Felszólalás adatai

DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A napirenden lévő, többek közt az ügyészségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormányoldal azzal indokolta, hogy az óhatatlanul terjedő bűnözés és ezen belül is a szervezett bűnözés elleni harc hatékonyságának növelése érdekében, továbbá az egyéb ügyészi feladatok meghatározása miatt került beterjesztésre ez a parlamenthez.

Nemrégiben hallhattuk a legfőbb ügyész úr beszámolóját, amelyből kitűnően megállapítható, hogy az ügyészi szervezet feladatát eredményesen, munkáját hatékonyan látta el az elmúlt időszakban. Bízzunk abban, hogy a mostani módosítás elfogadása esetén se lesz ez másképp, nem fog lassulni a szervezet munkája és ezzel együtt a büntetőeljárások menete sem.

(14.20)

Kétségtelen, hogy az ügyészségről szóló törvény 1972. évi megalkotása óta eltelt hosszú idő alatt gyökeres változások mentek végbe a társadalmi viszonyainkban - ezt az elmúlt kormányzati ciklusban is felismerték az erre illetékesek -, az igazságügyi reform kapcsán megszülettek mindazok a törvények és többségükben az egyéb kapcsolódó jogszabályok is, amelyeket az új kihívások megköveteltek.

A törvények közül igen jelentős a büntető eljárási törvény, hatályba léptetésére elfogadható szakmai indokok miatt nem kerülhetett sor ez idáig, csupán egyes elemei kerültek átemelésre a hatályos Be.-be. Véleményünk szerint a mostani módosítás helyett is talán célszerűbb lett volna az érvényes büntető eljárási törvény hatályba léptetése. Aki ismeri az érvényes, de még nem hatályos büntető eljárási törvényt, tudja, hogy az eredeti időben történő hatályolás esetén nem lett volna szükség a mostani toldozgatásokra-foldozgatásokra.

A mostani módosítás egyik sarkalatos pontja a legfőbb ügyésznek a nyomozás bármely szakaszában a nyomozást magához vonásának és más nyomozó hatóság tagjainak igénybevételére vonatkozó joga. Bár ilyen joga a legfőbb ügyésznek jelenleg is van, de azzal csak kivételes esetekben él vagy élt. Felvetődik most a kérdés, hogy ez mennyire marad továbbra is kivétel, illetve mennyire közelít az általánoshoz. Ez utóbbi esetben várhatóan lelassul a büntető eljárás menete, esetleg annak hatékonysága is csökkenhet. Még most nem tudjuk, hogy más nyomozó hatóság tagjainak az igénybevételével összefüggésben milyen, a szolgálati viszonyt érintő problémák merülhetnek majd fel a gyakorlatban.

Új és talán a legizgalmasabb eleme a javaslatnak a titkos információgyűjtés. Már a bizottsági ülésen is több kritika érte ezt az elemet, úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők részéről is. Többnyire a titkos információgyűjtés rendszere került terítékre. A magam részéről ezen túl a garanciális kérdéseket is felvetem. Hatályos jogunkban a titkos információgyűjtés jogi szabályozása több törvényben található. A nemzetbiztonsági törvény alapján mind az öt nemzetbiztonsági szervezet végezhet titkos információgyűjtést. A bűnügyi nyomozást végző szervek, valamint a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata a rendőrségi törvény alapján gyakorolják ezen jogosítványukat.

Véleményünk szerint - és ezzel egyetértett a bizottsági ülésen a kormányzat képviselője is - a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseket egy törvénybe kellene összevonni, és itt kellene szabályozni a garanciális kérdéseket is. Ezen javaslatunk természetesen körültekintő elemző munkát igényel, ezért most az illetékes kormányzati szerveknek átgondolásra javasoljuk ezt a témát, és nem valószínű, hogy ehhez adunk be módosító javaslatot.

Jogállami követelménynek tartom az intézménnyel kapcsolatos garanciális kérdéseket. A titkos információgyűjtés alkalmazásának jelenlegi szabályozása lehet bírói engedélyhez kötött és ilyen engedélyhez nem kötött. A magunk részéről elengedhetetlen feltételnek tartjuk a titkos információgyűjtés alkalmazásának bírói engedélyhez kötöttségét. Azért, hogy a kontrollt egy szervezeten kívüli, a napi politikától mentes, azon kívül eső szervezet gyakorolja, illetve engedélyezze alkalmazását a büntető eljárás során, illetve közvetlenül azt megelőzően.

