel, nincs joguk mozgó jármű megállítására, a gépkocsik feltartóztatására, intézkedésre.

Egyre gyakrabban fordultak elő olyan esetek, amikor a jogos és jogszerű felügyelői intézkedések ellenállásba ütköztek, és a megfelelő eszközök hiányában az intézkedést nem lehetett befejezni.

A felügyeletek értelemszerűen az önkormányzati vagyon őrzését, védelmét biztosíthatják elsősorban. Az önkormányzati területek - épület, építmény, telek, közterület meghatározott része s a többi - jelentős része közforgalmú, ezért hiányzik ma a felügyeleteknek biztosított területlezárási jog, a hozzá tartozó távoltartási, eltávolítási joggal együtt.

Nem megfelelően megoldott az igazoltatás jogának gyakorlása sem, ami részben a szabálysértési elégtelenségből következik. A személy- és vagyonvédelmi szervezetek alkalmazottai önvédelmi eszközöket, kutyát alkalmazhatnak. Indokolatlan, hogy a vagyonőrzést ellátó önkormányzati felügyeletek az önvédelem és a hatékonyabb őrzés érdekében nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

A felügyelők a szolgálatot egyenruhában teljesítik, amely ahány település, annyiféle lehet, mivel nincs átfogó, egyértelmű szabályozás. A felügyeletek azonos feladatai miatt, de főleg a lakosság egyértelmű tájékozódása értelmében országosan egységes egyenruházat szükséges.

A jelenlegi szabályozás szerint felügyelői munkakörben csak 18. évét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható. A felügyelő egészségi alkalmasságára, iskolai végzettségére, alapképzettségére vonatkozó szabályozás nincs.

A felügyelők munkájukat nehéz körülmények között, járőrszolgálatban látják el. A járőrszolgálat tagjainak fizikai, idegi megterhelése a rendőrökéhez hasonló. Ezzel nincs összhangban, hogy ezt kompenzáló társadalombiztosítási kedvezmények nem illetik meg őket.

Ezen rövid áttekintés alapján megállapítható, hogy a közterület-felügyeletre vonatkozó hatályos szabályozás elavultsága, a feladatok sokrétűsége és további bővülése, a szervezetalapítás és -fenntartás rendezetlensége, a felügyelet eszközrendszerének, a felügyelők státuszának, egyenruházatának, továbbá az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás szabályozatlansága új és teljes körű szabályozást tesz szükségessé. Mindezekre figyelemmel a közterület-felügyelet tevékenységének az állampolgárok alapjogait érintő jellege miatt az önkormányzati szövetségek is igénylik és támogatják a törvényi szintű szabályozást.

A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy a szabályozás többszintű legyen, ahogyan a tárgyalt törvényjavaslat is rögzíti. A közterület-felügyelet szervezetének, működésének, lakossági kapcsolatainak alapvető szabályait törvény rögzítse. A közterület-felügyeletek működésére vonatkozó technikai jellegű, a képesítéshez, a képzéshez, az intézkedéshez fűződő részletszabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítsa meg, az alapító önkormányzatok pedig helyi rendeletükben a konkrét, helyben szükséges feladatokat, a más rendészeti szervekkel való együttműködést, egyéb kedvezményeket határozzanak meg.

A Magyar Demokrata Fórum nem állítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben megfelel a kitűzött célnak, de az a véleménye, hogy kisebb pontosításokkal, korrekciókkal alkalmas a közterületi rend védelmére, a kisebb súlyú jogsértések hatékonyabb megakadályozására. Valós társadalmi igény, hogy a közterületen rend legyen, hogy azt rendeltetésének megfelelően bárki használhassa, és ebben jogellenesen senki ne akadályozza. Ahhoz, hogy az önkormányzatok a helyi társadalom által igényelt és elvárt módon tudják teljesíteni településfejlesztési és -üzemeltetési, szolgáltatási feladataikat, szabad mozgástérre, eszközökre, cselekvési lehetőségre van szükségük, és ezek egyike lehet a közterület-felügyeletek fenntartása és működtetése.

A Magyar Demokrata Fórum a feladattal arányban állónak tartja a felügyeletnek szánt intézkedési jogköröket, a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségét, ami, még egyszer hangsúlyozni kell, csak lehetőség. Nem helytálló az a feltételezés, hogy ezekkel az eszközökkel a köztisztviselői státuszú felügyelők csak visszaélni fognak, és indokolatlanul, felelőtlenül alkalmazzák. A közérdeket, a polgárok biztonságát nemcsak általánosságban, hanem konkrét esetekben, helyzetekben is védeni kell, alkotmányos, törvényi eszközökkel.

A Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint a törvény elfogadása esetén a megszületendő végrehajtási rendeletekkel, helyi jogszabályokkal megfelelően támogatva és kiegészülve a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartását segíti, a lakosság közérzetét javítja, biztonságérzetét erősíti, ezért támogatja ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, módosító javaslataival igyekszik ezt valóban korrektabbá, hatékonyabbá tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)