A felszólalás szövege:

Az egyetemes és európai humanizmus szimbolikus alakja Wallenberg, aki - Ady szavaival - ember maradt az embertelenségben. Tragikus sorsa összefonódott a magyar és a közép-európai népek XX. századi sorsával, nagyon hasonlóan Apor Vilmos sorsához, ahogy ezt itt hallhattuk a napirend előtti hozzászólások során is, mert valóban először is hat hónapos, tízezreket megmentő harcot folytatott a fasizmussal szemben, majd 1945. január 17-én a szovjet kommunisták letartóztatták, és örökre nyoma veszett.

Az év hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy választ kapjunk a Wallenberg-titokra, mert mind a mai napig nem tudjuk, hogy mi történt Raoul Wallenberggel. Kiemelt célkitűzésünk, és meggyőződésem az is, hogy az oroszországi demokrácia szempontjából sem mellékes körülmény, hogy Oroszország segíti vagy pedig akadályozza a Wallenberg-titoknak a megfejtését.

Az év során megemlékezünk Wallenberg segítőiről, a külföldi és magyar embermentőkről, a magyar világ igazairól. Engedjék meg azt is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben határozatot hozott, hogy a budai és a pesti alsó rakpartokat kiemelkedő embermentőkről nevezi el, az év során fogjuk ezt a munkát is elvégezni, de nemcsak Wallenbergről, hanem Angelo Rotta pápai nunciusról, idősebb Antall Józsefről vagy Esterházy Jánosról is az alsó rakpartoknak egy-egy szakaszát el fogjuk nevezni. Ez a téma egyébként egy tudományos konferencia napirendjén szerepelni fog, amit május 15-én fogunk tartani az embermentőkről.

Május 15-e, tisztelt képviselőtársaim, az a dátum, amikor is Esterházy János a szlovák parlamentben egyedüliként a zsidók deportálása ellen szavazott. Számtalan civil, oktatási, kulturális program, illetőleg nemzetközi szakmai, politikai konferencia is megrendezésre kerül. Szeretném kiemelni azt a középiskolás vetélkedőt, amelyben 116 iskola vesz részt több mint 500 diákkal. Szintén kiemelném azt, hogy az idei élet menetén, a holokauszt emléknapján három házelnök, az izraeli, a svéd és a magyar házelnök is részt fog venni, valamint a CODE-konferenciára is szeretném felhívni a figyelmet, amelynek a címe Emberi jogok és kisebbségi jogok az európai szomszédságpolitikában.

A Wallenberg-év egy kiváló alkalom két dologra, tisztelt képviselőtársaim. Először is arra, hogy önreflexióval szembesüljünk a múlt bűneivel, és egyidejűleg megtaláljuk a módját annak, hogy az emberi és a kisebbségi jogok megfelelőképpen érvényesüljenek a mai magyar jogrendszerben. Másrészt azonban a Wallenberg-év egy kiváló alkalom arra is, hogy ünnepeljünk - ünnepeljük azt, amit Wallenberg élete hirdet: azt hirdeti, hogy a gyűlölet, a félelem és a halál soha nem a végső szónak a birtokosa, mert győzedelmeskedik felettük az a szeretet, az a szolgálat és az életnek az az akarása, amit Wallenberg is megjelenített. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ünneplés tehát ez az év, tisztelt képviselőtársaim, és egy csodálatos inspiráció az utókornak Wallenberg egész élete.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az euróövezet válságáról az elmúlt esztendő során nagyon sokat hallottunk. A magyar európai uniós elnökség is nagyon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a Gazdasági és Monetáris Unióban miként növelhetnénk a stabilitást, a koordinációt és a gazdasági kormányzást. Ezeket a döntéseket Magyarország elősegítette, támogatta, és úgy gondoljuk, hogy az euróövezet tagjainak elsődleges feladata a közös pénz megerősítése, viszont nekünk meg kell adnunk minden eszközt ahhoz, hogy az euróövezet tagjai ezt a munkát sikeresen elvégezzék, tehát az euróövezeten kívüli országok feladata az, hogy támogassuk az övezet tagjait, és semmiféleképpen ne akadályozzuk. Mi, a magyar kormány úgy gondoljuk, hogy Magyarország érdekelt az erős Európában, és érdekelt az erős euróövezetben is.

Ennek az előterjesztésben szereplő javaslatnak az előtörténetével kapcsolatban azt hangsúlyozom, hogy egy állandó válságkezelési mechanizmus létrehozását határozta el az Európai Tanács a 2010. évi októberi ülésén, és a 2013-ig működő ideiglenes válságkezelési mechanizmust, azaz az állandó válságkezelési mechanizmust fogja felváltani. Ennek megfelelően az euróövezet tagjai alá is írtak egy szerződést erről az európai uniós stabilitási mechanizmusról, amelynek célja az, hogy elősegítse az övezetbe vetett bizalom megerősödését, valamint az övezeten belüli szolidaritást, illetőleg a pénzügyi stabilitás megszilárdítását.

Néhány szót engedjenek meg erről az állandó stabilitási mechanizmusról. Azt tartom talán elsődlegesen fontosnak elmondani, hogy egy rendkívül gazdag eszköztár áll majd az Unió, illetőleg a részes államok rendelkezésére, hiszen ez a mechanizmus hitelt juttathat a tagállamoknak, elővigyázatossági pénzügyi támogatást biztosíthat, államkötvényeket vásárolhat, valamint kölcsönt nyújthat pénzintézetek feltőkésítéséhez is. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha azonnali intézkedésre van szükség a stabilitási mechanizmus keretei között, akkor a leadott szavazatok 85 százalékos minősített többségével határozhatnak a segítségnyújtásról.

Egy harmadik fontos jellemzője ennek a mechanizmusnak, hogy a jegyzett tőkéje 500 milliárd euró, a rendelkezésre álló kapacitása 500 milliárd euró, és 80 milliárd közvetlen befizetésére fog sor kerülni a tagállamok részéről, ezt 5 éves részletekben kell majd a tagállamoknak befizetniük.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy döntött az Európai Tanács arról is, hogy a nemzetközi szerződés megkötésével párhuzamosan a tagállamok politikai kötelezettséget vállaltak arra, hogy módosítják az uniós alapszerződéseket, oly módon, hogy az európai uniós jog is tartalmazzon felhatalmazást az euróövezet tagjai számára ennek az állandó stabilitási mechanizmusnak a létrehozására. Ilyen felhatalmazást az uniós alapszerződések mind ez idáig nem tartalmaztak.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom elmondani, hogy a jelen módosítás a tartalmát tekintve Magyarországra most egyelőre nem vonatkozik, ugyanakkor ezen szerződés hatályba léptetéséhez valamennyi tagállamnak, így Magyarországnak is szükséges ratifikálnia. Nem jelent változást az új jogaink, illetőleg a kötelezettségeink szempontjából ennek az előterjesztésnek az elfogadása. Szeretném ugyanakkor azt is aláhúzni, hogy nemzeti érdekeinkkel, nemzetgazdasági érdekeinkkel összhangban áll az euróövezet ilyenfajta megerősítése, hiszen meggyőződésünk szerint a gazdasági, pénzügyi stabilitást nagymértékben szolgálja.

A kormány nevében ezért kérem, hogy a tisztelt Ház erősítse meg az uniós alapszerződés módosításáról szóló európai tanácsi határozatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. A Jobbik képviselőjének szeretném pontosan idézni azt, hogy milyen módosításra fog sor kerülni, illetőleg miről fogunk szavazni. A 136. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euró, stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre," - hozhatnak létre - "amelyet akkor hoznak működésbe, ha ez nélkülözhetetlen az euróövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében. A mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni." Pont.

Erről beszélünk. Meggyőződésem szerint ez az égvilágon semmilyen kötelezettséget Magyarországra nézve nem keletkeztet. Természetesen, ha belépünk majd az euróövezetbe, akkor azok a szigorú feltételek, amelyek a segítségnyújtásra vonatkozni fognak, ránk is vonatkozni fognak, de most nem erről döntünk. Nem arról döntünk, hogy belépünk-e az euróövezetbe, hanem arról, hogy aki euróövezetet akar csinálni, az az Európai Unióban csinálhat euróövezetet.

