Felszólalás adatai

Mindazonáltal én nem érettem már az általános vitában sem, mert nyilvánvalóan ez már egy korábban megszületett álláspont volt a kormánypártok sorában, hogy államtitkár asszony részéről is miért volt egy eléggé komoly ellenállás ebben a tekintetben, hogy miért nem tartotta akkor megfontolásra méltónak az LMP javaslatát. Mindenesetre üdvözöljük azt, hogy ezt most orvosolták, és hogy valószínűleg egy jóval pozitívabb irányba mozdult el ez a törvény, mint ami az eredeti einstandolást illette volna.

Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy számos kétely megmaradt még. Az általános vitában is elmondtam, amikor a tulajdonjogról az általános vitában beszéltünk, hogy nagyon aggályosnak tartjuk azt, amikor vagyonelemek fognak átszállni az államra, és mi fog történni a jelzálogjoggal megterhelt vagyonelemekkel. Ezt megpróbálta valamilyen szinten orvosolni ez a bizottsági módosító indítvány. Úgy látom, hogy itt tulajdonképpen ugyan elsősorban az önkormányzatra egy olyan kötelezettséget fog terhelni ez a módosító javaslat, hogy egy másik ingatlant kell felajánlania majd az államnak, amennyiben a jelzáloggal terhelt ingatlanra a hitelező megpróbálja ezt a jogosultságát érvényesíteni. Amennyiben ez sikertelen, akkor kell egyfajta egyezség létrehozását megkísérelni az önkormányzatnak a hitelezővel.

Én úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben mindenképpen bizonytalanság marad az önkormányzatoknál, nem lehet tudni, hogy pontosan milyen módon fog ez az egyezség megszületni, ki fogja diktálni ennek az egyezségnek a feltételeit. Itt láthattuk Szentendre példáján, hogy adott esetben akár bankok ülhetnek oda az önkormányzati képviselő-testületbe, és határozhatják meg, hogy ennek az egyezségnek pontosan mi legyen a tartalma.

De összességében a 4. ajánlási pontban lévő változásokat üdvözölni tudjuk, úgyhogy mindenképpen abban vagyunk érdekeltek mindannyian, hogy ez a módosítás sikeresen zajlódjon le a járások kialakításának a tekintetében.

Lenne még egy hozzátennivalóm ehhez a vitaszakaszhoz, mégpedig a járási központok kialakítását illetően. Úgy láttam, hogy volt két kormánypárti képviselőtársamnak is egy módosító indítványa arra nézve, hogy a járási központok ennek a törvénynek a mellékletében legyenek feltüntetve. Most sajnos nem emlékszem pontosan, hogy a bizottságban átment-e ez a módosító, úgy emlékszem, hogy talán igen. Ha jól emlékszem, ezt mindenképpen javasolta valamennyi ellenzéki párt is, hogy nem szabad az, hogy csupán egy kormányrendeletben vagy alsóbb szintű jogszabályokban legyenek meghatározva ezek a járási központok.

De mi még tovább mentünk, és sajnos még az egyharmadot se kapta meg az a javaslatunk, ami azt irányozta volna elő, hogy ne lehessen olyan települést járási központtá kinevezni, illetve olyan járási központot kialakítani, amely ellen a települések, illetve a lakosok többsége tiltakozik. Ezt még ennek ellenére fontosnak tartjuk, fontosnak tartjuk azt, hogy ha önök sikeresen kívánják a járásokat kialakítani, akkor az ne a lakosság tiltakozása és a települések tiltakozása közepette valósuljon meg, hanem valóban olyan egyeztetések zajlódjanak le, amik nemcsak a politikai háttéralkuk nyomán fognak majd kialakításra kerülni, hanem valóban próbáljuk meg bevonni a lakosokat, próbáljuk meg bevonni a polgármestereket és a képviselő-testületeket is.

Kérem államtitkár asszonyt, hogy esetlegesen ezt egy zárószavazás előtti módosítóval próbálják meg orvosolni, és lássák be, hogy ez mennyire fontos lehet arra nézve, hogy ez az egész átalakítás sikeres legyen. Én úgy gondolom, hogy bár sok tekintetben nem értünk egyet a közigazgatás átalakításában, mindenképpen nem az a legfőbb dolog, hogy az ellenzéki pártok önökkel egyetértsenek, hanem az ország lakosságát próbálják meg minél inkább bevonni ebbe az átalakításba.

Köszönöm szépen. (Mile Lajos tapsol.)