A felszólalás szövege:

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy már a frakciótársaim is elmondták, a Lehet Más a Politika alapvetően tiszteletben tartja a kormánypártok jogosultságát arra, hogy a saját működési szervezetüket meghatározzák. Ezt figyelembe véve és ennek ellenére szeretnénk néhány aggályunkat és kételyünket megfogalmazni, elsősorban a miniszterelnök-helyettesi pozícióval kapcsolatban.

A javaslatot olvasva felmerült bennünk az a kétely, hogy esetlegesen ez a javaslat lehetővé teszi azt, hogy a miniszterelnököt kivonja a napi konkrét politikai vitákból és egyfajta szimbolikus térbe helyezze, s ezzel megvédje a miniszterelnököt a néha felmerülő kényes, esetleg néha kellemetlen kérdésektől. De az a baj, hogy a politika és a kormányzás nemcsak szimbolikus térből, illetve szimbolikus kérdésekből áll, hanem igenis napi, valamint konkrét politikai és szakpolitikai döntéseket kell meghozni, és ezért ezekért a kérdésekért igenis vállalni kell a felelősséget, és sajnos úgy látjuk, hogy ez a felelősségvállalás a jelen javaslat esetében elmosódhat, illetve elkenődhet. Ez ellen mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezt tisztázni kellene, hiszen nem mindegy, hogy a miniszterelnök kívánja ezt a felelősséget vállalni, vagy esetlegesen egy politikai dublőrt, egy politikai villámhárítót használ maga helyett, hogy e kérdések megválaszolását megtegye.

Nem tudjuk, hogy ez a javaslat konkrétan erre irányul-e, viszont szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezt a lehetőséget tartalmazza, és szeretnénk felhívni a figyelmet erre a veszélyre, illetve aggályra, és ezért szeretnénk megkérni a Fidesz-frakciót, hogy újra fontolja meg e javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika csalódottan vette tudomásul, hogy a Fidesz 2010-es, konkrétumokat alig tartalmazó kampányából épp a legmegkérdőjelezhetőbb intézkedései egyikét, a büntetőpolitikát radikálisan átalakító három csapás nevű törvénytervezetet nyújtotta be az Országgyűlésnek. Csalódottak vagyunk, hiszen, hogy stílusosak legyünk, a törvényjavaslat több sebből vérzik. A legmegbocsáthatóbb tévedés még talán az, hogy a javaslatot benyújtó képviselőtársaink a példaként szolgáló amerikai törvény fordítását rosszul végezték el, ám az urak nyilvánvalóan nem a nyelvtudomány doktorai, és láthatóan nem is készülnek annak.

Sokkal fontosabb inkább az, hogy milyen konkrét elvi és gyakorlati problémákat vet fel ez a javaslat. Magyarország ma roskadozik a társadalmi igazságtalanságok és egyenlőtlenségek nyomasztó súlya alatt. Több tízezer család él a létminimum alatt, ellehetetlenülni látszik a párbeszéd a többségi és a kisebbségi társadalom között, de sajnos a bűnözési helyzet és a szubjektív biztonságérzet romlik, és emellett egy felelős kormány nem mehet el szó nélkül. Mi viszont, a Lehet Más a Politika frakciójának tagjai, nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy ennek a javaslatnak mi is a valódi célja. Úgy érezzük, hogy a három csapás büntetőjogilag megalapozatlan koncepciójának bevezetése mögött egyértelmű célok állnak, ez pedig az erő felmutatása, a társadalmi feszültségek levezetése, a bűnbakképzés. Ne legyenek illúzióink, kedves képviselőtársaink, ez a radikális szavazók voksaiért vívott háború nyitólövése; amit a Fidesz csinál, az nem más, mint hirtelen felindulásból elkövetett botor jogalkotás.

De vegyük sorra, hogy mik is azok a konkrét problémák, amik jelentkeznek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Lázár és Balsai képviselő urak, illetve a Fidesz egész kommunikációja azt közvetíti, hogy a három csapás tervezettel a Fidesz a vidéki kisfalvak biztonságát, az erőszakkal szembeni védettséget kívánja növelni. A Lehet Más a Politika elismeri, hogy ezen a területen igenis sürgős és hatásos intézkedésekre van szükség, de az igen tisztelt képviselő urak rossz célpontra, rossz fegyverrel tüzelnek. A bűnügyi statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a javaslat által célkeresztbe helyezett erőszakos bűncselekmények száma évek óta fokozatosan csökken, a bűnözés stagnál, az erőszakos bűnözés pedig visszaesett. Ezek tények. Igen, történtek és történnek nagy port felverő, rettenetes erőszakos bűnesetek, de ezek tömeges elszaporodásáról beszélni nem lehet, ez egyszerűen nem igaz. Ezzel szemben viszont tény, hogy a lakosságot nagyobb mértékben a kis értékű, vagyon elleni bűncselekmények zavarják, ugyanis ezek mérgezik meg a faluközösségek, községek mindennapi életét.

Ezek a tények, tisztelt képviselőtársaim, és a tények sajnos makacs dolgok, azok még a forradalmi hevület ellenére sem változnak. A Magyarországon elkövetett erőszakos bűncselekmények részesedése az összbűncselekmények közül 7-8 százalékra tehető. Ebből következően láthatjuk azt, hogy a javaslat egy nagyon szűk elkövetői körre irányul. A benyújtók által oly büszkén példaként emlegetett Szlovákiában a bevezetése után két évvel összesen kilenc alkalommal alkalmazták a három csapás intézkedést. Kilenc nem valami impozáns szám, attól a közbiztonság jelentős, érzékelhető javulását várni még a Fidesz képviselőitől is finoman szólva ambiciózus.

A beterjesztők által oly nagy hangon, büszkén emlegetett másik példa az Egyesült Államok. Tanult kollégáim nem tudnak úgy elmenni egy mikrofon mellett, hogy ne nyilatkozzanak arról, hogy a három csapás büntetőpolitikája milyen eredményesen szorította vissza a bűnözést. Az eredményesség adja a javaslatuk velejét, a három csapás elrettenti a bűnözőket, ezt mondják. Kár, hogy ismét tévednek. Számtalan, egymástól függetlenül elvégzett szakmai, tudományos kutatás, többek között a kaliforniai törvényhozás független elemző hivatala is kimutatta, hogy a '94-ben bevezetett intézkedésnek szinte semmilyen érzékelhető hatása nem volt a bűnözés alakulására.

Ha abból indulunk ki, hogy a három csapás eredményes, akkor joggal feltételezhetjük, hogy azokban az államokban, ahol bevezették, jobban csökken a bűnözés egy adott időszakban, mint azokban az államokban, ahol nem vezették be. A tények azonban még mindig makacs dolgok. Azokban az amerikai államokban, ahol bevezették a három csapást, maximum - ismétlem, maximum - 2 százalékkal nagyobb mértékben csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, mint ahol nem. Ugyanígy esett a bűncselekmények száma a teljesen más büntetőpolitikát folytató Kanadában is. Nem ártana, ha a Fidesz a nemzeti együttműködés rendszerének keretében kikérte volna a témában jártas civil szakmai szervezetek véleményét, vagy legalább arra vették volna a fáradságot a benyújtók, hogy a kérdéses nemzetközi jogszabály eredménytelenségét igazoló statisztikákat picit tüzetesebben átvizsgálják.

Magyarország polgárai rendet és biztonságot akarnak, de ezt az igényt nem keménykedő, felelőtlen és látszatintézkedések bevezetésével kell kielégíteni, hanem modern, összetett, az áldozatokra és a közösségekre koncentráló jogalkotással. Kártyavárként omlik majd össze az önöket pillanatnyilag körülvevő bizalom, ha az emberekkel elhitetik, hogy a törvényjavaslattal egy, vagyis három csapásra biztosítani tudják a polgárok védelmét, és erősíteni tudják biztonságérzetüket. Ez a javaslat erre totálisan alkalmatlan.

Ennek elkerülése végett a Lehet Más a Politika azt javasolja a tisztelt Háznak, hogy dobjuk el a három csapást és az ahhoz hasonló látványos, népszerű, de lejárt szavatosságú, eredménytelen büntetőpolitikai eszközöket; dobjuk oda, ahová valók, a múlt lomtárába, mert véget kell vetni annak a felfogásnak, amely az átgondolt büntetőpolitikai stratégiát és a jogalkotást két vagy három pofonnal kívánja helyettesíteni. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a javaslat nem más, mint egy átgondolatlan, olcsó, népszerűséghajhász, felelőtlen blöff, amely a jobboldali pártok egymás közti politikai meccsének csúfos terméke, méltatlan mind a magyar jogrendszerhez, méltatlan önökhöz.

A Lehet Más a Politika ezért tisztelettel kéri a törvényjavaslat elutasítását. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívta a figyelmünket a cinikus politizálás hátrányaira, mi is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy eléggé cinikusnak tartjuk a négyötödös szabállyal és annak hatálytalanságával vagy nem hatálytalanságával való játékot.

Szeretnénk először felkérni a kormánypártokat, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, és lássuk, hogy mi a Fidesz szándéka ezzel kapcsolatban, szeretné-e eltörölni a négyötödös szabályt, és ezzel magának, illetve a kormánypártnak megkönnyíteni az alkotmányozást, vagy pedig a híres-nevezetes nemzeti együttműködés rendszerének keretében szeretne-e mégiscsak konzultálni, és az ellenzéki pártokkal együttműködve változtatni az alkotmányon.

Ezekre a kérdésekre várjuk majd a választ. Nagyon szépen köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetekben láthattuk, hogy ön a gyors személyi döntések híve. Kinevezése után órákkal már le is fejezte a honvédség vezérkarát. Ugyancsak gyors döntéssel pedig a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási helyettes államtitkárává nevezte ki Tóth Zoltán Józsefet.

Az említett úriember állítólag a Szent Korona-tan országunkban fellelhető legnagyobb szakértője. Ezen minőségében kifejtett egyes csacsi mondatai mellett még el lehet menni egy szánakozó mosoly kíséretében, azt viszont már nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az említett úriember véleménye szerint országunk jelenlegi államformája, a köztársaság csak egy ideiglenes megoldás, amit meg kell haladni és meg kell változtatni. (Taps a Jobbik soraiban.) Ez már több mint bődületes marhaság, mert ez a vélemény egy felelős vezetőtől, főleg egy jogi területért felelős államtitkártól teljesen elfogadhatatlan, veszélyes.

Tóth Zoltán Józseffel ellentétben a Lehet Más a Politika szerint a köztársaság nem egy szükséges ideiglenes rossz, hanem a modern polgári fejlődés által kitermelt, az embereket legjobban szolgáló állami berendezkedés. Annak bármifajta ködös monarchikus fantáziálással nyakon öntött megkérdőjelezése semmilyen más célt nem szolgálhat, mint a demokratikus köztársaság meggyengítését. Az ilyen mondatok messze túl vannak azon a körön, amit egy felelős állami vezető megengedhet magának. Hiszen ez egy veszélyes út. Azon elindulni semmilyen körülmények közepette nem lehet, főleg nem egy ekkora felhatalmazást kapott kormánypártnak.

Miniszter Úr! Nagyon rosszul veszi ki magát, ha egy kétharmaddal rendelkező párt kinevezettjei sóhajtoznak a királyság után. Kérdezem miniszter urat, miként vélekedik az államtitkára által kifejtett nézetekről. Kérdezem: esetleg maga is ideiglenes nyűgnek tekinti a köztársaságot? Kérdezem: nem gondolja-e miniszter úr, hogy a kinevezésnél hibázott, és azt napokon belül jóvá kéne tennie?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a kérdését, miniszter úr, igen, olvastuk és olvastam ezt a könyvet, ugyanúgy, ahogy olvastuk azokat a nyilatkozatokat és véleményeket, amelyeket - úgy látszik - ön nem olvasott, hiszen ezekben fejti ki Tóth Zoltán József azokat a nagyon nagy aggályokat kiváltó nézeteit, amelyekkel mi nem értünk egyet (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez nem ide, a parlamentbe való!), és amelyeket veszélyesnek tartunk. Mivel erre nem felelt, ezért a válaszát nem fogadom el.

Köszönöm.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! 2008 januárja óta Magyarország a magyar-magyar kapcsolattartási támogatással segíti a határainkon túl élő magyarok közül is a legínségesebb helyzetben lévő kárpátaljai és vajdasági magyarokat. Ez a támogatás ugyan nem egy nagy összeg, mégis nagyon nagy segítséget jelent a sanyarú sorsban élő határon túli magyaroknak. Ez arra szolgál, hogy a kapcsolattartási támogatás segítségével a határon túli magyarok a Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról Magyarországra látogathassanak. Az elmúlt fél évben összességében 15 ezer ember vette igénybe ezt a támogatást, összesen 150 millió forint értékben.

Sajnos, az elmúlt hetekben aggasztó híreket kaptunk ezzel kapcsolatban. Az ottani lebonyolító szervezetnek a Szülőföld Alappal kötött támogatási szerződése június 25-én lejárt. Június 25-e óta új támogatási kérelmeket nem tudnak se befogadni, se elbírálni. Más lebonyolító szervezet Kárpátalján nincs, új pályázatot pedig sajnos még nem írtak ki. Ezért ebben az igazán fontos időszakban, a nyári időszakban, amikor nagyon sok kulturális, művészeti vagy sporteseményre látogatnának el a kárpátaljai magyarok Magyarországra, ezt sajnos nem tehetik meg. Utak százai hiúsulnak meg. Érthetetlen, hogy miért kell akár csak egy napra is ezeknek a támogatásoknak leállniuk. Érthetetlen, hogy a Szülőföld Alap miért nem írta ki még mindig az új pályázatot. Érthetetlen, hogy miért kell a határon túli magyaroknak, a kárpátaljai magyaroknak emiatt hátrányt szenvedniük, miért hiúsulhatnak meg emiatt utak százai.

Azt szeretném kérdezni miniszterelnök-helyettes úrtól, hogy mit és főleg mikor fognak az ügy rendezése érdekében tenni, mikor kaphatnak újra támogatást a határon túli, a kárpátaljai magyarok.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alapvetően problematikus ezzel a javaslattal, hogy kifejezetten pártpolitikai célokat szolgál.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A kormány, illetve a Fidesz célja nem más, hogy egyrészről a radikális szavazók kegyeiért folytatott versenyben a Jobbik javaslatait átvegye, és így próbálja meg a szavazóit átvenni, másrészről - ahogy Schiffer András képviselőtársunk ki fogja fejteni - nekimegy a javaslat a Jobbik egyik társadalmi szervezetének is. Nagyon szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy aktuálpolitikai célokból a büntetőjoghoz, illetve szabálysértési joghoz nyúlni nem lehet. Törvényhozást, illetve törvényalkotást aktuálpolitikai célokra, főleg pártpolitikai célokra felhasználni nem lehet. Ez egy nagyon veszélyes út, amin ha elindulunk, nagyon rossz vége lesz.

Alapvetően a törvényjavaslat által kitűzött céllal egyetértünk. Igenis segítő kezet, megoldást kell nyújtanunk a falusi kisközösségeknek, a kisfalvak lakóinak. Valamit tenni kell, valamint a parlamentnek is tennie kell, de nem ilyen dilettáns, átgondolatlan módon. A kormány megint úgy terjesztett be egy törvényjavaslatot, hogy arról sem szakmai egyeztetéseket, sem hatástanulmányokat nem készíttetett el. Az állami büntetőhatalom ilyen mértékű megváltoztatásánál nem lehet így eljárni. Az ilyen változtatásoknak rengeteg aspektusuk van. Mennyi embert fog érinteni? Milyen százalékos arányban várják az adott szabálysértések csökkenését? Hogyan fog hatni az elzárt fiatalokra az elzárás? Bírja-e majd a bíróságok szervezete a megnövekedett terheket? Ezekre és még ezer másik kérdésre nem kaptunk választ.

Sőt, ami még ennél is lesújtóbb, a Belügyminisztérium képviselője a bizottság előtt elismerte, sőt büszkén hangoztatta, hogy nem is egyeztettek semmilyen szakmai szervezettel, szakértőket nem vontak be a javaslat elkészítésébe. Hát ehhez csak gratulálni tudunk, ez egy igazán érett, megfontolt gondolkodásra vall a minisztérium részéről. De vajon miért tettek így? Talán valószínűleg azért, hiszen féltek, hogy ez a javaslat még a kriminológusoknál, szakértőknél is kiverte volna a biztosítékot.

Most pedig nézzük részleteiben, hogy melyek azok a dolgok, amelyekkel problémák akadnak: először is a fiatalkorúak elzárással való büntetése. Több száz éves tapasztalat, jogfejlődési gyakorlat, hogy a fiatalkorúakra mind életkoruk, mind pedig életkori sajátosságaik, fejlődő személyiségük miatt kiemelten figyelni kell, velük szemben speciális intézkedésekre, speciális megoldásokra van szükség. Ezt ebben a javaslatban nem nagyon látjuk.

