Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor a vidékfejlesztés és a kistelepülések fejlesztése szempontjából szólnék hozzá a vitához. Azt gondolom, hogy ha ’21-27-ről beszélünk, erről a 18 060 milliárd forintról ’18-as euró-forint árfolyamon, akkor mindenképpen egy kicsit a múltról is kell beszélni, és fontos, hogy tisztázzunk egy-két dolgot, hogy mi az, amiben jelentős változások történtek a polgári kormányzás ideje alatt.

2007 és 2013 között, ha megkérdeztünk volna kisvállalkozókat, mikrovállalkozókat vagy akár közepes vállalkozókat, önkormányzatokat, azzal szembesültünk volna, hogy egy hihetetlenül bonyolult, összetett és sok-sok ember számára átláthatatlan rendszerben próbáltuk meg az uniós forrásokat biztosítani a pályázók részére. 2013-ra odáig értünk el, hogy a heti kifizetések aránya nem haladta meg az 5,5 milliárd forintot. Ez azt jelentette volna, hogy mintegy három évtized alatt tudtuk volna kiosztani ezeket az uniós forrásokat.

Rendet kellett tenni nemcsak a jogszabályi környezetben, hanem magában az egész pályázati mechanizmusban is. Ha az önkormányzatok szempontjából nézzük, akkor hihetetlen összegeket kellett pályázatíróknak kifizetni, hihetetlen összegeket kellett baráti, sikerdíjért dolgozó pályázatíróknak kifizetni, és gyakorlatilag teljesen kiszámíthatatlan volt az, hogy ki mire és milyen célból tud pályázni a vidékfejlesztés szempontjából. Az önkormányzatoknak gyakorlatilag nem volt pénzük, nagyon sok önkormányzatnak hitelt kellett felvenni ahhoz, hogy ezeket a beruházásokat el tudja indítani. Ennek az lett a következménye többek között, hogy az önkormányzatok eladósodtak.

A következő ciklusban gyökeres változás történt, hiszen a magyar kormány megteremtette az ország pénzügyi stabilitását, és az önkormányzatok abban a pillanatban, ahogy aláírták a szerződést, számíthattak arra, hogy pár héten belül meg fog érkezni a beruházáshoz szükséges pénzeszköz a számlájukra, és ez egyébként így is történt.

Az egyeztetésekről, mert nagyon sok kritika elhangzott itt, annyit szeretnék elmondani, hogy jelen pillanatban az egyeztetések a megyei jogú városok vezetőivel, a megyei önkormányzatok vezetőivel, a megyei önkormányzatokkal és a különböző önkormányzati szövetségekkel megtörténtek. Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzatiság szempontjából, a települések szempontjából ez a tétel rendben van.

Hogy konkrétumokról is beszéljünk, mert annyi általános, elnézést a kifejezésért, de az ellenzéki képviselőtársaim részéről például annyi általános lózung hangzott el a vidékfejlesztés szempontjából is, hogy tényleg három olyan operatív programból szeretnék idézni konkrétumokat, amelyek lebontják azt, hogy mire és mit tudott költeni az ország az európai uniós, illetve a magyar forrásokból.

Megnéztem azt, hogy az én választókerületemben, Nyugat-Baranyában a vidékfejlesztési programban egyedi szennyvízkezelés vonatkozásában mely települések nyertek. (Zaj.  Az elnök csenget.) Fölsorolnám őket: Almamellék, Boldogasszonyfa, Somogyhátság, Szentlászló, Áta, Ócsárd, Csonkamindszent, Baksa, Páprád, Tengeri, Téseny, Bakóca, Baranyaszentgyörgy, Gödre, Mindszentgodisa, Babarcszőlős, Bisse, Diósviszló, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Garé, Kémes, Kisdér, Matty, Rádfalva, Siklósbodony, Szava község tud arról dönteni, illetve ezeket a beruházásokat megvalósítani, hogy hol és kinek építenek egyedi szennyvízkezelést. Ez 3,2 milliárd forintról szól.

Ha nézzük az emberierőforrás-fejlesztési operatív programot, akkor Siklóson két iskola, Sellye, Sásd, Vajszló, Nagydobsza, Somogyapáti, Szentlászló, Szigetvár, Pellérd, Drávafok, Harkány, Baksa, Szentlőrinc, Magyarmecske, Vásárosdombó, Mindszentgodisa tudott az iskoláira költeni 3,6 milliárd forint értékben.

És talán, ha a terület- és településfejlesztési operatív programot is szóba hozhatom önöknek, akkor el tudom mondani, hogy óvoda, bölcsőde vonatkozásában mintegy 1,9 milliárd forint értékben volt fejlesztés Sellyén, Szentlőrincen, Magyarszéken, Almamelléken, Harkányban, Cserdiben, Mindszentgodisán, Sásdon, Pellérden, Kétújfalun. Ezek azok a települések, amelyek saját magukra, a saját intézményhálózatuk fejlesztésére tudják ezeket a forrásokat elkölteni. Baranya megyében 46 milliárdot tudtak elkölteni egyébként ezekből az összegekből a TOP-fejlesztésre, mintegy 251 pályázat nyert. Kérdezték ellenzéki képviselőtársaim, hogy hol van a pénz, ezekben a településekben van a pénz.

És még egy zárógondolat: azt sohasem gondoltuk 2007 után, hogy úgy lehet majd uniós pénzekre pályázni, hogy az önkormányzatok a szerződés aláírását követően megkapják a beruházási forrásokat. És azt sem gondoltuk volna, hogy Magyarország pénzügyi ereje akkora lesz, hogy 2018-ban el tudja indítani a „Magyar falu” programot, ami egyébként, azt gondolom, hogy tökéletesen egészíti ki az európai uniós forrásokat, mert az látszik, hogy az Európai Uniótól olyan messze van a magyar vidék, hogy igazából olyan jellegű programokat nagyon nehéz elindítani, ami a hétköznapi valóságban kézzelfogható támogatásként ott lesz a településeinken.

2019-ben, 2020-ban és 2021-ben összességében magyar forrásból, kizárólag magyar forrásból 600 milliárd forintot tudunk elkölteni a magyar településekre, azokra a településekre, amely települések létszáma nem éri el az ötezer főt.

És két zárógondolat, hogy ezzel fejezzem be a „Magyar falu” vonatkozásában a gondolataimat: 1600 civil szervezet kapott az elmúlt évben támogatást a „Magyar falu” programból, összesen 2678 magyarországi olyan település van, ahol a falusi CSOK-ot igénybe lehet venni, és ennek köszönhető az, hogy az elmúlt évben, 2020-ban a KSH adatai szerint 900 olyan település van, ahol a lakosságszám növekedésnek indult.

Azt gondolom, hogy talán ez, ami leginkább jelzi azt, hogy volt értelme az uniós pénzeknek és a magyar forrásoknak, és jó helyre mentek ezek a pénzek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)