Ami pedig Molnár képviselő úr megjegyzéseit illeti, itt szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Euró Plusz megállapodás nem szerepel a napirendünkön. Az a vita, hogy versenyképességi tényező vagy pedig nem az adóalap-kiszámítás, illetőleg az ezzel összefüggésben körvonalazott intézkedés, azt gondolom, hogy egy nagyon fontos és mély vita, de higgye el nekünk, képviselő úr, hogy az érvei nem voltak túlságosan meggyőzőek, másként látjuk. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak a jelenlegi helyzetben nem indokolt az Euró Plusz megállapodáshoz csatlakozni. Ugyanakkor az Euró Plusz megállapodásnak számtalan célját a magyar gazdaságpolitika fontosnak tartja, és egyébként ennek szellemében is folytatjuk a magyar gazdaságpolitikát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A kazettás lőszerekről szóló egyezmény megszületése a nemzetközi diplomáciának egy egészen egyedülálló teljesítménye. Egyrészt azért, mert az egyetlen leszerelési megállapodás, ami az elmúlt tíz évben létrejött, másrészt pedig azért is, mert egy kivételes eset az, hogy egy egész fegyverkategóriát betilt a nemzetközi közösség.

Miért tette ezt? Különösen azért, mert a civilek rendkívül nagy számban estek áldozatul ennek a fegyverfajtának. Egy dologhoz hasonlítható: az 1997-ben aláírt gyalogsági aknák betiltásáról rendelkező ottawai egyezményhez hasonlítható.

(17.50)

Nagyon gyorsan sikerült ezt az egyezményt kidolgozni. 2007-ben indult el az oslói folyamat keretében, 2008-ban elkészült az egyezmény szövege, 2010 augusztusában már hatályba is lépett. Fényes bizonyíték ez arra, hogy ha kellő politikai akarat van, akkor korábban alig kivitelezhetőnek gondolt dolgok is megvalósulhatnak, hiszen egy meglehetősen általános célt sikerült megvalósítani. A kormányok, illetőleg a civil szervezetek közötti együttműködésnek egy nagyon látványos példájáról van szó.

Mik a jellemzői ezeknek a bizonyos kazettás lőszereknek? Először is az, hogy rendkívül veszélyesek. Óriási területen százával, ezrével szórják szét a beléjük csomagolt kisebb tölteteket, és szinte lehetetlen velük a katonai és a polgári célpontok között különbséget tenni. További jellemzője az, hogy a szétszórt töltetek nagy része fel sem robban, ez pedig a háborús cselekmények befejeződése után rendkívül lassítja az élet helyreállítását, ráadásul az összeszedésük, hatástalanításuk még a gyalogsági aknáénál is nehezebb és költségesebb. Más szóval a modern haditechnikai eszközökhöz képest a kazettás lőszerek elavult, korszerűtlen, vagy mondjuk úgy, hogy buta fegyvereknek tekinthetőek, megsemmisítésükre tehát bőségesen van ok.

Tisztelt Ház! Magyarország a gyakorlat terén is élen járt, a Magyar Honvédség birtokában lévő szovjet gyártású légi bombák első csoportjának hivatalos megsemmisítését 2011. március 24-én az erdőkertesi gyakorlótéren hazai, nemzetközi szakértők, valamint civil szervezetek képviselőinek jelenlétében kezdtük meg, pontosabban kezdte meg a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred - ilyenünk is van. A további 41 darab harckocsi és 248 darab régi szovjet bomba június végére szintén megsemmisült.

Tisztelt Ház! A kazettás lőszerek megsemmisítésével Magyarország maradéktalanul eleget tett a transzparencia és a bizalomépítés elvárásainak, valamint világosan jelét adtuk a leszerelés ügye melletti elkötelezettségünknek. Kérem a Házat, fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hét végi európai csúcstalálkozón valóban a költségvetési paktum kiemelt figyelmet kapott. A magyar miniszterelnök ezt alá is írta, ugyanakkor volt egy másik napirendi pont, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a költségvetési paktum csak az egyik oldala az európai politikai törekvéseknek. A költségvetési fegyelem, rend megkerülhetetlen, ugyanakkor mindez nem fog eredményre vezetni Európában a gazdasági növekedés beindítása nélkül. Egyet kell értenem azzal, amit a képviselő úr is hangsúlyozott e tekintetben.

Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a külpolitikai kérdések is hangsúlyosan az Európai Tanács napirendjén szerepeltek, és a magyar miniszterelnök kezdeményezésére a konklúziókban hangsúlyosan kapott szerepet az arab tavasz és a déli szomszédság kérdései kapcsán a keresztény kisebbségek védelme. Európának kötelessége és felelőssége van ezen a területen, hiszen az arab tavasz mindenféleképpen egy kihívást jelent a keresztény közösségek számára, és ki védje meg az arab országokban a keresztény kisebbségeket, ha nem éppen Európa. Tehát szeretném üdvözölni, hogy az Európai Tanács konklúziói között hangsúlyosan szerepel ez a kérdés.

Mint ahogy volt egy másik, értékeinket érintő fontos kérdés is a hétvégi csúcstalálkozón, Szerbia tagjelölti státusának a biztosítása egy szerb-román kisebbségvédelmi megállapodáson keresztül jöhetett létre. Románia mindannyiunknak leckét adott arról, hogy hogyan lehet hatékonyan, a nemzeti érdekek védelmében fellépni az európai csatlakozás folyamatában. Jó arra gondolni, hogy nekünk is a szerb kárpótlás ügyében sikerült eredményeket elérni a decemberi első napokban, ugyanakkor emlékeztetnék arra, hogy 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozásának idején Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy hangsúlyosan jelenítse meg a magyar nemzeti érdekeket, éppen a román csatlakozási folyamatban. Ez egy elmulasztott lehetőség, és félő, hogy ez már nem is fog visszatérni.

Ezzel együtt azt mindenféleképpen üdvözölhetjük, hogy egy olyan megállapodás jött létre Szerbia és Románia között, amely a kisebbségek kérdésében a kollektív jogokra épül, és ezt éppen az Európai Uniónak lesz a feladata ellenőrizni. És amikor mi kollektív jogokról beszélünk, akkor természetszerűleg beszélünk az autonómiához való jogról is, mint ahogy ez a magyar alkotmány D) cikkelyében egyértelműen megjelenik.

Végül azzal is szeretnék egyetérteni képviselő úr felszólalásában, hogy az elmúlt néhány hónapban kirajzolódott egy olyan országcsoport, amely kifejezetten szolidáris Magyarországgal, amelyik világossá teszi azt, hogy nem pusztán egy magyar küzdelemről van itt szó, hanem egy értékrendszer küzdelméről van szó az európai színtéren. Ezek az országok, amelyek kiálltak mellettünk, ezek véletlenszerűen éppen közép-európai országok: Litvánia, Lengyelország, Csehország, de más országokat is Közép-Európa összefüggésében említhetnénk. Ezek az országok tudják azt, hogy mi az az értékrendszer, amiért Magyarország fellép, és hogy mi van azoknak a vitáknak a hátterében, amiket most az Európai Parlamentben vagy éppen az európai tanácsüléseken Magyarország le kell folytasson, mik azok az értékek, amelyeket meg kell védeni.

Tehát az, hogy mi kiállunk a közép-európai értékek képviselete mellett, azt gondolom, hogy egy fontos magyar hozzájárulás Közép-Európa értékeinek, Közép-Európa valóságának a megvédéséhez, és ehhez a magyar hozzájáruláshoz nyújt támogatást mindazon országok csoportja, amelyeket egyébként képviselő úr is említett.

(13.30)

Tehát maximálisan szeretnék egyetérteni azzal, hogy itt egy olyan új és előremutató együttműködési forma alakult ki, amelyre a későbbiekben is építhetünk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy némileg eltérve itt a Házszabálytól, a lengyel és litván határozattal összefüggésben együttesen szóljak néhány gondolatot. Lehetséges, elnök úr?