Ahogy ugyanúgy nem látjuk azt, hogy ez a javaslat hogyan viszonyul az ENSZ gyermekjogi konvenciójához. Ez a konvenció kimondja, hogy a fiatalkorúakkal szemben csak a legvégső esetben, a legsúlyosabb bűncselekmények esetén szabad szabadságelvonás büntetését alkalmazni. Ezzel az új javaslattal ebben a tekintetben a harmadik világ felé tettünk egy lépést, mivel egy ország, amely kis súlyú bűncselekmények miatt rácsok mögé küldi a fiatalokat, biztos, hogy nem Európába tart. Ennek az intézkedésnek az elrettentő ereje csekély lesz, viszont káros hatása bőven; ilyenek lesznek a stigmatizáció, a visszailleszkedés nehézségei. Ismétlem, valamit tenni kell, de nem így, és főleg nem hatástanulmányok nélkül. Azonkívül arra sem látunk garanciákat, hogy az az elkülönítés, amely szigorú szabálya a fiatalok büntetésének, azaz hogy őket elkülönítve kell tartani, hogyan fog megvalósulni. Semmilyen alkotmányos garanciát erre nézve, illetve garanciális szabályt nem láttunk a törvényjavaslatban.

A következő problematikus rész a magánlakásba történő belépés. Már más képviselőtársaim is hangsúlyozták, hogy ez egy nagyon veszélyes javaslat, hiszen kvázi gumijogszabály. Lényegében a rendőrök innentől kezdve bármilyen körülmények közepette beléphetnek magánemberek lakásába. Nincs pontosan szabályozva az, hogy milyen esetekben, milyen okok és milyen körülmények fennforgása esetén léphetnek be magánemberek lakásába. Ez nagyon súlyos aggályokat vet fel. Az sincs szabályozva semmilyen garanciális elemekkel, hogy kinek kell jelen lennie, meddig tartózkodhatnak ott, pontosan milyen cselekményeket végeznek, milyen papírokat kell ott átadniuk. Ezek mind szabályozva vannak a büntetőeljárási törvényben a házkutatás intézményénél. Itt semmilyen garanciális, alkotmányos garanciális elemet nem látunk.

Idáig az volt a gyakorlat, hogy folyamatban lévő jogsértés megszakítása céljából lehetett bemenni a magánlakásba. Ez idáig is egy helyes gyakorlat volt, hiszen ez egy preventív, a szabálysértés befejezését megelőzendő intézkedés volt. Ezzel szemben a mostani javaslat már represszív, azaz utólagos intézkedéssel próbálja meg a magántulajdonba való belépést szabályozni. Úgy gondoljuk, hogy az előbbi jogfelfogásnak, azaz a megelőzésnek sokkal fontosabb szerepe van, ott indokolt az, hogy ne engedélyezzük ezt a rendőrség számára, az önök javaslatában kifejtett esetekben ez nem így van.

Talán a legsúlyosabb hibája és a legnagyobb veszéllyel járó intézkedése a javaslatnak az elzárás bevezetése tulajdon elleni bűncselekményeknél. Úgy látjuk, hogy ez semmilyen mértékben nem fogja visszatartani a bűnözőket, vagy ha igen, akkor erre nagyon szívesen látnánk konkrét tanulmányokat, konkrét eseteket, hogy ezt láthassuk.

Azt is szeretnénk megkérdezni, hogy az Európa Tanács 2000/22-es ajánlása, amely kimondja, hogy a Tanács tagjai igyekeznek a reparatív, megelőző, az áldozatokat és az áldozatok közösségét a középpontba helyező büntetőpolitika felé elindulni, hogyan viszonyul ehhez a mostani törvényjavaslathoz, mert úgy érezzük, hogy ez éppen az ellenkező irányba tett lépés, éppen hogy nem a megelőzést szolgálja, és éppen hogy a megelőzésért semmit nem tesz.

Azt szeretném kérdezni a kedves kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy miért erőltetnek egy olyan büntetőpolitikát, egy olyan büntetőpolitikai filozófiát, amiről már több országban több évtizede bebizonyosodott, hogy hatástalan és hasztalan. Mi van a megelőzéssel? Azt elfelejtettük, azt kiírtuk a szótárunkból? Egyszerű büntetés, beküldünk mindenkit 30 napra, és utána mi lesz? Ha kijönnek, mi lesz? Mit fogunk tenni annak érdekében, hogy ne kerüljenek be újra?

Ezek azok a nagyon fontos kérdések, amikre a javaslat semmilyen mértékben és módon nem ad feleletet. Ezekre csak összetett szociális, család-, gyermekvédelmi, munkaügyi intézkedésekkel lehet választ adni, csak ilyen összetett intézkedésekkel lehet ezeket a tényleg nyomorban tengődő közösségeket elindítani a fejlődés és a prosperitás útján. Ilyen összetett intézkedésekre van szükség, amelyekben a büntetőpolitika csak az egyik eszköz, nem pedig az egyetlen.

Szintén elhangzottak már a felkészülési idővel kapcsolatos kételyek és aggályok. A Belügyminisztérium képviselője ezt a bizottsági ülésen azzal intézte el, hogy a miniszter úr már több hete, többször nyilatkozott ezzel kapcsolatban, ergo az intézményi felkészülés megtörtént. Finoman fogalmazva is, a miniszter úr médiabeli haknija nem helyettesíthet egy komoly, előkészített és összetett szakmai felkészülést. Ez még viccnek is rossz. Remélem, ezt önök sem gondolják komolyan.

Összefoglalva, a három csapás után a kormányzat megint egy lejárt szavatosságú, már bizonyítottan hatástalan, de látványos javaslatot hozott a parlament elé, mégpedig úgy hozta ezt, hogy sem a szakmai szervezetekkel, sem a többi párttal, sem pedig más társadalmi szervezetekkel nem egyeztetett, és ez okozza talán a legnagyobb problémát. Igen, tennünk kell valamit ezekért a hátrányos helyzetű településekért, igenis ki kell őket húzni ebből a nagyon nehéz helyzetből, amiben most vannak, de nem így, nem ezekkel az eszközökkel. Ezért a Lehet Más a Politika tisztelettel kéri a javaslat elutasítását.

Még egy megjegyzést a végére, ami biztos, hogy nem fog engem népszerűvé tenni a mellettem lévő padsorokban, és biztos arra fogja izzítani a képviselőtársaimat (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.), hogy kétperces gombok nyomogatásával folytassák tovább az estét, de nagyon meg szeretném őket kérni, hogy igenis vannak roma származású bűnelkövetők, ugyanúgy vannak nem roma származású bűnelkövetők is (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban: Igen. - Így van. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.), éppen ezért ezt a súlyosan megkülönböztető jelzőt, a cigánybűnözés szót, nagyon kérem, hogy ebben a Házban, ezek között a falak között ne használják.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kocsis Mátéra szeretnék reagálni. Finoman fogalmazva is aggályos az, amikor káoszpárti hisztinek nevezi azt, hogy az ellenzék a jogállami garanciákat egy kétharmados kormánypárton számon kéri. Nem vagdalkozni kéne, hanem a kérdésekre kéne választ adni, és válaszolni kellene arra, hogy ezeket a garanciákat hogyan akarjuk betartani. Különösen gázos az, hogy mint honvédelmi és rendészeti bizottsági elnök engedi meg magának ezeket a szavazat.

Az utazási tanácsát meg köszönettel vettem. A múlt évben volt szerencsém több mint fél évig minden egyes napot a VIII. kerületben tölteni, ahol több száz emberrel beszéltem személyesen, és nagyon sok lakásban és házban jártam. Talán le kellene szállni a magas lóról, mert a polgármesteren túl mások is ismerhetik az adott kerületet.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rendben, akkor megnézzük a jegyzőkönyveket. Az államtitkár úr teljesen egyértelműen kijelentette, hogy szakmai egyeztetés, szakemberek megkérdezése nem történt meg. Ez így hangzott el, de majd a jegyzőkönyv eldönti, hogy kinek van igaza.

Ezenkívül hozzátenném, hogy a problémával egyetértünk, a megoldási javaslataikkal, amiket önök felhoztak ebben a törvényjavaslatban, nem értünk egyet, és azokkal szemben vannak alkotmányossági, illetve jogállami garanciákat felvető aggályaink. Ezekre a kérdésekre még mindig nem kaptunk választ, de úgy látszik, ez a nemzeti együttműködés rendszere csak a falakon működik, szavakban és tettekben nem.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Lehet Más a Politika a megalakításától kezdve támogatta hazánk európai uniós integrációját. Így nagyon fontos és kiemelt célnak tartjuk a közös kül- és biztonságpolitikában való részvételünket is, és ennek egyik missziójában való részvételünket, a szomáliai missziót.

Hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt években a legnagyobb biztonsági kockázatot a világ békéjére a bukott államok jelentik, és Szomália is egy ilyen bukott államnak számít, ahol sajnos több mint húsz éve polgárháború zajlik, és az emberi jogok és a demokrácia semmilyen mértékben nem valósul meg. Nagyon üdvözöljük azt, hogy az Európai Unió ilyen békefenntartó, kiképző egységekkel próbál hozzájárulni ahhoz, hogy a szomáliai ideiglenes kormány megerősödjön, és el tudja látni azokat a feladatokat, amelyek során az emberi jogok, a humanitárius jogok és a demokrácia kiépítését elő tudják segíteni. Ezeken az alapokon támogatjuk a kormány által benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alapvetően örülünk a kormány azon céljainak, illetve irányának, hogy az anyagi megbecsültségét, illetve szakmai megbecsültségét az állománynak növelni szeretnék, alapvetően egyetértünk a javaslatban foglaltakkal és azt támogatni fogjuk. Egy-két helyen láttunk benne hibákat, kisebb aggályaink vannak, ezeket be fogjuk nyújtani, illetve már be is nyújtottuk.

Egy helyre szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani, illetve felhívni a miniszter úr, illetve a minisztérium figyelmét, ez pedig a maximális várakozási idő meghosszabbítása. Itt szeretnénk, ha megmaradna az, hogy ne lehessen egyoldalúan a munkáltató részéről ezt meghosszabbítani, hanem megmaradhasson az, hogy az állomány tagjainak egyéni kérelmére lehessen ezt a jogintézményt alkalmazni. Ez szerintünk megfontolásra alkalmas, úgy gondoljuk, hogy ez jár, és ezt a megbecsülést, illetve a lehetőséget az állomány tagjainak meg kell adni.

Ezekkel kapcsolatos, illetve más, kisebb javaslatokat be fogunk nyújtani, és kérjük azok megfontolását. Emellett támogatni fogjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csatlakozva Mile Lajos képviselőtársamhoz, Gyöngyösi Márton képviselőtársunknak egy dologban igaza volt a felszólalása során: az LMP mind a bel-, mind a külpolitikában az erőszakmentességet képviseli. Ha önök ezt sértésként vágják a fejükhöz, az felveti a kérdést, hogy önök minek a pártján állnak.

De térjünk is rá akkor ezekre a jelentésekre! A Lehet Más a Politika támogatja a NATO-tagságot, és elfogadja azt, hogy a NATO-tagság jogokkal és egyben kötelezettséggel is jár. Viszont aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek a jelentések sajnos szimplán copy-paste, tehát megismétlik a kormányhatározatokat, és egy-két mondatot tartalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a csapataink milyen tevékenységet végeznek ott.

Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jelentéseknek alapján a parlament megfelelő bizottsága, illetve a parlamenti képviselők az ellenőrzési jogukat és funkciójukat nem tudják gyakorolni. Sajnos két-, másfél oldalas semmitmondások ezek a jelentések, és ebből a szempontból átláthatósági aggályaink vannak. Ahogy Balla képviselőtársam jelezte, mi kezdeményeztük azt, hogy mostantól kezdve lehetőleg a külügyi, illetve a honvédelmi bizottság kapjon egy-, akár visszatérően kéthavonta jelentéseket, illetve beszámolókat a kinti tevékenységgel kapcsolatban. Hiszen nagyon sok kérdés van, amire sajnos csak pletykákból, illetve egyes sajtóhírekből lehet választ kapni.

Nagyon érdekelne minket, hogy hogyan ítéli meg a minisztérium a biztonsági helyzet utóbbi hetekben, illetve hónapokban bekövetkezett romlását, ez milyen szempontból érinti a kinti tevékenységünket, főleg a PRT-t illetően. Ezenkívül nagyon jó lenne tudni, hogy a PRT-vel kapcsolatban milyen átalakításokat tervez a minisztérium, illetve tervezi-e azt, hogy a PRT-tevékenységét megszünteti. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a PRT most már azt a fejlesztési feladatot, amiért kiküldték, ami alapvető feladata, nem tudja ellátni. Egyszerűen beszorultak a táborba, és olyan biztonsági kockázatokat kell vállalniuk a tevékenységük során, amit, úgy gondoljuk, nem lenne szabad vállalni. Éppen ezért mi kezdeményezzük azt, hogy a PRT-t hozzuk haza, és igenis a Jobbikkal ellentétben mi azt gondoljuk, hogy váltsuk ki ezeket különböző rendőri, logisztikai, orvosi, felkészítő, koordináló, tanácsadó funkciókkal. Úgy gondoljuk, hogy harcoló alakulatokat nem kell küldenünk, hanem pontosan ezekkel a másfajta képességekkel - olyan képességekkel, amire különben a NATO-nak igenis nagy szüksége van, és többször is jelezték, hogy hiány van ezekből a pozíciókból - váltsuk ki.

Nagyon szívesen hallanánk arról ezeken a tájékoztatókon, és reméljük, hogy ez a közös gondolkodás a jövőben újabb fejezetet fog venni, vagy magasabb szintre lép, hogy milyen kivonulási stratégiája, hosszú távú stratégiája van a kormánynak ezzel kapcsolatban.

Nagyon szeretnénk hallani arról, hogy a különböző csapatok felszereltségét mikor és milyen mértékben szeretnék fejleszteni, hiszen tudunk arról, hogy sajnos olyan páncélozott csapatszállítókban szenved hiányt a hadsereg, illetve a kinti alakulataink, ami talán megelőzhette volna azokat a tragédiákat, amik a nyár folyamán bekövetkeztek. Ugyanígy a különböző felszereltségeknél, illetve felszerelésnél is vannak problémák, és úgy gondoljuk, hogy ezeket minél előbb és a lehető leghamarabb rendezni kell, hiszen a katonáink biztonsága és a katonáink élete, illetve életvédelme a legfontosabb.

(18.20)

Itt szeretném még felvetni azt, ami nem is annyira Hende miniszter úrhoz, de összességében az egész misszióhoz tartozik, hogy a fejlesztési pénzekkel mi a helyzet, ez a 2011-es költségvetésben hogyan fog megjelenni. Az a helyzet, hogy minél több fejlesztési pénzt adunk, minél jobban fejlesztjük, minél több szolgáltatást biztosítunk a kinti afgánoknak, annál nagyobb a csapataink biztonsága. Ez egyenes arányosságban áll. Reméljük, hogy nem fognak csökkenni ezek az összegek ilyen szempontból.

Összefoglalva tehát azt szeretnénk, ha minél nagyobb átláthatóság és minél több információ állna a parlamenti pártok rendelkezésére, és ennek megfelelően kezdeményezni is fogjuk a külügyi, illetve a honvédelmi bizottság rendszeresebb ülésezését és közös gondolkodás elindítását a parlamenti pártok, illetve a minisztérium között. S ahogy említettem, a PRT, úgy gondoljuk, most már nem tudja ellátni a feladatát, kiüresedett, így aztán más irányú felajánlásokkal és más feladatú emberekkel szeretnénk ezt kiváltani.

A végére még engedjenek meg egy megjegyzést Gyöngyösi Márton képviselőtársamnak: hippi stílus, divat, öltözködés. A képviselőtársam tud ennél jobbat, vannak ennél jobb szakmai érvei is, igaz, ezeket most nem hallottuk, de erre a színvonalra nem kellene lemenni. De gondolom, ezt majd megbeszéljük a folyosón, ahogy önök szokták. (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps az LMP soraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak a vita komolyságának megőrzése végett szeretném javasolni, hogy a különböző katonai történetekre van az interneten egy blog, úgy hívják, hogy "katonai történetek blog". Az az alcíme: "mert mindenkinek van egy története".

Ezt ajánlom mindenki figyelmébe, és szeretném, ha a tárgynál maradnánk.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Májusban mi is nagy örömmel vettük tudomásul Orbán Viktor cinikus politizálást elítélő szavait, sajnos azóta viszont szomorúak vagyunk, hogy folyamatosan ilyen cinikus törvényjavaslatok kerülnek a Ház elé. Egy remek példája sajnos ennek a folyamatnak az előttünk fekvő törvényjavaslat, hiszen ahogy már előttem is több képviselőtársam is megemlítette, egy alkotmányozási folyamat kezdetén, azt megelőzően egy alapvető közjogi intézményt átalakító ilyen mértékű alkotmánymódosítást benyújtani nem elegáns dolog, de ezt már sajnos megszoktuk önöktől.

