Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék törvényben előírt egyik legfontosabb feladatának tekinti a nagy összegű jövedelem-újraelosztással járó és a társadalom egészét érintő ellátórendszerek, így a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellenőrzését.

Ellenőrzésünk célja annak megállapítása volt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényben foglaltakat hogyan hajtották végre. A törvényjavaslat törvényességi és számszaki ellenőrzése során folyamatos együttműködés jött létre a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék között. Az egyeztetés keretében a számvevők által feltárt számszaki és egyéb eltérések többségét az előterjesztő a benyújtott törvényjavaslaton átvezette, így azokkal kapcsolatos megállapítások jelentésünkben nem szerepelnek.

A korábbi években az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzései kapcsán tett javaslatait néhány kivételtől eltekintve az érintettek elfogadták. Az 1998. évi zárszámadás elemzése során feltárt hiányosságok közül két problémakörben nem született megoldás, nevezetesen: az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fővárosi igazgatási szerveinek elhelyezése kérdésében és a felügyelő politikai államtitkár szervezete működési költségeinek megtérítése ügyében.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A társadalombiztosítási alrendszer bevételei 1999 során nem fedezték a kiadásokat, és ez már a költségvetés tervezésekor nyilvánvaló volt. Az alapok összevont hiánya a tervezett 41,7 milliárd forinttal szemben 46,7 milliárd forint volt, bár a hiány túlteljesülése az előző évekhez képest mérsékeltnek mondható. A kiadások teljesítéséhez az alapok folyamatosan igénybe vették a kincstári egységes számlát. Az egyenleg alakulásában nagyban közrejátszott, hogy az alapok vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételei az eredetileg előirányzott 53,7 milliárd forinttal szemben - melyet kellő információk hiányában nem tudtunk minősíteni - mintegy 74 milliárd forintra teljesültek. A vagyongazdálkodásból származó bevételek egyszeri jellegüknél fogva azonban nem ismétlődhetnek meg a jövőben. Ez és a társadalombiztosítási járulékok tervezett csökkenése feltehetően a központi költségvetés egyre nagyobb szerepvállalását teszi a jövőben szükségessé az alapok gazdálkodásában.

A társadalombiztosítási alapok esetében a kincstári finanszírozás tapasztalatai összességében kedvezőek. Komolyabb gondok sem év közben, sem az éves elszámolás kapcsán nem merültek fel. Lényeges változás az alapok működésében, hogy a járulékokkal kapcsolatos feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vette át. Az adóhivatal rendelkezésére álló minimális felkészülési idő miatt az elmúlt év átmenetinek tekinthető, és ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a kintlevőségek behajtásából a 45,5 milliárd forintos bevételi tervvel szemben a teljesítés 21 milliárd forint. A társadalombiztosítással szemben kimutatott tartozások összege 1999 végén meghaladta a 300 milliárd forintot, ami 1998-hoz viszonyítva mintegy 14 százalékos növekedést jelent.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal járulékgazdálkodási feladataival összefüggő, a dolgozók személyi célú ösztönzésére szolgáló pénzeszközátadás törvényi feltételei október 31-éig nem teljesültek. A pénzügyminiszter a törvény szerinti összeg 80 százalékának kifizetését engedélyezte, az utólagos elszámolás alapján azonban állíthatjuk, hogy a kifizetés indokolt volt.

Az ellátásokkal kapcsolatos kiadásokhoz képest ugyan szerény, de mégis jelentős összeget, 2,3 milliárd forintot tettek ki az alapok Postabankkal kapcsolatos garanciális kötelességei. Ezek jogszerűségét és indokoltságát az alapok vagyonának államosítása miatt már az 1998. évi zárszámadás során is vitattuk. A vagyongazdálkodási kiadásokat tovább növelte az Országgyűlés által jóvá nem hagyott tétel, a Club Aliga Rt.-ben 1999 márciusában végrehajtott alaptőke-emelés.

A társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek irányítása 1999. április 21-ével a Pénzügyminisztériumba került át, ez a változás azonban az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatába nem került átvezetésre, és ugyancsak nem tért ki a szabályzat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság és a Pénzügyminisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium közötti szakmai irányítási kapcsolatokra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti és működési szabályzata 1999-ben ötször módosult, azonban jelenleg nincs megfelelő, elkülönült gazdasági szervezete, gazdasági vezetője, és nem tisztázott a gazdasági folyamatokért való felelősség kérdése. Ezek a problémák is hozzájárultak a hibákhoz.

(19.00)

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Emlékeztetek arra, hogy az Állami Számvevőszék támogatta az 1999. évi költségvetés elfogadását, miközben külön is felhívta a figyelmet a törvényjavaslat vitáján a társadalombiztosítás, elsősorban az egészségbiztosítás és mindenekelőtt a gyógyszerek körében várható finanszírozási feszültségekre. Szeretnék röviden tájékoztatást adni arról, hogy mi teljesült.

Az Állami Számvevőszék javasolta a kormánynak, hogy teremtse meg a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők természetbeni ellátásának pénzügyi fedezetét. Ennek megfelelően a 2000. évi költségvetésben szerepel a jövedéki adók bevételéből származó pénzeszközátadás, valamint a sorkatonák és a fegyveres testületek hivatásos tagjai utáni költségvetési hozzájárulás.

Az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodásának évek óta kritikus pontja a gyógyszer-támogatási előirányzat rendszeres túlteljesülése. Ahogy ezt az 1999. évi költségvetési véleményünkben jeleztük, az 1999. évi eredeti, közel 123 milliárd forintos előirányzat szintén tarthatatlannak bizonyult, így annak 141 milliárd forintra való felemelésére volt szükség. Az előirányzat-módosítás fedezetét a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatainak zárolásával sikerült elérni. A gyógyászati segédeszközök előirányzatát is alultervezettnek minősítettük, de a megállapításunk végül szerencsére nem igazolódott, a felhasználás a tervezett előirányzatnak megfelelően alakult.

A társadalombiztosítási nyugellátások emelése koncepciójának kidolgozására szintén javaslatot tettünk, ezen a téren a nyugellátások éves emelésének törvényes szabálya érvényesül, koncepcionális eredmény azonban még nem született. A társadalombiztosításhoz rendelt vagyonelemek tételes felmérésére, piaci értékének meghatározására és értékesítési stratégiájának kialakítására tett javaslatunk az Állami Privatizációs és Vagyonkezelői Részvénytársaságnak átadott vagyon tekintetében teljesült, a tartozás fejében átvett vagyon nyilvántartása esetében azonban hiányosságokat tapasztaltunk. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényben foglalt szabályok áttekintésére és esetleges módosítására tett számvevőszéki javaslat megvalósítására ez ideig még nem került sor.

Az Állami Számvevőszék az 1999. évi költségvetési véleményében jelezte, hogy a gyógyító-megelőző ellátásban történő 7 milliárd forintos zárolás miatt nem lesz elegendő fedezet a bér- és dologi növekmények megvalósulására. Bár a konkrét intézményi hatásokat a zárszámadás alkalmával nem vizsgáltuk, az önkormányzati tulajdonban lévő kórházakkal kapcsolatos vizsgálatunk szerint az intézmények pénzügyi helyzete 1999-ben tovább romlott, ebben egyebek mellett a társadalombiztosítási finanszírozás elégtelen volta is szerepet játszott.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ellenőrzéseink azt jelzik, hogy bár a társadalombiztosítási alapok gazdálkodása terén fennálló szabálytalanságok - nem utolsósorban a számvevőszéki javaslatok figyelembevételének köszönhetően - csökkentek, továbbra is fennállnak a szabályozásbeli hiányosságok. A zárszámadás és mindenekelőtt a jövő évi költségvetési törvényjavaslat rövidesen sorra kerülő vitája szempontjából is fontosnak tartom, és ezt a Számvevőszék tapasztalatai is alátámasztják, hogy a nemzetgazdaság jövőbeni teljesítőképességét, szellemi és anyagi gyarapodását szolgálná az egészségügy biztosítási és ellátórendszerét megújító reformok felgyorsítása.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)