Az utóbbi időben szinte az egész lakosság felé felerősödött a különböző állami szervek nyilvántartásokban, adatgyűjtésekben megnyilvánuló érdeklődése. Már önmagában ez a jelenség is indokolja a kizárólag bírói engedélyezés bevezetését. A törvényjavaslatot ebben a vonatkozásban, illetve erre vonatkozóan a magunk részéről csakis a kizárólagos bírói engedélyezés bevezetése esetén tartjuk támogathatónak.

Bár nem sikerült az ügyészi szervezet kormány alá rendelése, úgy érzékeljük, hogy a szervezeti függőség nélküli, a személyi feltételek sajátos kezelésével ez a törekvés manapság még fellelhető. Ezért természetes igény az igazi ellenzék részéről a törvényi garanciák követelése.

Elfogadhatónak tartjuk, hogy a törvényjavaslat ismét hangsúlyt kíván fektetni a polgári jogviszonyokban az ügyészi részvételnek. A közérdekért végzett ügyészi tevékenység hatáskörbővítésével egyetértünk, hiszen a keresetnyújtás és polgári perben való érdemi ügyészi részvétel feltételeit hivatott biztosítani. A per előkészítését segíti az iratbetekintési jog javaslat szerinti szabályozása. Szükségesnek és indokoltnak tartjuk az ügyészi óvás újraszabályozását is, amelyet az előterjesztő az Alkotmánybíróság 2/2000. számú határozata alapján, az előírt jogalkotási kötelezettség teljesítése keretében meg is tesz. A módosítás ezen része korrekt, szakmailag megalapozott és kidolgozott, ezért a szabálysértési eljárásban jelentkező új szereplőre vonatkozó szabályokkal együtt támogatható.

Csupán kis kitérőként megjegyezném, hogy a jelenleg hatályos szabálysértési törvény parlamenti vitája során módosító indítványt nyújtottam be az úgynevezett ügyészi szűrő bevezetése érdekében. Ennek az volt a célja, hogy a várható bírósági munkaterhet csökkentendő, az ügyészi szakértelem felhasználásával kisebb jelentőségű szabálysértési ügyek elintézését egyszerűsítsük, felgyorsítsuk. Sajnos, mint egyéb más, szakmailag indokolt módosító javaslat, ez sem talált egyetértésre. Ezúton tisztelettel megfontolásra javaslom az akkori elutasítás okainak felülvizsgálatát, és a jogintézmény újragondolását. Mi a magunk részéről keressük annak a lehetőségét, hogy a mostani módosításban esetleg erre vonatkozóan hogyan tudunk egy módosító indítványt beterjeszteni.

A tervezet 31. §-a a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt módosítja az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, illetve ügyészre vonatkozóan. Mint tudjuk, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nagy terjedelmű módosítása jelenleg a tisztelt Ház előtt van. Kérdés, hogy miért nem lehetett e rövid módosítást annak szövegéhez csatolni. Talán azért történhetett ez, mert nem volt megfelelő összhang az előkészítés folyamatában.

A módosítás az ügyészségre többletfeladatokat állapít meg, így például a nyomozással, a törvényességi felügyelettel, a nemzetközi szerződésekkel, de különösen a jogsegéllyel kapcsolatosan. A többletfeladatot, a többletmunka okozta terhek hatásait, amely az ügyészi szervezetre fog ezáltal nehezedni, nem tudjuk, nem ismertük meg. Hiszen a módosítást sem a törvény indoklásában, sem pedig egyéb háttéranyagban nem találtuk meg. Most már csak nagyon csendben, de megismétlem azt, hogy a jogalkotási törvény erre kötelező szabályokat határoz meg.

Mindezek figyelembevételével, mint ahogy már említettem, a titkos adatgyűjtésre vonatkozó szabályozásoknál a mi módosító javaslatunk elfogadása esetén ezt a törvényt támogatni tudjuk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.