Ami viszont nagyon fontos, hogy jó lenne véget vetni a hancúrozásnak, jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba, semmi más kényszer nincsen jelen pillanatban, mint hogy Kovács Tamás legfőbb ügyész úr decemberben nyugdíjba fog vonulni, önök pedig szeretnék 9 évre a most jelenleg meglévő kétharmados többségükkel saját emberüket bebetonozni. És ahogy a tegnapi médiatanácsi választás is megmutatta, önök személyi kérdésekben finoman fogalmazva sem finnyásak és szemérmesek, így aztán, ahogy az ügyészségnél is láthattuk, már volt olyan, hogy volt képviselőjelöltjüket ültették be a legfőbb ügyészi székbe. Várjuk azt, hogy most milyen jelöltet fognak beterjeszteni a Ház elé.

Ezzel kapcsolatban viszont szintén jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba, hogy a legfőbb ügyész egy ilyen hierarchikusan működő szervezetben igenis teljes kontroll alá tudja vonni az adott szervezetet, és így önök a most még nem látható jelöltjükön keresztül is kontroll alá tudják vonni a szervezetet. Ez a lényege, ez a fő mondanivalója és üzenete ennek törvényjavaslatnak, minden más, amit elővezettek, az mellébeszélés.

Jó lenne, ha ezt a törvényjavaslatot visszavonnák, hiszen láttuk azt, hogy az elmúlt hónapokban is - önök okos emberek, tudják, hogy miről van szó, tudják, hogy milyen törvényjavaslatokat hoznak be a Ház elé, így aztán nagyon sokszor láttuk azt az elmúlt hónapokban - szemlesütve szavazták meg a saját nagyon cinikus törvényjavaslataikat. Most pedig a saját szemük nyugalmának megőrzése végett kérjük, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

(11.10)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látszik, az este előrehaladtával Gyöngyösi Márton felfogási képessége is kezd csökkenni. Akkor elmondom még egyszer, Gyöngyösi Márton, és lassan fogom mondani, hogy ön is értse: a harcoló alakulatok kiküldését, további ottmaradását nem támogatjuk, és ezeket a szerepvállalásokat szeretnénk felváltani kiképző, logisztikai, rendőri, és a jövőbeni afgán kormányt megerősítő alakulatok, illetve különböző tanácsadók kiküldésével. Ez volt az, amit mondtunk. Ha ön ezt szándékosan félremagyarázza, az az ön baja.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika véleménye szerint kiskorúakat normális, civilizált európai országban menetrendszerűen nem zárunk rácsok mögé. Ilyen szempontból nem értünk egyet a kormány előterjesztésével. Még akkor sem, ha a Jobbik-frakció a hazánkban élő, nem tudom, hány kisebbséget most már pontról pontra föl fogja sorolni, és rájuk elítélő megjegyzéseket fog tenni. Ahogy az előttem szólók elmondták, Magyarország toleráns és befogadó nemzet. Az önök programja nem toleráns és befogadó.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Van abban valami hátborzongató, hogy Répássy úr a tegnapi események tükrében milyen plexiarccal vezeti elő ezeket a javaslatokat itt a tisztelt Ház előtt.

A tegnapi nap bebizonyította, hogy önöknek semmi sem szent, mindent és mindenkit eltaposnak, ami a narancsuralmi nyomulásuk útjában áll. A tegnapi nap ezt tökéletesen bebizonyította, erre ma pedig bejönnek, és idehoznak egy ugyanolyan javaslatot, hiszen minden maszatolást és minden mellébeszélést félretéve ennek a javaslatnak egyetlenegy célja van, mégpedig az, hogy a saját emberüket a most meglévő kétharmadjukkal 9 évre bebetonozzák. És miért fontos ez önöknek? Azért, mert 9 évig csak olyan ügyben fog vádat emelni a vádhatóság, amilyen ügyben önök azt akarják, hogy vádat emeljenek. 9 évig az önök hátsó fele ezzel be lesz biztosítva. Ez a célja ennek a törvényjavaslatnak, semmi más. És végre kibontakozik, hogy az önök által oly sokszor szinte már könnyes szemmel elrebegett nemzeti együttműködés rendszere ilyen szempontból egy kamu. Önök nem tűrnek ellensúlyt, nem tűrnek ellenvéleményt, nem tűrnek ellensúlyt. Pedig jó lenne, ha megtanulnák, hogy az ellensúly éppen a jogállamiságot és a szabadságot védi. S önök tegnap és a mai nap folyamán ennek üzentek hadat.

Jó lenne azt is megjegyezniük, hogy lehet, hogy most győzedelmesnek hiszik magukat, lehet, hogy most úgy érzik, hogy mindent megtehetnek, de hosszú távon pont ez a vak arrogancia, ez a semmire nem tekintettel lévő arrogancia lesz az, ami a bukásukat fogja okozni.

Varga képviselőtársamnak pedig, aki annyira szereti a történelmi párhuzamokat, szeretném említeni, hogy 1934-ben Mao Ce-tung ezen a napon kezdte meg a Hosszú Menetelését, ugyanúgy, ahogy önök tegnap meg ma kezdték meg a hosszú menetelésüket a kormányzati bukásukhoz.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen, vannak pofátlan végkielégítések, és a Lehet Más a Politika küzd ezek ellen a pofátlan végkielégítések ellen, viszont van pofátlan hatalmi rombolás is, ez az, amit önök most tesznek, és ez ellen is küzdeni fogunk.

Önök szinte már homéroszi jelzőkkel felaggatva, könnyes szemmel beszélnek a fülkeforradalomról, de hagyjuk a maszatolást. Nem volt semmilyen fülkeforradalom. Az történt, hogy a kormányzó párt hibái miatt megbüntették az előző kormányt, és önök kerültek kormányra. Semmi más nem történt, nem volt fülkeforradalom. Ez a hátsó szobákban az önök PR-szakemberei által kitalált humbug.

S ha már annyira forradalmat szeretnének, akkor a forradalmi hangulatukban tegyék meg azt a forradalmi lépést, hogy végre egyszer felállnak Orbán Viktor és Lázár János ellen, és nemmel szavaznak erre az indítványra. Csináljanak forradalmat a Fidesz-frakcióban! Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazán megtisztelő Volner Jánosnak az a kiemelt figyelme, amit a pártunk iránt tanúsít. Az más kérdés, hogy nem tudjuk, milyen lelki beakadás okozza ezt a frusztrációt nála. Nagyon reméljük, hogy otthon nem Schiffer András alakú vudubabákat szurkál. Ennek a problémának az elhárítására javasoljuk azt, hogy olvassa el a választási programunkat, illetve a többi programunkat, ami a honlapunkon megtalálható, és reméljük, hogy el fog múlni nála ez a beakadás.

(11.10)

Vele ellentétben inkább arról a joganyagról beszélnék, amit önök most beterjesztettek a Ház elé. Önmagában is nagy, súlyos, 70 oldalas anyagról beszélünk, de sajnos a tartalmában is súlyos, hiszen önök a túlhajszolt kormányzati centralizációjukat folytatják a rendőrség területén is. Amivel az a probléma, hogy sajnos a jogállami garanciákat és azokat a garanciákat, amelyek az embereket és az állampolgárokat a kormányzattal szemben megvédik, azokat a garanciákat építik most le.

Ahogy a képviselőtársaim előttem már beszéltek, a legdurvább intézkedés a Terrorelhárítási Központ teljesen garanciáktól mentes és teljesen szabályozatlan, összecsapott megjelenése ebben a törvényjavaslatban. Lényegében arról beszélhetünk, hogy a Terrorelhárítási Központ megjelenésével ez a szervezet több jogkört fog kapni, mint a 24 című sorozatban a Jack Bauer-féle CTU, lényegében bárkiről bárhonnan bármilyen információt megszerezhetnek, és semmilyen adatvédelmi szabályoknak nem megfelelve kezelhetik azt. Ilyen szempontból ezt a törvényt párhuzamba állíthatjuk az amerikai Patriot Acttel; gondolom, annak a törvénynek önök sem nagy rajongói, és annak a törvénynek a szellemiségét nem szeretnék folytatni. Vagy ha igen, akkor nagy problémák vannak az önök demokrácia- és társadalmi felfogásával, bár ezt az elmúlt napokban már más törvényjavaslatok kapcsán láthattuk. Szóval ilyen szempontból ez beleillik abba a képbe, amit önök az elmúlt hetekben és napokban folytatnak.

Ezenkívül a megbízhatósági ellenőrzés kapcsán ki kell emelni azt, hogy a Lehet Más a Politika támogatja, hogy ezt bevezessük; egyetértünk azzal, hogy ezt valamilyen formában be kell vezetni, de nem ilyen formában, ahogy önök ezt most teszik. Erre vonatkozóan módosító javaslatokat fogunk benyújtani, hiszen a jogszabály-előkészítés sajnos tavasz óta, annak a minősége semmilyen mértékben nem javult, tehát megint egy összecsapott, összekalapált jogintézménnyel van dolgunk. Erre vonatkozóan adunk be majd módosító javaslatokat.

Ami szintén nagyon durva, az a szervezeti káosz, amit azért igyekeznek megteremteni, mivel Orbán Viktor kedvenc testőre lesz a Terrorelhárítási Központ vezetője, így aztán őt egy ilyen kiemelt státusba, a rendőrségi állománytól kvázi elválasztva, egy külön testőrségi szerepben próbálják meg feltüntetni. Ez káoszt és bizonytalanságokat fog okozni az egész szervezetben, erre vonatozóan módosító javaslatot nyújtunk be, hogy az Terrorelhárítási Központ vezetője a rendőrfőkapitány alá legyen rendelve, hiszen elfogadjuk azt, hogy ezeknek a speciális feladatoknak az ellátásához szükség van egy valamilyen szervezetre, de ennyire túl nagy hatáskörrel, ennyire szabályozatlanul, ilyen garanciák nélkül, úgy, hogy 12 milliárddal felpumpálják, amit arra használhatnak fel, amire akarják, és lényegében magán-titkosszolgálatként működtetik, nem lehet ezt megtenni, és ezt semmilyen mértékben nem fogjuk támogatni.

Külön ki szeretném emelni a kifogástalan életvitel fogalmának bevezetését, ami megint egy gumiszabály. Tehát megint úgy hoztak be valamit, hogy azt bármikor bárkire rá lehet húzni, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ez nem a rendőri állomány vegzálására készült, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ezt nem arra fogják használni. Itt megint egy pontosabb garanciákkal körbebástyázott szabályozásra lett volna szükség, de úgy látszik, önök ezt nem tartják fontosnak, sokkal egyszerűbb beleírni valamit, ami mindenre felhatalmazást ad önöknek. Erre vonatkozóan is nyújtottunk be módosító javaslatot.

Összefoglalva el tudom mondani, hogy sajnos megint centralizálnak, megint mindent maguk alá akarnak beszorítani, sőt még közben meg is teremtenek egy olyan, teljesen szabályozatlan, teljesen homályos eredetű és teljesen homályos célú szervezetet, amelynek mindenhez hozzáférése lesz. Ehhez 12 milliárdot kapnak, és még az egyik kedvenc emberüket is ültetik a tetejébe. Ez mindenféle szempontból ellentmond a jogállamnak, és ilyen szempontból a javaslatot nem fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika támogatni fogja az előttünk fekvő javaslatot. Támogatni fogja, mivel úgy gondoljuk, hogy Szerbia európai integrációja nemzeti érdekünk.

Különösen nemzeti érdekünk az, hogy a demokratikus jogok és az emberi, illetve kisebbségi jogok megerősödjenek az országban, hiszen az ott található kisebbségi rokonaink helyzete is akkor fog jobbá válni. Szeretném kiemelni azt, hogy az előttünk fekvő javaslatban Szerbia konkrét kötelezettségeket vállal arra, amiken keresztül az Európai Unió, így Magyarország is ellenőrizni tudja a kisebbségekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítését.

Sajnos, még a mai napig is tapasztalunk az emberi jogok területén visszásságokat. Szerbiában sajnálatos módon még mindig léteznek radikális, nacionalista csoportok, amelyek a háttérben nagyon sokszor hivatalos állami szervekkel vannak összefonódva, és sajnos a magyarok ellen is történnek még atrocitások, ahogy a temerini eset is mutatja. Ezzel kapcsolatban viszont láthatjuk azt is, hogy vannak pozitív folyamatok. Tehát Borisz Tadics minapi vukovári látogatását kiemelve, ezt lényegében Willy Brandt lengyelországi utazásához tudnánk hasonlítani. Ilyen szempontból pedig ennek a megállapodásnak az elfogadásával segítenünk kell az ottani mérsékelt, a kisebbségi és az emberi jogokat tiszteletben tartó erők megerősödését.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A keleti partnerség az egyik, ha nem a legfontosabb külpolitikai intézménye az Európai Uniónak, ezen az alapon támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Egy dologra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét: sem az Európai Unió, sem Magyarország nem követheti el azt a hibát, hogy a gazdasági érdekei felülírják az emberi jogok és a demokrácia iránt érzett elkötelezettségét, különösen ezeknek az országoknak a kapcsán, hiszen látjuk, hogy egyes térségekben ezekben az országokban vannak problémák. Hadd utaljak itt csak a Kadirov-rendszerre az Észak-Kaukázusban található Csecsenföldön.

Éppen ezért támogatjuk azt, hogy az Európai Unió egységesen, közösen, egy hangon tárgyaljon és építsen ki a demokráciát és az emberi jogok megerősödését elősegítő kapcsolatot ezekkel az országokkal.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1995. évi barcelonai folyamatot folytató mediterrán uniós javaslat van éppen az asztalunkon. Ennek kapcsán a Lehet Más a Politika ki szeretné fejteni, hogy ugyanúgy, ahogyan a belpolitikában sem vagyunk hívei a kettős mércének, ugyanúgy nem vagyunk hívei a kettős mércének a külpolitikában sem.

Izraelt emberi jogi és demokratikus szempontból ugyanolyan mércével kell mérnünk, ahogyan Oroszországot vagy teszem azt, Iránt mérjük, és ennek kapcsán ez a szerződés lehetőséget fog arra teremteni, hogy a valóban meglévő emberi jogokat nem tiszteletben tartó, aggályos kérdéseket az Európai Unió fel tudja tenni az asztalra, és arról párbeszédet, vitát tudjon kezdeményezni Izrael Állammal, hiszen a 4. cikkely kimondja, hogy bármilyen közös érdeklődésre számot tartó kérdésben kötelező a konzultáció, és kötelező az egyeztetés, tehát az Európai Unió, reméljük, hogy azokban az esetekben, amikor tényleg vannak aggályok, és vannak arra utaló jelek, hogy az emberi jogok megsértése valóban megtörtént, akkor ezeket a kérdéseket az asztalra tudja tenni.

Ezeken az alapokon támogatjuk a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár a Szávay István kollégám által osztott kételyeket mi is osztjuk, ennek ellenére a törvényjavaslat céljával és tartalmával egyetértünk, ezért azt támogatni fogjuk.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy már a tegnapi, illetve tegnapelőtti napokon kifejtettük, a költségvetést általánosságban sem tudjuk támogatni, a mai nap folyamán pedig kifejtjük az egyes szakpolitikákhoz, illetve fejezetekhez tartozó véleményünket. Jelen esetben én a külügyről, a Honvédelmi Minisztériumról és a Belügyminisztériumról fogok szólni.

A külügyi területen legfontosabb prioritásunk 2011-ben az első féléves soros elnökség, ami nemcsak ebben a félévben, hanem hosszú távon is meg fogja határozni Magyarország nemzetközi presztízsét és megítélést. Tehát azok a benyomások, azok az élmények, amelyeket tudunk adni, illetve azok az értékek, amiket tudunk képviselni ebben a félévben, akár több évre is meghatározhatják azt, hogy Magyarországot hogyan fogják külföldön megítélni, éppen ezért ezt kiemelten kell kezelnünk. Látjuk, hogy a költségvetésben erre vannak források, de módosító javaslatokat fogunk benyújtani, hogy ezeket a forrásokat még jobban megemeljük, hiszen nem hibázhatunk, nem követhetünk el nagy hibát, nem lehet blamázs ez a félév.

Amit viszont nagyon nagy csalódással és szomorúsággal vettünk tudomásul, az a nemzetközi fejlesztésekre szánt pénzek sanyarú sorsa, ami már több éve így van, de ebben a költségvetésben sem látjuk, hogy ennek a helyzetnek a változása megjelenne. Sajnálatos módon ezzel Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, folyamatosan a saját maga által vállalt kötelezettségeket szegi meg. Sajnálatos módon töredékét költjük a nemzetközi fejlesztésre, mint amit megígértünk.

Csak mondok egy példát. A Külügyminisztérium költségvetésében humanitárius segély címszóval 10 millió forint van elkülönítve, ami önmagában mutatja, hogy ez milyen nevetségesen alul van kezelve, és egyáltalán nem tekinthető prioritásnak a kormány programjában, illetve a költségvetési források elosztásában. Ezenkívül láthatunk egy 2 milliárd forintos, elég jelentős emelkedést a külképviseletek működésében. Úgy gondoljuk, hogy ez ebben az évben, amikor az EU-elnökségre kéne inkább fókuszálnunk és arra kéne pluszforrásokat adnunk, ez nem indokolt.