ELNÖK: Igen, természetesen igen.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mindenekelőtt, tisztelt elnök úr, szeretném nagy tisztelettel köszönteni azt a delegációt, amelyik a díszpáholyban megjelent: Mantas Adomenas urat (Hosszan tartó taps a kormánypárti oldalon. - A delegáció tagjai felállva köszönik meg a tapsot.), aki a litván-magyar baráti tagozat elnöke és a litván seimas delegációjának a vezetője.

(17.40)

Valamint szeretném köszönteni Paulius Saudargas képviselő urat is név szerint, ők ketten voltak azok a képviselők, akik kezdeményezték a litván parlamentben, a litván seimasban, hogy Magyarország mellett a litván törvényhozás egy határozatot fogadjon el. És szeretném üdvözölni a nagykövet urat is.

Tisztelt Ház! Három megjegyzést szeretnék tenni a meglehetősen hosszúra nyúlt vitához, amit az általános, illetőleg a részletes vita keretében lefolytattunk. Az első megjegyzésem arra vonatkozik, hogy nagyon sok ellenzéki képviselő azt vetette föl, hogy nem bírja a magyar kormány a kritikát. Szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy ez a két határozat nem a kritikáról szól, hanem arról, hogy megalapozatlan és túlzó vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben, és a megalapozatlan, általánosító és túlzó vádakat viseljük el nehezen.

A kritikával kapcsolatban egészen egyértelmű Magyarország álláspontja: párbeszédet folytatunk az Európai Unióval, a Bizottsággal, az Európa Tanáccsal, a Velencei Bizottsággal, de úgy gondolom, hogy ez a kritika helye; amivel pedig vitánk van, az a propaganda-hadjárat volt, amivel az elmúlt hetekben szembesülnünk kellett. Ezért azt gondolom, hogy még a szocialisták is nyugodtan támogathatták volna ezt a két határozati javaslatot, ha egyetértenének azzal, hogy a megalapozatlan és túlzó propagandát ők is elítélik.

Másodszor: az Európai Néppárt megosztottságával kapcsolatban fogalmazódtak meg vélemények. Ezzel kapcsolatban szeretném leszögezni azt, hogy az Európai Néppárt Magyarország összefüggésében nem megosztott. Az Európai Néppárt teljesen egységes. Az, hogy megosztott az Európai Néppárt, az is az előző pont alá tartozó propaganda-hadjárat része, amely hazugság azt hivatott bizonyítani, hogy nem egy nemzetközi balliberális erők által generált pártpolitikai vitával van dolgunk. (Dr. Józsa István: Megvan a végeredmény.) Sok lúd disznót győz, de az Európai Néppárt ettől még egy egységes erő, sőt engedjék meg azt is, hogy ha le is szavazzák a többségben levő balliberális erők az Európai Parlamentben, még igaza is lehet az Európai Néppártnak, ezt engedjük meg az Európai Néppártnak. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Harmadszor: arra szeretnék reagálni, hogy a lengyel, illetőleg a litván köszönetnyilvánítás egyes ellenzéki képviselők szerint baklövés, és pusztán azt bizonyítja, hogy Magyarország mennyire elszigetelt, mert csak a lengyelek meg a litvánok állnak ki mellettünk. Tisztelt Ház! Nem értek egyet ezzel a véleménnyel sem. Úgy gondolom, hogy nagyon sokan nyilvánítottak Magyarországgal szolidaritást az elmúlt hetekben, tegyük hozzá: év folyamán is. Megköszönhettük volna mindenkinek név szerint is, de akkor azt gondolom, hogy senkinek sem köszöntük volna meg, viszont hogy Litvániának és Lengyelországnak megköszöntük, az azzal magyarázható, hogy ők nyilvánították ki legelőször és egyébként parlamenti dimenzióban is a szolidaritásukat. A hála a mi felfogásunk szerint igenis politikai kategória, de ettől még köszönjük a cseh miniszterelnöknek is, köszönjük a német CDU-nak is, köszönjük az osztrák külügyminiszternek is, és mindazoknak is köszönjük, akiket én most nem soroltam föl. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Még egy esélyt! Még egy esélyt!)

Tisztelt Ház! Nem véletlen, hogy egyébként a szolidaritásnyilvánítás Közép-Európából érkezik, mert a közép-európai népek értik azt, hogy mi történik Magyarországon. Értik azt, hogy Magyarország szakítani akar a posztkommunizmussal, és szakítani akar annak legmagasabb fokával is, a gyurcsányizmussal is. (Taps a kormánypártok soraiban. - Derültség, közbeszólások és szórványos taps az MSZP soraiban.) Mert fojtogatónak tartjuk itt, Magyarországon a gazdasági, illetőleg titkosszolgálati hálózatoknak a további működését is.

Közép-Európa tehát, tisztelt Ház, nem Európa-ellenes. Egyáltalán nem Európa-ellenes, sem a litvánok nem Európa-ellenesek, sem a lengyelek, sem a magyar kormány nem az, sem a csehek nem Európa-ellenesek, hanem másképpen elkötelezettek Európa mellett, mint a balliberális erők. Értékek mellett vagyunk elkötelezettek, a szuverenitásunk mellett vagyunk elkötelezettek, a hagyományos értékek mellett vagyunk elkötelezettek. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Sőt, továbbmegyek, úgy gondolom, hogy ez egyenesen Közép-Európának a hivatása Európában, illetőleg az Európai Unióban, és azt hiszem, hogy maga a békemenet, a több százezres békemenet is arról szólt, hogy a magyarság nem Európa-ellenes, hanem másképpen Európa-párti, mint ahogy azt elvárják mitőlünk. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük dr. Józsa István: Hát, egészen másképpen!)

Tisztelt Ház! Végső soron azt gondolom, érthető, hogy a Magyar Szocialista Párt ellenzi ezt a két határozatot; ellenzi, mert Európát is másként képzeli el, mint ahogy mi elképzeljük. Nagyon sok mindent másként képzel el. (Dr. Józsa István: Az biztos!) Európát is szemmel láthatóan gyengének és meghasonlottnak képzeli el a Szocialista Párt, lelkük rajta. (Dr. Józsa István: Már két szövetséges van.)

Tisztelt Ház! Hiszem, hogy Magyarország küzdelme végső soron meg fogja erősíteni Közép-Európát, különösen azért, mert ilyen barátaink vannak, mint ez a két képviselő, akik Litvániából itt vannak. Meg fogja erősíteni Közép-Európát ez a küzdelem, és talán előbb-utóbb az Európai Uniót is meg fogja erősíteni ez a mostani küzdelem. A kormány támogatja mind a két indítványt, és köszönjük szépen a külügyi bizottságnak a kezdeményezést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt kérdezi, hogy napirenden tartja-e a Külügyminisztérium a temerini fiúk ügyét. A válaszom nagyon röviden: igen. Elkötelezettek vagyunk a temerini fiúk mielőbbi szabadon bocsátása mellett. Mint ahogy említette ön is, a köztársasági elnök 2011. májusi látogatása során, majd ezt követően Orbán Viktor '11. júniusi látogatása során vetette föl egyértelműen és határozottan a temerini fiúk kérdését.

Az összehangolt és nagyon sok szálon futó diplomáciai és civil fellépés eredményeképpen mindenféleképpen örvendetes, hogy a szerb köztársasági elnök, Boris Tadić kilátásba helyezte a temerini fiúk részére az elnöki kegyelem biztosítását, noha az időhatárát ennek nem határozta meg.

Mindenképpen aktualitást jelent, amit ön is fölvetett, képviselő úr, hogy Brice Taton gyilkosának ítéletét elfelezték, és ezzel valóban az elsőrendű vádlottal azonos börtönbüntetése, 15 év börtönbüntetése lett. Fontosnak tartom azt, hogy ebben a kérdésben éber volt a vajdasági magyar közösség. A VMSZ nyilatkozatban kezdeményezte az elnöki kegyelem megadását, és a kettős mérce mellőzését ennek az ügynek a kapcsán, a temerini fiúk ügyében.

