A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A mobilposta bevezetését már több mint egy évtizede lehetővé tették a jogalkotók. 2001-ben az egységes hírközlési törvény elfogadásakor teremtették meg annak a lehetőségét, hogy a 600 főnél kisebb településeken fix pont nélküli postaszolgáltatás megvalósulhasson. A 2003-ban elfogadott új postatörvény ezt már ennek a törvénynek megfelelően szabályozta, tehát alkalmazkodik a 2001-ben elfogadott hírközlési törvényhez. 2000-ben indította el a posta először a mobilposta-szolgáltatást, és ennek tapasztalatai alapján szélesítette 2003-ban. 346 mobilpostajáratot működtet, 946 településen és több mint 300 ezer lakost szolgálnak ki.

A szabályozásról érdekes módon az ombudsmani vizsgálat korábban azt mondta, hogy megfelel az alkotmányos rendnek, most a hibák alapján ezzel ellentétes véleményt alakított ki.

Ezzel együtt azt javasolom, képviselőtársaim, ez ne legyen politikai cirkusz tárgya, éppen ezért támogatja a szocialista frakció, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vizsgálja meg azokat a gondokat és problémákat, amelyek néhány helyen adódtak, és ne érje az embereket hátrányos megkülönböztetés; a vizsgálat eredményének függvényeként pedig terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot, ha módosítani kell.

Nekünk felelősségünk, hogy az adófizetők pénzével is takarékosan bánjunk, ezért a szocialista frakció nem támogatja ezt az indítványt, de nem támogatjuk a másik hasonlót sem.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal számtalanszor találkoztunk azzal a problémával, hogy a végrehajtás során ingatlanok rendkívül alacsony áron kelnek el, és embereket lakoltatnak ki, akiknek a problémáit később az önkormányzatoknak kell megoldani. Szóba hozom azt is, hogy a rendkívül alacsony ár miatt a hitelezők védelme is problémát jelent, tehát az ő érdekük is az, hogy amennyiben árverésre kerül sor, a lehető legmagasabb áron értékesítsék az ingatlant.

A hitelezők védelme és a lakóingatlanban lakó emberek védelme érdekében olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, mely szerint az árveréskor, amikor a kalapácsot leütik, nyíljon meg egy lehetőség az önkormányzatok számára harminc nap időtartamban, hogy élhessenek elővásárlási jogukkal. Tehát eldöntheti az önkormányzat, hogy az adott ingatlant azon az áron, amin az árverés véget ért, megvásárolja és esetleg bérlakássá alakítja át, és ezzel megteremti a lehetőségét annak, hogy a lakásban korábban lakó emberek bent maradhatnak, és nem jelentenek újabb szociális problémát az önkormányzat számára.

Képviselőtársaimmal együtt, akikkel benyújtottam a módosító indítványt, azt reméljük, hogy ezzel az eljárással javíthatunk a végrehajtás minőségén, és esély lesz arra, hogy magasabb árat érjünk el, eredményesebb legyen az árverés, és így a hitelezők védelme is érvényre jut.

Tisztelettel kérem önöket, hogy tanulmányozzák az indítványt, ha kell, módosító indítvánnyal egészítsék ki, és támogassák a javaslatunkat.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal együtt meglehetősen rövid indoklást csatoltunk ehhez a nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslathoz, és úgy látom, hogy a vitában ez is okozott némi problémát. De meggyőződésem, végighallgatva a vitát, hogy mindenki értette, mi a probléma, ami előttünk van, és milyen megoldási módot akarunk kínálni.

Szeretném hangsúlyozni, egy pillanatig sem fordult meg a fejünkben az, hogy a végrehajtási eljárások többségével lenne gond. Az viszont szent meggyőződésünk, hogy ha gond van, azt orvosolni kell, és kínálni egy további lehetőséget. Mint ahogy a lakásmaffia-albizottság is számos megoldást kínált, több törvénybe illesztettek módosító javaslatokat, ez is egy kicsi lépés. Azt gondolom, hogy sok kis lépéssel segíthetjük, ha azok mind egy irányba és jó irányba mutatnak, az állampolgárok biztonságérzetének javulását.

A vitában elhangzott, hogy önkormányzatok részt vehessenek árverésen. Mi ezt éppen azért nem támogatjuk, ahogy több képviselőtársam elmondta, hogy ha csak 30 napos, tehát havonta egy önkormányzati ülést veszünk figyelembe, ez rendkívül lassítaná a folyamatot. És azon a szálon már szándékosan nem megyek tovább, hogy mi történik akkor, ha mondjuk, egy önkormányzat felhatalmazást ad valakinek, hogy egy árverésen iksz összegig részt vehet, azon túl nem. Ha ez kiszivárog, korrupció és sok minden más gyanújába keveredhetnek köztisztviselők, és ez nem lenne helyes.

Tehát azt gondoljuk, azzal a megoldással, hogy azt mondjuk, hogy 30 nap, maga az egész folyamat mire eljut odáig, hogy a bíróság kimondja, hogy végrehajtás, és a végrehajtás mint cselekmény megtörténik, rendkívül hosszú idő van. Ezt már nem zavarja meg az, ha az önkormányzatnak lehetőséget kínálunk.

Képviselőtársaimmal együtt nagyon sokat hezitáltunk, tudva azt, hogy az önkormányzati törvény, önkormányzatnak feladatot adni kétharmados törvény. Ebbe semmiképpen nem akartunk belebocsátkozni. Köszönöm szépen azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a törvényjavaslatunk egyes pontjaiban utaljunk arra, hogy az önkormányzatnak van joga ezzel kapcsolatban helyi szabályokat, helyi rendeletet alkotni, amely egyszerűen működőképessé teszi ezt az újabb jogintézményt.

