Felszólalás adatai

SZŰCS ERIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A társadalompolitikai célok teljesítésének szempontjából rendkívül fontos a költségvetés jóléti funkciókra tervezett előirányzatainak alakulása, és engedjék meg, hogy mivel én most a zárszámadás értékelésére készültem, elsősorban zárszámadási szempontból beszéljek a jóléti területen végbement folyamatokról.

A 2004. évi zárszámadás kapcsán mindenekelőtt leszögezhető, hogy a jóléti kiadások tervezése és a költségvetés végrehajtása ezen a területen kellő pontosságú volt, a feladatok finanszírozása közben gazdasági vagy társadalmi felszültség nem keletkezett. Természetesen vannak eltérések az előirányzatoktól, kisebb alul-, illetve felülteljesítések. Sajnálatos, hogy az alulteljesítés döntően a családi juttatások terén fordult elő, aminek döntő oka - a beszámoló és az ÁSZ-jelentés szerint is - a demográfiai folyamatok továbbra is kedvezőtlen alakulása. Ezt még az sem ellensúlyozta, hogy 2003-hoz képest bővült például a családi pótlékra jogosultak köre, hiszen a családi pótlékra való jogosultság kiterjedt a közoktatásban részt vevők 23 éves koráig. Kevesebb a felhasználás az anyasági támogatásnál és a gyesnél, kicsit magasabb az igénybevevők átrendeződése miatt a gyednél. Őszintén remélem képviselőtársaimmal együtt, hogy az új családtámogatási rendszer pozitívan fogja befolyásolni a népesedési folyamatokat, mert ez össznemzeti érdekünk.

Az időskorúak növekvő száma és életminőségének alakulása mindannyiunk felelőssége. A nyugdíjalap kiadásai a tervezett előirányzat fölött alakultak. A nyugdíjak reálértéke 2,1 százalékkal nőtt, a törvényben rögzített nyugdíjemelést, az özvegyi nyugdíjak emelését és a 13. havi nyugdíj kétheti részletének kifizetését is beszámítva. Az időskorúak helyzetét javítják az olyan személyes szolgáltatások, mint az idősek klubja, a házi segítségnyújtás és étkeztetés, melyek finanszírozása szintén zavartalan volt. Rendkívül népszerűek lettek az olyan személyes szolgáltatások, amelyek 2004-ben indultak, például a támogató szolgálat vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

Az aktív korúak, de munkajövedelemmel nem rendelkezők esetén a jóléti szociális rendszer funkciója kettős. Egyrészt biztosítani kell a megélhetést, de úgy, hogy az ne fékezze vagy akadályozza a munkavállalási hajlandóságot. A meghatározó ellátási forma ezen a területen az úgynevezett rendszeres szociális segély, melynek keretében 2004-ben 147 ezer fő részesült ellátásban, 7 ezer fővel több, mint 2003-ban. Egyre jobban érződik azoknak az intézkedéseknek a hatása, amelyek a rendszeres szociális segély folyósítását valamilyen közcélú, közhasznú munkavégzéshez kötik. Bővült azon önkormányzatok köre, ahol ilyen lehetőséget szerveznek, és 2004-ben havonta átlag mintegy 25 ezer embert foglalkoztattak közcélú munkával, melynek finanszírozása szintén zavarmentes volt, és a szabályozás egyértelmű érdekeltséget is közvetít a munkák megszervezéséért felelős önkormányzatok felé. A támogatási előirányzat ezen a területen 2003-hoz képest 16,3 százalékkal nőtt, az egy napra jutó támogatás összege pedig 3500-ról 3700 forintra. A teljesítés kissé alacsonyabb volt, mint a tervezett.

Továbbra is képviseljük azt az elgondolást, hogy ebben a körben, azaz az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkezők körében a szociális támogatásokat a foglalkoztatási rendszerrel való szoros összefüggésben kell alakítani, ahogyan azt a szociális törvény múlt év végi módosítása is kifejezte.

A családok jövedelmi helyzetének javítását szolgáló szociális ellátások keretében bizonyos átrendeződés tanúi lehetünk. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők száma 2003-ban 8 százalékkal, 2004-ben további 5,6 százalékkal csökkent, ami a családi jövedelemszint növekedését egyértelműen bizonyítja. Ugyanakkor gyorsan bővül az olyan új segélyezési formák igénybevétele, mint például a normatív ápolási díj - 2004-ben 17 300 fő - vagy a normatív lakásfenntartási támogatás, amely 37 ezer családot ért el.

Említettem már, hogy új, személyes szolgáltatások megjelenése bizonyítja a jóléti rendszerek minőségi változását. A támogató szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgálat a szociális ellátások modern, európai szemléletű továbbfejlesztését jelzik, amelyek valóságos esélyteremtési eszközök, pénzbeli ellátásokkal semmiképpen nem pótolhatóak.

A jóléti rendszerek működésében kiemelt jelentőségű a helyi önkormányzatok szerepe. A magyar önkormányzati rendszer és a korábbi szolgáltatásszervezés nem volt képes biztosítani a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben az esélyegyenlőséget.

Nagyon nagy jelentőségű lépés volt a szociális ellátások kistérségi megszervezésére kiírt pályázat, amelynek hatásai különösen 2005-ben már jól érezhetőek, és a szociális szakma nagy egyetértésével találkozik. Az én tapasztalatom ezen a területen ez, ellentétben Kovács polgármester úr korábban elhangzott véleményével.

Összességében: a 2004. évi költségvetés a szociális területen több olyan új kezdeményezést indított el, amelyek a társadalom valós szükségleteit képezik le. A teljesítés adatai és körülményei átgondolt tervezésről és jó megvalósításról tanúskodnak.

Mindezek alapján támogatom a 2004. évi zárszámadás elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)