Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A címhez hasonlóan azokról az emberekről szeretnék beszélni, akik bajba kerültek a koronavírus miatti helyzet okán, ugyanakkor nem kaptak segítséget a kormánytól. Nagyon sokan megkerestek ilyen emberek a választókerületemből, de értelemszerűen nemcsak az én választókerületemben, hanem az ország minden részében tízezrek, ha nem százezrek vannak bajban.Azt az alaphelyzetet tudjuk, hogy a magyar lakosság 34 százalékának nincs megtakarítása, akiknek van, azok egyharmadának is kevesebb mint 100 ezer forint, ami semmire nem elég, mondhatjuk, így aztán egy olyan váratlan helyzet, amit a koronavírus okozott, nem véletlenül okozott nagyon sok embernek, nagyon sok családnak nehéz helyzetet. A hangzatos kommunikációs kormányzati propagandaszövegek helyett azt láthatjuk a valóságban, hogy nagyon sok embert egyedül hagynak, hiába szól úgy az egyik legtöbbet hangoztatott kormányzati kommunikációs panel, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, a valóságban ez másként van. Én konkrét élethelyzeteken keresztül szeretném ezt bemutatni, őket felsorolva és felhívva a kormány figyelmét ezekre az emberekre, akik nem egyedül vannak, hanem az esetük tipizálható, ez mutatja, hogy nagyon sok ember van hasonló élethelyzetben.

Egy tipikus probléma abból adódik, hogy nagyon sokaknak, akiket most elbocsátottak, nem volt kétéves munkaviszonyuk, így végkielégítést nem kaptak, az az álláskeresési járadék pedig, amit kapnak, Európában az egyik legalacsonyabb és rövid időre is szól, töredéke az emberek korábbi fizetésének. Így nem csoda, hogy nehéz helyzetbe kerültek. András is, aki fizetéséből korábban spórolni nem tudott, valamint mivel még csak egy éve dolgozott egy műanyagüzemben, ahol leépítéseket eszközöltek, így kirúgás után végkielégítést sem kapott. Ennek köszönhetően pénz és segítség nélkül maradt családjával, a munkanélküli-segélyből pedig nem lehet kijönni.

Egy másik fontos probléma, mint tudjuk nagyon jól, hogy a vendéglátás az egyik legsúlyosabban érintett ágazat, amit a válság sújtott és mondhatni, talán nem túlzás, ezrek, tízezrek kerültek bajba, akik itt dolgoztak. Szintén egy konkrét példa Andi, aki a vendéglátásban dolgozott, a járvány okán bezárt munkahelyéről pedig fizetetlen szabadságra küldték, így előre nem látható ideig fizetés nélkül maradt. Balázs szakácsként dolgozott, de az éttermek bezárása óta nincs munkája, egy nagy családot kellene fenntartania, de munkanélküli-segélyből ezt lehetetlen, más munkához sem végzettsége, sem tapasztalata nincs, az átképzés pedig felesleges lenne nála, hiszen a járvány után újra szakácsként kíván dolgozni. Az alapvető szükségletek kielégítése és a rezsi fizetése minden pénzüket felemésztette, napról napra kénytelenek bizonytalanságban élni.

A végrehajtások fel nem függesztése is rengeteg problémát okoz tízezreknél, például annál a hölgynél is, aki az élethelyzetét elmondta nekem. Ő két gyermeket nevel, egy butikban dolgozott, ami bezárt, a végrehajtás miatt 50 százalékban le van korlátozva a fizetése, most pedig már bevétele sincs. Így már a mindennapi étkezés is gondot okoz számukra.

Egy további konkrét eset abból adódik, nemcsak ez a konkrét eset, hanem számos más fiatal esete is, hogy a diákmunkák nagy része is megszűnt. Így járt az a fiatal is, akinek kiesett az eddigi bevétele, ő ugyanis az egyetemi tanulmányai mellett diákmunkásként egy moziban dolgozott, de ezek a lehetőségek most megszűntek. A hallgatói jogviszonya miatt értelemszerűen munkanélküli-segélyt nem tud igényelni, így nem tudja fizetni a lakhatását sem. Hazaköltözött, de a szülei nyugdíjasok, így ők sem tudják hosszú távon támogatni, viszont eladósodni sem szeretne hitelfelvétellel.

A választókerületemben nagy csinnadrattával avattak fel Mélykúton egy szárnyasvágótelepet, ahonnan most szintén leépítések okán elküldtek embereket, vagy pedig csökkentették munkaidejüket, ezzel arányosan értelemszerűen a fizetésüket is. Talán majd szeptemberben újraindulnak, de ez sem biztos, így aztán többen jelezték az ott dolgozók közül is, hogy nehéz helyzetbe kerültek, ők sem kaptak semmilyen segítséget.

Több olyan ágazat van, amely kimaradt a katás kedvezményi körből, pedig a válság őket is érinti, az alábbi történet is ezt támasztja alá. Azokat a kereskedelmi vagy más jellegű boltokat, ahol töredékére csökkent a bevétel, senki nem kártalanítja, pedig semmilyen segítséget nem kapnak az államtól, maximum, ha hitelük volt, azt nem kell fizetni, de sokaknak nem is volt hitelük, így teljesen helytálló az, hogy nem kapnak segítséget. Úgyhogy ők is bajba kerültek.

További vállalkozók is kerültek bajba, ők sem tudják igénybe venni a kormányzati bérpótló intézkedéseket, mert a feltételeknek nem feleltek meg. Egy konkrét példa: Józsefnek egy kis pékáruüzlete volt, de visszaesett a forgalom, és a rövidített nyitvatartás miatt kevesebb időre jelentette át a munkavállalókat, ezzel el is esett a támogatás lehetőségeitől, hiszen azt csak az kapja meg, aki ezt a visszavételt a munkásainál nem tette meg. Így aztán ő például elesett a támogatástól, pedig a bevételei visszaestek.

Az időm sajnos csak ennyi élethelyzet bemutatására adott lehetőséget, pedig jóval többen vannak sajnálatos módon. Azért tettem meg, mert bízom abban, hogy ha legalább a Ház elé hozzuk ezeknek az embereknek a problémáit, akkor a kormány belátja, hogy valóban több tízezren, százezren maradtak ki a segítségnyújtásból, és minél előbb megteszi a szükséges lépéseket az ő megsegítésük érdekében. Köszönöm szépen. (Dr. Varga-Damm Andrea tapsol.)