Valós dolognak érzem azt, amit felvetett Kosztolányi képviselő úr, hogy az önkormányzatok rendelkeznek-e megfelelő anyagi erővel ehhez. Nem biztos, hogy mindenki rendelkezik megfelelő anyagi erővel, de azt gondolom, hogy adott esetben erről lesz lehetőségük dönteni.

A végére hagytam azt a látszólag erős konfliktust, hogy a kormány és köztünk, benyújtók között lényeges véleménykülönbség van. Mi nyitottak vagyunk arra, és itt konzultáltam Horváth Csaba képviselő úrral is, hogy amennyiben rövid időn belül a Házhoz érkezik az igazságügy-miniszter úr javaslata, és abban látunk lehetőséget ezeknek a pontoknak a beemelésére, akkor készek vagyunk visszavonni. Itt szeretném megnyugtatni Kosztolányi képviselő urat, hogy a szándékunk szilárd, meg akarjuk alkotni ezt a jogszabályt, tehát amennyiben a másik törvényjavaslatban nincs lehetőség ilyen paragrafusok beillesztésére, akkor párhuzamosan halad ez a két törvényjavaslat.

Nagyon szépen köszönöm Devánszki képviselő asszonynak is, önnek is azokat a jó szándékú javaslatokat, amelyek hitem szerint javítják ezt a törvényjavaslatot, és alkalmassá teszik arra, hogy az életben tényleg egy konfliktushelyzetet jól szabályozzanak.

Még azt is elfogadom, hogy lehet, hogy ez nem túl elegáns, de addig, amíg ezen a területen tapasztalható, hogy visszaélések vannak, addig kell keményebb megoldásokat javasolnunk és elfogadnunk. Azt gondolom, hogy mint jogalkotóknak ez egyik feladatunk. Kérem önöket, hogy támogassanak ebben.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Kovács Képviselő Úr! A honvédelem-igazgatás, csak egyet most még mazsolázva: a 6,6 milliárdból 14,4 milliárdra tettek javaslatot elosztani. Tessék elgondolni, hogy milyen felelőtlenség ez!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Kovács Zoltán: A nemzetbiztonsági szolgálattól 15 milliárdot vettek el a 12 milliárdból. Ez ugyanúgy felelőtlenség. - Közbeszólások.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok hozzászólást hallgatva, de amit most Harrach és Babák képviselő urak is elmondtak! Eszembe jut, hogy Churchill valamikor ilyesmit mondott, hogy nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltérnek a valóságtól. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt mondta Harrach képviselő úr is: az elrontott gazdaságpolitika. Nem találnak olyan cikket, még Járai Zsigmond sem, aki a kormány egyik legádázabb ostorozója, hogy azt mondanák, hogy a gazdaság, az ipar, az építőipar, a szolgáltatás nem fejlődik.

Képviselő urak, ha önök a gazdasági eredményeket megkérdőjelezik, akkor az emberek mindennapi munkáját veszik semmibe, és nem helyes, mert a gazdaság valóban növekszik. Tudom, hogy fáj, mert növekszik, nem pedig zsugorodik, amit meg kellett élnünk az önök kormányzása idején. Most visszamegyek, hogy a képviselő urak módosítása, mert szó volt róla. Tisztelt Babák képviselő úr, Varga Mihály reggel a frakció összegzésében egy szóval nem vállalta fel az önök 103 milliárdos indítványát, szerintem személyében szakmailag sem ért vele egyet, mert nem is írta alá, és amikor azt mondtam, képviselő úr, hogy bizony elosztották, a gyanú csak ott érdekes, hogy egyes képviselők a nagy csomagot is aláírták, utána ugyanoda visszamentek egyesével. Tehát tudták, hogy a Fidesz-csomagot aláírták másokkal együtt, de utána úgy, ahogy Kovács Tibor mondta, egyes helyi problémákra visszamentek, és ugyanúgy 500 milliónként elvették.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Kovács Képviselő Úr! A demokrácia az ön felfogása szerint a következő: 2-re összehívta az önkormányzati bizottság ülését, az önkormányzati képviselőink mind ott ülnek a bizottságban, ön pedig itt beszél, hogy senki ne tudjon rá válaszolni. Ön szerint ez a demokrácia.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! 2006-ban van először olyan lehetőség a költségvetés összeállításánál, ahol az intézményhálózatnak csökkenhetnek a költségei, és a ma délelőtti, délutáni vita tökéletesen igazolta, önöknél kellően nagy zavart okoz, hogy bizony a 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás, az általános forgalmi adó 25 százalékról 20 százalékra csökkenése az óvodákban, iskolákban, minden intézményben költségcsökkentést eredményez. Az, hogy az infláció 2 százalék körüli, megint csak nem indokolja azt, hogy a költségek úgy növekedjenek, mint akkor, amikor 9-10 százalékos volt az infláció.

Szeretném az önök figyelmébe idézni, Varga Mihály mondta ma reggel, hogy a csökkenő bevételek a csökkenő adók miatt vannak. Azok, akik ma még a vita során többen beszéltek, és most nem akarom Tállai úrtól Bernáth Ildikón keresztül idézni, ki mindenki beszélt arról, hogy az adók növekszenek, önök közt akkor belül nagyon komoly probléma van, mert reggel a vezérszónoklatban Varga Mihály kimondta, hogy a csökkenő bevétel a csökkenő adók következménye. (Soltész Miklós: 33 emelés után!) Tisztelt Képviselő Úr! A rendszer igazságosabbá vált az új ökoadók bevezetésével, de az adóterhelés csökken.

Szeretném elmondani azoknak a képviselőknek, akik az adósság miatt aggódtak, és a szomszédos országokhoz hasonlítanak bennünket, hogy az utóbbi években Csehországban 18 százalékról 37 százalékra növekedett az adósságráta, Lengyelországban 36 százalékról majdnem 48 százalékra, miközben Magyarországon kevesebb mint 5 százalékkal növekedett az adósságráta (Zaj a Fidesz padsoraiban.), ami azt jelenti, hogy igen, ezzel finanszírozzuk azt a gazdasági növekedést, azt a fejlődést, ami bizonyítja azt, ami a legújabb hír, hogy az Ecostat szerint 4,6 százalékos a magyar gazdaság növekedése.

Képviselőtársaim! Önök ma csak további igényeket nyújtottak be, és nem veszik figyelembe azt, hogy a kiadások csökkentése, a hiány csökkentése, 1 százaléknyi további hiánycsökkentés 230 milliárd forint. Tisztelt Képviselőtársaim! Így tessék végiggondolni, hol és mire van lehetőségünk. A magyar védelmi kiadások összességében alig több mint 1 százalékot tesznek ki.

Még maradt néhány másodpercem. A munkanélküliség és a foglalkoztatás kérdésében: nőtt a foglalkoztatottak száma. Az a furcsa helyzet van Magyarországon, hogy nő a foglalkoztatottak száma, és sikerült a gazdaságot úgy kifehéríteni, hogy ma érdemes bejelentkezni a feketemunka helyett munkanélkülinek, hogy azokat a kedvezményeket igénybe vehessék, amelyeket mi garantálunk az újraelhelyezkedésnél.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akinek a családjában, vagy a közvetlen környezetében volt, vagy van munkanélküli, az tudja és megérti, hogy ez mennyire szörnyű helyzet. Ezen változtatni közös feladatunk, és ma Magyarországon az a furcsa helyzet van, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, és közben növekszik a regisztrált munkanélküliek száma, ami számomra azt jelenti, hogy nő azoknak a száma, akik aktívan keresnek munkát, és igénybe akarják venni azokat a kedvezményeket, amelyeket a kormány biztosít.

A kedvezmények többoldalúak lehetnek. Az egyik oldalon a munkáltatók kedvét növelni a foglalkoztatásra, ez szinte mindenki számára egyértelműen azt jelenti, hogy a foglalkoztatáshoz kötődő terheket kell csökkenteni, amelyből számos valósult meg az elmúlt időszakban. Az 5 perc rövid arra, hogy ezeket mind összefoglaljam, de azért megemlíteném az egészségügyi hozzájárulás, a 4500 forint/hó nullára való csökkentését, vagy a kis- és középvállalkozásoknál, amelyik legalább 3 hónapig munka nélkül lévő embert foglalkoztat, ez minden 250 főnél kisebb vállalkozásra igaz, teljes járulékmentességet kaphatnak. Természetesen ilyenkor beszélnünk kell arról is, hogy a vállalkozások a termelésüket nem öncélúan folytatják, hanem piacra akarnak termelni. Talán önök is ismerik a mondást, hogy ritka csizmadiának jó a csizmája, tehát már nagyon régi ez a felismerés, hogy ha nincs piaci kereslet, akkor termelés sincs.

De fontos, hogy a másik oldalon, a munkavállalói oldalon álljon rendelkezésre megfelelő felkészültségű, megfelelő képzettségű munkaerő. A kormány ebben is próbál segíteni. Csak szeretném képviselőtársaimnak felidézni, hogy ma Magyarországon a 15 és 64 éves korosztály között 2,7 millió ember az, akinek nincs megfelelő szakképzettsége. Tessék elgondolni, hogy vehetnek ők részt versenyképesen ezen a piacon. Tehát a munkáltatónak is az az érdeke, hogy ezeknek az embereknek megfelelő képzettségük legyen. Ezért a “Lépésről lépésreö program azt segíti, hogy az általános iskola nyolc osztályát, vagy a felkészülést, a felkészítést arra, hogy valaki a szakmunkásképzésben részt vegyen, vagy egyáltalán szakképzést szerezzen, és ez igaz még a gimnáziumot végzett fiatalokra és felnőttekre is, itt átvállalják a képzés költségeit. Tehát segítik azt, hogy felkészültek legyenek, és nőjön az esélyük arra, hogy munkát találjanak.

A programokban rendkívül nagy szerepet kap az, hogy a fekete-, a szürkegazdaság kifehérítésre kerüljön. Ez is mindannyiunk érdeke, hogy szélesedjen azoknak a köre, akik részt vesznek a közterhek viselésében azzal, hogy járulékot fizetnek. Ebből a körből az alkalmi munkavállalói könyvet szeretném mint pozitív példát kiemelni. Képviselőtársaim, a példa nagyon szemléletes. 2001-ben alig több mint 32 ezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki, alig több mint 193 ezer bélyeggel. 2005 első nyolc hónapjának adatai állnak rendelkezésre, már több mint 185 ezer alkalmi munkavállalói könyvet kértek az emberek, és több mint 863 ezer bélyeget vásároltak. Tehát ezzel még azt is segítjük, hogy a munkavállalók idős korukra megfelelő biztosítékot találjanak maguknak.

(9.00)

De szeretnék szólni a prémiumévek programról, amely az első időszakban csak a közszférára vonatkozott, ma már vállalkozások is részt vehetnek ebben, ami azt jelenti, hogy az, aki öt évvel az aktuális nyugdíjkorhatár előtt részt vesz ebben a programban, csökkentett munkaidővel, a jövedelme jelentős részét megkapja, és amikor majd nyugdíjba vonul, akkor úgy kapja meg a nyugdíját, mintha teljes munkaidős munkavállalóként dolgozott volna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül még két mondatot: nagyon hatásos, hatékony eredményt várhatunk attól, hogy sikerült módosítani a büntető törvénykönyvet, és ma már 8 évig terjedő büntetéssel lehet sújtani azt, aki visszaél a munkaerő-piaci helyzettel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nekünk, jogalkotóknak az is a feladatunk, hogy az élet változásaihoz igazítsuk a jogszabályokat szükség szerint. Itt most, úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, nem történik más, mint figyelemmel kormányrendeletre, büntetőtörvénykönyv-változásra különbséget teszünk ebben a törvényjavaslatban aszerint, hogy valaki engedély nélkül vagy engedéllyel rendelkezve szegi meg a szabályokat.

