Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr az elmúlt héten bejelentette, hogy a rendszerváltás befejeződött. Nos, mi a magunk részéről ezzel nem értünk egyet. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Nem értünk egyet vele két szempontból sem. Egyrészt azért, mert úgy látjuk, hogy a kormány az eltelt másfél esztendőben számos területen visszalépett: a privatizáció helyett például vállalatokat államosított, az állami mecenatúra erősítése helyett a kultúrába sokszor durván beavatkozott, az oktatás területén a rendszerváltás eredményeinek megkérdőjelezése után visszalépett a hetvenes évek szabályozásának irányába, a szociálpolitikában lemondott a valóban szegényekről, a rászorultság elvének figyelmen kívül hagyása mellett - és sorolhatnánk tovább azokat a területeket, tisztelt képviselőtársaim, ahol ez a visszalépés valóban megtörtént.

De azért sem értünk egyet a kijelentéssel, mert számos területen viszont nem történt meg a továbblépéshez, a fejlődéshez szükséges változás, átalakítás; hogy néhányat ezek közül is felsoroljak: nem történt semmi az egészségügy átalakítása terén, a közigazgatás reformjában, az önkormányzati rendszer további erősítése helyett annak gyengítése következett be, itt nem történt meg az ezt az erősítést elősegítő finanszírozási rendszer-átalakítás, lényegében semmi nem történt a regionalizmus irányába történő elmozdulás terén. Mindezek együtt azt jelentik, hogy nem csökkennek az állam kiadásai, ezzel viszont elzárjuk magunk elől a lehetőséget az adók valódi csökkentése és ezek után az adórendszer egyszerűsítése, átalakítása elől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a kormány úgy gondolja, hogy befejezte a rendszerváltást, akkor ez baj, mert ez azt jelenti, hogy éveket fogunk ismét elveszíteni, és valakinek majd 2002-ben mindezt folytatnia kell. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

A parlament esetében, tisztelt képviselőtársaim, a rendszerváltás azt jelentette, hogy a szabad választásokon megválasztott, a választók elsöprő többségét képviselő Országgyűlés által választott, az Országgyűlésnek felelős, az Országgyűlés ellenőrzése alatt álló kormány működik. Az Országgyűlés kemény vitákban alakította ki a saját működési szabályait, a viták közben - és azóta is - két dologban azonban mindig egyetértés volt: egyrészt abban, hogy a parlament a saját működési szabályairól a lehető legszélesebb konszenzus, a legnagyobb egyetértés mellett dönt; a másik, amiben konszenzus volt, hogy a mindenkori többség őrködött a kisebbség jogainak érvényesítése felett - hadd utaljak arra, hogy '94-ben a 72 százalékos kormánytöbbség mennyi többletjogosítványt biztosított a 28 százalékkal rendelkező ellenzék részére. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Mindezen területeken szintén visszalépés következett be, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt másfél évben. Ennek lett valójában a következménye a kormánypártok és az ellenzék eddig nem tapasztalt igen éles szembenállása, ennek lett a következménye, hogy a parlamentben soha nem látott mértékben durvult el a hangnem; mindnyájan emlékszünk azokra, akár még miniszteri székből is elhangzó felszólalásokra, amelyek ezt az állításomat sajnos alátámasztják. Mindennek a következménye a közvélemény előtt a parlament iránti bizalom további csökkenése, a politika hitelének jelentős csorbulása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez mindnyájunk közös felelőssége. Kérdés, hogy vajon felismerjük-e ezt a felelősséget. Vajon képesek vagyunk-e cselekedni, ha felismertük ezt a felelősséget? Vajon képes-e a parlament korrigálni és visszatérni a korábbi működési elveihez? Vajon képesek vagyunk-e az eredeti célok szerint végigvinni a rendszerváltást?

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi még nem adtuk fel. Bízom benne, hogy önök sem. Ebben a reményben kívánok mindnyájuknak, kormánypárti képviselőtársaimnak is boldog karácsonyt és egy boldogabb új esztendőt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)