Készült: 2024.09.23.11:46:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.), 261. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:19


Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a szokásos hisztit folytatja le az ellenzék vagy kívánja lefolytatni, Nacsa képviselőtársam, mert egyébként azt gondolom, hogy itt a képviselőtársaimmal együtt mindannyian egyetértünk abban, hogy az elhagyott területeket egyébként vonjuk be a lüktető életbe, hogy ott fejlesszünk, hogy ott egyébként a környezet kihívásainak megfelelően alakítsuk az életteret. Azért engedjék meg, hogy az aggályainkat is elmondjuk, hiszen van bőven.Történetesen három törvényt módosít ez a törvényjavaslat. Az egyik az épített környezet alakításáról, védelméről szóló törvény, amelyben az államtitkár úr által meghatározott akcióterületek kerülnek kialakításra. Én most ezeket nem kívánom fölsorolni, ezt államtitkár úr megtette. Ellenben azt el kívánom mondani, hogy a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezeti akcióterület, valamint a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület lehatárolását a kormány, a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg.

És akkor itt álljunk meg! Én most már hatodik éve vagyok képviselő, nagyon sokszor fölszólaltam önkormányzati ügyekben. Számtalan esetben fogalmaztam meg nem feltétlenül az én véleményemet, nem feltétlen a párt véleményét, nem feltétlenül az ellenzéki képviselőtársaim véleményét, hanem mondjuk, az önkormányzatok szakmai véleményét. Számtalan esetben tettem módosító javaslatot. Tessenek nekem megmondani, hány esetben fogadtak el bármilyen olyan javaslatot, amit egyébként az önkormányzatok szakmai szervezetei tettek!?  nem véleményt, ami már le volt írva. A véleménnyel egyébként meg, ha széles körben próbáljuk ezt nézni, akkor tulajdonképpen tele van a padlás, mert akárhány véleményt fogalmaztak meg akár az önkormányzati szövetségek, akár mi, egyébként azok az önök olvasatában, az önök javaslataiban, az önök törvényalkotásában, azt gondolom, hogy majdnem mindvégig süket fülekre találtak. És ezt ismerjék el, mert ez így van; sokszor egyébként még akkor is, ha egyébként lehet, hogy nem itt, hanem mondjuk, kint a folyosón elmondják, hogy alapvetően ezzel egyetértettünk volna, de lásd, nem tudunk ezzel mit kezdeni, a törvény így van, meg hát a frakciónk, meg hát, és hát… De hátha majd a következő alkalommal, majd akkor azt úgy módosítjuk, ahogy kell.

Miért nem lehetett volna ebbe a törvénybe beleírni a véleményének kikérése helyett azt, hogy az önkormányzatok egyetértésével? Mert akkor már mindjárt egy ugrással előrébb lennénk, és akkor már mindjárt nem lenne közöttünk abban véleménykülönbség, hogy történetesen megint azt látjuk ebben a dologban elsőként, amit problémaként fölvetünk, hogy folytatódik az elmúlt hetek tendenciája, önkormányzati hatáskörök, az önkormányzati jogkörök elvonása; induljunk az iparűzési adótól a nemrégen beterjesztett különleges gazdasági övezetekről szóló törvénytől, ahol egyébként folyamatosan az önkormányzatokat háttérbe helyezve kívánnak törvényeket megvalósítani.

Itt is csak egy véleménykikérés van. Mi fogja önöket arra késztetni, hogy egyébként az önkormányzatok véleményét önök betartsák? És egyébként ne haragudjanak már, abból a feltételezésből meg már hadd induljunk ki, amit az előbb elmondtam, hogy tulajdonképpen önök semmilyen véleményt nem fogadtak el nemhogy tőlünk, hanem egyébként a szakmai szervezetektől a megelőző hat vagy tíz évben, amióta önök tetszenek kormányozni. Ez az egyik dolog, amit el szerettem volna mondani.

A másik dolog: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt módosítja. E tekintetben tehát azt lehet elmondani, hogy kiemelten közérdekű beruházás esetében a kormány rendeletben állapítja meg, hogy kiemelten közérdekű beruházás helyszínére, a közvetlen környezetére vonatkozóan milyen különleges eljárási szabályokat alkalmaz, hogyan valósítja meg a kármentesítést, a tényfeltárást, és még sorolhatnám. Tehát lehetővé válik, hogy a kormány által meghatározott településrendezési, illetve -beépítési szabályoktól vagy akár az országos településrendezési, építési követelményektől eltérjen, eltérő szabályokat valósítson meg. Mindezt egy közérdekű cél burokba becsomagolva közérdeknek (Csárdi Antal: Közérdeknek nevezett…); igen mondhatjuk úgy is, ahogy képviselőtársam mondja, azért mondtam, hogy becsomagolva, mert közérdekű cél.