Az engedély nélküli birtoklást és tevékenységet bűncselekményként kezeli a büntető törvénykönyv, visszaélés robbanóanyaggal és robbanószerrel, és erre figyelemmel aránytalan a szabálysértés keretein belül az egyforma büntetési tétellel fenyegetni, hasonlóan, ahogy Nagy Jenő képviselőtársam ezt bizottsági véleményben elmondta.

Ez a nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslat arra tesz most javaslatot, és frakciónk támogatja ezt a változatot, hogy a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítása, forgalmazása, tárolása, hadd ne folytassam, önök előtt is ott szerepel a törvényjavaslat… - tehát ha valaki engedély nélkül végez pirotechnikai tevékenységet, százezer forintig terjedő bírsággal legyen sújtható.

Megint csak visszahivatkozom a bizottsági véleményre: akkor, amikor 2003-ban a Belügyminisztérium beleavatkozott ebbe a rendszerbe, az egy kellő visszhangra talált a társadalomban.

Ennek az eredménye még mindig nem kielégítő, tehát ezért indítottam úgy a hozzászólásomat, hogy szükséges, hogy hozzáigazítsuk a mindennapi történésekhez adott esetben a jogszabályt, és tegyünk kísérletet arra, hogy egy nagyobb büntetési tétellel való fenyegetés esetén talán eredményesebb lesz a jogszabály betartatására irányuló tevékenység.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és még egyszer kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az informatika a szemünk előtt fejlődik rohamosan, mondhatnánk azt, hogy nem napról napra, hanem percről percre, és lopakodik be a mindennapi életünkbe, ezzel sok esetben és nyilván általában arról beszélünk, hogy számunkra milyen előnyös és milyen kedvező változásokat hoz, és sokkal ritkábban beszélünk arról, hogy milyen gondok és problémák kerülhetnek elő.

Ha csak a kereskedelemre gondolunk, azt mondjuk, hogy a kevés információ is gond, a kiszolgáltatottságunk nagyobb, ugyanakkor ezzel a technológiával ugyanígy manipulálhatók vagyunk. Tehát akkor, amikor jogalkotói minőségünkben járunk el, meg kell erősítenem azt, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy egy ilyen gyorsan változó területen a változások függvényében, ha kell, akkor ilyen rövid időszakok alatt is indokolt, hogy igenis vizsgálat tárgyává tegyük a korábbi törvényjavaslatokat, és a felhalmozódott, összegyűjtött tapasztalatok alapján tegyünk kísérletet arra, hogy a törvényjavaslatot jobbá, pontosabbá tegyük, és a társadalmon belül egyébként is meglevő bizalmatlanságot ha lehet, akkor csökkentenünk kell, tehát erősítenünk kell a bizalmat.

Néhány mondat erejéig hadd térjek ki a közösségi irányelvekkel kapcsolatban akár bizottsági véleményként, akár a Fidesz szónoka, Szabó István által megfogalmazottakra. Amikor az Európai Unió tagjai lettünk, akkor azt is vállaltuk, hogy jogharmonizációt hajtunk végre, tehát időnként, miközben teljesen természetes, hogy a magyar viszonyokat vesszük figyelembe, célszerű figyelembe venni az uniós irányelveket is, sok esetben ezek is már meglevő problémákra irányítják a figyelmünket, és ösztönöznek bennünket arra, hogy hajtsunk végre bizonyos változtatásokat.

Az, hogy a kereskedelemben milyen szerepe van, ezt megint csak tökéletesen érzékelteti az államtitkár úr által elmondott adatsor, hogy rövid idő alatt, de hihetetlenül gyorsan terjed. Egyik oldalon van egy kényelmi szempont, hogy otthon, a lakásból lehet információhoz jutni és rendelni, és ez egyre inkább terjedni fog. Tehát egyre több családban ma is Magyarországon már elérhető az internet és az interneten keresztül mindenféle információ, így a kiszolgáltatottság a másik oldalról nő. Tehát teljesen természetes, hogy ebben a törvényjavaslatban nagyon fontos rész a fogalmi pontosítás, ahol akár a hirdetés kérdése, akár a magánjellegű közlés kérdése, vagy a szolgáltatás korlátozása kerül megfogalmazásra, és nagyon fontos a tartalmi követelmény is, ahol az adatszolgáltatás tartalmi elemeit sorolja fel a törvényjavaslat.

Megerősítem, amit Mécs képviselő úr mondott; fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztóvédelmi feladatokkal kapcsolatos kérdéseket is rendezi a törvényjavaslat, hogy mi tartozik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe, és melyek azok a kérdések, amelyek a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatkörébe tartoznak.

Befejezésül még két dolgot: azt gondolom, fontos a jogsértések kérdésének a megfogalmazása, és az a magatartási kódexre vonatkozó rész, amely a bizonyos fokú szakmai önállóságot és az önszabályozást helyezi előtérbe. Ezzel együtt frakciónk ezt a törvényjavaslatot, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit Soltész képviselő itt most elmondott: én azt mondom, képviselő úr, ki lehet pipálni, a leckét tetszett teljesíteni, de nem túl sok köze volt ahhoz, ami ebben a törvényben van. De én megpróbálom összerakni.

Tisztelt Képviselő Úr! Én ajánlanék az ön figyelmébe egy statisztikát. Ha úgy grafikusan meg tetszene nézni a gazdasági növekedést, ami '95-től folyamatos volt, aztán az önök kormányzása idején, 2000-től folyamatosan csökkent, amit nekünk sikerült újra megállítani, és ma újra növekszik - tehát egy növekvő teljesítmény bizonyíthatóan megvan a gazdaságban.

