Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 5., 6., 10. és 14. szakaszához szeretnék megjegyzéseket fűzni.

Szeretném elmondani mindenekelőtt azoknak a képviselőtársaimnak, akik talán nem hozták magukkal az alapajánlást, hogy amikor Schvarcz képviselőtársammal és a bizottsági ülésen ellenzéki képviselőtársaimmal az 5. ajánlási pontban megfogalmazott módosító indítványt bíráltuk, és azt nem is fogadtuk el, akkor a következő kifogással éltünk. Ehhez ismerni kell, hogy mit tartalmaz az a 6. § az alapajánlásban, amely az egyházi szolgáltatóra nézve nem kötelező. Nos, úgy szól a módosító indítvány, hogy az az egyház, amely a Magyar Köztársasággal, illetve annak kormányával egészségügyi feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött vagy köt, a megállapodásban foglalt feltételekkel a 6-7. § szerinti szerződések megkötése nélkül jogosult egészségügyi közszolgáltatás nyújtására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapajánlásban a 6. §-ban a szerződésbe, amire szerződnie kell minden közszolgáltatónak, a következő feladatok tartoznak: a területi ellátási kötelezettség pontos megjelölése; az ellátandó feladatok tételes meghatározása; a feladatok ellátásának színvonalát mérő mutatók; az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv által rendelkezésre bocsátott létesítmények és eszközök jegyzéke; létesítmény-fenntartási kötelezettségek tartalma; gép-, műszer-, állóeszközök fenntartására, felújítására és pótlására vonatkozó rendelkezések, ideértve az értékcsökkenéssel kapcsolatos költségviselés kérdését; a közszolgáltató által foglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdések; valamint a szerződés felmondásának szabályai; továbbá mindazok a garanciális pontok, amelyekre a pályázatban, minden nyilvános pályázatban a pályázatra jelentkező szolgáltatónak meg kell adni a garanciákat.

Hogyan lehetséges, hogy ha az egyházi intézmény - és még egyszer elmondom, nem az a probléma, hogy egyházi az intézmény, hanem bármely jelentkező - nem kötelezhető arra, hogy nyilvános pályázaton bemutassa, hogy mindezeknek a feladatoknak megfelel, hogy a betegellátás alapvető garanciális szabályait tartalmazó 6. §-ban foglalt pontokat be fogja tartani, hogy az egészségügyi ellátásra vonatkozóan területi ellátási kötelezettséget vállal, akkor úgy gondolják-e képviselőtársaim, hogy még mindig nem jogos a mi aggályunk arra nézve, hogy ha ezek a szabályok nem vonatkoznak az egyházi ellátókra, akkor hogyan illeszkednek be a lakosság egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatói intézményrendszerbe?

Szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a bizottsági ülésen hosszú és alapos vitát folytattunk ennek tárgyában, és meg kell mondanom, hogy nagyon zavaros volt a kormány álláspontja is ebben a kérdésben. Magammal hoztam a jegyzőkönyvet. Rákérdeztünk a társadalombiztosítási szolgáltatási szerződésre, rákérdeztünk a kapacitásokhoz való viszonyra, rákérdeztünk arra, hogy milyen garanciákat fog nyújtani az egyházi szolgáltató. És bizony nem kaptunk megnyugtató válaszokat. Ezért azt gondolom, hogy akár az, aki az ajánlás eredeti szövegét benyújtotta, akár az, aki a módosító indítványt benyújtotta, nem járt el kellő gondossággal a betegek ellátásának garanciája kérdésében, avagy tett egy olyan kedvezményt egy feladatellátónak, amit az összes többi meg kell hogy valósítson, kivéve az egyházi intézményeket. Ez pedig, úgy gondolom, sérti a szektorsemlegesség elvét.

Ami pedig a 10. pontban tett javaslatot illeti: az eltérő megállapodás hiányában az egészségügyi szakellátás körében a (2) bekezdés e)-f) pontjai szerinti kötelezettségek a közszolgáltatásról gondoskodó szervet terhelik - ez egy nagyon érdekes indítvány. Arról szól, hogy vannak jelentkezők, akik esetében, ha nem tartalmaz erre nézve a szerződés külön megállapodást, akkor az ellátás a jelentkezőé, az ellátáshoz kapcsolódó összes kötelezettség pedig például azé az önkormányzaté, amelynek az intézményében ezt a feladatot el fogják látni. Ezért azt gondolom, hogy ez a módosítás pedig nem egyszerűen nem jó javaslat, hanem kifejezetten könnyelmű javaslat, és az önkormányzatokra nézve kifejezetten hátrányos is.

Ha tehát azt mondjuk, hogy az egyházi intézmények pályázat nélkül pályázhatnak erre a feladatra, és nem fognak megállapodást kötni az e)-f) pontokra nézve, akkor van egy egyházi egészségügyi ellátás, ahol az ellátáshoz fűződő összes kötelezettség továbbra is a tulajdonos önkormányzatokat terheli. Legalábbis úgy gondolom, megfontolandó, hogy végiggondolják kormánypárti képviselőtársaim: ez-e az az indítvány, amellyel javítani szeretnék a lakosság egészségügyi ellátását és az egészségügyben dolgozók helyzetét?

Végül: ennek a módosítóindítvány-csomagnak a legképtelenebb része az a javaslat, amely feltehetően a legjobb szándékkal keletkezett, de amely, úgy gondolom, ugyanebbe az alkalmatlan csomagba tartozik, hogy tudniillik a törvény 6-7. §-ai, illetve 9. §-a szerinti szerződés megköthető a működési engedéllyel még nem rendelkező jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező társasággal, illetve természetes személlyel is azzal, hogy a szerződés csak a működési engedély jogerőre emelkedésével válik érvényessé.

A vitában kormánypárti képviselőtársaim azt mondták, hogy kedvezményezni szeretnék azokat az egészségügyi dolgozókat, akik ma még nem állnak készen egy feladat átvételére, és úgy gondolják, attól, hogy a törvény január 1-jétől életbe lép, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Nos, én úgy gondolom, az nonszensz, hogy feladatot valaki működési engedély nélkül elvállaljon. De ha javítani szeretne valaki, akkor ezt megtehetnék kormánypárti képviselőtársaim például úgy, hogy a hatályba léptetést, tehát az átalakulásra vonatkozó időhatárt eltolják addig, ameddig az egészségügyi dolgozók és a belőlük alakult vagy alakulható vállalkozások felkészülnek erre a feladatra.

Ezt ebben az esetben megfontolandó és értékelhető segítségnek tudnám gondolni az egészségügyi dolgozók felé. Így azonban csak egy látszatkedvezmény, amely ugyancsak egy garanciális elemet vesz ki az egészségügyi ellátásból, hogy tudniillik csak az pályázzon lakossági egészségügyi ellátás biztosítására, aki annak személyi és tárgyi feltételeivel rendelkezik, és akinek működési engedélye van.

Különösnek találtam, és különösnek találom most is, hogy az ágazat irányításáért felelős tárca felelős képviselője a bizottsági ülésen ezt az indítványt támogatta. Úgy gondolom, hogy lehet egy képviselői indítvány jó szándékú, de a cél megvalósítására alkalmatlan. Azonban a törvényesség és a betegellátás garanciáira nézve azért van a kormánynak felelős minisztere és tárcája, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölje. Sajnálom, hogy a bizottsági ülésen jelen levő kormánytisztviselő még csak megfontolni sem látszott az aggályainkat.

Köszönöm szépen. (Mécs Imre tapsol.)

(18.50)