Mi a közérdekű cél? Azt gondolom, hogy nem az lesz, ha egyébként önök kiemelt gazdasági területként fognak meghatározni ilyen felújítandó felületeket. A kormány megint felhatalmazást ad magának, és rendeletben állapítja meg, hogy mi a kiemelt közérdekű cél. Ez a második problémánk, amire, azt gondolom, valamilyen választ várnánk önöktől, hiszen mégiscsak, ha valóban az az önök célja is, hogy egyébként valamilyen úton-módon együtt tudjunk működni, akkor ez a második dolog, amire kérném, hogy választ adjanak.

(0.50)

A harmadik dolog, a harmadik törvény az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását tartalmazza. Már volt erről szó, és tulajdonképpen itt arról van szó, hogy az akcióterületen folytatott építkezésekre bevezeti a törvényjavaslat az 5 százalékos áfakulcsot: az 5 százalékos áfa a rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleteken létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, és ez a számomra elég fontos tétel, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás értékesítésére vonatkozik.

Az is egy probléma, Lukács képviselőtársam is felvetette, hogy egyébként tényleg lakhatási problémákkal küszködnek a fiatalok, tényleg nagyon nehéz lakáshoz jutniuk. Ha egyébként lennének is ilyen területek, amelyeken egyébként az önkormányzatok egyetértésével nem feltétlen kiemelt beruházásban és a kormány általi felhatalmazásban történnének meg ezek a beruházások, akkor önök szerint reális az, hogy egy fiatal házaspár 150 négyzetmétert tudna venni vagy akár bérelni? Még akkor is, ha én értem, hogy ez a felső plafon, de ugye, abból indulunk ki, hogy fiatalokról beszélünk, akik egyébként lakáshoz kívánnak jutni, akár értékesítésről vagy bérlésről van szó. Tehát vajmi kevéssé látom magam előtt azokat a fiatalokat, akik egyébként ekkora méretű lakásokat akár megvenni vagy bérelni tudnának.

Így aztán számos kérdés fogalmazódik meg még bennünk. Ki fog akkor majd határt szabni a kormányzatnak, hogy milyen terveket valósítsanak meg ezeken a barnamezős beruházásokon, ha egyébként önök csak a véleményét fogadják el majd az önkormányzatoknak? Hogyan lehet majd úgy építkezni, hogy egyébként a város szívében, kedvező elhelyezkedésű területeken a helyi önkormányzatok tulajdonképpen érdemben nem szólhatnak bele ezekbe az építkezésekbe?

Ne haragudjanak, az is felmerül, ha már önök kiemelt beruházásokról beszélnek, és kormányzati felhatalmazás alapján épülhetnek itt majd lakások, hogy kik fogják ezeket a lakásokat építeni, ha egyébként kiemelt állami beruházásokról van szó. Sajnos, államtitkár úr, bármennyire is furcsa és mosolyog, az elmúlt évek tapasztalatai számunkra azt mutatják, hogy bizony-bizony, ez egy szűk, kormányzathoz közeli csoport, aki egyébként ezekben az építkezésekben részt vesz.

Úgyhogy összességében azt látjuk, hogy most itt van előttünk egy törvényjavaslat, amelynek a célja egyébként még jó is lehetne, mert valóban azt gondolom, hogy valamit kellene kezdeni az elhasznált, lepusztult, mondjuk úgy, régi barnamezős területekkel, de mégis itt van egy olyan javaslat, amelyben tulajdonképpen egy biankó csekket tetszenek kérni arra vonatkozóan, hogy bárhol, bármikor, a saját kedve szerint a kormányzat úgy építhessen, ahogy akar, merthogy egyébként ebbe az önkormányzatoknak vajmi kevés beleszólása lesz.

Ha érdemben meg tudják ezeket a kérdéseket cáfolni és válaszolni, akkor azt mondom, hogy van értelme tovább arról beszélnünk, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy egyébként ezeket a valóban elhasználatlan területeket vagy leharcolt területeket élettel megtöltsük. Ha nem, akkor ez így tényleg egy biankó csekk, amit a mi esetünkben az MSZP nem tud támogatni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)




Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai