Felszólalás adatai

POTÁPI ÁRPÁD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Állandó Értekezlet megalakulását követő országgyűlési határozat felkérte a kormányt, hogy évente legalább egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásainak végrehajtását is.

A képviselőtársaim megkapták a kormány jelentését. A jelentés külön egységekben röviden foglalkozik az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a horvátországi, a szlovéniai és a nyugati magyarság helyzetével. Külön rész foglalkozik a HTMH elmúlt két évének szerepével. 1998 óta a HTMH felügyelete a Miniszterelnöki Hivatalból átkerült a Külügyminisztériumba, a külügyminiszter felügyelete alá. Ezt a felügyeleti jogot a politikai államtitkár gyakorolja. A Külügyminisztériummal való együttműködés tapasztalatai pozitívak, hiszen a hivatal a diplomáciai csatornákon is információhoz juthat. Kormányrendelet alapján mind a 13 tárcánál kijelölték a határon túli magyar ügyekért felelős szervezeti egységeket, illetve személyeket, akik a HTMH koordinálásában együttműködnek. Ezen intézkedéseknek is köszönhető, hogy hatékonyabbá vált az államigazgatásban a határon túli magyarok kérdéskörének megjelenítése.

Külön fejezet foglalkozik a jelentésben a MÁÉRT szakértői bizottságok munkájával, külön fejezet foglalkozik a határon túli magyarság anyagi támogatásával, és külön fejezet foglalkozik a kisebbségi vegyes bizottságok működésével.

Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság március 14-én vitatta meg a kormány határon túli magyarságra vonatkozó 1999. évi jelentését. Szabó Tibor, a HTMH elnöke szóban tette meg a kiegészítéseit, melyek már a 2000. évi fejleményekre vonatkoznak. Ezek közül csak néhányat említenék meg most, melyek talán a legfontosabbak. A Vajdasággal kapcsolatban több fejleményt említett, ezek közül kiemelném, hogy a szegedi önkormányzat által kezdeményezett alapítványhoz a magyar kormány 350 millió forint plusztámogatással járult hozzá. Az alapítvány bejegyzése és az első pályázatok kiírása megtörtént. A támogatottak köre meglehetősen széles, elsősorban olyan szegedi, szerbiai önkormányzatok, médiát üzemeltető vállalkozások, magánszemélyek és szervek tartoznak a körbe, amelyek valóban hozzá tudnak járulni a stabilitási konferencia értelmében megfogalmazott demokratizálási alapelvekhez. Az alapítvány támogatási struktúrájába ugyanakkor beletartozik a karitatív, szociális jellegű támogatások nyújtása is.

Erdéllyel kapcsolatos új fejlemény, hogy a földekről és az erdőkről szóló törvény végrehajtását elősegítendő egy RMDSZ-szel közös budapesti irodát működtetett nagy sikerrel a HTMH.

(16.00)

Ami Szlovákiát illeti, két olyan téma van, amely a kétoldalú tárgyalásokon folyamatosan napirenden van, és amelyben a szlovákiai magyarság a magyar kormány folyamatos segítségét kéri. Ez a szlovák kormány által tett vállalás, miszerint ebben az évben alá fogják írni a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját. A magyar koalíció pártja egy konkrét tervezetet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy milyen opciókkal volna szerencsés Szlovákiának elfogadni ezt a nemzetközi dokumentumot, amely az ottani magyarság nyelvhasználata szempontjából - különös tekintettel a számunkra nem teljesen kedvező nyelvhasználatról szóló törvény után - egy újabb lehetőséget nyújt arra, hogy korrigáljon a nyelvi jogok csorbulásán, amennyire lehetséges.

A másik fontos téma, hogy szintén napirenden van - a szlovák kormány programjával is egybeesik - az önálló magyar felsőoktatási kar - nem intézmény, hanem kar -, amely a meglévő szlovák oktatási hálózaton belül az ottani magyar pedagógusképzést biztosítaná. Ez a képzés valószínűleg a nyitrai pedagógiai főiskolán valósulna meg.

Az egyik legfontosabb ez évi intézkedés valószínűleg az, hogy a kormány az Új Kézfogás Közalapítvány segítségével 12 ezer ember földhöz jutását segítette elő Kárpátalján úgy, hogy az ukrán állam által előírt illetékeket az igénylők helyett befizette. Ez nem jelent túl nagy földterületet - alkalmanként 1-2-3 hektárnyit -, az ottani körülményeket figyelembe véve azonban alapvető megélhetési forrást jelent, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy egy-egy ilyen család öt-hat embert tart el, tehát gyakorlatilag a kárpátaljai magyarság egyharmada jutott ilyen földtulajdonhoz.

A bizottsági ülésen az ellenzék részéről csupán néhány felvetéssel éltek a jelentést és a szóbeli kiegészítést illetően. A jelentés az általánosság síkján mozog. A Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottságainak munkáját érte kritika. Németh Zsolt államtitkár úrnak nem lett volna szabad a Csángóföldre ellátogatnia - ez utóbbi kijelentésnél bontakozott ki jelentősebb vita. A kormánypárti képviselők részéről üdvözöltük Németh Zsolt államtitkár úr februári csángóföldi útját. Ez az utazás bizonyítja, hogy a magyar kormány ilyen szinten érdeklődik és foglalkozik a csángókérdéssel. Ugyanazokban a napokban a román oktatási tárca kiadott egy olyan utasítást, miszerint a csángóföldi iskolákban az érdekvédelmi szervezetek is kérhetik a magyar nyelv tanítását. Ez azért nagyon jelentős fejlemény, mert a szülőket még ma is megfélemlítik. Remélem, a csángókérdésben további előrelépés várható.

Végül az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság egyhangúlag fogadta el a jelentést, és 1 tartózkodás mellett fogadta el a bizottság határozati javaslatát. Kérem önöket, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság országgyűlési határozati javaslatát fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)