Felszólalás adatai

NÓGRÁDI LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság többségi véleményét mondom el az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló '95. évi XXXIX. törvény módosításával kapcsolatban.

'95 óta több év eltelt, változtak a körülmények, változtak a célok, az intézmények, olyan új feladatok álltak elő, amelyekre a törvény nem ad egyértelmű utasítást. Ezért igény volt arra, hogy a törvényen bizonyos módosításokat kell végrehajtani.

A jelenlegi módosítás gyakorlatilag 12 szakaszra vonatkozik. Az egyik egy tulajdonképpen logikus döntés: hogyha az állam nevében a tulajdonosi jogokat különböző szervek gyakorolják és értékesítésre kerülnek vagyonelemek, akkor azt egy erre szakosodott és létrehozott létesítmény, az ÁPV Rt. gyakorolja, és ezért úgy rendelkezik a törvény, hogy a mások által gyakorolt tulajdoni jogok esetén is az értékesítés és a privatizálás az ÁPV Rt. kezébe kerüljön.

Ezenkívül bizonyos cégek vagyonarányait próbálja rendezni a törvény. Így az OTP és a Matáv esetében felveti a 25 százalékos állami tulajdon lecsökkentésének lehetőségét azzal a megszorítással, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha aranyrészvény-tartalmát tisztázták, illetve ennek lehetőségét megállapítják. Más cégeknél, például a Molnál, szintén javasolja a törvény a 25 százalék állami tulajdon helyett az egy szavazat elsőbbségi részvény megmaradását. A herendi porcelán manufaktúra esetében fordított a helyzet, ott a 25 százalék állami tulajdon megtartását hozná vissza a törvény.

A gazdasági bizottságban komoly vita kísérte a törvény módosítását, és elhangzott, hogy bizonyos cégek az évek során hol bekerültek, hol kikerültek ebből a tartós állami körből, és az eladható hányad is hol leszállításra, hol felemelésre került. Herend esetében egyértelműen fontos, hogy a 25 százalék állami tulajdon visszakerüljön, mert akkor követett el a törvényhozás hibát, amikor ezt leszállította, hiszen nem vették figyelembe például azt az objektív körülményt, hogy Herenden a vállalat véleményünk szerint példaértékű módon az MRP keretében 75 százalékban dolgozói tulajdonba került, és az akkor megalkotásra került alapítói okirat tartalmazza, hogy ennek a vagyoni aránynak, vagyoni szerkezetnek, tulajdonosi szerkezetnek a megváltoztatásához közgyűlési határozatra van szükség. Tehát egy 75 százalékos dolgozói tulajdonban levő cégnél nem lehet ilyen értelemben törvényileg szabályozni, tehát nagyon helyes, hogy visszakerült.

A Mol esetében fontos szempont annak megfontolása, hogy ha a 25 százalék leszállításra kerül, és valamikor úgy dönt a vagyonkezelő vagy a kormány, hogy értékesíti ezt a 25 százalékot, akkor meg kell fontolni, hogy ebből az összegből a Mol a nemzetgazdasági célokat szolgáló stratégiájának megvalósításához bizonyos forrásokhoz jusson.

Végezetül a vita a körül csoportosult, hogy kell-e így évente ezt a törvényt toldozni-foldozni, vagy pedig egyszer át kellene gondolni a jövő céljait és egy átfogó törvényi reformot végrehajtani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Végezetül: a bizottság 12 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényt.

Köszönöm a figyelmüket.