Áttérnék a Honvédelmi Minisztériumra, ahol nagyon nagy aggályaink, illetve félelmeink vannak azzal kapcsolatban, hogy az önök által bevezetni kívánt igazságtalan és szegényellenes új szja-tervezet éppen az állomány legnagyobb hányadát kitevő, legénységi állományt fogja a legrosszabbul érinteni. Ők azok, akik fizetése jelen pillanatban sem magas, és éppen ezért ők azok, akiket ezek az új szabályok még rosszabbul fognak érinteni. Hallottunk a bizottsági ülésen utalásokat arra, hogy számukra valamilyen szintű kompenzációt fog bevezetni a tárca, illetve valamilyen szinten igyekszik ezt kipótolni. Várjuk a konkrét javaslatokat erre nézvést, mert úgy gondoljuk, hogy azok a férfiak és nők, akik a hazájuk védelmében ilyen kiemelt szolgálatot és kiemelt kötelezettségeket vállalnak, megérdemlik azt, hogy a lehető legjobb megbecsülést - mind társadalmi, mind anyagi megbecsülést - kapják.

Ugyanígy ezek közül az emberek közül azoknak, akik a legnagyobb fizikai veszélyt vállalják magukra, tehát a külföldi missziókban - kiemelten Afganisztánban - szolgálnak, nekik pedig meg kell adnunk azokat a lehetőségeket, hogy az ellenséges támadásoktól a lehető legjobban tudják magukat megvédeni. Ezért olyan előterjesztést fogunk benyújtani, amiben az ő védelmi képességüket, az ő védelmi felszereltségüket a további módon meg tudjuk erősíteni, hiszen az a legfontosabb, hogy épségben, biztonságban tudjanak ott kint szolgálni, és épségben térjenek haza hozzánk, illetve szeretteikhez.

Meglepő módon és eléggé felháborodva fedeztük fel azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium 50 millió forintot szán a Magyar Futballakadémia támogatására. Ennek semmilyen konkrét indokát, okát és értelmét nem látjuk, tehát ezt szintén módosító javaslat formájában megszüntetésre fogjuk javasolni, és javasoljuk az ilyen összegeknek konkrét, a katonák mindennapi életét vagy biztonságát javító programokba való átcsoportosítását.

Harmadsorban áttérnék a Belügyminisztériumra, ahol az elmúlt hetek vitái alapján nem lesz meglepő, hogy először az úgynevezett Terrorelhárítási Központtal fogom kezdeni, ami 12 milliárddal szerepel a költségvetésben. Semmilyen módon nem indokolható egy ekkora összeg elkülönítése egy ilyen teljesen zavaros, különböző garanciákkal és különböző szabályokkal körbe nem bástyázott, rejtélyes titkosszolgálati szervnek a megtámogatására, főleg úgy nem, ha Orbán Viktor kedvenc testőre lesz a vezetője ennek a szervezetnek. Tehát ettől a sortól is el fogunk vonni forrásokat módosító javaslatainkban, mégpedig azért, hiszen nagyon fontosnak tartjuk a rendőrségi állomány megbecsültségének emelését, hiszen sikeres és eredményes munkát a rendőrségtől akkor várhatunk el, ha az állomány tagjai mind anyagilag, mind pedig társadalmilag meg vannak becsülve.

Úgy érezzük, hogy ebben a kérdésben van még hova fejlődnünk, van mit tennünk, éppen ezért a Terrorelhárítási Központ helyett a rendőri bérfejlesztésre szeretnénk több forrást átcsoportosítani.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy 69 szakaszból álló salátatörvény fekszik az asztalunkon, aminek a legtöbb módosítása technikai pontosítás, illetve jogharmonizációs teendőket végez el, ezeket természetesen támogatni tudjuk. Azért nagyon meglepő, és sokszor szomorúan hallgatom azokat a hozzászólásokat, amikben az Alkotmánybíróság ítéletére hivatkoznak. Szinte már könnyes lesz a szemem, annyira megható, ahogy önök ezt teszik. Talán egy héttel ezelőtt kellett volna erre gondolni, az alkotmány módosítása során.

Összefoglalva: örülünk a környezetkárosító bűncselekmények további szabályozásának, ez egy régi adósság volt, ezt tudjuk támogatni a javaslatban. Szintén nagyon örülünk annak, hogy a tanúk adatait ezentúl zártan fogják kezelni. Ez is egy olyan lépés volt, amit már több éve meg kellett volna tenni. Ezeket, illetve a kisebb módosításokat támogatni tudjuk. Viszont sajnos vannak problémák a javaslattal, így, ahogy már képviselőtársaim előttem említették, a lakhelyelhagyási tilalom, illetve a házi őrizet esetén a fogolyszökés intézményének összekapcsolása elvetendő. Itt ágyúval lövünk verébre, tehát ez egy abszolút túlzó és semmilyen mértékben nem indokolható módosítása a törvénynek.

Szintén aggályos az, és teljes mértékben elutasítandó, hogy a belső ellenőrzés érdekében bűncselekményeket is követhetnek el az erre felhatalmazottak. Ezt semmilyen módon nem támogatjuk, és ez a szervezetrendszeren belüli bizalmat és a szervezet és az állampolgárok közötti bizalmat is aláássa, és egy jogállamban ez semmilyen módon nem megengedhető. Talán ez a legfelháborítóbb javaslata az egész csomagnak.

Szintén ki kell emelni a titkos információgyűjtést az ügyészségi törvény módosítása kapcsán. Ebben sajnos az egész jogrendszerünkben egy vircsaft van, több törvényben van szabályozva, több szereplője van ennek a titkos információgyűjtésnek, illetve titkos adatszerzésnek. Ennek az egészét egységesen újra át kellene gondolni, és egységesen kellene szabályozni, hiszen láthatjuk, hogy jelen pillanatban ez nem működik, és összevisszaság van. Ennek érdekében Mile Lajos képviselőtársammal egy héttel ezelőtt ennek első lépéseként a rendészeti törvény, illetve a nemzetbiztonsági törvény ez irányú módosítását terjesztettük be, de nagy örömmel vennénk, ha erről egy vita tudna kibontakozni, és egységes módosításokat tudnánk ezzel kapcsolatban elfogadni, hiszen amit önök csinálnak, az csak egy hegesztgetés, finomhangolás, valójában az alapvető problémákat ezekkel az intézményekkel kapcsolatban nem hozza meg, és az alapvető problémákat nem orvosolja.

Összefoglalva: a kormány azok után, hogy a nyár folyamán egy XVI. századi büntetőpolitikai fordulatot vett, majd pedig a narancsuralmi nyomulásuk közben begyűrték maguk alá a rendőrséget, most nekiálltak megműteni és hozzáigazítani a Btk.-t. Csak az a baj, hogy eközben, a műtét közben sebeket ejtenek, és újabb problémákat fognak előidézni, és sajnos ezek a problémák felülírják és súlyosabbak, mint a javaslatban meglévő valós és támogatható javaslatok és jobbító szándék.

Éppen ezért a javaslatot el fogjuk utasítani. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 11., 14., 16. és 54. szakaszához szeretnék hozzászólni. A 11. pontban mi is kezdeményeztük azt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a Terrorelhárítási Központ vezetőjét az illetékes parlamenti bizottság meghallgathassa. Erre vonatkozóan nagyon jó lenne valami érvet hallani, hogy ezt miért nem teszi lehetővé a javaslat, miért nem élvezhetjük mi is Orbán Viktor kedvenc testőrének az elragadó személyiségét legalább a meghallgatásakor. Erre nem láttunk semmilyen használható és értelmes érvet. Nagyon remélem, hogy ezt az államtitkár úr a végén elő fogja vezetni, mert meghalunk a kíváncsiságtól.

A 14. pontban a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban, amit alapvetően támogattunk, hiszen ez nyugati példák alapján került bevezetésre, viszont a nyugati példákban az is szerepel, hogy a megbízhatósági vizsgálat eredménye folytán nem lehet büntetőfeljelentést tenni, és büntetőjogi következményekkel nem lehet ezt szankcionálni, éppen erre teszünk javaslatot ebben a javaslati pontban is.

Szintén a 16. pontban a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban megint egy nagyon homályos, összevissza szabályozást látunk a javaslatban, hiszen a "dokumentálni" szó semmilyen konkrét jelentéssel nem bír arra nézvést, hogy ezeket a megbízhatósági vizsgálatokat hogyan rögzítik, hogyan tudja az ügyész azt ellenőrizni, hogy pontosan milyen cselekményekre hogyan került sor. Erre vonatkozóan egy pontosítást nyújtottunk be, hogy legyen erről pontos jegyzőkönyv, ami alaposan és jogi normákkal körbebástyázva szabályozza azt, hogy az ügyész milyen mértékben és milyen részleteiben láthatja az elvégzett cselekményeket.

Szintén nagyon fontos, ami az állomány nyugalma és az állomány szempontjából egy kiemelt kérdés, ez az átvezényléssel kapcsolatos, hogy itt önök egy kétórás meg nem határozott időlimitet állítottak be. Úgy gondoljuk, hogy két óra, ha azt személygépkocsival lehet megtenni, iszonyú távolságokat jelent, ezért egy pontosítást nyújtottunk be itt is, hogy ez tömegközlekedési eszközzel számított két óra legyen. Ebben maximalizáljuk azt a távolságot, amire az állomány tagjainak ezt a pluszkötelezettségét beállítjuk, hiszen alapvetően látjuk, hogy mind a megbízhatósági vizsgálattal, mind pedig a kifogástalan életvitel fogalmának abszolút jogállami keretek között nem értelmezhető szabályozásával egy nagyon nagy pluszterhet, egy plusz vegzálási lehetőséget teremtenek az állománnyal szemben. Úgy látszik, önök teljesen bizalmatlanok és semmilyen mértékű bizalmat nem táplálnak a rendőrség állományával szemben, mi meg úgy gondoljuk, hogy igenis alapvető bizalommal kell fordulnunk annak érdekében, hogy tőlük eredményes és sikeres munkát várhassunk el.

Alapvetően, ahogy már az általános vitában is elmondtuk, ez a javaslat semmi másra nem szolgál, mint hogy önök fogják, és a rendőrséget begyűrjék a saját hatalmi koncentrációjuk jegyében maguk, illetve a belügyminiszter alá. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon nagy változásokat tartalmazó javaslatcsomag fekszik az asztalunkon. Ahogy a többször emlegetett pénteki minisztériumi egyeztetésen is elmondtuk, az önkéntes tartalékos rendszer felállítását elviekben támogatjuk, és úgy gondoljuk, hogy erre szükség van, ebben egyetértünk. Ahogy látom, ebben nincs köztünk vita semelyik párt, illetve a kormány között. Annak első fázisát, a védelmi tartalékos rendszert is támogatjuk, ez önöknek nagy kampányígérete volt, látom, hogy abszolút kommunikációs szempontból az egyik első intézkedéseik között vezetik be. Ám legyen, ezzel egyetértünk, ennek meg kell történnie.

Viszont a törvényjavaslatot egészében nem fogjuk tudni támogatni, mert sajnos az önkéntes tartalékos rendszer későbbi kiépítése szempontjából egy teljesen elkapkodott és szabályozatlan rendszert látunk most kiépülni. Sajnos kapkodva született meg, és több kérdésre nem ad választ ez a szabályozás, illetve ez az egész rendszer, amit itt most kibontakozni látunk a törvényjavaslatból. Többek között nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy az egészet a munkáltatókkal való egyeztetés és a munkáltatói rendszer kidolgozása előtt hozzuk be a parlamentbe és tárgyaljuk. Ezt a honvédelmet ilyen nagy mértékben átalakító rendszert közösen, a pártokkal - egy vita, egyeztetési folyamat végén -, a munkáltatókkal közösen egyeztetve kellene szabályozni és bevezetni. Sajnos, annyira kulcskérdés a munkáltatói ösztönző és kompenzációs program, hogy annak ismerete nélkül minden másról beszélni viszonylag botorság.

Más kisebb-nagyobb problémák is akadnak a törvényjavaslatban. Feltűnt nekünk, hogy az önkéntes műveleti tartalékosok külföldön is bevethetők lennének. Nem tudom, ez hogyan fér össze azzal a teljesen érthető és támogatható védelmi szándékkal, ami az egész rendszer kiépítése mögött meghúzódik, tehát ezzel nem tudunk egyetérteni. Nagyon aggályosnak tartjuk, hogy az évi 15 nap, illetve a 3 év alatti maximális 6 hónapos kiképzés, illetve gyakorlatozás mire lesz elegendő. Nem gondoljuk, hogy ennek következtében megfelelően felkészült önkéntesek állnának majd rendelkezésre azokra a tényleg szükséges feladatokra, amikre ezt a rendszert be kell vezetni. Szintén nem látjuk azt, hogy az önkéntes tartalékosok a rendszerben, a katonai hierarchiában milyen pozíciót fognak betölteni, hogyan fognak beilleszkedni a katonai rangsorba, illetve a katonai parancsnoki láncba.

Volner képviselőtársam már pedzegetett itt egy olyan dolgot, ami meglátásunk szerint, és a Lehet Más a Politika kiemelten fontosnak tartja, hogy a hadsereg fontos szerepet tud játszani - és ezt látjuk Nyugaton is - a társadalmi mobilitás és a társadalmi felemelkedés biztosításában. Ez egy nagyon fontos olyan társadalmi csatorna, amin keresztül a szegény, alsóbb társadalmi rétegekben lévő emberek kiemelkedhetnek, felemelkedhetnek, és biztos jövőt tudnak maguknak, illetve a következő generációk számára is biztosítani. Több nyugati országban, köztük az Egyesült Államokban is láthatjuk, hogy a hadsereg társadalmi szerepének egyik legnagyobb pillére ez a funkció. Sajnos nem látjuk, hogy ez az önkéntes tartalékos rendszer ebből a szempontból hogyan fogja segíteni ezt a társadalmi mobilitást és társadalmi integrációt, aminek - figyelembe véve a Magyarországon mélyszegénységben élők számát és sanyarú helyzetüket - a Magyar Honvédség kiemelt feladatának kell lenni a jövőben.

Emellett akadnak a javaslatban nemcsak problémás, hanem viszonylag felháborító javaslatok is, többek között elsőként a SZÉF szétverése, ezzel semmilyen mértékben és semmilyen módon nem tudunk egyetérteni, és a Lehet Más a Politika - ugyanúgy, ahogy minden más ágazatban - itt is a szakmai érdekegyeztető fórumok fontossága és megtartása mellett érvel, és ennek kapcsán módosító javaslatot is fogunk benyújtani. Itt előkerült, többször körbejártuk, megszaglásztuk a koronaőrzés témáját. Szeretném leszögezni, hogy nem, nem félünk semmilyen katonai intervenciótól, és nem férünk attól, hogy az államtitkár úr vagy a miniszter úr a fegyveres katonák élén betrappolna a köztársasági elnök parlamentben található irodájába.

(10.00)

Ettől függetlenül egy modern, európai, XXI. századi demokráciában nem tartjuk azt elfogadhatónak, hogy a legfőbb népképviseleti szerv, a nép hatalmának legfőbb megtestesítőjeként a Parlament épületében fegyveres katonák legyenek. Ez a mi ízlésünkkel nem fér össze, az önökével összefér, ebben így nincsen köztünk egyetértés. Ennek érdekében is módosító javaslatot nyújtottunk be.

Szintén érdekes - erre már Juhász képviselőtársam utalt - a katonai felsőoktatás jövője, itt különösen a Ludovika Zászlóalj megteremtése. Arra nem látunk semmiféle szabályozást, hogy ez a katonai rendszerbe és a Magyar Honvédség rendszerébe, szervezetébe pontosan hogyan fog beilleszkedni, és a Ludovika Zászlóalj pontosan milyen feladatokra lesz majd bevethető. Ez nagyon szabályozatlannak tűnik a jelenlegi javaslat alapján, így ez aggályokat vet fel részünkről.

A 36. §-ban található egy sajnálatos módon nagyon érdekes rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség, illetve az állomány mindennapi életét jelentősen befolyásoló és nagyon fontos életviszonyokat ezentúl a honvédelmi miniszter saját hatáskörében rendeletben szabályozhatja. Úgy gondoljuk, hogy ezek vannak olyan fontos életviszonyok, és vannak annyira fontosak a katonák mindennapi életében, hogy ezeket magasabb jogszabályban, magasabb jogi normában kellene szabályozni, tehát ezzel semmilyen módon nem tudunk egyetérteni. Ugyanúgy, ahogy a már emlegetett államtitkári vétójoggal sem tudunk egyetérteni, ez egyértelműen megbontja a minisztériumnak és a honvédelmi miniszternek azt az egységes hatáskörét és lehetőségeit, amit idáig élvezett. Ilyen szempontból mi is csatlakozunk a honvédelmi miniszter jogköreit védők táborához.