Az, amikor szociális ellátásról beszélünk, úgy, ahogy ezt Horváth képviselő úr mondta, ez egy élethelyzet ebből kimozdítani. De, kedves képviselő úr, tessék csak arra gondolni: folyamatosan nő a foglalkoztatás, és közben nő a regisztrált munkanélküliek száma, akik aktívan keresnek munkahelyet.

Kevés a két percem arra, hogy elmondjam önnek, de tudom, hogy meg tudja nézni, ha csak az adótörvényeket végignézi, ma a kis- és középvállalkozások milyen kedvezményeket kaphatnak ahhoz, hogy bővüljenek. De én most már látom, láttam Orbán Viktornál tegnap, az azóta elhangzott nyilatkozataiban, de most önnél is, önöknél óriási baj van a piacgazdaság megítélésével, szerintem, konzultálni kellene Horváth képviselő úrral, ő majd elmagyarázza, hogy a piacon a vállalkozó azért termel, mert kereslet van, nem magának, nem öncélúan; olyan helyre, ahol kereslet van.

(16.40)

Még egy apró dolog: ön aggódik a járulékokért. Az egészségügyi fix járulékot 4500 forintra tetszettek fölemelni, amit akkor is kellett fizetni, ha nem tudott termelni az adott vállalkozás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez ma nullába megy. Tessék elgondolni, hogy ez kedvez vagy ront.

Köszönöm szépen, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony és Soltész Képviselő Úr! Visszatérve a családi adókedvezményhez, tájékoztatom önöket, hogy a szocialista frakció politikai vitanapot kezdeményezett pont azért, hogy egy egész nap álljon rendelkezésünkre, és legyen lehetőségünk konkrét példákkal bemutatni azt az álságos magatartást, amiről ön is beszélt, mert azt gondolom, hogy amikor 5-6 gyereket tetszett említeni, vagy a képviselő asszony is több gyereket említett, akkor mekkora kedvezményt tudott valaki igénybe venni, és amikor az adókedvezményről beszélnek, más esetekben Varga Mihály beszél a lakásépítéshez kötődő adókedvezményről.

Szóval, tisztelt hölgyek és urak, nagyon álságos az a magatartási forma, amit csinálnak, mert betegesen ragaszkodnak valamihez, ami csak azoknak jár, akiknek magas jövedelme van, és oda kívánnak még többet adni. Én azt gondolom, amit a képviselő asszony elmondott, és én őt szeretném meggyőzni, hogy a biztonság az, amikor egy gyereket nevelő család tudja, hogy holnap, holnapután és jövőre is - és egészen addig, amíg a gyerek fel nem nőtt, amíg a tanulmányait be nem fejezte -, ezt a járandóságot megkapja. Míg ha az adókedvezményről beszélünk, ha holnap elveszti az állását, vagy munkanélkülivé válik, nincs a kedvezmény, tehát bizonytalanságba esik az egész család. Ezt kell eldönteni!

Tehát köztünk van egy lényeges filozófiai különbség, hogy mi azt mondjuk, hogy minden gyerek, és minden gyereket támogatni akarunk, önök pedig differenciáltan akarnak támogatni, és pont a szegény gyermekeket nem. Pont ott adnak kevesebbet vagy adnának kevesebbet, ahol nagyobb a szegénység. Ez történt korábban. Tessék végiggondolni! Nyugodtan mosolyogjon Soltész képviselő úr (Soltész Miklós: A leggazdagabbakat támogatjátok!), négy éven keresztül nem nyúltak hozzá a családi pótlékhoz, és elértéktelenítették, miközben 10 százalék közelében tartották az inflációt három éven keresztül.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Képviselő Asszony! Én tudom, hogy ön is tudja: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bizonyos korlátokhoz kötött. (Horváthné Stukics Erzsébet: Persze.) Tehát bizonyos feltételek esetén lehet megkapni.

Ugye, egyetért velem, képviselő asszony, abban, hogy az a fiatal pár, amelyik mondjuk két gyermeket nevel, kapott 1500 forintos béremelést, átbillent a határon, és ettől kezdve nem volt jogosult a rendszeres gyerekvédelmi támogatásra, egyik napról a másikra került kilátástalan helyzetbe? Most pedig a családi pótlékjához hozzájut folyamatosan, és ösztönözve van arra, hogy nyugodtan növelheti a teljesítményét, nyugodtan kaphat több munkabért a munkahelyén, dolgozhat legálisan, tehát kimehet a feketegazdaságból a fehérbe, mert megkapja a gyermeke után a gyermektámogatást. Tehát nem érvényesül az a kontraszelektált rendszer, amit az önök által bevezetett rendszeres gyerekvédelmi támogatás…

Ennek arról a részéről nem akarok beszélni, hogy milyen megaláztatás volt a sorban állás, mekkora adminisztráció volt az önkormányzatnál - erről majd Sisák polgármester úr biztos fog önöknek beszélni. Köszönöm szépen, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak Firtl képviselő úrnak az adózással összefüggő dolgára három dolgot mondok, amit ön is tud ellenőrizni. Az egyik: az adóbevételek a GDP-hez képest folyamatosan csökkennek, a 39,3 százalékról most 38-nál tartunk, a jövő évben ez már csak 37,5, tehát miközben ön azt mondja, hogy többet központosítani, nem, én azt mondom, maradjon a zsebben, sőt ezt lefordítom a személyi jövedelemadóra. Amíg az önök kormányzása idején minden 100 forintból 26-ot elvontak, ma már csak 21 forint személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez egy 100 ezer forintos havi bruttónál plusz 5 ezer forintot jelent.