További aktualitás, hogy Doris Pack, az Európai Parlament délkelet-európai megbízottja szintén a temerini fiúk ügyében a köztársasági elnökhöz fordult.

Ami pedig az eltávozást illeti, ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy szorgalmazzuk ezt, de a jogi képviselőnek kell formálisan ebben a kérdésben eljárni.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Képviselő úr, egyet kell értenem ezzel is, amit most mondott. Számos példa van előttünk, és azt gondolom, hogy például a román EU-csatlakozás intő jel arra, hogy hogyan nem szabad eljárni Magyarországnak, hiszen elmulasztotta Magyarország a romániai EU-csatlakozás folyamatában az erdélyi magyarság érdekeinek a hatékony képviseletét, és valóban a szerb csatlakozás egy újabb esélyt kínálhat számunkra.

Némi lépéseket már sikerült tenni, sőt, maga a román diplomácia a minap mutatta meg, hogy hogyan lehet hatékonyan föllépni az európai uniós csatlakozási folyamatban, amikor is a szerbiai vlach kisebbség érdekében elérte azt, hogy egy olyan kisebbségi megállapodás szülessen Szerbia és Románia között, ami a kollektív jogok szellemében születik. Azt gondolom, hogy jótékonyan hatna továbbá a magyar-szerb együttműködésre az európai uniós csatlakozási folyamatban, ha elnöki kegyelemben részesülnének a temerini fiúk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács leköszönő emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg valóban legutóbbi éves beszámolójában több helyen is kitér a nemzeti vagy etnikai nyelvi kisebbségek helyzetére, a Magyarországgal szomszédos országok közül érinti Szerbiát, Ukrajnát, Szlovákiát is, igaz, hogy a legtöbb ilyen utalás a roma közösségeket érinti, ahol a diszkriminációt a legsúlyosabbnak ítéli. De Szlovákia esetében, ahogy a képviselő úr is utal rá, explicit módon fejezi ki a kisebbségi nyelvek védelmének a fontosságát a közösségek közötti feszültségek megelőzésének a céljából is.

Ráadásul a biztos nyelvezete előremutató, hiszen Szlovákia vonatkozásában közösségekről, nem pusztán kisebbséghez tartozó személyekről beszél, összhangban a magyar felfogással. E nyelvezettel is bizonyítja, hogy egyetért azzal, hogy e közösségek kollektív jogainak megfelelő biztosítása mérsékeli az emberi jogi problémákat. Az Európa Tanács leköszönő emberi jogi biztosa elsősorban ugyan valóban nem a nemzeti kisebbségek védelmét helyezte tevékenysége középpontjába, ezzel együtt mégis megfogalmazott olyan álláspontot a kisebbségek nyelvi jogai tekintetében, amely nagyon közel áll a kormány álláspontjához. Gondolok itt Hammarberg úr azon - 2010-ben kiadott - álláspontjára, amelyben a kisebbségek nyelvi jogai megfelelő érvényesülését szintén előremutató módon alapvető emberi jogi kérdésként kezeli. Tehát szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét a nyelvi jogokkal kapcsolatos 2010-ben kiadott emberi jogi állásfoglalásra. Az is igaz, hogy a korábbi, 2010. évi beszámolóhoz viszonyítva valamelyest csökkent a kisebbségek iránti figyelem, de ez összefügg azzal, hogy 2010-ben az emberi jogi biztos és az EBESZ közötti együttműködés éppen a nemzeti kisebbségek helyzetére összpontosított.

Messzemenőkig egyetértünk abban, képviselő úr, hogy az európai intézmények nem fordítanak megfelelő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére, megfeledkezve arról, hogy sérülékeny közösségekről van szó, amelyek nem látványos diszkrimináció hatására is gyengülhetnek. Az ilyen közösségeket sorvasztó asszimiláció egyik színtere az oktatás, amikor a tannyelvválasztás szabadsága nem vagy csak részben érvényesül. A népszámlálás tanúsága szerint a fogyó magyarság már egyre kevésbé képes fenntartani kulturális és nyelvi önazonosságát, amely nemcsak a magyarság számára veszteség, hanem a sokszínű Európa számára is. Kötelességünk minden európai fórumon felhívni a figyelmet arra, hogy a folyamat emberi jogi problémák szaporodásához, a közösségek közötti feszültségek kialakulásához, ilyen értelemben biztonsági problémák megjelenéséhez vezethet.

A negatív tendenciák megfordítása európai értékeken alapuló nemzeti érdekünk, ebből is következően célunk, hogy az európai jogkörnyezetet kisebbségbarát irányban javítsuk. Elő kívánjuk segíteni, hogy fokozódjék az intézményes európai érzékenység az őshonos nemzeti kisebbségek védelme iránt, továbbá a lingvicizmus, tehát a nyelvi alapon történő hátrányos megkülönböztetés a rasszizmushoz hasonló módon szalonképtelenné és szankcionálhatóvá váljon, és hasonló megítélés alá essenek az asszimiláció egyéb formái. E cél érdekében a magyar diplomácia folyamatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), minden alkalmat megragadva teszi erőfeszítéseit.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, egy ilyen pavlovi reflex indult be a jobbikos képviselőtársainknál, hogy Szlovákiáról van szó, és szükségesnek érzik azt, hogy sértegessék az északi szomszédainkat. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy erre nincsen szükség. Ezek a dokumentumok, amelyek a Ház előtt fekszenek, alapvetően arról tanúskodnak, hogy az elmúlt egy-két évben igenis nagyon látványos fejlődés zajlott le a magyar-szlovák kapcsolatokban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Nem értem Gaudi képviselő urat, amikor azt kéri számon a magyar kormányon, hogy miért nem lép már végre föl a határon túli magyarokért.

Tisztelt Ház! Ezek a dokumentumok, amelyekről most szavazunk, már ennek a fellépésnek az egyértelmű gyümölcsei. Valóban, mintegy 90 határátkelési pontnak a fejlesztésére vonatkozó megállapodást sikerült a magyar és a szlovák kormánynak megkötni. Én egyszerűen nem értem, hogy mibe lehet belekötni akkor, amikor egy ilyen előterjesztés fekszik előttünk. Akkor, amikor két híd felépítéséről megállapodunk, kettőt pedig már átadtunk, akkor nem arról beszélni, hogy hála istennek, ilyen eredményeket sikerült ennek a kormánynak, és természetesen ez az előző szlovák kormánynak az eredménye. Azt gondolom, itt a helyzet, hogy elismerjük ezeket az eredményeket, örüljünk annak, hogy itt tartunk.

És ami pedig a különféle, meglehetősen kétértelmű megfogalmazásokat illeti, ezzel kapcsolatban pedig szeretném világossá tenni, hogy semmiféle katonai bombázást nem tartunk szükségesnek. Tehát tisztelt képviselőtársaim, egy olyanfajta agresszió, durvaság jelenik meg itt a Jobbik szavaiból, amely csak azt a célt szolgálja, hogy Slota félreérthesse. Vagy akkor, amikor különféle erőknek a bevonulásáról beszélünk ezeken a hidakon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem erről szól Magyarország szomszédságpolitikája, hanem arról szól, amilyen előterjesztést előterjesztettünk.

Ami pedig a kárpótlást illeti, tisztelt képviselőtársaim, azt is hadd tegyem világossá, Szlovákia nem tartozik semmilyen kárpótlási kötelezettséggel a kitelepítettek irányába. Sajnálatos módon Magyarország tartozik kárpótlással a kitelepítettek irányába (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), és a magyar kormány eldöntötte, hogy ezt a kötelezettségét teljesíteni kívánja a Felvidékről Magyarországra kitelepítettek irányába.