Összefoglalva: látjuk a jó szándékot, látjuk azt, hogy szükség van erre az önkéntes tartalékos rendszerre; látjuk azt, hogy önök tényleg jó szándékkal fordulnak ehhez, viszont elhamarkodottnak és elkapkodottnak tartjuk a szabályozást. Azt javasoljuk, hogy az összes parlamenti párt bevonásával, a munkáltatók bevonásával, a szakszervezetek bevonásával egy közös egyeztetési folyamat, közös tárgyalások folyamán találjuk ki azokat a pontos szabályokat, amelyeknek alapján alakítjuk ki ezt a rendszert. Most így sajnos, ennyire előrefutva, előreloholva, ennyire rosszul szabályozottan nem tudjuk támogatni ezt a rendszert. Különösen nem tudjuk támogatni, ha ez a rendszer egy olyan salátacsomagban kerül elénk, ahol a többek között már emlegetett nagyon brutális és teljesen elutasításra méltó javaslatokkal együtt kerül be. Ezek alapján sajnos nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pár napja kerültek nyilvánosságra a Szülőföld Alap őszi pályázatának eredményei. Szomorúan vettük tudomásul, hogy nagyon sok, az erdélyi kultúra szempontjából kiemelkedő lap, illetve folyóirat nem kapott támogatást. Egyetlenegy fillért sem kap mostantól a Románia minden pontjára eljutó egyetlen magyar nyelvű napilap, az Új Magyar Szó. Szintén nem kap támogatást a legfontosabb és leglátogatottabb erdélyi hírportál, a Transindex, ami különben a magyar fiatal értelmiségiek kiemelkedő fóruma. Szintén nem kap támogatást a marosvásárhelyi Látó, illetve a kolozsvári Korunk című lap. Ezek nem voltak jelentős összegű támogatások, mégis ezeknek az intézményeknek, ezeknek a lapoknak a napi túlélést biztosították.

Szeretném megkérdezni a Lehet Más a Politika nevében, hogy mi az oka ennek a brutális elvonásnak, miért akar a kormányzat bizonyos lapokat kivéreztetni, mi az oka annak, milyen politikai megfontolás áll amögött, hogy független, a magyarság megmaradását szolgáló szellemi műhelyeket igyekeznek ennek a támogatásnak a megvonásával elsorvasztani.

Válaszát előre is köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Mindenről hallottunk itt, csak éppen a kérdésre nem válaszolt, kedves államtitkár úr. Különösen érdekes az ön válasza abból a szempontból, hogy Székely István, a Média Kollégium tagja egyértelműen kijelentette a héten, hogy a kollégium döntéseibe egyértelmű kormányzati elfogultság van. Ennek a fényében nagyon érdekes az ön válasza. Még mindig kérjük a választ arra, hogy ezek a független, szellemi élet központját megtestesítő fórumok, folyóiratok miért nem kaptak támogatást. Erre válaszoljon, legyen kedves!

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor elmondjuk még egyszer, és elmondjuk lassan: nem értünk egyet a graffitivel, nem támogatjuk a graffitit, viszont az önök által beterjesztett javaslat nem ad rá megoldást. Nem ad rá megoldást, és nem fogja visszatartani a fiatalokat. Abban viszont igaza van, kedves Révész Máriusz, hogy az Alkotmánybíróság tényleg nem fogja alkotmányellenesnek találni ezt a rendelkezést, mert önök addigra felszántják az Alkotmánybíróságot a demokrácia és a saját bölcsességük legnagyobb tudatában.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Egy dolgot felejtenek el mindig: a büntetőjog, ahogyan már elmondták képviselőtársaim is, ultima ratio, utolsó lehetőség, de önök minden egyes társadalmi problémával a büntetőjoghoz rohannak; egyszerűen attól várják a csodás megoldásokat, ahelyett, hogy elgondolkodnának, hogy előtte milyen más társadalmi megoldások vannak. (Zaj a kormánypártok soraiban. - Taps az LMP soraiban.) Ezen kellene elgondolkodni.

Lenne egy költői kérdésem: ha kimennek az utcára, és látnak egy olyan falfirkát, hogy "Gyurcsány Ferencet börtönbe!" - akkor mit fognak tenni? (Dr. Répássy Róbert: Ez most vélemény volt? - Derültség a kormánypárt soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Egyetértünk abban, hogy a határon túli nemzettestvéreink támogatása és az ő létfeltételeik további javítása kiemelt cél kell hogy legyen minden pártnak. Viszont azt is gondoljuk, hogy ennek egy pártokon átívelő feladatnak kell lennie, egy olyan feladatnak, amiben lehetőleg konszenzussal, együttműködve kell eljárnunk. Pont ezért méltatlan - ahogy már más ellenzéki kollégáink is említették - az az eljárás, ahogy önök folyosói beszélgetéseknek csúfolt egyeztetéseket folytattak a határon túli magyar pártokkal, a határokon belül lévő pártokkal pedig egyáltalán nem egyeztettek. Tehát ilyen szempontból ezért nem tudtuk a bizottságokban támogatni az általános vitára bocsátást, hiszen önök tényleg egy napot hagytak az egész felkészülésre, és sürgősséggel át akarják ezt rajtunk passzírozni.

Szintén meglepődve vettük észre, hogy a szöveg valójában 90 százalékban egyezik a 2005-ös, a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel. Ilyen szempontból az, hogy önök ezt átkeresztelik, egy PR-trükk. Értem azt, miniszterelnök-helyettes úr, hogy a forradalom mindenkit felfal, előbb-utóbb - teszem hozzá - saját gyermekeit is, de azért olyat még a magyar jogtörténelem nem látott, hogy egy új törvény 90 százalékban megegyezik azzal a törvénnyel, amit hatályon kívül helyez. Tehát azért ilyen szempontból lehet, hogy egy picit a PR-masinát túl tetszett pörgetni.

Viszont ott van az a 10 százalék, amiben azonban nagyon aggályos változtatások vannak. Egy olyan szuperkontrollt vezetnek be, ami pont azzal az érveléssel ellentétes, amit önök a 2005-ös törvénynél kifejtettek. A 2005-ös törvény vitájában önök kifejtették, hogy a Szülőföld Alapot a túlcentralizált támogatásosztás miatt nem tudják támogatni. Ehhez képest most mit csinálnak? Még inkább centralizálnak, még inkább csak önök fogják eldönteni, hogy kik kaphatnak támogatást. Nem látjuk garantálva azt, hogy a határon túli szervezetek, pártok milyen garanciális elemeknek és milyen eljárásrendi elemeknek köszönhetően lesznek bevonva ebbe a folyamatba. Erre nézvést módosító indítványt terjesztettünk elő. Kérjük ennek megfontolását, hiszen úgy gondoljuk, hogy ha róluk döntünk, akkor őket is be kell vonnunk, és ilyen szempontból ez a javaslat teljes mértékben kiszorítja őket. Nagyon homályosak, sőt egyáltalán nem léteznek azok a garanciák, amikkel az ő bevonásukra lehetőséget látnánk.

A másik aggályunk pedig az átláthatóság és a nyilvánosság hiánya. Eddig a Szülőföld Alapnál volt egy olyan szabály, hogy a pénzek 90 százalékát nyilvános pályázatokon kell elbírálni, és nyilvános pályázatokon kell kiosztani. Önök ezt kiszedték. Innentől kezdve ad absurdum az is elképzelhető, hogy önök egyetlen fillért nem fognak nyilvános pályázaton kiosztani. Reméljük, hogy ez a döntésük nem annak köszönhető, hogy a nyáron, illetve ősszel az önök pályázati döntéseivel kapcsolatosan nagyon kemény és nagyon jogos kritikákat fogalmaztak meg a határon túli szervezetek. Nagyon sok, a szellemi élet fenntartásában, a szellemi közösségek ápolásában kulcsfontosságú kulturális civil egyesület, civil szereplő önöktől nagyon kevés vagy egyáltalán semmilyen támogatást nem kapott. Ezt már szóvá tettük többször itt a parlamentben is. Nagyon reméljük, hogy nem ezek a kritikák ösztönözték önöket arra, hogy sürgősséggel változtassanak ezen a nyilvánossági szabályon, és innentől kezdve zárt ajtók mögött önök döntsék el, hogy melyek az önöknek kedves szervezetek és melyek nem azok. Ebben egyetértek Szávay István kollégámmal, az előző 8 év gyakorlatát önök folytatták, csak 180 fokos fordulattal. Ilyen szempontból önök semmilyen radikális változást nem vittek véghez.

Szintén meglepődve láttuk, hogy a Szülőföld Alapban 1 milliárd forint volt az a biztosított, garantált összeg, amit a költségvetés mindig a Szülőföld Alap támogatására biztosít. Ez az 1 milliárd 2005-ös szám, önök ezen most nem változtattak. Könnyen belátható, hogy 2005 óta az ért az infláció is hozzárakott ehhez, hogy ezen változtatni kellene. Erre is módosító javaslatot terjesztünk elő, hogy emeljük ezt az összeget 2 milliárd forintra. Úgy érzem, úgy érezzük, hogy ez a kiemelten fontos cél megérdemel annyit, hogy garantáltan, minden évben biztosítva legyen minimum 2 milliárd forint erre a célra. Reméljük, hogy ebben az önök támogatását elnyerjük.

Ahogy már említették az előttem járó kollégáim, a diaszpóra támogatásának bevonása nagyon jó kezdeményezés, ennek örülünk, viszont nem látjuk, illetve a mostani, a parlament előtt lévő és tárgyalt költségvetési javaslatban sem látjuk azt, hogy erre honnan és milyen formában lesznek források. Ilyen szempontból sajnos a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó javaslatot nem tudjuk elfogadni, hiszen sajnos annyira centralizált, kontrollált, önöknek politikai beleszólást biztosító intézkedéseket, illetve változtatásokat tesz lehetővé - és mindezeket teszi úgy, hogy önök zárt ajtók mögött tudjanak dönteni, mindenféle nyilvánosság kizárásával -, hogy ez számunkra elfogadhatatlan. Amennyiben a módosító javaslatainkat, amelyek ezeket az aggályokat korrigálni hivatottak, elfogadják, akkor támogatni tudjuk.

A törvényjavaslat másik részével, az állampolgárságot, illetve a magyarigazolványokat érintő technikai változtatásokkal teljes mértékben egyet tudunk érteni. Nagyon szomorúak vagyunk, hogy ezt a kettőt így, ilyen salátában terjesztették elő, hiszen ahogy elmondtam, az egyik része egyáltalán nem támogatható, a másik része viszont teljes mellszélességgel elfogadható a Lehet Más a Politika számára.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz, a fejében még a választási éjszaka másnaposságával ígéretet tett: három hét alatt rend lesz. Hát lett! Az új rend nevében kiskorú gyermekeket és az utcán didergő hajléktalanokat lehet rabláncon elvinni. (Közbeszólások, moraj a kormánypártok soraiban.) Az eredményhez kétség sem férhet: a Fidesznek sikerült a társadalom legelvetemültebb két bűnözői csoportját, a kiskorú bolti tolvajokat és az utcán didergő, halálra fagyó hajléktalanokat megfékeznie. Ehhez csak gratulálni tudunk.

A Fidesz és a bólogatójánosait utaztató oldalkocsija, a KDNP büntetőpolitikája kimerül a börtönbálványozásban. A kormány úgy rohangál a büntetőjoghoz, mint kezdő háziasszony a szakácskönyvhöz. De ahogy a háziasszony sem fog megtanulni porszívózni a szakácskönyvből, önök sem fogják a társadalmi problémákat a büntetőjoggal megoldani. Ez nem a bűnözés csökkenéséhez, hanem az újratermelődéséhez fog vezetni.

De legalább ilyen fontos, amit a Fidesz a rendőrség területén művel. Egyrészről hallgatott, hallgatott, mert nincs róla mondanivalója; hallgatott, mert azon a negatív konszenzuson, amelyet az elmúlt húsz évben egyetlenegy politikai erő sem tudott megtörni, képtelen változtatni. Képtelen beismerni azt, hogy hiába van kétszer annyi rendőr az utcákon, mint az emberek elnyomására épülő Kádár-rendszerben, az emberek biztonságérzete mégis megingott. Éppen ezért soha nem volt ennyire fontos, hogy a rendőri jelvény becsületét helyreállítsuk, a rendőri állományba vetett bizalmat újjáépítsük. Ezzel szemben a Fidesz az elmúlt húsz év hallgatását újabb bűnökkel tetézi. Nézzük meg, mik ezek!

Első lépésként a totális ellenőrzés bevezetésével megindult az állomány megfélemlítése. A Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai számára a rendőröknek még arról is számot kell adniuk, hogy milyen moziba mennek, milyen filmeket szeretnek, sőt az ellenőrzést a rendőrök családtagjaira is kiterjesztik - mostantól ezek a családok is totális ellenőrzés alatt fognak élni. Aki pedig nem felel meg a sehol nem szabályozott, kifogástalan életvitel szabályainak, az azonnal repül a testülettől. Bárkire sor kerülhet így. Sőt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai saját társaik ellenőrzése közben bűncselekményeket is elkövethetnek. Ez egy modern jogállamban megengedhetetlen. Ezekkel az intézkedésekkel a Fidesznek semmi más célja nincsen, mint az állomány megosztása és megfélemlítése.

Második lépésként a kormány - a saját választási ígéreteit is megszegve - semmit sem tett a rendőrök anyagi helyzetének javítására. A választási ígéretekben szereplő 30 százalékos illetményfejlesztés egy az egyben elmarad, sőt az önök új, igazságtalan adórendszerének köszönhetően a fiatal, gyermektelen rendőrök százainak lesz kevesebb a fizetése. Kijelenthetjük, hogy az állomány 75 százaléka rosszabbul fog járni. Képzeljük el, hogy mit jelent ez egy nettó 80 ezer forintot kereső tiszthelyettes esetében! De a kormány még ennél is tovább ment: jelentősen csökkentette a ruhapénzt, és a kafetériát.

Harmadik lépésként a kormány létrehozta a 12 milliárdból felpumpált Terrorelhárítási Központot, amelynek vezetőjének Orbán Viktor kedvenc testőrét tette meg. A szándékosan homályos szabályozásnak köszönhetően ez a narancskommandó bármilyen ügyet magához vonhat, bárkiről bármit megtudhat, bármilyen adatot beszerezhet. Tagjai lesznek a Fidesz-uralom igazi csendőrei, az új elitgárda.

Összefoglalva: a kormány megfélemlíti a rendőröket, és cserébe még pénzt is vesz ki a zsebükből. Úgy látszik, a Fidesz új jelmondatot kíván adni a rendőrségnek: szolgálunk és félünk, szolgáljuk a hatalmat, féljük a hatalmat. De mi ebből a rendből, köszönjük szépen, nem kérünk. Minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni, hogy a rendőrségi állomány bérszintje tovább ne csökkenjen. Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük a rendőrséget a bürokratikus megfélemlítéstől. A Lehet Más a Politika célja, hogy ne az államhatalom zsoldjában álló, militarista szemléletű, központosított erőszakszervezetet építsünk, hanem egy olyan többközpontú rendőrséget, amely együtt él az emberek napi problémáival, és segít azokat megoldani; egy olyan rendőrséget, amely megbecsültségét és legitimitását nem a hatalomból, hanem a közösség tagjaitól nyeri el; egy olyan rendőrséget, amely nem pusztán üldözi a bűnt, hanem segít annak a megelőzésében is; egy olyan rendőrséget, amely az elhanyagolt városi negyedek és faluvégek felvirágoztatásában részt vesz, segít az ott élőknek; egy olyan szolgáltató rendőrséget, amely nem pusztán az erőszak monopóliumára, hanem a belátásra, a problémamegoldásra és az együttműködésre épül, együttműködésre polgár és polgár között, polgár és rendőr között.

Csak így tudjuk helyreállítani a bizalmat, tudunk rendet és biztonságot hozni a falvakba és a fejekbe egyaránt. És legvégül: csak így tudjuk a rendőrségi jelvény becsületét visszaállítani.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr, a malőr ellenére is. A Független Rendészeti Panasztestület 2008 eleje óta működik, összpárti konszenzussal jött létre, célja a civil kontrollnak a rendőrség feletti növelése volt. Úgy érezzük, a testület az elmúlt években bebizonyította létjogosultságát, fontos szereplője lett a jogvédelmi rendszerünknek.

Az elmúlt évek működésének tapasztalatai alapján, a civil szervezetek ajánlásainak megfelelően most egy olyan szabályozást terjesztünk a Ház elé, ami egyrészről a működés kapcsán felmerülő kisebb szabályossági hiányosságokra ad választ, másrészt jelentősen bővíti a testület hatáskörét. Bővíti, mivel - ahogy azt már többször kifejtettük - csak akkor állíthatjuk helyre a biztonságot és a rendet mind a falvakban, mind az elhagyott városi negyedekben, ha a polgárok és a rendőrök közötti kapcsolatot az együttműködésre, a kölcsönös garanciákra és a tiszteletre építjük. Ennek egyik alapja az, ha az emberek biztosak lehetnek abban, hogy a velük szemben elkövetett esetleges visszaéléseket egy erős, hatékony szervezet fogja kivizsgálni, amely képes megfelelő lépéseket megtenni.

