Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! 1996-ban, amikor ennek a törvénynek a kógens szabályozása egy átfogó reformon keresztül megvalósult, volt szerencsém mint FM-államtitkár az expozét elmondani, és akkor egy meglehetősen rossz helyzetben lévő földhivatali nyilvántartáshoz kellett nekünk valamiféle jogi szabályozást adni.

Gondoljanak bele, ’96-ban a részaránytulajdonok nem voltak kimérve, a kárpótlási földek jó része egyszerűen még csak a nyilvántartásban, bevezetésben sem szerepelt, számos ingatlan tulajdonviszonyai rendezetlenek voltak, lakótelepek voltak olyanok, amelyek nem voltak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, hiszen a ’70-es években túlzottan nem foglalkoztak egy-egy újonnan épülő lakótelep - ezek panellakások többnyire - bejegyzésével. Bizony egy olyan elektronikai fejlesztés előtt álltunk, amely ennek a működőképességét nehezítette, hiszen fejleszteni is kellett, alapadatokat is kellett szolgáltatni. Ráadásul még mentek azok az eljárások, amelyek a tulajdonjogviszonyban Magyarországon minden eddiginél nagyobb számban jelentek meg, ugyanis közel 3 millió ingatlannak változott a jogi státusa - a kárpótlás, a részaránytulajdon, valamint a privatizáció kapcsán megjelenő új bejegyzések. Hatalmas munkához kellett egy szabályozást alkotni.

Akkor is fölmerült már az a vita, amire itt Devánszkiné Molnár Katalin is utalt, hogy ha ilyen hatalmas teher nehezedik magára a telekkönyvre, tehát a technikai dologra, akkor a jogbiztonságot szolgálandó magát az adatátvezetést és az ezért való felelősséget meg lehetne osztani úgy, hogy az kerüljön bírósági felügyelet alá, magyarul az 1974 előtti állapotok visszahozatala; az ingatlan-nyilvántartásban valamennyi adat hitelessége bírósági közhitelességgel jelenik meg, de a technikai rész marad mint a telekkönyv alapdokumentációt előkészítő rendszere az akkori Földművelésügyi Minisztérium hatáskörében.

Ez a vita egyébként azóta sem dőlt el, nyilván az ember álláspontja változik attól függően, hogy hol ül. Én vehemensen elleneztem volna a bírósági átvételt, most már nem vagyok ennyire biztos ebben a dologban; lehetséges, hogy a közhitelesség szempontjából - látva itt az időközben elkezdődött lakásmaffia-dolgokat is - talán mégiscsak megnyugtatóbb lenne ennek a rendszerben való elhelyezése, tehát egy független hatalmi ághoz vitele, erről van szó. Egyebekben a technika attól még nem lesz jobb vagy kevésbé jó, illetve ezeknek a szabályoknak a kijátszhatósága sem erősödik, amit sajnos kénytelenek voltunk megtapasztalni az elmúlt időszakban. Ez a módosítás minderre nyilván nem fog választ adni, de egy-két helyen már beveszi azokat az intézkedéseket, amelyekről oly sokszor beszéltünk itt a parlamentben is.

Bejegyzésre csak jogerős határozat alapján lehet mód a jövőben. Eddig bejegyezték, aztán megkapta az ügyfél, hogy egyébként be van jegyezve. Nézi szerencsétlen, hogy az ő lakására bejegyezték másnak a tulajdonjogát, nem is ő írta alá, és mehetett aztán a bíróságra. Most ez a közigazgatási eljárás szerint csak akkor következik be, ha már ő megkapta az értesítést, nem fellebbezett, nem élt a jogorvoslati lehetőségével; addig nincs adatátvezetés sem, tehát ez már egy garancia.

A másik garancia, aminek örülnünk kell, hogy ugyan nem sérül az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nyilvánossága, de megköveteli most már a jogalkotó, hogy legalább azt igazolja, hogy ezt a nyilvánosságot ki veszi igénybe. Én egy kicsit konzervatívabb vagyok - de tudom, hogy ez most nem járható út -, én még azt is megkövetelném, hogy milyen okból kíván belenézni az ingatlan-nyilvántartásba, miért nézi meg az én ingatlanomat. Nyilván adatvédelmileg nem lehet ezzel mit kezdeni, mert hiszen egy rendszerben, amely a nyilvánosságot deklarálja, nem védhetnek olyan adatokat, amelyek a jelenleg hatályos törvények szerint nem tekinthetők olyan személyes adatnak, amelyek megfelelő jogi védelmet élveznének, de ezen majd el kell gondolkodni, hogy elég-e a személyi igazolvány.

Most jön az az érdekes példa, amit Kékkői képviselő úr a kisebbségi véleményben adott elő, és én a többségi vélemény tolmácsolójaként nem akartam előhozni, mondván, hogy majd most következik az én szónoklatomban az, amit kritikai megjegyzésként a mezőgazdasági bizottságban is elmondtam; ez ’96-ban is szóba került. Mi van akkor, ha az ügyvédi ellenjegyzés… Ezek az ellenjegyzések nagyon jók arra, hogy pénzt lehessen értük kérni, egyebekben nem biztos, hogy sokkal közhitelesebbek. (Közbeszólásra:) Igen, az ügyvédi ellenjegyzésről beszélek. Más a közjegyzői; az egy közhiteles dokumentum, az egy közokirat. Egy magánokiratnál, ha egy ingatlant adok el vagy egy autót adok el, az egyikhez nem kell ügyvédi ellenjegyzés, a másikhoz kell, de ettől még a jogbiztonságom nem fog nőni, mint ahogy észrevettük az elmúlt időszakban. Ha megköveteljük az ügyvédi ellenjegyzést, akkor követeljük meg azt is, hogy azok az ügyvédek, akik ilyen ellenjegyzést adhatnak, ebben a rendszerben mint zárt rendszerben, ellenőrizhető körülmények között működjenek.