A harmadik adatom, tisztelt képviselő úr, ami már közelít, és ma itt sokszor esett szó a minimálbérről: ma a minimálbérből 12 ezer forinttal több marad a munkavállaló zsebében, mint maradt 2002-ben. Azt gondolom, ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a családok jobban éljenek.

Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy Soltész képviselő úr a mai napig nem érti, amivel nem értettünk egyet. Tessék már beszélni legalább két vagy három kis- és középvállalkozóval, és akkor el fogja önnek magyarázni, hogy mit jelentett az önök 50 ezer forintos minimálbére, mekkora többletbevételt jelentett akkor a költségvetésnek, tehát terhelték a munkavállalót és a munkáltatót. Én pont erre utalok, amikor azt mondom, hogy jelenleg 12 ezer forinttal több marad a zsebben, mert nem terheli adó… (Soltész Miklós: 18 ezer forint…)

Képviselő úr, akkor mondom egész pontosan. Önök az 50 ezerből a valamikori minimálbérhez képest 37 ezret tetszettek a munkavállalónak adni, és tessék kiszámolni, hogy mennyit szedtek be a költségvetésbe. Mit gondol, mitől nőtt meg az adóterhelés a valamikori 21,50-ről 26 forintra? Ez is része volt annak. Hogy a minimálbér ma nem visel adóterhet, nem feszíti azokat a munkáltatókat, akik ma csak minimálbért tudnak fizetni a munkavállalóiknak, és közben a munkavállalónak mégis több maradt a zsebében, ez a lényeg, ez a kettőnk közti lényeges különbség, hogy mi azt mondjuk, hogy aki minimálbéren dolgozik, neki nem kell adót fizetni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a Házban mindenki számára fontos, hogy rendezzük, és fogalmilag törvénybe iktassuk, hogy mit jelent a rendezett munkaügyi kapcsolat. Kérem önöket, hogy támogassák az indítványunkat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm mindazoknak, akik módosító indítványt nyújtottak be a törvényjavaslatunkhoz. Valójában a módosító indítványok tükrözik azokat a kezdeményezéseket, amelyekről az általános vitában szó esett, jelesül, hogy a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok kapcsán is legyen lehetősége az önkormányzatnak, és kapjon értesítést. Ezt az indítványt azért nem támogattuk, mert ez bekerült a kormány által kezdeményezett hasonló tárgykörű törvényjavaslatba. Úgy döntöttünk, hogy ennek ott a helye, mindenképpen találkozni fog majd a két indítvány.

A módosító indítványok közül a másik, amiről szólni kívánok: van egy indítvány, amelyhez kértük a képviselőtársainkat, hogy nyújtsanak be kapcsolódó módosító indítványt, és ezzel pontosításra kerül a 154/A. § (3) bekezdése. Ismereteink szerint ehhez is megszületett a kapcsolódó módosító indítvány.

Tehát a határozathozatal során lehetőségünk lesz egy olyan egységes javaslatot elfogadni, amelyben a parlamenti patkó mindkét oldalán konszenzus volt.

Még egyszer köszönöm szépen a módosító indítványokat. (Taps a kormánypárti oldalon.)

GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megvitatta a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében készített T/18360. számú törvényjavaslatot.

A bizottságban több célt fogalmaztunk meg. Közös érdekünk, hogy fokozatosan növekedjen az aktív korú lakosság körében a foglalkoztatás. A kormány eddig is számtalan intézkedést tett, mint tudjuk, itt csak nagyon fokozatosan, lépésről lépésre lehet eredményeket elérni. A kormány korábban lépéseket tett annak érdekében, hogy a feketemunkát terelje a fehér felé, ezért még azt is bevállaltuk, hogy átmenetileg növekszik a regisztrált munkanélküliek száma, így meglehetősen pontos adatunk van arról a körről, akit segítenünk kell, akit ösztönözni kell, valamint azoknak a foglalkoztatóknak a köréről, akiket arra kell ösztönözni, hogy ebből a körből válasszanak maguknak munkaerőt.

Ebben a törvényjavaslatban két másik dolog is megjelenik, ami egymással összefügg. Az egyik, hogy érdemben csökkennek a közterhek abban az esetben, ha valaki legalább három hónapig regisztrált munkanélküli állományban lévő alkalmazottat foglalkoztat. Ezzel megteremtjük azt a feltételt is, hogy a munkaerőköltségek csökkennek az adott vállalkozásban, és járulékos lehetőség, hogy a bérek gyorsabban növekedjenek. Ha valaki átfogóan vizsgálta a magyar vállalkozások versenyképességét, az tudja, hogy nem a munkaerőköltségekben van a különbség, hanem a bérek és a rajtuk lévő járulékok közötti arány egyelőre nem jó.

Ezzel a lépéssel a kormány lehetőséget teremt arra - ugyanúgy, mint ahogy korábban tettük a minimálbér esetében is -, hogy ne járuljon egy rendkívül nagy nyomás a vállalkozásokra. Ennek érdekében akkor az adókat mérsékeltük, most a járulékokat. Szeretném hangsúlyozni, a gazdasági bizottságban kiemeltük, hogy itt az a helyzet áll elő, amikor a vállalkozásoknál csökken a járulékbefizetés, ugyanakkor a társadalombiztosítási alapok hiányát ez nem növeli, mert a Munkaerő-piaci Alapból kerül megtérítésre az így kieső járulék.

Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy a vállalkozások számára ez versenysemleges. Tehát bármely vállalkozás számára, amely a piacon úgy érzi, hogy tudja bővíteni a termelést, az értékesítést, lehetőség nyílik ennek a kedvezménynek az igénybevételére, nem kell különleges eljárás.