(19.50)

Ez erősíti a rendőrségbe vetett bizalmat és ezzel együtt a rendőrség eredményességét is. Gondolják csak meg: ha 2006 őszén létezett volna ez a testület, és erős jogosítványokkal lett volna felruházva, talán sok minden másként alakulhatott volna.

Kérjük, hogy az akkori lelkiismeretükre, az akkori szavaikra és az akkori nyilatkozataikra tekintettel támogassák a tárgysorozatba-vételt.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy Schiffer András kollégám szép szavakkal beharangozta, a jó rendőr-rossz rendőr páros második tagjaként sajnos az önök által beterjesztett igazságügyi saláta legsavanyúbb és legfelháborítóbb két pontjáról kell most beszélnünk, elsősorban a büntetőeljárási törvényben a védői jogok szabályozásáról, másodsorban pedig egy olyan dologról, amiről idáig kevesebb szó esett itt a Házban, mégpedig a titkos információgyűjtés új szabályairól.

Kezdjük az elsővel! Amit ön kifejtett, államtitkár úr, a büntetőeljárás két fontos szempontjával kapcsolatban, abban tökéletesen egyetértünk, gyönyörűen mondta el, szinte tankönyvekbe illően mondta el. Az egyetlenegy probléma, hogy a javaslat ezzel totálisan szembemegy, és egészen mást csinál.

Önök úgy gondolják, és ebből a törvényjavaslatból is ez tűnik ki, hogy a büntetőeljárások lassúságának a legfőbb okai a védők, illetve a védők magatartása. Éppen ezért őket akarják megbüntetni, őket akarják megrendszabályozni. Kétségtelen, vannak ügyvédek és vannak védők, akik a rosszhiszemű perelhúzás gyakorlatával élnek, de ők egy kisebbség. Éppen ezért ennek a kisebbségnek a megbüntetése miatt nem lehet az összes többi ügyvédet, illetve rajtuk keresztül a vádlottakat és a vádlottakat megillető alapvető jogokat csorbítani. Ez egy túlzás, és ez ilyen szempontból nem elfogadható. Önök a büntetőeljárásban most szűkítik, sőt rombolják a védők jogait, és ezzel sajnos a büntetőeljárás egyik legfontosabb alapelvét, a közvetlenség elvét is rombolják, és annak nem tesznek jót.

Ez nem egy jó üzenet, sőt ez egy veszélyes üzenet. Veszélyes üzenet, mert a gyorsaságra és az eredményességre hivatkozva soha, de soha nem lehet az embereket védő alapvető jogokat leépíteni. Veszélyes üzenet, mert soha nem lehet fontosabb a gyorsaság, mint az állami büntetőhatalommal szembeni garanciák. Veszélyes, mert hadd ne kelljen mondanom, hogy az ilyenfajta érvelés milyen országokra és milyen rendszerekre jellemző.

Sajnos, ami még ennél is rosszabb, az a titkos információgyűjtésre vonatkozó új szabályok. Itt sajnos egy olyan szabályozást vezetnek be, aminek láttán még az állampárt is megnyalná a tíz ujját. Az, hogy nem engedélyezett személyek kapcsán nem engedélyezett, bűncselekményekre vonatkozó adatokat is fel lehet használni, az év egyik legcinikusabb és legveszélyesebb húzása. Ezzel önök a civil bírói kontrollt egy az egyben a levesbe dobják, és az engedélyezési folyamatot teljesen feleslegessé teszik, kiherélik. Innentől kezdve az egész bírói engedélyezési folyamatnak nem lesz semmi értelme. Ez egy nagyon veszélyes lépés innentől kezdve. Akkor innentől kezdve nem látjuk, hogy ha az engedély lényegében mindenkire vonatkozhat, akkor mi az értelme az egész engedélyezésnek. Ezt az egészet önök innentől kezdve teljesen feleslegessé teszik.

A személyes jogok védelmét adott esetben igenis lehet korlátozni. Ennek határa az arányosság, de önök sajnos az arányosságon jóval túlmennek, kilométerekkel túlmennek, az arányosság innentől kezdve már csak távcsővel látható. Önök a személyes jogok védelmével lényegében feltörlik a padlót, és még kettőt jól bele is rúgnak. Ezek a változások azt mutatják, hogy önök sajnos a három csapás után most két nagy taslit adnak az alapvető jogok védelmének. Miért nem írják bele akkor a törvénybe, hogy innentől kezdve érintőlegesen mindenkit megfigyelhetnek, és az onnan gyűjtött adatokat mindenki ellen felhasználhatják? Ez sokkal őszintébb lenne, ha ezt írnák bele a törvényjavaslatba, a helyett a PR-handabandázás helyett, amit itt elővezettek.

Ahogy már az előzőekben Schiffer András kollégám elmondta, a szervezeti változtatásokkal egyet tudunk érteni, azok nagy többsége jó irányba tett lépés, viszont a védők alapvető jogainak visszaszorítása és ezen keresztül a vádlottak alapvető jogainak megszorítása semmilyen mértékben nem megengedhető. Az a szabályozás pedig állampárti időket idéz, amelyet önök az információgyűjtéssel kapcsolatban szeretnének bevezetni, és ezt semmilyen módon nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Értjük a két érdek ütközését, de amit most levezetett, az lényegében a célhoz kötöttség abszolút tagadása volt. Egy jogállamban viszont a titkos információgyűjtési eszközöket csak megfelelő célokhoz kötve lehet alkalmazni. Ennek a tagadásával és a rendszerből való kiiktatásával nem értünk egyet.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr, abban igaza van, amit elmondott, abban viszont nincs igaza, hogy ez a bírói engedély arra már nem terjed ki, amire önök most fel szeretnék használni. Ezért nem tartozik ez a célhoz kötöttséghez, és ezért lépi ez túl azt az arányossági határt, ami a célhoz kötöttség és az állami büntetőhatalom között húzódik. Ezt a kapcsolatot rongálja ez a javaslat.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy jogharmonizációs salátacsomagnak tűnik első látásra az, ami most épp az asztalunkon fekszik. Ennek a 90 százaléka valójában jogharmonizációs célú jogalkotás, ennek a 90 százalékával egyet tudunk érteni, viszont sajnos van a tervezetben két olyan akna, két olyan változtatás, amely egyrészről szembemegy az önök választási ígéreteivel, másrészről pedig garanciális és jogállami elemeket feszeget, ezekről szeretnék a következőkben beszélni. Egyrészt az egyik ilyen nagy akna a kötelező kamarai tagság eltörlése a vagyonvédelem területén, a másik pedig a jogos önhatalom mint korlát eltörlése a vagyonvédelmi tevékenység körében.

Önök a kampány során, a kampány szólamai közepette indulatosan támadták a különböző civil biztonsági cégeket és azok egyre elharapódzóbb szerepét, tevékenységét a társadalomban. Ezt nagyon helyesen tették. Az a probléma, hogy erre most mit csinálnak. Behozzák az utóbbi évek egyik legfontosabb olyan módosítását, amelyben a legtöbb pluszjogosítványt adják ezeknek a szervezeteknek.

A Lehet Más a Politika úgy gondolja, nem ilyen magánföldesúri bandériumokra és a civil biztonsági szolgálatok további megerősítésére van szükség, hanem egy hatékony és sikeres rendőrség felépítésére. Az LMP úgy gondolja, azoknak az embereknek, akik a társadalomtól pluszjogosítványokat kapnak, pluszeszközöket kapnak a munkájuk során, főleg, hogyha kényszerítőeszközökről beszélünk, akkor ezek fölött az emberek fölött nemhogy a társadalmi ellenőrzés gyengítését, hanem éppen az erősítését kell fokoznunk. Úgy gondoljuk, a kamarai tagságot nem eltörölni kell, hanem meg kell erősíteni a kamarai tagságot, valós tartalommal kell feltölteni, mert jelen pillanatban a kamarai tagság lényegében egy formalitás a vagyonvédelem területén.

(10.30)

Azt konkrét tartalommal, megfelelő garanciákkal kell feltölteni, nem pedig lerombolni kell. Mindenképpen szigorúbb szabályok kellenek abból a szempontból, hogy kikből, mikor és hogyan lehet biztonsági őr.

A másik, már a bevezetőben említett probléma a 25. § mostani változtatása, ami sajnálatos módon a biztonsági őri önkénynek nyit terepet, lehetőséget. Idáig a jogos önhatalom megfelelő és könnyen értelmezhető korlátot jelentett a biztonsági őrök tevékenységében. Ha kivesszük ezt a rendelkezést, akkor lényegében olyan gumiszabályra cseréljük ezt a szabályozást, amely nagyobb teret nyit ezeknek a szervezeteknek és azok tagjainak, hogy a velük kapcsolatba kerülő állampolgárok életébe beavatkozhassanak, nota bene, őket zaklassák. Az állam erőszak-monopóliumának ilyen garanciák nélküli kiárusítása hitetetlenül nagy veszélyeket rejt magában.

Különösen meglepő ez azok után, hogy önök az élet minden területén az összehúzott szemöldökű szigorításokat forszírozzák. Miért éppen a civil biztonsági szolgálatok jelentenek ez alól kivételt, miért épp ők kapnak önöktől több jogosítványt, amikor önök a társadalomtól éppen hogy jogosítványokat vesznek el? Nem látjuk az okát, hogy miért a civil biztonsági szolgálatok az önök lieblingjei. Ezzel szemben a Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy nem magán földesúri seregekre, hanem felkészült, eredményes és sikeres rendőrségre van szükség. Egy olyan rendőrségre, amelynek tevékenységét kiegészítik a vagyonvédelmi szervezetek, nem pedig átveszik azokat.

Éppen ezért erre a két nagyon súlyos problémára módosító javaslatot fogunk benyújtani, kérjük azok elfogadását, és ennek függvényében tudjuk majd támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ágh képviselőtársunk szavaira nem reagálnék, kapott ő már eleget, szóval ezen szerintem lépjünk túl.

Inkább visszatérnék arra, ami a jogos önhatalom keretei közötti kivételét célozza a törvényben. Jelen esetben a mostani szabályozás szerint egy biztonsági őr, mondjuk, valamelyik nagy bevásárlóközpont területén akkor kutathatja át az ott vásárló állampolgár hátizsákját, ha abba az állampolgár beleegyezik, illetve akkor, ha bizonyítani tudja, hogy bűncselekményt készült elkövetni, értsük úgy, hogy lopni szeretne. Na most ez az, amit önök kiszednek. Innentől kezdve a biztonsági őr saját diszkrecionális döntése alapján kedvére turkálhat a táskákban. Na ez az, amivel mi nem értünk egyet, és ez az a jelentős többletjogosítvány, amit önök a civil biztonsági szolgálatoknak meg szeretnének adni. Nem értjük, hogy miért kedvencei önöknek a civil biztonsági szolgálatok, és miért akarnak ilyen többletjogosítványokat adni nekik.

Ez az a kérdés, amire nagyon jó lenne, ha választ kapnánk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csatlakozva az előttem szólókhoz, én is rövid leszek. Mind a törvény céljaival, mind az abban foglaltakkal a Lehet Más a Politika egyetért, így támogatni fogjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy hiánypótló és egyben megfelelő minőségű joganyag fekszik az asztalunkon. A Honvédelmi Minisztérium - ahogy Volner János kollégám is kifejtette - valójában jó munkát szokott végezni ezekkel az anyagokkal. Ez most is így történt. Ennek az anyagnak az elfogadását támogatni tudjuk. Egy-két helyen élünk, illetve éltünk olyan módosító javaslatokkal, amelyek a nyilvánosságot és a nagyobb átláthatóságot biztosítják, hiszen a hazánkban tartózkodó külföldi csapatok kérdése olyan kérdés, amelyhez jelentős társadalmi támogatásra van szükség, és ezt a társadalmi támogatást csak úgy tudjuk biztosítani, ha megfelelő mélységű és megfelelő mértékű információkat biztosítunk a közvélemény és az emberek számára, hogy tisztában legyenek azzal, milyen csapatok, milyen felszerelésekkel, pontosan milyen célból tartózkodnak országunkban. Erre adtunk be módosító javaslatokat, de a törvényt alapvetően elfogadhatónak tartjuk és támogatni fogjuk.

Köszönöm szépen. (Taps.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előző napirendi pontban dicsértem a honvédelmi tárcát, sajnos ennél a napirendi pontnál nem tudom dicsérni, mert ez a jelentés semmilyen mértékben nem felel meg a parlamenti, illetve a társadalmi ellenőrzés követelményeinek. Ez egy alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, ami itt most zajlik a tisztelt Házban.

Többször elmondtuk, többször felvetettük, hogy egy ilyen fontos kérdésben, egy ilyen nemzeti kérdésben, hogy a kint harcoló csapataink milyen körülmények között vannak, meddig vannak kint, milyen tevékenységet folytatnak, egy társadalmi vitát kell kezdeményezni, és egy társadalmi vitán, az embereket bevonva kell eldőlnie annak, hogy ezt a tevékenységet pontosan meddig, milyen körülmények közepette és milyen feltételekkel tudja az ország, illetve kívánja az ország tovább végezni.

Ennek az önök kormánya és az önök tárcája részéről még csak fikarcnyi kísérletét sem látjuk. A jobbikos képviselőtársainkkal, illetve ellenzéki képviselőtársaimmal egyetemben ezt többször kezdeményeztük. Ennek önök semmilyen mértékben nem tesznek eleget, így aztán ezt a teljes mértékben elfogadhatatlan tájékoztatást, illetve a jelentéseket nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

(12.10)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Lehet Más a Politika véleménye szerint a Magyar Honvédség egyik legfontosabb feladata a társadalmi integrációban való részvétel. Úgy gondoljuk, hogy a hadseregnek ebben nemcsak részt kell vennie, hanem az élen is kell járnia. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a hadseregek máshoz nem hasonlítható kitörési lehetőséget tudnak biztosítani a hátrányos helyzetű fiatalok számára.

Nincs ez másként hazánkban sem. A Magyar Honvédségnek nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is a hátrányos helyzetű roma nemzettestvéreink társadalmi integrációjában való küzdelemben való részvétel. Úgy gondoljuk, hogy e küzdelem sikerének a feltétele, hogy kialakuljon egy széles roma középosztály. A sikeres, kötelezettségeit megbízhatóan teljesítő roma katonák több tízezer sanyarú sorsú fiatal számára jelenthetnek követendő példát.

Az elmúlt években el is indultak különböző kezdeményezések a HM szervezetében, felállították a romaügyi szakreferens hivatalát, illetve egyéb intézkedések is akadtak. Sajnos azonban, a kormányváltás után 2010-ben ezek egyik legfontosabbika, a roma fiatalok pályára állító tábora elmaradt.

Kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy tervezik-e ennek a tábornak 2011-ben való megtartását, illetve kérdezem, hogy milyen más, a társadalmi integrációt elősegítő intézkedéseket kíván tenni a jövőben a Honvédelmi Minisztérium.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

(15.20)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a válaszát, miniszter úr. Örülünk, hogy egyetértünk a társadalmi integráció fontosságában. Szintén örülünk, hogy a tábor a tavalyival ellentétben megrendezésre kerül. Ebben, illetve az új intézkedésekben az LMP természetesen minden segítséget meg fog adni a tárcának, akár ötleteket is adunk. Említem ezt azért, mert az előző felszólalásában a másik kérdésemre nem válaszolt, hogy milyen új, eddig meg nem lévő intézkedéseket, illetve terveket készít a minisztérium, és ezek mikor és hogyan fognak megvalósulni.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! 2011 januárjában szörnyű tragédia rázta meg az országot, a West-Balkán nevű szórakozóhelyen három fiatal lány vesztette életét. A nagy dérrel-dúrral összehívott másnapi sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter úr kijelentette, hogy az egyik lány szervezetében drogot találtak. Ez nem volt igaz, ezt a toxikológiai vizsgálat egyértelműen megcáfolta. A belügyminiszter úr, az ön főnöke ezzel a kijelentéssel súlyos fájdalmat okozott az áldozatok családtagjainak, súlyosan megsértette az áldozatok emlékét, és a gyanú árnyékát vetette a többi áldozatra is.

Kérdezem, államtitkár úr, hogyan lehet az, hogy a Magyar Köztársaság belügyminisztere ilyen felelőtlenül nyilatkozik, hogyan lehet az, hogy az ön főnöke összevissza beszél, s hogy lehet az, hogy a belügyminiszter úr azóta sem kért elnézést az áldozatok családtagjaitól, és hogy így megsértette az ő emléküket.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Államtitkár úr, ön régi jó szokásához híven megint összevissza maszatol, és ugyanúgy összevissza beszél, ahogyan az ön főnöke, a belügyminiszter úr tette.

Feltettem három egyértelmű kérdést, erre nulla, azaz nulla darab válasz érkezett. Még egyszer felteszem, és lassan mondom, hátha ön is végre megérti: kíván-e a belügyminiszter úr elnézést kérni nyilvánosan az áldozatok családtagjaitól, ugyanúgy, ahogy nyilvánosan megsértette őket, és megsértette az elhunyt fiatal lányok emlékét. Erre a kérdésre válaszoljon, ne maszatoljon, legyen kedves!