Tehát azt szeretném kérni, tisztelt képviselőtársaim, tudjuk, hogy milyen érzékeny viszonylag a magyar-szlovák kapcsolatrendszer, és próbáljunk meg fölnőni ahhoz a felelősséghez, amit most az teremt számunkra, hogy egyébként egy új szlovák kormány van, és ezzel az új szlovák kormánnyal is folytatnunk kell azt az együttműködést, amit az előző szlovák kormánnyal úgy el tudtunk indítani, hogy most ezeket az országgyűlési javaslatokat meg tudjuk szavazni.

Kérem szépen ennek a felelősségnek a szellemében a képviselőtársaimat megnyilvánulni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyelld magad!)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, képviselő úr, hogy megragadta az alkalmat, hogy az Európai Unió magját képező Szén- és Acélunió vagy Montánunió megalakulásának a 60. évfordulója alkalmából felszólalt.

Képviselő úr, egyet kell értenem önnel: az Európai Unió kezdeteit is vizsgálnunk kell ahhoz, hogy az Európai Unió jövőjére megfelelő válaszokat tudjunk találni, márpedig az Európai Unió jövője egy olyan kérdés, amit mi is itt, Magyarországon eléggé intenzíven vitatunk, de összeurópai szinten is ma Európának a hogyan továbbja egy meghatározó kérdésként foglalkoztat nagyon sokakat.

A magam részéről, a magunk részéről az Európai Uniót egy sikertörténetnek tartjuk az elmúlt 60 éve során. Egy olyan posztmodern képződmény megteremtésére irányuló kísérlet az Európai Unió, amelynek a legfőbb célja az, hogy a nemzetállam korlátait meghaladja, és azt hiszem, hogy nekünk, közép-európai népeknek, akik megkésve kerültünk az Európai Unióba, elemi érdekünk, hogy a XIX-XX. századi nemzetállami kereteket itt Közép-Európában is meghaladhassuk.

Ugyanakkor számunkra az is egy nagyon fontos eleme az Európai Unió jövőképének, hogy az egyéni és a közösségi jogok legteljesebb biztosításának a kereteként tekintünk az Európai Unióra. Egyébként már a Montánuniónak is 60 évvel ezelőtt az alapkérdése volt, hogy hogyan viszonyuljon a politikai integráció kérdéséhez, a közösségi módszerhez, illetőleg a kormányközi eljáráshoz, milyen viszony alakuljon ki a kettő között.

Nekünk, magyaroknak nem volt soha vitás a XX. századi történelmünk eredményeképpen, hogy elkötelezettek vagyunk az Európai Unió politikai integrációja mellett, mert pontosan ebben a politikai integrációban látjuk a kulturális sokszínűségnek, tehát a számunkra fontos nemzeti szuverenitáselemeknek a megtartását. Ez egy paradoxon, de nekünk, magyaroknak nem az Európai Unió szétesése, a nemzetállami szuverenitások megerősítése a célunk, hanem a politikai integráció elmélyítése, pontosan azért, hogy a számunkra fontos nemzeti szuverenitási elemeket megfelelő mértékben garantálva láthassuk Magyarországon, Közép-Európában és egész Európában.

Való igaz, ahogy a képviselő úr is utalt rá, az elmúlt években az Európai Unió egy meglehetősen súlyos válságba keveredett, megkezdődött az Európai Unió széttöredezése. A déli államok egy nagyon súlyos gazdasági válságba keveredtek, az északi államok pedig egy nagyon súlyos erkölcsi válságba keveredtek, mert szemmel láthatóan a déli gazdasági válság az északi államok részéről önzést váltott ki. De nemcsak ez a reakció volt, nemcsak az észak-európai államok önzését lehet érzékelni, hanem a közép-európai államoknak az egységesülését is. Ez is egy ellenreakció az Európai Unió válságára, és Magyarország egyfajta katalizátor szerepét tudja ebben a folyamatban betölteni.

Úgy gondolom, hogy a közép-európai országok megközelítését Robert Schuman támogatná, képviselő úr. Velünk lenne Robert Schuman, hogyha ezeket a vitákat, amelyeket napjainkban lefolytatunk, nyomon követhetné. Mi is egy Európát akarunk, de másmilyen Európát akarunk. Ahogy Robert Schuman fogalmazott: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Egy értékelkötelezett Európát szeretnénk, egy szolidáris Európát szeretnénk. Elutasítjuk az önzés Európáját. És elutasítjuk az önkényességet, ahogy képviselő úr is fogalmazott, a kettős mércét, a politikai előfeltételeknek az olyan formában való megfogalmazását, ami nem szolgálja a politikai integráció jövőjét.

És úgy gondolom, képviselő úr, hogy a legkomolyabb tesztje annak, hogy sikert értünk-e el a saját megközelítésünkkel, az a következő költségvetési perspektíva 2014-2020 között. Befejezésül azt szeretném mondani, képviselő úr, hogy az Európai Unió sikertörténete ugyan folytatódhat, de ehhez mindenféleképpen meg kell újulnia - a magyar kormány, a magyar külpolitika ezért dolgozik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az Információs Hivatal felügyeletét a Külügyminisztérium látja el. Szeretném üdvözölni ezt a mai vitanapot. Úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás mélységének a mércéje ez a bizonyos történelmi igazságtétel. Szeretnék néhány dologra reflektálni, ami elhangzott.

Az egyik: legfontosabbnak én is a rendszerváltozás összefüggésében látom ezt a kérdést. Magyarország valóban egy katarzis nélküli rendszerváltozáson esett át, és az igazságtétel hiánya mindenféleképpen ennek a katarzisnak az elmaradásával nagyon szorosan összefügg.

De mi a katarzis, tisztelt képviselőtársaim? Az, amit itt az MSZP-től és részben a Jobbiktól is hallhattunk, hogy lekommunistázzák a Fideszt? Azt gondolom, hogy ez nem vezetne feltétlenül a szükséges katarzishoz. Vagy, tisztelt képviselőtársaim, szeretném felhívni a figyelmet arra a tévértelmezésre is, mintha Közép-Európában mindenütt ez a katarzis eredményes lett volna. Tévedés. Közép-Európában, közép-európai összehasonlításban a magyar történelmi igazságtételnek egyáltalán nem kell szégyenkeznie. Közép-Európa szégyene egy kollektív szégyen, ha fogalmazhatok így, noha minden országban voltak előremutató eredmények, így Magyarországon is például az az egyszerű tény, hogy a rendelkezésünkre álló történelmi dokumentációnak mintegy 75 százaléka ma kutatható, ez közép-európai összehasonlításban egy egészen egyedülálló magyar hozzájárulás a történettudományi kutatásokhoz.

Ami pedig a Fideszt illeti, szeretném rögzíteni azt, hogy részben eredményekkel büszkélkedhetünk, és erről Demeter Ervin fog beszélni, hogy milyen eredményeket tartunk fontosnak, Kontrát Károly is beszélt erről. Ugyanakkor szilárd az elkötelezettségünk, és azt ne feledjük el, mielőtt az egész húszegynéhány év rendszerváltozásának felelősségét bárki is a Fidesz nyakába kívánja varrni, hogy a Fidesz az elmúlt 24 évében mintegy 4 évet töltött kormányon (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hatot!), a többi 20 esztendőt ellenzékben töltötte a Fidesz, de magunk részéről most készen állunk arra, hogy nekigyürkőzzünk annak, hogy egy megfelelő megoldást találjunk.

Négy szempont egyensúlyát szeretném hangsúlyozni ebben az erőfeszítésben. Először is az egyéni önrendelkezési jog minél teljesebb biztosítását. Másodszor a tudományos és történelmi kutatások legteljesebb szabadságát. Harmadszor a politikai felelősség megállapítását és az ezzel történő szembesülést. Negyedszer pedig a nemzetbiztonsági érdekek tiszteletben tartását. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szempontrendszernek való megfelelés lesz a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata, és ne bagatellizáljuk ennek az erőfeszítésnek a jelentőségét. Magyarországon létre fog jönni egy olyan központi politikai szerv, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely a történelmi igazságtétel szervévé fog válni, nem pusztán egy levéltár fog létrejönni, hanem politikai feladatokkal is megbízott, jogszabály-előkészítést, jogszabályi véleményezést, miegymást végző szervezetről van szó. Azt gondolom, ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Magyarország ilyen értelemben modelladóvá válhat szintén közép-európai összehasonlításban.