Tehát ’96-ban is fölmerült, hogy esetlegesen megoldható-e az, hogy azért, hogy egy nap ne adjon el, mondjuk, egy nem túl korrekt úriember három vevőnek úgy ingatlant, hogy három jóhiszemű ügyvédet téveszt meg, óránként visz hozzájuk egy tulajdoni lapot, hogy be lehessen kapcsolni ebbe a rendszerbe. Akkor a Takaros program éppen indult - most ez már Takarnetként működik -, és az volt a válasz, az én válaszom is, mert ezt mondták a kollégák, hogy ez technikailag egy-két éven belül nem megoldható, mert a rendszer erre nem alkalmas, és ez tény.

Azóta eltelt kilenc év, és most már az elektronikus nyilvántartás működik, az elektronikus aláírásról törvény van, az elektronikus cégadatkezelésről törvény van. Fölmerült a bizottsági ülésen, hogy most elővehetjük-e ezt a gondolatot, amire a kormány képviselője azt mondta, hogy igen, a gondolatot elő lehet venni, de a rendszer maga még technikailag erre nem alkalmas; talán majd 2007-től, amikortól ebben a törvényben az elektronikus aláírás is már mint elfogadott bejegyzési mód működik.

Nos, hát akkor egyezzünk meg abban - és erre irányul a módosító indítványom -, hogy ha 2007-től az elektronikus aláírás működik, akkor 2007-től működjön ez a rendszer is. Magyarul miről van szó? Azokban az esetekben, ahol a jogi képviselet kötelező, itt ez a törvény enyhít; nagyon helyesen, mert az ügyvédi törvény szerint mindenhez jogi képviselet kell. Meghalt a nagymama, itt a halotti anyakönyvi kivonat, ballagok vele a földhivatalba: - Tessék már a nagymamának a haszonélvezeti jogát erről az ingatlanról törölni! - Menjen ügyvédhez! Azért a két sorért, amelyben leírom, hogy a mellékelt halotti anyakönyvi kivonat alapján az ilyen helyrajzi számú, ilyen helyen fekvő ingatlanról özvegy Kovács Béláné haszonélvezeti jogát kérem törölni. Nem, ezt csak ügyvédnek lehetett kiadni. Most ez a módosítás nagyon jó, hogy az ilyen esetekben nem teszi kötelezővé a jogi képviseletet.

Viszont azokban az esetekben, ahol a jogi képviselet kötelező, tehát olyan adatok bejegyzéséhez, az ingatlan-nyilvántartásban történő módosításhoz, amelyek az ingatlan, illetve annak tulajdoni arányában, tulajdoni viszonyaiban vagy rendelkezésében, tehát nyomós adatokban, státusában változást eredményeznek, ne csinálhassa ezt fű, fa, virág, illetve aki ezt csinálja, az legyen köteles ebben az elektronikus rendszerben részt venni. Hogy működik? Kötelező csatlakozás és nyilván szolgáltatási díj.

Átballagok az ügyvédhez, és azt mondom, hogy itt a vevő, én vagyok az eladó, tessék már megnézni, hogy én az vagyok-e, aki vagyok, tehát ugyanazt az eljárást követni, mint amikor meg akarom nézni az ingatlan-nyilvántartás adatait, hogy visszaigazoljuk az azonosságot. Megnézik a vevőt, rámegy a tisztelt forgalmazó a földhivatali információs rendszerre, megnézi a lapot, összehasonlítja, és amikor elkészült az okirat, akkor ezt elektronikus széljegyként odaküldi, és akkor a fájl blokkolt.

(18.40)

Onnantól abba a fájlba belemenni addig, amíg meg nem érkezik majd a papirusz, ami alapján elvégzi a megfelelő cselekményt a földhivatal, senki nem tud belekutmászkodni, tehát nem tehetem meg, hogy fél óra múlva egy másik ügyvédnél ugyanazt eladom. A XXI. században ez megvalósítható. Erre nyújtottam be a módosító indítványt azzal, hogy nyilván, ha technikailag ez 2007 előtt nem megy, akkor - azt hiszem, 2007. január 1-jét írtunk, hogy harmonizáljon az elektronikus aláírással - ezzel az időponttal lépjen hatályba. Remélem, hogy ezt az Országgyűlés el fogja fogadni. Hogy hány csatlakozási pont van? Annyi, amennyit ki tud építeni a rendszer, és ennek a költségei nyilván a szolgáltatásban megjelennek. De nehogy azt higgyük, hogy ez az ügyfélre hatalmas terhet ró, mert most egy ingatlanátruházási összeg az ingatlan értékétől függetlenül több tízezer, sőt több százezer forintot is elérhet, ennek a többletköltsége ennek az 1 százalékát, 0,5 százalékát sem érheti el.

Még egy dolog van: aki ilyen tevékenységet folytat, az teljes jogszavatosságot vállal az általa elkészített és az elektronikus adatátvitelen közölt adatok hitelességéért. Magyarán, ha mégis kiderül, hogy az az illető vagy nem pontosan volt a rendszerben, vagy valami történt, akkor nem én fogok mint jóhiszemű megtévesztett majd pereskedni, hogy mikor kapom vissza a kifizetett vételárat vagy a vételárelőleget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem az, aki ezt elvégezte.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezzel a módosító indítvánnyal szíveskedjen a törvényjavaslatot elfogadni. (Taps.)