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy egy személyessel kezdjem. Kifejezetten örülnék, ha a többször előforduló esetek után végre egyszer maga a miniszterelnök-helyettes úr, a kormányban ezen ügyekért felelős személy lenne itt. Ne vegye személyesnek, önnel is tökéletesen meg vagyunk elégedve, de ez mégiscsak az ő területe, az ő fő felelőssége a kormányon belül. Nagyon remélem, valamilyen halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget a miniszterelnök-helyettes úr, és nem éppen védett állatokra vadászik, mint ahogyan az szokása szokott lenni.

A Lehet Más a Politika megalakulása óta azt vallja, hogy a határon túli magyarok ügye egy olyan nemzeti minimum, egy olyan nemzeti konszenzus által intézendő kérdés, amelyben nincs helye a pártpolitikának, nincs helye pártos gondolkodásnak. Ennek egyik legfontosabb alappillére a támogatáspolitika, az a támogatáspolitika, amelyben egyáltalán nem jelenhet meg és teljes mértékben kizárandó a pártpolitikai előnyben részesítés, a klientúraépítés és a különböző diszkriminációk. Sajnálatos módon az elmúlt hónapok támogatáspolitikai helyzete felvet kérdéseket, felvet bizonyos kérdéseket, amelyekre nagyon nagy örömmel várnánk a válaszokat.

Rögtön itt is van mindjárt egy ügy, a Kolozsvár történelmi központjában található Erdélyi Magyar Kulturális Központ, amely az elmúlt évek megfeszített munkájának köszönhetően elindult a megvalósulás útján. Nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy egy olyan kulturális központ, amelyben könyvtár, előadóterem, digitális archívum, sajtófotótár és még sok egyéb kulturális tárlat kap helyet, milyen fontos az erdélyi magyarság, az erdélyi magyar közösség szülőföldön való megmaradása szempontjából.

Különösen fontos lehet ez a kulturális központ abból a szempontból is, hogy 2020-ban Kolozsvár lesz Európa kulturális fővárosa. Az alapítók és a Minerva Alapítvány, amely a kezelője ennek a kulturális központnak, az elmúlt évek megfeszített munkájával el tudott indítani egy olyan folyamatot, amely mindenképp érdemes a magyar állam és a magyarországi kormányzat támogatására. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az alapítók többször kérték, a kormány és a Külügyminisztérium a magyar-román vegyes bizottságok napirendjére vegye fel, hogyan lehetne még inkább elősegíteni ennek a kulturális központnak a megvalósulását, illetve többször fordultak mind levélben, mind pályázatok útján támogatásért a magyar kormányzathoz. Sajnálatos módon a 2010-ben beadott tíz pályázatból egyedül egyre kaptak támogatást, azt is mindössze 500 ezer forint értékben.

Szeretném kérdezni, ennek mi az oka. Mi az oka annak, hogy egy ilyen kiemelten fontos és az erdélyi magyar közösség szempontjából pedig hihetetlenül fontos kulturális terv, kulturális projekt miért nem kap nagyobb támogatást? Miért nem figyelünk jobban oda ezekre a kérdésekre? Miért nem adunk több támogatást annak érdekében, hogy megvalósulhasson egy olyan kulturális közeg, amely a következő évtizedekben hihetetlen segítséget tudna biztosítani a magyar közösség megmaradásában? Azt, hogy ennek mi az oka, egyelőre nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a Bethlen Gábor Alap felállításával nagyon sok kérdés és nagyon sok probléma merült fel a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban.

Szeretném kérdezni, és eziránt írásbeli kérdést is be fogunk nyújtani a mai nap folyamán, hogy az elbírálásra kijelölt kollégium tagjait kiválasztották-e. Ha igen, akkor milyen szempontok alapján, és végül kik lettek ezek a tagok? Szeretném kérdezni, hogy a január 1-jétől elbírálásra került pályázatokról egy általános összefoglalót és egy általános nyilvános összefoglalót szeretnénk kapni, illetve szeretnénk kapni egy nyilvános és átlátható beszámolót arról, hogy az alap az elmúlt hónapokban milyen munkát végzett.

Arról is szeretnénk tudni, hogy a Szülőföld Alap Irodát miért kellett központi irodává változtatni, és még ehhez hasonlóan sorjáznak tovább a kérdések, amelyekre sajnos nemcsak mi és főleg nem mi, hanem a határon túli magyar közösségek várnak választ, nem pedig a honlapon található nagyon elenyésző információkra vagyunk kíváncsiak, hanem a parlament számára valódi válaszokat adó, ellenőrizhető és nyilvánosan ellenőrizhető adatokra szeretnénk választ kapni.

A Lehet Más a Politika megalakulása óta úgy gondolja, nem Budapestről kell osztani az észt, nem Budapestről kell kijelölni, hogy pontosan milyen politikai háttérrel rendelkező alapítványokat támogatunk és nem támogatunk (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), nem klientúraépítésre kell használni a határon túli magyarok támogatását, hanem minden olyan, a helyi közösségek megmaradását szolgáló kulturális és civil szervezetet támogatni kell, amelyek a helyi közösség érdekében tevékenykednek. Reméljük, hogy a kormány is ennek megfelelően fog eljárni a jövőben.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyöngyöspatán néhány héttel ezelőtt vér folyt, és ezzel egy lélektani pillanathoz érkeztünk. Vér folyt, és ennek a vizsgálóbizottságnak (Zaj a Jobbik soraiban.) és az egész magyar politikai elitnek egyetlenegy kötelessége van...

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, egy picit tegye már feljebb a mikrofonját, mert nem lehet rendesen kierősíteni. Köszönöm.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm, hogy jobbikos képviselőtársaim is jól hallják, köszönöm szépen, örülök neki, köszönöm. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Tehát azzal kell foglalkozni, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hogy a cserbenhagyott vidéki Magyarországon miért nem tud az állam védelmet és biztonságot nyújtani minden egyes állampolgárának, azoknak is, akiknek a kertjéből egész életük munkáját lopják el pár perc alatt, és azoknak is, akiket félelemben tartanak a különböző akciókkal. Erről kellene szólnia ennek a bizottságnak.

Azonban sajnos, a határozati javaslatot olvasva a megboldogult Bacsó Péter ma már emlegetett filmje, A tanú jutott az eszembe, mégpedig az a jelenete, amelynek az a fő tanulsága, hogy ez nem a vádirat, ez már maga az ítélet. Ez már maga az ítélet, mert az egész határozati javaslat szövegezése, megfogalmazása teljesen egyoldalú és prekoncepciós, semmi másról nem szól, mint hogy önök, a kormányoldal el akarja fenekelni az ellenzéki oldalt.

Egyetértek Bárándy képviselőtársammal: vizsgáljuk az ellenzék felelősségét is, no de akkor vizsgáljuk a kormányoldal felelősségét is! Önök olyan szép nagy szavakkal szokták szlogenszerűen mondani, hogy a közbiztonság és a közrend fenntartása a kormány és az állam feladata. Pontosan! Gyönyörű! Én sem tudnék ennél szebben fogalmazni, teljes mértékben egyetértek. No de akkor, ha ez az önök felelőssége, ez az önök feladata, akkor vizsgáljuk az önök felelősségét is. Önök ezeket a prekoncepcióikat és ezeket az egyoldalú véleményüket azzal betonozzák be, hogy már lényegében 7:5-ös szavazati arányokat betonoznak be a bizottságba, és lényegében azt, ami itt már meg van fogalmazva, ugyanúgy viszont fogjuk látni 150 nappal később. Ezért vizsgálóbizottságot kell felállítani, paritásos vizsgálóbizottságot, ahol minden oldalnak egyenlő esélye van arra, hogy elfogadtassa és elmondhassa a saját véleményét. Ez így nem fair! Rendben, vizsgáljuk ki, de akkor mindenkinek legyen ugyanolyan esélye!

Két dologgal kellene ennek a vizsgálóbizottságnak foglalkoznia; az egyik dolog az, hogy a kormány, a rendőrség és Pintér Sándor miért figyelték három hónapon keresztül távcsővel Gyöngyöspatát. Igen, itt is egyetértek az előterjesztővel, ez túlmutat Gyöngyöspatán. Önök nemcsak Gyöngyöspatát nézik távcsővel, hanem közbiztonsági szempontból az egész vidéki Magyarországot. Ezért van az, hogy cserben van hagyva a vidéki Magyarország, és ezért van az, hogy olyan állapotok uralkodnak, amelyekhez képest a múlt év májusi állapotok szinte már idillinek számítanak. Ez az egyik dolog, amit vizsgálni kellene.

A másik dolog pedig, amit vizsgálni kellene, hogy milyen megoldási javaslataink vannak. Arról kell beszélni, hogyan tudjuk kinyújtani a kezünket, és hogyan tudunk segíteni a vidéki Magyarországon élő embereknek, milyen megoldási javaslataink vannak, hogy se ezek az esetek, se másmilyen erőszakos cselekmények többet ne forduljanak elő. Erről kell beszélni, hiszen közös felelősségünk, az egész ország közös felelőssége, de a legkiemeltebben a politikai pártok, és nekünk, itt a parlamentben ülő képviselőknek a közös felelősségünk, hogy ne egymásra mutogatással töltsük az időt, hanem megoldásokat adjunk. Ez az, amit tőlünk a vidéki Magyarországon lakók elvárnak, ez az, amiről ennek a bizottságnak szólnia kell, erről kellene beszélni, nem pedig politikai boszorkányhadjáratot folytatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Kedves jobbikos Képviselőtársaim! Tisztázzunk valamit - nem fog önöknek tetszeni, huhoghatnak is, az sem érdekel -: a cigányok is magyar emberek (Taps az LMP és az MSZP soraiban.), és az LMP elítél minden magyar ember ellen elkövetett bűncselekményt. Minden bűncselekmény ellen fel kell lépni, minden bűncselekménynek az elkövetőjét el kell fogni és le kell ültetni. Ha önök ezzel nem értenek egyet, akkor sajnáljuk. Az LMP megalakulása óta pontosan ezért javasolt rengeteg büntetőpolitikai és rendőrségi javaslatot, hogy pont a közösségi rendőrségek szerepével meg tudjuk erősíteni a biztonságot és a védelmet, hogy minden egyes vidéki Magyarországon lakó embert meg tudjon védeni az állam. Erről van szó.

Amit önök csinálnak, az politikai hangulatkeltés és maszatolás, semmi más. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm, elnök úr. Még egyelőre nem olvadtunk be, és nem is fogunk, a mellettünk lévő frakcióba. Köszönöm szépen a szót. (Dr. Rétvári Bence: A Jobbik befogadó párt. - Derültség, közbeszólások a Jobbik és a kormánypárti padsorokból.) Szerintem senkinek nem lenne jó, tehát foglalkozzunk az előttünk levő törvényjavaslattal.

Nagyon furcsa látni egy újabb Btk.-módosítást a kormányoldal részéről, különös tekintettel arra, hogy az ellenzéki Btk.-módosításokat mindig azzal az indokkal söpri le a kormánypárti többség az asztalról, hogy készül az új Btk., tehát hagyjuk békén a büntető törvénykönyvet, nem kell azt módosítgatni. Ehhez képest eléggé különös, hogy lényegében kéthetente jönnek be a jelenlegi Btk.-t hegesztgető javaslatok a kormánypárt részéről. Úgy látszik, ez egy kettős mérce, ami nem vonatkozik, csak az egyik oldalra.

Nézzük magát a törvényjavaslatot, amelynek két fontos része van, egyrészt a tb-csalás, másrészt a költségvetési csalás. Kezdjük a tb-csalással! Ennek a tényállásnak a bevezetése nem kifejezetten indokolt, hiszen ahogy ezt már a kormánypárti képviselők is többször elismerték, a csalás büntető törvénykönyvben szereplő jelenlegi tényállása pontosan lefedi, és pontosan meg tudja előzni, illetve büntetni tudja ezeket a valóban elítélhető és büntetendő cselekményeket. Tehát ennek az új tényállásnak a bevezetésére semmi szükség nincs, ez lényegében egy PR-akció. Nagyon jól hangzik, nagyon jól lehet vele a sajtóban kampányolni, de sajnos megint egy lufieregető büntetőpolitikai lépés, aminek a valós célja és oka nem áll fenn.

A második részben a költségvetési csalásnál ez már inkább egy valós és létező problémára adott megoldási javaslat, ami nem is indul rossz irányba, hanem valójában megpróbálja kezelni a problémát. Viszont a megfogalmazása, illetve kodifikációja hagy kívánnivalókat maga után. Itt főleg két dolgot fogok említeni, amelyekre módosító javaslatokat is fogunk benyújtani, hiszen a jelenlegi viszonylag pongyola megfogalmazás sajnos a jogértelmezésben és a jogalkalmazásban problémákat, illetve félreérthető eseteket vethet föl.

Egyrészt visszatérő ennél a tényállásnál a különböző szakaszokban a "kapcsolatos", "kapcsolatba hozható" kifejezés. Az Alkotmánybíróság egy 2004-es határozatában kifejezetten kijelentette és úgy határozott, hogy a "kapcsolatos" és hasonló kifejezések használata a büntető törvénykönyvben jogértelmezési és jogalkalmazási hibákhoz és félreértésekhez vezet. Ezek nem egyértelmű fogalmak, ezek nem elég precíz fogalmak, így azok teljesen ellenjavalltak a törvényhozási aktusokban. A büntető törvénykönyvben pedig - mondanom sem kell - fokozottabb figyelemmel és fokozottabb körültekintéssel kell eljárni. Tehát ennek a megváltoztatását mindenképpen javasoljuk.

Szintén félreértésre, illetve jogértelmezési problémákra adhat okot, hogy ez a tényállás jelen pillanatban, ahogy önök benyújtották, nem tartalmaz célzatot. Ez pedig olyan problémákra vezethet, hogy a tévedés mint kimentő okra való hivatkozásnál, illetve a bíróságon, ha ez felmerül, ez megint jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat vethet fel. Éppen ezért olyan módosító javaslatot fogunk betenni, amely kifejezetten erősíti ennek a tényállásnak a hatókörét. Kifejezetten erősíti azt, hogy pontosabban lehessen vele célozni, pontosabban lehessen vele megakadályozni, illetve büntetni azokat a cselekményeket, amelyekre ezek vonatkoznak. Így aztán mindenképpen fontosnak tartjuk a célzat mint jogi eszköz bevételét a büntető törvénykönyv ezen tényállásába.

Az egész csomagot így, önmagában jelen pillanatban támogatni nem tudjuk, ezt a módosító indítványaink sorsától tesszük függővé. Az egyik szintjén látjuk a jó szándékot, és látjuk, hogy valóban egy meglévő társadalmi problémára akar választ adni, a másik részén viszont sajnos csak megint egy PR-szagú büntetőpolitikai lufieregetést látunk, ahogy ezt az elmúlt hónapokban önöktől már megszokhattuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika büntetőpolitikai programjának egyik fontos sarokpontja az áldozatsegítés és az áldozatvédelem. Az államnak nemcsak a bűnözőket szükséges üldöznie minden erővel, hanem ki kell nyújtania a kezét az áldozatok felé, segítséget kell nyújtania az áldozatoknak, azokat nem hagyhatja cserben.

Éppen ezért, érkezzen akármelyik oldalról is, az ilyen javaslatokat támogatni fogjuk, és ezt fogjuk tenni a jelenleg tárgyalandó javaslattal is.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök, hogy egyszerre vagyunk a teremben, és így kommunikációt, illetve párbeszédet tudunk folytatni.

A megjelent hírek alapján, illetve a különböző értesülések alapján a Szerencsejáték Zrt. 2010. december 10-én 250 millió forintot utalt át a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány nevezetű szervezetnek, hogy Erdélyben erdélyi lapokat támogasson, illetve vásároljon föl. A nemzetpolitikai részéről nem is nagyon szeretnék jelen pillanatban szót ejteni, viszont egyetlenegy probléma van, hogy ez az alapítvány a bírósági iratok alapján 2010. december 11-én kezdte meg működését, azaz 2010. december 10-én, amikor a Szerencsejáték Zrt. ezt az adományt átadta, egy nem létező szervezetnek adta át, nem létezett ez a szervezet.

Szeretném kérdezni: igaz-e, hogy egy nem létező szervezetnek utalt át állami forrásokból 250 millió forintot a Szerencsejáték Zrt., illetve ha ez igaz, akkor ön szerint, illetve a tárca szerint megvalósult-e a büntető törvénykönyv hűtlen kezelés című bűncselekménye, és ha igen, mit kíván tenni a tárca ezzel?

