Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tóth Gyula, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek: “Hogyan kívánja segíteni a kormány a bérlakásépítést?ö címmel. Tóth Gyula képviselő urat illeti a szó.

TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltás után az önkormányzati lakások magántulajdonba kerülésével Magyarországon szinte eltűntek a bérlakások. Hazánkban a bérlakások aránya 9 százalék, ebből 5 százalék önkormányzati, a többi magántulajdonú. Ez az európai 36 százalékos átlaghoz képest alacsony arány. A bérlakások igazi jelentősége egyrészt abban áll, hogy hosszú távú, biztonságos lakhatásunkat ne csak saját tulajdonunkban tudjuk megoldani, másrészt foglalkoztatáspolitikai hatásukban.

Magyarországon és egész Európában az egyik legsúlyosabb megoldásra váró gazdaságpolitikai kérdés a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele. A lehetőségek felmérése, a saját tulajdonnal szembeni alternatívák felkínálása, a többféle igényt kielégítő bérlakások számának növelése lényegesen hozzájárulhatna a munkanélküliség csökkenéséhez és ahhoz is, hogy a későbbiekben ne arról szóljon a szociálpolitika, miként lehetne konszolidálni a lakáskölcsön felvételére kényszerített és aztán adósságcsapdába keveredett családokat. Olyan bérlakás-koncepcióra lenne szükség, amely egyszerre támogatja mind a két célt: csökkenteni a munkanélküliséget, és lakáshoz juttatni - akár szociális alapon is - azokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak tulajdont szerezni.

Tisztelt Miniszter Úr! Hogyan kívánja segíteni a kormány a bérlakásépítést?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kérdésre Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter úr válaszol.

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! 1998 és 2002 között 2 ezer, 2002-től napjainkig 6250 bérlakás átadására került sor. Látható, hiszen ismerjük a körülményeket, hogy ez a tempó így nem elegendő. S nemcsak szociális szempontból, de versenyképességi szempontból sem, hiszen az ország régióinak kiegyenlítését nagymértékben elősegítené az, ha rendelkeznénk olyan bérlakásokkal, amelyekbe be tudnának költözni azok, akik jobb keresetet akarnak, akik jobb iskoláztatást akarnak a gyermekeiknek.

Nagyon fontos a bérlakásépítés szempontjából, hogy a kormány a múlt héten döntött arról, hogy egy 60 milliárd forintos hitelprogramot indít az önkormányzatoknak szociális célú bérlakásokra, versenyképességi bérlakásokra, nyugdíjasházak, idősek otthona építésére, illetve fiatalok részére. Ez kiterjed új lakás vásárlására - tehát azonnali beavatkozást tesz lehetővé -, lakások építésére, meglévő bérlakás felújítására, és ami nagyon fontos, nem lakáscélú épületek átalakítására. A keretek megfelelő nagyságrendet biztosítanak ezeknek a programoknak a megvalósítására. A 10 százalék önerő mellett fontos kiemelni, hogy a 2 ezer főnél kisebb települések esetében ez csupán 5 százalék, és az önerőbe természetesen beleszámít a telek, illetve az, ha valaki egy meglévő épületet kíván átalakítani. A feltételek kedvezőek, hiszen 4 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, és fontos az is, hogy 25 éves futamidőre. Eddig maximum 20 éves futamidőre jutott az önkormányzat ilyen fejlesztési forráshoz.

Januárban dönt a kormány arról, hogy mindezt a programot egy lakbér-támogatási programmal fogja megtámogatni.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)