Ami az egyéni önrendelkezési jogot illeti, szeretném hangsúlyozni azt is, hogy az én személyes érintettségem is nyilvánvalóan személyesen engem is motivál, mint ahogy nagyon sokunkat ebben a Házban. Sokan nem lennénk egyáltalán a politikában, ha ebben az országban negyven évig nem lett volna kommunizmus, és nem lettek volna olyan szüleink - nekem Németh Géza néhai református lelkipásztor -, akinek személyesen is tartozom, mint ahogy az összes kommunista egyházüldözés áldozatának, úgy gondoljuk, hogy sokan tartozunk akkor, amikor ezekről a kérdésekről nyilatkozunk.

Tehát amikor a legteljesebb egyéni önrendelkezési jog mellett kötelezzük el magunkat, egyidejűleg azt is világossá tesszük, hogy az áldozat joga élni ezzel az önrendelkezési joggal. Tudjuk azt is, hogy teljes képet már nem fogunk kapni. Tudjuk azt is, hogy a múltat jóvá már nem tudjuk tenni, de tartozunk az áldozatoknak, tartozunk önmagunknak is, a magyar demokrácia tartozik önmagának, hogy ezt a jogi feltételrendszert megteremti.

Ami a tudományos történelmi kutatásokat illeti, említettem, hogy a meglévő dokumentumok 75 százaléka Magyarországon kutatható. Ez egy egészen egyedülálló arány, higgyék el, nincs még egy közép-európai ország, ahol 75 százalékban kutathatóak lennének a megmaradt dokumentumok. Magyarországon elmaradt a kutatás, a tudományos kutatások ösztönzése egy rendkívül fontos feladat lenne, mint ahogy Hódmezővásárhelyen egyébként Lázár János megteremtette ennek a feltételeit, vagy éppenséggel, mondjuk, Magyarországon az egyházi kutatások területén egész közép-európai összehasonlításban nagyon látványos eredmények vannak, mint ahogy a legutóbbi találkozásunk alkalmával erről Gyarmati György is biztosított engemet.

Ugyanakkor ahhoz, hogy ezek a kutatások sikeresek legyenek, fontos a nemzetközi együttműködés. Fontos lenne Moszkvával valóban kialakítani egy együttműködést, ahogy ezt itt hangoztatta a KDNP vezérszónoka, vagy éppen a többi közép-európai országgal. Nagyon sokunkról, azt gondolom, a Securitate irattáraiban sok minden érdekes dolog van, akik adott esetben a nyolcvanas években jártuk a határon túli területeket vagy éppenséggel Erdélyt.

A tudományos kutatások szempontjából azt is egy nagyon fontos dolognak tartom, hogy Magyarországon van egy Terror Háza, amely nemzetközi összehasonlításban egy egyedülálló központ, amelyet az első Orbán-kormány időszakában hoztunk létre, állítom büszkén.

(12.00)

És fontosnak gondoljuk azt is, hogy Washingtonban jöjjön végre létre a kommunizmus áldozatainak múzeuma, amelyre vonatkozó alapítvány tevékenységét a magyar kormány eddig is támogatta politikailag, és készen állunk arra, hogy a jövőben anyagilag is támogassuk ennek a washingtoni múzeumnak a létrehozását, mint ahogy Brüsszelben is fontosnak tartanánk, hogy egy ilyen tudományos kutatóműhely jöjjön létre.

Ami pedig a politikai felelősséget, a lusztrációt illeti, úgy gondolom, hogy a Külügyminisztérium és a magyar kormányzat akkor, amikor világossá tette, hogy szt-tisztek nem dolgozhatnak a Külügyminisztériumban, megtettük az első fontos lépéseket. A parlament, a kormányzat és az igazságszolgáltatás minden szintjén fontosnak gondoljuk a lusztrációt. Meg kell találni ennek a megfelelő jogi megoldását. Én továbbmennék, én bátorítanám azokat az autonóm eljárásokat, különösen egyébként az egyházak esetében, amelyek az egyházak belső megújulását szolgálják. Számos egyház esetében van erre előremutató gyakorlat. Ez is valamilyen módon a lusztráció részét képezi, hiszen ne feledjük el, hogy az egyházak kitüntetett terepei voltak a kommunista titkosszolgálati tevékenységnek, mint ahogy kitüntetett terepei voltak az erkölcsi magaslatoknak és az erkölcsi ellenállásnak is. Ezért az egyházakra vonatkozó tevékenység nem mellékterülete, hanem meghatározó területe a történelmi igazságtételnek.

És végül, ami a nemzetbiztonsági érdekeket illeti, a nemzetbiztonsági érdekek tiszteletben tartását illeti, az IH-t felügyelő személyként is úgy gondolom, hogy lehet az ügynökök munkamódszerének, az ügynökök személyének vonatkozásában kontinuitás. Ezt ne tagadjuk! Ugyanakkor azt se tagadjuk, hogy van eskü, hogy van egy új magyar demokratikus nemzetbiztonság. És igenis vannak átfedések a kommunista időszak nemzetbiztonsági és a mai nemzetbiztonsági feladatok között; nem kívánok most itt ennek részleteiben elmerülni. Minden közép-európai ország egyébként felhatalmazza a szolgálatait egyértelműen arra, hogy vállaljanak szerepet a múlt feltárásában, ugyanakkor biztosítsák a legitim nemzetbiztonsági szempontokat, de ne is lehessen a nemzetbiztonság szempontjával visszaélni. Ezzel a magam részéről maximálisan egyetértek.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy a kormányzati első felszólalás és a végső felszólalás terhére róható majd az idő, amit felhasználtam.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország nagykövetét e héten, szerdán bekérették a román külügyminisztériumba (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Szégyen!), ahol közölték a magyar ügyvivővel, hogy Nyírő József újratemetésével kapcsolatban tartalmi, illetőleg szervezési kifogást emel Románia, valamint kifejezték abbéli véleményüket is, hogy értetlenül állnak az előtt a vélemény előtt, amit a magyar kormány az új román kormány kisebbségpolitikájával kapcsolatosan megfogalmaz.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy egy civil kezdeményezésről van szó, amely fölött a Magyar Országgyűlés elnöke védnökséget vállalt. A magyar ügyvivő jelezte, hogy kegyeleti, kulturális eseménynek tekintjük Nyírő József újratemetését, és értetlenül állunk az előtt, hogy a budapesti román nagykövet a minap azt is bejelentette, hogy megtagadják a halotti szállítási engedély kiadását a Magyar Országgyűlés számára. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Felháborító!)

(9.40)

Szeretném jelezni azt, hogy nem tartjuk véletlennek, hogy Nyírő József újratemetése akkor lett politikai ügy, amikor számos kérdés átpolitizálódott az erdélyi magyarság viszonylatában, így példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának a megalakulása útjába is akadályt gördítettek, amely egyébként az új oktatási törvénnyel összhangban állt, valamint azt is bejelentették, hogy az új kisebbségi törvény, amelyet egyébként el kívánnak fogadni, úgy fog megtörténni, hogy a kulturális autonómia elemeit ebből a kisebbségi törvényből törölni kívánják.

Az elmúlt években egyfajta mézeséveket élt Magyarország és Románia, jószomszédi kapcsolatokat tudtunk lebonyolítani, ahogy itt a képviselő úr is mondja, az Európai Unió és a NATO keretei között az energetikai politika vagy éppen a kohéziós politika, a mezőgazdasági politika kérdéseiben megfogalmaztuk közös érdekeinket, és ennek az együttműködésnek az alapja Magyarország és Románia között a kölcsönös tisztelet volt. Ez a kölcsönös tisztelet volt az a közös értékbázis, amire épült az együttműködésünk, és természetesen az erdélyi magyarság, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása ennek a közös értékrendszernek alapvető része volt.