Nagyon fontosnak tartjuk a közszférát érintő részmunkaidő kérdését, mert ez jelentheti egyben azt, hogy fokozatosan szorul vissza itt a foglalkoztatás, ugyanakkor tisztes visszavonulási lehetőséget teremt mindazok számára, akik ebben részt akarnak venni. Ezért rettentően fontos, hogy a prémiumévek programja kiegészül az öt évvel és a 70 százalékos térítési lehetőséggel. Ez nagyon fontos, különösen azoknak a munkavállalóknak, akik nyugdíj előtt állnak, mert nem vesztik el azt a lehetőségüket, hogy tisztes nyugdíjjal kezdhessék meg majd adott időpontban a nyugdíjba vonulást. Tehát itt is egy lehetőség a munkáltatónak és egy lehetőség a munkavállalóknak.

A gazdasági bizottság a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(9.20)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt elnök úr, csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy az ajánlás 4. és a kiegészítő ajánlás 4. pontját is kikérték, ami azt jelenti, hogy a kettő egymás mellett is megfér, ezért kérem, hogy mind a kettőről döntsünk. Mind a kettő bent van a támogatott javaslatok sorában.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal az államháztartásról szóló törvényhez nyújtottunk be egy kis terjedelmű módosítási javaslatot. A módosítási javaslatunknak az a lényege, hogy a központi költségvetésből és elkülönített állami pénzalapokból azoknak legyen nyújtható támogatás, ahol rendezett munkaügyi kapcsolatok vannak. Ezt a törvényben rögzítenünk kell, hogy mit tekintünk rendezett munkaügyi kapcsolatnak. Ugyanakkor felhatalmazást akarunk adni a munkaügyekért felelős miniszternek, hogy végrehajtási rendeletet alkothasson a rendezett munkaügyi kapcsolatok egyéb különös feltételeire vonatkozóan.

Kérem önöket, hogy támogassák az indítványunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérek tíz perc szünetet, elnök úr. (Moraj.) Van néhány képviselőtársunk, akinek vissza kell érkezni a büféből, miután nem vesznek részt a szavazásban az ellenzéki képviselők.

Köszönöm szépen. (Font Sándor: De aki a büfében van, az se vesz részt!) Hát persze, de azt nem lehetett tudni, hogy nem fogtok szavazni!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én tökéletesen megértem, hogy Varga Mihály kétségbeesve próbálja elterelni a figyelmet a saját kormányzásuk sikertelenségéről. Szeretnék önöknek egy skiccet felmutatni, amit itt gyorsan csináltam. (Felmutat egy görbét ábrázoló papírt.)

Gondoljanak vissza! 1995-től növekszik a gazdaság folyamatosan. Közben van egy kormányváltás ’98-ban, még a lendület megy. Utána elindul lefelé. Van egy 2002-es váltás, kedves Domokos képviselő úr, utána újra növekszik. Igen, most a tét az, hogy azt kell eldönteni az embereknek, hogy mit akarnak: újra azt, hogy lefelé menjünk azzal a beteges, rossz gazdaságpolitikával, amit önök képviselnek, vagy tovább akarunk menni azon az úton, amelyen a gazdaság növekszik. (Domokos László közbeszól.)

Kedves képviselő úr, nyugodtan kérjen kétpercest, aztán beszélhetünk arról, hogy milyen volt az a fogyasztás vezérelte gazdaságpolitika, amelyről oly sokat beszéltek, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter volt, és ma már Járai Zsigmond is elismeri, hogy a gazdaság - úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta - az exportból és a beruházásból növekszik. Engem rettentően érdekelne, amikor ez a kétségbeesett huhogás elhangzik, beszélnének-e önök arról, hogy hol csökkentenének. Mert az, hogy azon volt kesergés, hogy az adók csökkennek… Egyszázaléknyi hiánycsökkentés - ezt Varga Mihály ugyanúgy tudja, mint én - 230 milliárd forint körül van.

Én örülnék, ha egyszer ennek csak a felére tett volna javaslatot Varga Mihály bármely módosító javaslatában. Nem, ehelyett ma is folytatjuk az általános vitát, ebben mi partnerek vagyunk, ha az elnök úr erre nekünk engedélyt ad, akkor készséggel vitatkozunk, csak a mai nap a részletes vitáról, az egyes fejezeteken belüli indítványokról kellene hogy szóljon.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Én figyelembe veszem az ön feddését, mert én is a XX. fejezetre várok, de egyszerűen nem tudom szó nélkül hagyni azt, amit Gémesi képviselő úr mondott, mert tárgyszerűen nem mond igazat a képviselő úr. Nagyon hosszú ideig tárgyaltunk a Belügyminisztériumban az önkormányzati rendszer átalakításáról, reformjáról, a kistérségekről, a régiókról. Nem mi rúgtuk fel a tárgyalóasztalt, képviselő úr - az ellenzék.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Szeretném önt tájékoztatni, hogy a szocialista frakció képviselte azt a házbizottságban, hogy az időkereten belül ne legyenek szakaszok. Az ellenzéki frakciók kérték, hogy csak úgy haladjunk, ahogy egy szakaszt lezártunk és úgy a következő. Ezt mi nagyvonalúan elfogadtuk.

Akkor tisztelettel kérem az elnök asszonyt, hogy ezt most tartsuk be, Tehát itt nem arról van szó; mi ezért nem jelentettük be a képviselőinket, mert azt mondtuk, hogy amelyik fejezetet megnyitják, az érintett képviselő akkor fog gombot nyomni, és mondja el normál hozzászólásban a véleményét, fogja kérni az indítványok támogatását, vagy ezt ismertetni fogja.

Tehát az nem lehetséges, hogy most végigmegyünk ezen a 26 néven, és azt követően újra visszatérünk az első fejezethez. Itt kérem az elnök asszonyt, hogy zárja le a normaszövegre vonatkozó első szakaszt, nyissuk meg a másodikat, a harmadikat, és így haladjunk fokozatosan. Ez a házbizottság megállapodása.

Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról akarom önöket győzködni és a pénzügyi kormányzatot is, hogy támogassanak egy általam benyújtott módosító indítványt.

Önök előtt is ismert, hogy az államháztartási törvényben van egy nagyon szigorú kitétel: ahol a vagyontárgyak értéke meghaladja a 20 millió forintot, ott versenyeztetni kell. A törvény ugyan lehetőséget ad minden önkormányzatnak arra, hogy alacsonyabb értékhatárt is megállapíthat, de a probléma nem ez, hanem az - ami talán kötődik ahhoz, amiről Tállai képviselő úr is beszélt -, hogy aki ipari parkot létesített évekkel ezelőtt, és az ipari parkba betelepülő tulajdonjogot akar szerezni magának, akkor elég furcsa az, hogy ott versenytárgyalást kell kiírni. Egyetértek azzal, hogy a vagyontárgyak értékesítésénél általában kötelező legyen a versenytárgyalás, de ahhoz szeretném kérni az önök támogatását, hogy tegyünk egy nagyon rövid beszúrást: kivéve akkor, ha ez ipari parkban történik.

Annyiban pedig túlterjeszkednék a módosító javaslatomon, amit Endre képviselő úr mondott, hogy a KVI folyamatosan nagyon nagy energiákat fektet arra, hogy ezeknél az ingatlanoknál tisztázza a kialakult helyzetet, a tulajdoni laptól sok minden más engedélyen át a széljegyzetek letörléséig. Azt hiszem, ebben a Házban sok képviselő jött olyan helyről, ahol sorba kell állni ingatlanok hosszú sorával, amiket szeretnénk önkormányzati tulajdonban tudni, hogy hasznosuljanak. Képviselő úr, ön is tudja polgármesterként, hogy ezt úgy nem lehet megtenni, hogy különböző terhekkel zúdítsák az önkormányzat nyakába, és utána neki kelljen ezt megtisztítani, mert ez sokkal rosszabb lenne.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az oktatási fejezetben egy indítványhoz kérem a támogatását. A Veszprémi Egyetem nagykanizsai képzési intézményének a beruházása, felújítása elkezdődött egy évvel korábban, hogy ez folytatódhasson a jövő évben, 140 millió forintra lenne szükség. Ezt az összeget én az oktatási tárca fejezetén belül átcsoportosításokkal szeretném megoldani. Ehhez kérem az önök támogatását, és ebben az esetben a befejezés a 2007. évben reális közelségbe kerül.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen minden képviselőnek, aki foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, és módosító indítványt nyújtott be.

Szeretném önmagam is bizonyítani, hogy nemcsak a benyújtáskor volt fontos számunkra a rendezett munkaügyi kapcsolat, hanem képviselőtársainknak is, akik módosító indítványt nyújtottak be. Azt hiszem, ez a törvényjavaslat azon ritkaságszámba megy majd ebben a négyéves ciklusban, hogy előterjesztő-társaimmal együtt mind a nyolc benyújtott módosító javaslatot támogatni fogjuk. Tehát a jövő heti határozathozatalkor így lesz egységes egész.

Köszönöm szépen azokat az indítványokat, amelyek az Európai Unióból érkező támogatásokra is kiterjesztették ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnézést kérek, két percben és nem módosító indítványról beszélek. Az, amit Simon képviselő úr mond, vagy azt jelenti, hogy fogalma sincs arról, amiről beszél a képviselő úr, vagy hihetetlenül tisztességtelen. Tetszik tudni, hogy az az 1 százalék mit jelent? Azt, hogy azt a minimális eltérést, ami az infláció év eleji becslésekor történt, sem tartja meg a költségvetés magának, hanem kifizeti a nyugdíjasoknak.

Drága képviselő úr, ezt úgy kellene önnek értékelni, hogy ez itt mindössze 1 százalék, míg az önök kormányzásának idején - amikor 6 százalékra tervezték az inflációt, de az 9,5 meg 10 százalékra teljesült - 3 százaléknál többet voltak kénytelenek hitelezni a nyugdíjasok egy egész éven keresztül. Erről szól ez a történet, képviselő úr. És nem jó az, ha itt a parlamentben felelős politikus egyszerűen megpróbálja a hallgatókat, a nézőket félrevezetni azzal, hogy ilyen kijelentést tesz.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslathoz több módosító javaslatot nyújtottam be. Azt gondolom, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak mindig fontos kérdés az, amikor a jövedelmükről van szó, akár az aktív korban, akár a nyugdíjas viszonyban, ez rendkívül fontos. Ezért köszönöm szépen azt a támogatást, amely arról szól, hogy az illetmény, illetménypótlék nélküli együttes összeget és a végzettség, szakképzettség viszonyát rendező indítványt támogatják.

A másik, amit kiemelnék, és akkor nem élek a nyolcperces időkerettel, a parancsnokhelyettesekre vonatkozó indítvány. A harmadik pedig szintén a parancsnokhelyettesekre vonatkozó indítvány, tehát a kettő egymással összefügg, és köszönöm, hogy a kormány ezeket mérlegelte és támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kérem, hogy az előbbi szavazást géppel ismételjük meg. Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat nem ér annyit, hogy szót kérjek miatta (Moraj az ellenzék padsoraiban.), de a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, amit Márton képviselő úr elmondott…

Tegnap azért kért Áder János rendkívüli házbizottsági ülést, hogy visszavonhassák ezt a két tárgysorozatba-vételi kezdeményezést. Mi felajánlottuk, hogy a tévé nyilvánossága előtt tessenek már ezt elmondani hétfőn, azaz tegnap. Önök visszavonták, ma újra benyújtották. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Azért ez egy kicsit furcsa, hogy most pedig azt mondja, miért ilyen későn este.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Zaj, taps a kormánypártok padsoraiban.)