Készült: 2024.09.19.11:27:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2009.09.28.), 204. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:00


Felszólalások:  Előző  204  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti előterjesztések rideg szabályait követve ennek egy nagyon szakmai címe van, egyébként helyesen, szakmailag és tartalmilag korrekten, ugyanakkor amiről most beszélünk, messze több, mint egy infrastruktúrára vonatkozó országgyűlési határozati javaslat.

Ha képviselőtársaim maguk elé képzelik Magyarország történelmi térképeit, akkor megjelenhet a szemük előtt, hogy a Kárpát-medence ipari forradalom idejében kialakult infrastruktúrája gyakorlatilag két nagy kör köré rendeződött. Ami magyar területen ebből megmaradt, ez a Baráth képviselő úr által is említett sugaras közlekedés volt, de valamikor, amikor az 1800-as évek közepén, nem utolsósorban a Széchenyi István által előterjesztett 1845. évi közlekedési törvény alapján ez alakulóban volt, a Kárpát-medencében két nagy infrastruktúrakör volt. Az egyik valahol Arad környékén indult, és Kassa-Pozsony vonalában ment le a másik oldalon Graz irányába a tengerig, ez volt egy belső kör. És volt a külső kör, amely Brassó és a Kárpátok szélén Cernowitz, majd Krakkó felső vonalát érintette, és úgy érte el Észak-Olaszország és Szlovénia magyar határán a tengert.

Amikor az 1900-as évek elején, 1920-ban Magyarország határait megállapították, akkor mi még valahol azt tanultuk, azt hallottuk, hogy a határfolyók voltak az irányadók. Nem, gyakorlatilag akkor Magyarországot ötvenegynéhány ponton erről a belső körről, a Közép-Európát körülvevő vasúti körről vágták le az első világháborút követő békét diktáló hatalmak. Úgyhogy, amikor most a határon átnyúló közlekedési vonalak fejlesztéséről és helyreállításáról beszélünk, akkor értjük meg igazán számunkra az Európai Unió jelentőségét. Itt jelenik meg nagyon a gyakorlatban és nagyon a hétköznapokban az, hogy Magyarország számára mit jelent az Európai Unió, mit jelent Magyarország számára az, hogy a Kárpát-medencében és a bennünket körülvevő országokkal a normális regionális kapcsolatok sok évtized után helyreállnak, illetve ennek a helyreállításnak a lehetősége megnyílt mind a magyar, mind a velünk szomszédos országok parlamentjei és törvényhozói előtt.

Említettem, hogy ez a hétköznapokat is nagyon érinti. Kérem, gondoljanak arra, hogy már ma is naponta mintegy 100-120 ezer munkába járó ingázó jár át a határon egyik oldalról a másikra. Csak az iskolába járó tanulók száma valahol 14-16 ezer körül mozog, akik naponta közlekednek, mert közlekedhetnek már ebben a sávban. Ha végigmegyünk az egyes határszakaszokon, kérem, gondoljanak az Ipolynak akár a meglévő hídjára, akár a megépítendő hídjaira összekötő vasúttal. Gondoljanak az autópályák magyarországi végpontjaira, gondoljanak a Szeged után következő vasúti összeköttetésre, vagy hogy egy másik, északkeleti vidéket mondjak, a Mátészalka-Szatmárnémeti vonalra, ahol mintegy 6 kilométer vasúti sín hiányzik ahhoz, hogy Szatmár természetes egysége, az évszázadok óta ott lakó legkülönfélébb nemzetiségű emberek gazdasági, kulturális és mindennapi élete helyreálljon.

Ez a valóban nagyon összefogottan fogalmazó országgyűlési határozati javaslat rendkívül nagy lehetőségeket rejt magában. Olyan lehetőségeket, amilyeneket akár az uniós csatlakozásunk előtt vagy alatt is már gyakran mondtunk egymásnak. Kérem, gondoljanak az eurorégiókkal kapcsolatos okfejtésekre, amikor győzködtük egymást, és reményeim szerint sikerrel, hogy mennyire fontosak számunkra az eurorégiók, mennyire fontosak azok a történelmileg kialakult gazdasági egységek, ahol a termelés és a feldolgozóipar, a természeti adottságok és a munkaerő, az Európát évszázadok óta behálózó és ma európai korridorként megjelenő nagy közlekedési folyosók működnek.

(18.00)

Ezek Európa szempontjából igazak, de a Kárpát-medence országai és a Kárpát-medencében élő nemzetek számára a közlekedési kapcsolatok rehabilitációja, majd később fejlesztése és az európai fővonalakba való beállítása olyan nagy és - talán nem túlzok, ha ennek kapcsán kivételesen nagy jelzőket alkalmazok - történelmi lehetőség, amelynek a kimunkálásában, kezdeményezésében, elfogadásában részt venni számomra személy szerint is nagy tisztesség, s úgy gondolom, hogy képviselőtársaim számára is nagy lehetőség. Ezért kérem, hogy a közösen fogalmazott és beterjesztett határozati javaslatot ebben a szellemben tárgyalja meg a Ház, és a végén döntésével támogassa az ebben megfogalmazott szándékokat, gondolatokat, törekvéseket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  204  Következő    Ülésnap adatai