Úgy gondolom, hogy a magyar-román együttműködés az elmúlt években végső soron a közép-európai stabilitásnak és a közép-európai szolidaritásnak is rendkívül fontos összetevője volt. De nem vagyunk sikerre ítélve, mert emlékszünk mindannyian a kilencvenes évekre, a kilencvenes évek hideg békéjére Magyarország és Románia között. Magyarország nem szeretne visszatérni ebbe az időszakba, de látnunk kell, van az elmúlt évek együttműködési időszaka, és ezzel szemben szögesen ellentétben van a kilencvenes évek első felének az időszaka. Tehát politikai döntési helyzet előtt állunk, és ebben a helyzetben politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy folytatódhasson Magyarország és Románia együttműködése mindkét nép javára és az egész térség érdekében.

Magyarország részéről adott ez a politikai akarat, és bízom abban, hogy megfontolja a román kormány, hogy érdemes-e veszélyeztetni ezt az esélyt, ezt a lehetőséget. Ha pozitív döntést fog hozni Románia, akkor azt gondolom, hogy egy kegyeleti esemény nem tehető politikai üggyé, és mindazok a kérdések, amelyeket az előbbiekben említettem, nem tehetők politikai üggyé. Magyarország részéről erre fogunk törekedni mind az elkövetkezendő napokban, mind pedig az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Bolíviában Rózsa-ügyként ismert ügyben összesen 39 ember ellen emeltek vádat terrorizmus és fegyveres felkelés gyanújával. Tóásó Elődön kívül valamennyien bolíviai állampolgárok. Amennyiben bűnösnek találják őket, 15-től 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki rájuk. Bolíviában életfogytig tartó szabadságvesztés, illetve halálbüntetés nem létezik.

A rendkívül hosszú vizsgálati és vádemelési szakasz után az ügy végül 2011. április 11-én került bíróság elé, majd az eljáró bíró több hónapos csúszás után a vádiratot - néhány bizonyíték formai okokból történt kizárása mellett - tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Tóásó Előd fogva tartásának harmadik évfordulóján, 2012. április 16-án, a bolíviai büntetőeljárási törvény szerint az előzetes letartóztatást megszüntetve szabadlábra kellett volna helyezni Tóásó Elődöt, vagy vele szemben szükség szerint más kényszerintézkedést - házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom - alkalmazni, illetve a büntetőeljárási kódex egy másik rendelkezése alapján az első eljárási cselekménytől számított három év elteltével az állam büntetőjogi igényét elhaltnak kellene tekinteni.

Szabadon bocsátására, annak ellenére, hogy ezeket a körülményeket az eljáró hatóságoknak hivatalból kellett volna figyelembe venniük, nem került sor. Tóásó Előd ügyvédjének véleménye szerint az ezekre hivatkozó beadványairól az ügyben ítéletet hozó tanács határozhatna érdemben. Jelenleg úgy néz ki, hogy a május 15-ei halasztás után az ügyben ítéletet hozó öttagú - három laikus és két hivatásos - bíróból álló tanács hamarosan, május 30-án tartja első tárgyalási napját. A bolíviai büntetőeljárási kódex értelmében ez a tanács az első tárgyalási naptól kezdve valamennyi utána következő munkanap összes munkaórájában tárgyalhatja az ügyet, tehát elvileg hamarosan ítéletnek kellene születnie. Hangsúlyozom, elvileg, ugyanis az eddigi példák nem azt mutatják, hogy a bolíviai igazságszolgáltatás mereven ragaszkodna a törvényi előírásokhoz.

A magyar diplomácia és konzuli szolgálat megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az üggyel. Az előző kormány külügyminisztere 2009 novemberében, Martonyi János 2011 márciusában, illetőleg '12 januárjában fordult levélben bolíviai kollégájához. A beérkezett válaszok ugyanakkor csak a bolíviai fél igazát ismételgető ügyészségi iratok.

Az ENSZ tavalyi közgyűlése során Schmitt Pál köztársasági elnök találkozott bolíviai partnerével, Evo Moralesszel, akit arra kért, hogy az ügyben pártatlan, az emberi és eljárási jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó eljárást folytassanak le. Morales válaszában személye elleni merényletkísérletként utalt az ügyre, ami jól jelzi a helyzet tényleges súlyosságát. A bolíviai ügyekben illetékes Buenos Aires-i nagykövetségünk folyamatosan konzultál, köztük a Buenos Aires-i bolíviai képviselettel. Európai partnereinkkel is folyamatosan felmerül az ügy. Felvetettük az Európai Tanács latin-amerikai munkacsoportja, a COLAT ülésén, kérve, hogy az EU La Paz-i missziója kísérje figyelemmel a pert.

Szeretném, tisztelt képviselő úr, azt is megemlíteni, hogy örömünkre szolgált, hogy az Országgyűlés részéről Gulyás Gergő képviselő úr a közelmúltban a Külügyminisztérium által is ösztönzött és támogatott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) utat bonyolított le. Végül, de nem utolsósorban erőt adott ez a látogatás a több mint három éve börtönben sínylődő magyar állampolgárnak és szeretteinek, akik továbbra is számíthatnak a magyar kormány teljes támogatására.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt külhoni magyar Vendégeink! Tisztelt Képviselő Asszony! A nemzeti összetartozás és a temerini fiúk kérdése valóban összefügg, és indokolt, hogy ma, június 4-én, amikor a nemzeti összetartozás napját ünnepeljük, akkor szót ejtsünk ezekről a kérdésekről is. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)

Azért ünneplünk ma, tisztelt képviselő úr, a nemzeti összetartozás napján, mert nem nemzeti gyásznapnak tekintjük június 4-ét, hanem a nemzeti összetartozás napjának. Nem véletlen ez, tisztelt képviselő úr. Tanulunk ünnepelni, az egész ország tanul ünnepelni: állampolgári eskütételek történtek, iskolákban ünnepi műsorok voltak, úgyhogy örülnék annak, hogyha ön is megtanulna ünnepelni. A nemzeti összetartozás ereje ugyanis arra való, hogy azt ünnepeljük. Úgy gondoljuk, hogy a magyarságnak az lesz az igazi győzelme, hogyha a nemzeti széttagoltságunkból erőforrássá fog válni a nemzeti összetartozásunk, mert ez az összetartozás a jövőnk egyetlen záloga, és azt gondolom, ezért fontos, hogy ne gyászoljunk, hanem ünnepeljünk a nemzeti összetartozás napján.

Ami pedig a temerini fiúkat illeti, tisztelt képviselő asszony, a magyar diplomácia kiemelt ügyként kezeli a kérdést.

(11.40)

Üdvözlöm azt, hogy Szabó Timea képviselő asszony - hasonlóan Ékes Ilona képviselő asszonyhoz, aki szintén személyesen tartja a kapcsolatot az emberi jogi bizottság részéről a temerini fiúkkal - ilyen aktivitást mutat, mert azt gondolom, ez az együttes aktivitás jelzi azt, hogy milyen konszenzus övezi a Magyar Országgyűlésben a temerini fiúk kérdését. Tehát kiállunk mellettük határozottan. Úgy gondoljuk, hogy a szerb igazságszolgáltatás, noha nem vonjuk kétségbe a szerb igazságszolgáltatás függetlenségét, de aránytalan ítélettel sújtotta őket, és támogatjuk azt az egyébként több ezer aláírással megerősített elnöki kegyelmi kérvényt, amit a vajdasági magyarok aláírtak, és a vajdasági magyarok jelen lévő politikai pártjai is csatlakoztak ehhez az aláírásgyűjtéshez, és ezáltal egy nagyon komoly tömegtámogatottság van az elnöki kérvény mögött politikai nyomatékként. A magyar diplomácia tehát egyértelműen támogatja ezt az igényt.