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Michael Flatley is megirigyelhetné, olyan ügyesen szteppelt el a válasz elől. Akkor még egyszer szeretném megkérdezni, hogy a döntés pillanatában, 2010. december 10-én egy nem létező szervezet kapott támogatást. Ezzel megvalósult-e ön szerint, illetve a tárca szerint a Btk.-ban említett hűtlen kezelés bűncselekménye? Hiszen még egyszer hangsúlyozom: abban az időpillanatban, amikor ez a döntés megszületett, egy fiktív, nem létező szellemalapítvány kapott támogatást.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdvözlöm a rajtam kívül a vitában helyet foglaló három képviselőtársamat. Ezzel a ma, illetve tegnap beterjesztett törvényjavaslattal csak három baj van: ami benne van, ami nincs benne, illetve az, ahogy bekerült a Ház elé. Kezdjük ezzel az utóbbival!

Egyrészt ez az önök, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a narancsuralom elmúlt egyéves jogalkotási ámokfutásának újabb gyönyörű mélypontja, sajnálatos mélypontja. Szeretném megtudni, mi indokolta azt, hogy ezt ilyen kifejezett sürgősséggel, lényegében tegnap benyújtva, ma hajnalban tárgyalva kell elfogadnunk, és hogy ilyen rövid idő áll az ellenzéki pártok és bármilyen társadalmi szervezetek rendelkezésére ennek a véleményezéséhez. Nagyon sok hivatali bűncselekmény szerepel a kiemelt ügyek kategóriájában. Esetleg tudomása van az ügyészségnek vagy a kormánynak arról, hogy jelentős mértékben várható ilyen ügyek tárgyalása, illetve ilyen ügyekben nyomozás? Mert ha igen, akkor ez van olyan súlyú, hogy mind a Magyar Országgyűlés, mind pedig az egész ország közvéleménye tudjon róla, ha pedig ilyen ügyek megszaporodásáról nem tudunk, akkor még egyszer áll a kérdés: mi indokolja azt, hogy lényegében 24 óra alatt átdarálják az Országgyűlésen, még akkor is, ha önök - a nagylelkűségüktől már nem is tudok szóhoz jutni - hagytak néhány napot arra, hogy módosító indítványokat nyújthassunk be hozzá. Ez nem változtat azon a tényen, hogy lényegében egy óra állt rendelkezésre a bizottságban, ahol a fideszes képviselők állát is úgy kellett felmosni a padlóról, mert annyira leesett, hiszen ők is akkor látták először ezt az indítványt.

Szeretném még egyszer kérdezni, hogy mi indokolja ezt a sürgősséget, és hogy készült-e hozzá hatástanulmány. Picit furcsán érzem magam, mert nem tudom kihez intézhetném ezeket a kérdéseket. Köszönöm, hogy egyértelművé tette államtitkár úr, hogy a kormányhoz nem. Hallani itt az ügyészségről. Szeretném megkérdezni, hogy az alkotmányügyi bizottság mostantól a Magyar Köztársaság ügyészségének kifutófiúja szerepét fogja-e betölteni, és lényegében közvetíteni fogja, és be fogja hozni az ő javaslatait a Magyar Országgyűlés elé. Mindenesetre szeretném megkérdezni, hogy kivel volt ez egyeztetve, készültek-e hatástanulmányok, a társadalmi egyeztetés különböző lépcsői megtörténtek-e, kivel és hogyan lett egyeztetve. Az a módszer, ahogy ez bejött, mindenféle szempontból botrányos, mert a magyar parlamentarizmus több száz éves hagyományait semmilyen szinten nem veszi figyelembe, és felrúgja azt.

De beszéljünk a tartalomról! Önök nagyon szívesen beszélnek arról, hogy keleti szél fújja a vitorláinkat. Itt sajnos déli szél van, a közép-afrikai banánköztársaságok szelét érezzük ebben. Egyes rendelkezései kifejezetten olyan szintre viszik le a magyar büntetőeljárást, amely már egyenesen a Burundi Köztársaság büntetőeljárás-jogának a szintje. Ilyen például a 48 órás, védőtől való elzárás, a 120 órás őrizet, illetve az, hogy az ügyészség lényegében szeret-nem szeret játékot játszhat mostantól a bíróságokkal, és oda viheti az ügyet, ahova szeretné. Ez a három nagyon súlyos pontja a javaslatnak egyrészről alkotmányellenes, másrészről sajnálatos módon ütközik az EU alapjogi chartájával, harmadrészt ütközik azzal az irányelvvel, amit az Európai Unió ezekben a hetekben és hónapokban dolgoz ki. Tehát amennyiben ezeket elfogadjuk, akkor Magyarország súlyos nemzetközi jogsértést követ el, és súlyos nemzetközi kötelezettségvállalásokat fog megsérteni.

Továbbá nagyon érdekes a kiemelt ügyek meghatározása. Akárki is a beterjesztő, biztos, hogy nem követi figyelemmel a Magyar Országgyűlés munkáját, hiszen olyan Btk.-tényállásokat nevez meg, amelyeket épp a mai zárószavazással vezetett ki a büntető törvénykönyvből a Ház. Említem itt a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az adócsalást és a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást. Ezeket pont a mai zárószavazással vezettük ki a Btk.-ből, és helyettük bevezettük a költségvetési csalást. Nem tudom, hogy ki ennek a javaslatnak az előterjesztője, ki szövegezte, de hogy kontármunkát végzett, és nem követte az elmúlt hetek parlamenti munkáját, az biztos. Ilyen szempontból ez mindent elmond a javaslat minőségéről.

A másik dolog, hogy ezeket a kiemelt ügyeket ki és hogyan határozta meg, nevezetesen, hogy pont ezek a Btk.-tényállások legyenek azok, amelyeket kiemelt ügyekként kell kezelni. Én úgy gondolom, hogy például az emberölés és a szexuális bűncselekmények a legsúlyosabb, legembertelenebb és az emberek biztonságát a legjobban veszélyeztető, tehát a legsúlyosabb bűncselekmények. Ezek miért nincsenek benne? Nem tartalmaz a javaslat indoklást arra, hogy miért pont ezek a bűncselekmények, miért pont ezek a Btk.-tényállások vannak kiemelt ügyként kezelve. Nagyon örülnénk, ha erre kapnánk valamilyen választ, mert ez az alapját és a magját jelenti ennek a javaslatnak.

Nagyon remélem, hogy mind a 120 órás őrizet, mind a 48 órás védőktől való elzárás csak egy blöff, az önök szokásos "először mondunk egy jó nagyot, hogy attól mindenki megijedjen, majd pedig kiszedjük őket a javaslatból, hogy mutassuk, milyen konstruktívak vagyunk és mennyire befogadjuk az ellenzék módosító indítványait" című játékába tartozik. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a legdurvább, az alkotmányt és a nemzetközi jogszabályokat sértő rendelkezései ennek a javaslatnak, de ettől függetlenül a többi része sem elfogadható. Nagyon remélem, hogy önök tényleg csak azért rakták be ezeket, hogy utána nagy kegyesen kivehessék az ellenzéki módosító indítványok hatására, de ha nem ez a helyzet, akkor még nagyobb a baj, mint ahogy gondoltuk.

Ha az ügyészségen készült ez a javaslat, akkor annak a célzata teljes mértékben kiolvasható belőle, hiszen ez a bíróságok és a védők kárára növeli meg az ügyészségek szerepét, és sokkal nagyobb lehetőségeket, sokkal keményebb eszközöket ad az ügyészség kezébe. Ezzel felbontja és megbontja azt a hagyományos, a XVIII. század óta élő jogelvet, amely minden európai jogrendszer alapja, ez pedig a büntetőeljárási jogban a fegyveregyenlőség.

Hallottunk itt nagyon szép szavakat a korrupció elleni küzdelemről. Ebben természetesen egyetértünk. A korrupció elleni küzdelem a Lehet Más a Politikának a kezdetektől fogva a legfontosabb programpontja. Ez irányban több parlamenti határozati javaslatot és törvényjavaslatot nyújtottunk be, de önök ezeket mind szó nélkül lesöpörték az asztalról. Ezek után azzal előállni, hogy ez a korrupció elleni harc egyik legfontosabb eszköze, enyhén nevetséges, arról nem is beszélve, hogy a korrupció elleni harcot a megelőzésben a legfontosabb elkezdeni, és a nyomozás kezdeti szakaszában a felderítésnél, a felderítés hatékonyságánál kell megteremteni a korrupció elleni harc lehetőségét és erősítését, nem pedig az eljárás olyan részében, ahol ez lényegében együtt jár alapjogi normák megsértésével.

Az eljárási idő rövidítését is nagyon kiemelten hangsúlyozták a kormánypárti képviselők az elmúlt percekben. Ehhez csak azt szeretném hozzátenni, hogy ez megint nagyon cinikusan hangzik egy olyan kormányzat részéről, amely a bírókra vonatkozó új nyugdíjszabályok meghatározásával lényegében több száz bírót küldött egyik pillanatról a másikra nyugdíjba, ezzel azt okozva, hogy több ezer ügyet kellett átszignálni, pont a legsúlyosabb, legösszetettebb, legbonyolultabb gazdasági bűncselekmények tárgyában folyó ügyeket. Ezzel semmi mást nem értek el, mint azt, hogy több évvel elhúzódik és megnövekedik ezeknek a bírósági ügyeknek az elintézése. Önök ezek után behoznak egy ilyet, nos ez tényleg a nemzeti cinizmus rendszerének az újabb bizonyítéka.

Összefoglalva: csatlakozni tudok előttem szóló képviselőtársamhoz, hogy ez a javaslat mind tartalmában, mind pedig benyújtási módjában teljesen méltatlan a Házhoz. Az rossz, ami benne van, az rossz, ami nincs benne és az rossz, ahogy be lett nyújtva, ezért a Lehet Más a Politika semmilyen mértékben nem tudja támogatni ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Természetesen, ha megvan a tanú, megvannak a bizonyítékok, és minden a törvényeknek megfelelően zajlott le, akkor mitől is félünk, miért nem lehet 48 óráig odaengedni a védőt? Akkor egyszerűen oda lehet engedni, és akkor ugyanúgy, ahogy idáig is, a megfelelő védelmet meg kell kapnia a vádlottnak. Ha bűnösnek találtatik a bíróság által, legyen elítélve, töltse le a börtönbüntetését, vagy fizesse meg másképp a másfajta büntetését, amit a bíróság kiszab rá. Egyszerűen, ha fennállnak azok az esetek - és reméljük, hogy fennállnak, amiket ön elmondott -, akkor nincs mitől tartani, akkor a védő legyen jelen, és lássa el a törvényben meghatározott feladatait és lehetőségeit.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 19. pontjához szeretnék hozzászólni, ez a 120 órás fogva tartás, amelynek - több képviselőtársammal egyetértésben - én is az elhagyását kérem. Az elhagyását kérem, hiszen a Brogan kontra Egyesült Királyság ügyben a strasbourgi bíróság a 4 nap 6 órányi... - és terrorizmussal gyanúsított vádlottak esetében is az egyezménybe és az európai normákba ütközőnek találta az őrizetet, így aztán könnyen kitalálható és megjósolható, nem kell hozzá nagy tehetség és jóstehetség, hogy a 120 órát ugyanígy a nemzetközi normákkal ellentétesnek fogja találni a bíróság.

Megkímélendő az országot egy ilyen kellemetlenségtől, illetve egy ilyen bírósági ítélettől, javasoljuk azt, hogy ezt az alapvetően teljesen indokolatlan és céltalan javaslatot vegyük ki, és ne váljon részévé a véglegesen elfogadott javaslatnak.

Köszönöm szépen.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ajánlás 2., illetve 5. pontjához fogok hozzászólni. Ezek tipikusan a javaslat egész magvát jelentő folyamatra mutatnak rá, arra, hogy az ügyészséghez kerülnek át, illetve az ügyészség jogosítványai lesznek megerősítve a védelem, a védők, illetve a bíróságok kárára, hiszen a 2. pontban elhagyni javasolt rendelkezés szerint az ügyészség lényegében egy "szeret, nem szeret" játékot játszhat mostantól a bíróságokkal, és oda viheti az ügyet, ahova lényegében az ügyészek kénye-kedve tartja. Úgy gondoljuk, hogy ez a hatalmi ágak szétválasztásával és a megfelelő biztosítékokkal és garanciákkal felvértezett büntetőeljárással nem fér össze, és annak elvét nagymértékben sérti.

Csatlakozva Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamhoz, az 5. pontban javasolt garanciális elemek bevezetése mindenképpen szükséges, és ezek mindenképpen abba az irányba tett lépések, amelyekkel szemben maga a javaslat megfogalmazza a tételeit, miszerint éppen hogy figyelmeztetésben részesíti a bírókat azáltal, hogy az ügyészek szempontjait és nyomozati érdekeit vegye figyelembe, szemben azzal, hogy éppen a garanciákat és az előzetes letartóztatás körül meglévő nagyon nagy anomáliákat kéne országunkban javítani, hiszen az elmúlt évek, évtizedek nagyon súlyos és nagyon gyakran ismétlődő esetei mutatják azt, hogy ez a jogintézmény jelen pillanatban nincs rendesen, helyesen szabályozva, az visszaélésekre és különböző hibákra ad lehetőséget.

Az alkotmányügyi bizottságban elkezdett munka éppen azt célozza, hogy ezeket az anomáliákat rendbe rakjuk. Sajnálatos módon a javaslat pont ezzel szembe megy és ezt rúgja fel, éppen ezért ennek a javaslatnak az elhagyását kérjük.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, miniszter úr, hogy először a dicséret hangján szóljak. Az anyag nagy részével egyet tudunk érteni, és az anyag nagy része megfelelő módon, magas szakmai színvonalon - más minisztériumoknál sajnos nem jellemző módon - lett előkészítve és lett beterjesztve, ezt köszönjük szépen, és ehhez gratulálni tudunk. Viszont van néhány olyan problémánk, ami az összkép szempontjából rontja számunkra ezt az összképet, és aminek következtében sajnos a végén nem fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot, és a zárószavazásnál nemmel fogunk szavazni.

Az első és legfontosabb az, amire már miniszter úr utalt is, a polgári szolgálat, illetve annak eltörlése. Ez számunkra nem elfogadható, és úgy gondoljuk, hogy ez alapvetően hozzátartozik egy modern európai demokráciához, ennek a lehetőségnek a további fenntartása. Erre vonatkozóan, ahogy említette miniszter úr, módosító javaslatot nyújtottunk be. Ha ezt az alaptörvény nem teszi lehetővé, akkor finoman fogalmazok úgy, hogy az alaptörvénynek mi nem vagyunk a legnagyobb rajongói, és további hibákat is látunk benne.

Azt még szeretném itt elmondani, főleg a jegyzőkönyv számára, hogy téves sajtóhírek jelentek meg, hogy a sorkatonaság visszaállításáról szó lenne ebben a javaslatban. Látjuk, hogy erről nincsen szó, ennek nagyon örülünk, és csak a jegyzőkönyv számára elmondom, hogy a Lehet Más a Politika sem most, sem a jövőben nem fogja támogatni a békeidőben való hadkötelezettség visszaállítását.

Új feladatként jelent meg a katonai és a magyar múlt katonai hősei síremlékeinek ápolása, ezt üdvözöljük, ez kifejezetten egy olyan feladat, aminek a honvédség eleget tud tenni, egy megfelelő feladat a Magyar Honvédség számára, és ez kifejezetten egy olyan feladat, amely nagyon fontos, és amelyre nagyobb figyelmet fordítani, illetve minél nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

Új feladatként jelent meg a közmunkaprogramban való részvétel, amelynek a konkrét megvalósulását ez a törvény nem tartalmazza. Itt esetleg a zárómondataiban kíváncsiak lennénk, hogy milyen elképzelések vannak erre. Jelenlegi formájában, amit látunk, illetve ahogy ez a koncepcióban, illetve az anyagban szerepel, ezt nem tudjuk támogatni. Utaltam Afganisztánra, ahol a PRT-k látnak el ilyen feladatot, amelynek kifejezetten az a létjogosultsága, hogy ott egyszerre kell újjáépítési feladatokat és katonai feladatokat ellátni, hiszen ott kint háború van. Magyarországon, hál' istennek, ha jól tudom, egyelőre csak az adósságok ellen, illetve a költségvetési hiány ellen indítottunk háborút, én nagyon remélem, hogy másfajta háborúra nem számítunk, éppen ezért a Lehet Más a Politika ezt a megoldást nem tudja támogatni. Mi éppen a héten hoztuk nyilvánosságra azt a közmunkaprogram-javaslatunkat, amelyik egy megfelelő, az emberek tízezreit a munka világába visszaterelni tudó javaslatot fogalmaz meg, amely egy valódi, használható közmunkaprogramot fogalmaz meg, hiszen egyetértünk abban, hogy a munkahelyek számát, illetve a munkában részt vevők számát növelni kell.

Összefoglalva: a törvényjavaslat nagy többségével egyetértünk, viszont ez a két kiemelkedő változás, tehát a polgári szolgálat eltörlése, illetve a közmunkaprogramokban való honvédelmi részvétel szerintünk olyan lehetőségeket nyit meg, illetve olyan változásokat hoz be, amelyek hosszú távon nem szolgálják hazánk érdekeit, így a zárószavazásnál, amennyiben az erre vonatkozó módosító indítványainkat nem fogadják el, nem fogjuk tudni támogatni a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps.)