Készült: 2024.09.23.07:50:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

124. ülésnap (2000.03.02.), 18. felszólalás
Felszólaló Dr. Pap János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:29


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A T/1955. számú törvényjavaslat, amely a növényvédelemről szól, szoros összefüggésben van a hulladékgazdálkodási és a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslatokkal.

Ezen törvényjavaslatokkal érintett területek hatnak a leginkább az életminőség szempontjából oly fontos környezeti állapotokra. Ha ezen a területen nem születik áttörő szemléletváltás, akkor a fenntartható gazdálkodás és így a természeti környezet megmentése csak álom marad. A kémiai anyagokat nagy előszeretettel azonosítjuk az életminőség magas színvonalának legfontosabb tényezőjével. Gyakran elhangzó érv, hogy az élelmiszer-termelés sarokpontja a kémiai növényvédelem.

Véleményem szerint ez a megállapítás a mezőgazdaság több ezer éves története alapján erősen eltúlzottnak tűnik. Arról pedig határozottan meg vagyok győződve, hogy a fenntartható gazdálkodás és ez a fajta szemlélet teljes mértékben kizárják egymást. Ezt támasztja alá a nemrégiben megszületett agrár-környezetvédelmi program is. A legtöbb növényvédő szernél az a legnagyobb probléma, hogy nem történik meg az életciklus-vizsgálat, a szer nyomon követése, feldúsulásának vizsgálata a talajban és a növényben, majd hatása az emberi és az állati szervezetekre. És még nem is beszéltünk a vegyszerek után maradó hulladékról és csomagolóanyagokról.

A vegyszer eltűnik a szemünk elől, mert hat, ahogy a növény felvette, de az igazi élete csak ezután kezdődik, és a helyzet hasonló a műtrágyáknál, a talaj- és növénykondicionáló anyagoknál is. Más magyarázat ugyanis nem található arra, hogy vajon mitől szennyeződtek el az élővizeink. Hasonlóképpen nehéz mással összefüggésbe hozni a talajok elsavanyosodását és a talaj élőlényeinek nagyságrendekkel való csökkenését.

A talajaktivitás jelentős csökkentésével arányosan romlik a talajok úgynevezett pufferképessége.

 

 

(10.00)

 

Ez utóbbi hivatott arra, hogy a talaj élővilágába történő váratlan beavatkozást kompenzálni tudja, amelynek hiányában a talaj-növény-állat-ember-talaj körforgás igen sérülékennyé válik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat is, mint a másik kettő, kerettörvény, minden jelentkező előnyével és hátrányával együtt. A legnagyobb probléma, hogy az általunk ismeretlen és később megalkotandó egyéb jogszabály teljesen más irányba viheti el a szabályozást, mint az esetleg kívánatos - és ezt többen hangsúlyozták is.

Figyelemre méltó a javaslathoz benyújtott vizsgálati elemzés. Jól mutatja a gondolkodásmódot, összefoglalja, adott esetben miről is szólhatna a törvény a meglévők mellett. Érdekes módon a 3. oldalon arról beszél az anyag, hogy a növényvédelem nem egyenlő a kémiai növényvédelemmel. Ezzel én teljes mértékben egyet is értek, és egyet is lehet érteni. Csakhogy a kívánatos integrált növényvédelem csak mint fogalom jelenik meg a javaslatban, és semmi több. Sajnálatos módon, bármennyire nem szeretné az előterjesztő, ez a javaslat pont azt mutatja, ami ellen egyébként ők is tiltakoznak, hogy ez bizony a kémiai növényvédelemről szóló törvény.

Ha nem így lenne, akkor a fogalmak szintjén beszélni kellene először is az integrált növényvédelem néhány fontos eleméről, mint például a fajról, a fajtáról, a tájfajtáról, a rezisztensfajtáról, a különböző agrotechnikai eljárásokról, a tápanyagellátásról, a vetésforgóról, a monokultúráról, a vetésidőről, a mechanikai növényvédelemről, a mechanikai gyomirtásról és a biológiai növényvédelemről, valamint - ami szorosan ide tartozik és fontos - a betakarításról, a szállításról és a tárolásról. Az integrált növényvédelem azt is feltételezné, hogy ezekről az elemekről egy kicsit részletesebben szóljon a javaslat. Mivel ez elmarad, a törvény keretében csupán a kémiai növényvédelemről van szó, ezt támasztja alá az értelmező részben található több mint 30 fogalom is, amelyek nagy része a kémiai védelemről tájékoztat.

Véleményem szerint a javaslatban megfogalmazott négy fő irányelvből nem mindegyik javítja a természeti környezet állapotát. A növényvédelemben dolgozók felelősségét és feladatait kell meghatározni, mert ettől függ a szennyezés mértéke, és nem a feladatok korszerűsítésétől. Az integrált növényvédelem és a forgalomba hozatal szigorítása helyes és jó cél. Szintén helyes a vegyszerhasználat egészségügyi és környezetbiztonsági feltételeinek meghatározása is, de semmit sem ér, ha annak betartását, ellenőrzését és szankcionálását nem tudjuk megvalósítani.

Az anyag készítőivel ellentétben soknak tartom a minden magyar emberre jutó évi 2 kilogrammnyi vegyszerfelhasználást. Sok, mert minden kór és kórokozó irtása esetében előbb mindig a természetes ellenség pusztulása következik be. Ugyanakkor nagyon megtévesztő az indoklás 4. oldalán található táblázat, és véleményem szerint nem is szabályos, ugyanis nincs feltüntetve, honnan származik, ki mérte fel, mit jelent a kiválasztott és a tényleges sorrend, mert azok között - mint ahogy látjuk is - jelentős az eltérés. Az pedig téves, hogy például a házimunka, az élelmiszer-színezék, a konzerválószer és a hegymászás veszélyesebb, mint a növényvédő szerek hatása.

Természetesen a kockázatbecslési sorrend közelebb áll a valósághoz. Ezzel egyébként azt kívánják alátámasztani, hogy csak a laikus szerint veszélyesek a vegyszerek, ha azokat előírás szerint használják, akkor egyértelműen szükségesek és hasznosak. De az ember sajnálatos módon nem szereti az előírásokat. Ezt mutatják a vezetési szokások, a gyógyszer- és a vegyszermérgezések is. Mindemellett végre már számot kellene arról is adni, hogy néhány évtized alatt, a kémiai anyagok széles elterjedése óta miként romlottak le talajaink, ment tönkre az első és második vízadó réteg, és még sorolhatnánk. A növényvédő szerek okozta környezetszennyezés csak a rossz becslés miatt tűnik elhanyagolhatónak. Szerintem az egyik legnagyobb szennyezést és környezetrombolást okozza, a növényi termékek megnyugtató szermaradék-vizsgálata pedig nem megoldott, figyelemmel az egyes zöldségféléknél tapasztalható problémákra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy minden olyan módosító indítványt támogassanak, amely arról szól, hogy valóban a fenntartható gazdálkodást elősegítő növényvédelmi törvény, és ne csak kémiai növényvédelmi törvény szülessen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai