Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő T/6984. számú törvényjavaslat célja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény kiegészüljön azokkal a rendelkezésekkel, amelyek biztosítják a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban újonnan rendszeresített gyűjtőedények közszolgáltatási díjának alkalmazási módját.

A szabályozás szükségessége abból adódik, hogy a törvény rezsicsökkentést szolgáló átmeneti rendelkezései az új gyűjtőedényméretek bevezetésére nem tartalmaznak előírásokat. A közszolgáltatónak 2016. január 1-jétől legalább egy, 80 liter űrmértéket nem meghaladó gyűjtőedény választásának lehetőségét kell biztosítania a lakosok részére.

(19.00)

A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó lakosok részére egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét is biztosítani kell, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. Számos településen a 60, illetve 80 literes gyűjtőedények alkalmazására vonatkozó szabályokat megállapító önkormányzati rendeletek már hatályba léptek, és az új gyűjtőedényméretek rendszeresítésére is sor kerül. Ennek megfelelően szükséges a korábban nem rendszeresített gyűjtőedényekre alkalmazandó díjak számítási módjának meghatározása.

A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban eddig nem rendszeresített űrmértékű gyűjtőedényekre vonat­kozó közszolgáltatási díj alkalmazása lehetővé váljon; mindezt úgy, hogy a rezsicsökkentés vívmányai érvényben maradjanak. A módosítás továbbá ösztönzi a gyűjtőedényméretek csökkentését, és ezáltal a lakosok elkülönített gyűjtésben való aktív részvételét.

A törvényjavaslat megszületését továbbá az is indokolja, hogy az Európai Bizottság 2014. december 18-án elfogadta az 1357/2014/EU rendeletet, amely 2015. június 1-jével módosította a hulladék keretirányelv 3. számú mellékletét. Ez a melléklet a hulladékok veszélyességi jellemzőit tartalmazza. Ezek alapján lehet eldönteni azt, hogy egy hulladék veszélyes vagy nem veszélyes hulladéknak tekintendő. Ha ugyanis valamely hulladék egy vagy több veszélyességi jellemzővel rendelkezik, akkor az veszélyes hulladéknak minősül. Ezt a mellékletet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. melléklete ültette át a magyar jogba. Ezt a mellékletet fel kell cserélni az új melléklettel annak érdekében, hogy a hazai szabályozás az uniós joggal összhangban legyen, és a jogalkalmazók egy egységes uniós szabályrendszer szerint tudják megkülönböztetni egymástól a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok fajtáit. Erre tekintettel az új melléklet a veszélyességi jellemzők új kódjait, elnevezéseit és a velük kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.

A tárgyi törvényjavaslat azonban nem csupán hulladékgazdálkodási kérdéseket érint. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései alapján a települési önkormányzat köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének megszervezéséről. Az ország településeinek jelentős részén nincs közüzemi csatornahálózat. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya 77 százalék. Az uniós kiépítési kötelezettség alatt álló, 2 ezer lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációkhoz tartozó projektek a nemzeti települési szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási program keretében valósulnak meg, amelynek befejezésekor a lakosság 89,9 százaléka, mintegy 8 millió 886 ezer fő fog közcsatornával ellátott lakásban élni. Jelenleg 1294 azoknak a településeknek a száma, amelyek szennyvízelvezető rendszerrel egyáltalán nem rendelkeznek. Ezek zömében szennyvízelvezetési agglomerációhoz nem tartozó, 2 ezer lakos­egyen­érték alatti települések, és Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Vas megyében fekszenek.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről ezeken a településeken kívül a nem teljeskörűen csatornázott településeken is gondoskodni kell. Szennyvízbegyűjtési közszolgáltatást az végezhet, aki a különböző személyi és tárgyi feltételeket teljesíti, és a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. Jelenleg nincs törvényi szabályozás arra az esetre, ha a településen a közszolgáltatás a szolgáltató kiválasztására irányuló eljárás eredménytelensége miatt vagy a szerződő fél jogellenes magatartása folytán átmenetileg szünetel.

A helyzetet terheli az a körülmény, hogy 2016. január 1. napjával szigorodnak a környezetvédelmi követelmények a szigeteletlen földmedrű befogadó­helyek esetén, amelyek betartása a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének költségeit növeli. Cél, hogy az engedéllyel rendelkező vállalkozók és cégek szabályszerű szállítással, szabályszerű ürítési helyeken adják le a szennyvizet, amit a szigeteletlen földmedrű leürítőhelyek bezárása miatt át kell terelni új befogadóhelyekre. Amennyiben azonban a több települést is kiszolgáló szolgáltató a leürítőhelyek távolsága, az addig kiszolgált település vagy településrész csatornázásának meg­való­sítása miatt üzletpolitikai megfontolásokból a szerződéstől eláll, az önkormányzat nem tudja megoldani a közszolgáltatást. A törvényjavaslat ezért az egyes közszolgáltatások ellátásáról és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítására tesz javaslatot. A közszolgáltatás kiesése esetén a kormány által kijelölt állami szerv közérdekű szolgáltató kijelöléséről intézkedik az átmeneti ellátás érdekében, illetve szervezi a rendkívüli ellátást. Ehhez hasonló jogintézmény már létezik és eredményesen működik a hulladékgazdálkodási és a kémény­seprő­ipari közszolgáltatások esetében.

A környezet és energia operatív program és a környezeti és energiahatékonysági operatív program projektjeinek zárásával az ország csatornázottsági aránya 77-ről 89,9 százalékra nő, ezzel csökken a keletkezett, elszállításra kerülő, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, felszabadul a szennyvíztisztító telepek szabad, nem közművel összegyűjtött háztartásiszennyvíz-befogadó kapacitása. A lakosság további 13 százaléka mentesül a keletkezett szennyvizének szállító járművel történő elszállítása alól a következő években. Addig is a javaslat elfogadása esetén a szállítás folyamatossága és biztonsága a szennyvízbegyűjtési közszolgáltatás vonatkozásában is garantálható, az uniós követelményeknek való megfelelés mellett. A felelős elszállítás folyamatosságának biztosítása kiemelt közegészségügyi kérdés is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló T/6984. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)