De ezen a napon és ebben a pillanatban azt gondolom, fontos rögzítenünk azt is, hogy elítéljük az erőszakot minden irányban. Elítéljük az atrocitásokat, elítéljük azokat az atrocitásokat, amelyek a minap Szabadkán voltak vagy éppen Muzslán voltak. A magyarverések szemmel láthatóan nem akarnak megszűnni a Vajdaságban, ezért továbbra is határozott hatósági fellépést várunk el a szerb igazságszolgáltatástól, és ennek a magunk részéről hangot is kívánunk adni. 2011-ben valóban Tadics szerb köztársasági elnök úr ígéretet tett arra, hogy a kegyelmi kérvényt pozitívan fogja elbírálni. Meghallottuk ezt a nagyon határozott ígéretét a szerb elnöknek, és ahogy ezt a képviselő asszony is mondta, Nikolics elnök urat, a május 20-án megválasztott új szerb elnököt ebben az ígéretében számon fogjuk kérni. Reméljük és elvárjuk, hogy fenntartja a szerb elnök a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kinyilvánított véleményét. Egy jogi kérdés, részletkérdés, hogy szükséges-e új kegyelmi kérvényt benyújtani. Ez vizsgálatot igényel.

De amit szeretnék rögzíteni, hogy a temerini fiúk ügyében a magyar diplomácia egyértelműen fenntartja az álláspontját, és továbbra is a magyar országgyűlési képviselők rendelkezésére fogunk állni ahhoz, hogy végezzék ezt a nagyon fontos figyelemfelkeltő munkát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Konkrét választ!) Egy retorikailag megkomponált interpellációt hallhattunk. Tisztelt Ház! El kellene döntenie a Jobbiknak, hogy az a probléma, hogy hallgatunk, vagy az a probléma, hogy párbeszédet folytatunk. (Szávay István közbeszól.)

Úgy érzékelem, hogy akkor, amikor a Jobbik kritikát fogalmaz meg, akkor a párbeszéd irányában fogalmaz meg kritikát. Sajnálom, itt nézetkülönbség áll fenn közöttünk. Úgy gondoljuk, hogy szükséges párbeszédet folytatni a szomszédainkkal. Így most június 1-jén külügyminiszteri találkozóra került sor Miroslav Lajčák és Martonyi János külügyminiszter úr között, valamint május hónap folyamán odáig vetemedett Orbán Viktor, hogy találkozott a szlovák miniszterelnökkel, s hovatovább (Szilágyi György: Szó se volt ilyenről!), párbeszédet folytat. Olyan drámai helyzet alakult ki, hogy párbeszédet folytat Robert Ficóval (Szilágyi György: Miről?) a magyar miniszterelnök. Azt gondolom, ez elfogadhatatlan.

Tisztelt Ház! Úgy gondoljuk, az a miniszterelnöki vélemény, hogy a kölcsönös tisztelet alapján készen állunk a szlovákokkal a párbeszédre, egyértelmű útmutatás a tekintetben, hogy mi Magyarországnak a Szlovákia-politikája, ha tetszik, ha nem.

A párbeszéd egyébként az elmúlt két esztendőben, 2010-12 között a két oldal között nagyon biztatóan indult el. Ezzel szemben, amit most itt hallhatunk a Jobbik előadásában, az az agresszív retorika, az a szomszédok sértegetése. Úgy gondolom, ez értelmetlen, nemhogy értelmetlen, hanem az égvilágon sehova nem vezet. Továbbmennék: kártékony, és leginkább a kisebbségi magyarság irányában kártékony.

Nézzük meg, hogy mondjuk, nem egy kifejezetten (Szilágyi György: Szégyelld magad!) nemzeti elkötelezettségű kormány volt a 2006-10 közötti magyar kormány, de adott esetben felvállalt számos felvidéki magyar érdeket a nemzeti konszenzus talaján. Nem vezetett sehova, egyfajta állóháború alakult ki az első Fico-kormány és az akkori magyar kormány között.

Az elmúlt időszakban pedig azt tapasztalhattuk, hogy egy nagyon drámai népességcsökkenést kellett elkönyvelnie a felvidéki magyarságnak is. Tehát úgy gondolom, hogy megoldást kell keresnünk, megoldásokat kell találnunk. Az elmúlt két esztendőben születtek a párbeszédnek eredményei.

Tehát itt hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a határtérség fejlesztéséről egy olyan megállapodást kötött Magyarország és Szlovákia, ami 80 határ-összeköttetési pontnak a fejlesztését teszi lehetővé. Megszületett a kétoldalú megállapodás a gázösszeköttetés megteremtésére. (Szilágyi György: Konkrét választ a konkrét kérdésre!) Két Ipoly-híd megépült, és további két Ipoly-híd felépítéséről megállapodtunk, de vannak még nyitott kérdések is.

És ezzel kapcsolatban egyértelmű a magyar diplomácia álláspontja. Hogyha megnyugszanak a mögöttem lévő képviselők, akkor röviden elmondom, hogy mi ezzel kapcsolatban a magyar álláspont. Tehát a nyelvtörvénnyel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy sikerült elérni azt, hogy a Velencei Bizottság javaslatokat fogalmazott meg - nagy eredmény. Ezek részlegesen kerültek végrehajtásra. A magyar álláspont az, hogy ezeknek a maradéktalan végrehajtását várjuk el.

Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter egyértelművé tette, hogy nem jelent megoldást a jelenlegi tervezet a felvidéki magyar egyének problémájára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), erre is megoldást szeretnénk.

(12.50)

És végül, elnök úr, Malina Hedvig ügyével kapcsolatban pedig a magyar álláspont az, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak a döntését végre kell hajtania Szlovákiának. Ennek a döntésnek a végrehajtását a szlovákiai főügyészségnek is végre kell hajtani. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt szeretném öntől kérni, hogy ha van bármi javaslata, ne rejtse el előlünk.

ELNÖK: Államtitkár úr!

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Szívesen hajlandóak vagyunk azt meghallgatni, és ha ésszerű javaslatot végre megfogalmaznának...

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: ... akkor örömmel tennénk eleget neki. (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ukrajnával Magyarország jószomszédi kapcsolatokat ápol, függetlensége, szuverenitása alapvető magyar nemzeti érdek. Folyamatos a magas szintű párbeszéd a két fél között, és a vegyes bizottsági rendszer is hatékonyan működik. A parlamenti képviselet ügyével kapcsolatos kérdésére a következőt tudom válaszolni.

Az 1994-2006 közötti időszakban volt egyéni képviselet, és ennek megfelelően először Tóth Mihály, aztán Kovács Miklós, majd Gajdos István képviselte a kárpátaljai magyarságot a 72. számú beregszászi körzetben. 2006-ban egy listás rendszer jött létre Ukrajnában, amióta ily módon nincs képviselet az ukrán parlamentben. 2010 májusában elkészült egy új tervezet, amit végül is november 17-én fogadtak el Ukrajnában. A törvény többek között egyfordulós vegyes választási rendszert vezetett be, 5 százalékra emelte a bejutási küszöböt, valamint megtiltja a politikai blokkok indulását a választásokon.

A vegyes választási rendszer bevezetése bizonyos feltételek esetén kedvező kilátásokat kínált arra, hogy újra legyen egy magyar körzet Ukrajnában. Legmagasabb szinten kezdeményeztük az egyeztetést az ukrán féllel annak érdekében, hogy az október 28-ai választások alkalmával biztosítható legyen egy magyar jelölt bejutása az ukrán parlamentbe. Sajnálattal értesültünk arról, hogy az Ukrán Központi Választási Bizottság április 28-án az egyéni körzetek kijelöléséről hozott döntése során figyelmen kívül hagyta a magyar körzet kialakítására vonatkozó kárpátaljai és magyarországi elvárást, kérést. A kárpátaljai magyar közösség szempontjából a körzethatárok megállapítása sajnálatos módon nemhogy nem javított, hanem rontott a helyzeten, miután a régebbi magyar körzetet most három különféle választási körzet között osztották föl, a létrehozott körzetek egyikében sem éri el a magyar nemzetiségű lakosság az összlakosság 30 százalékát, ami a bejutási esélyeket drasztikusan csökkenti.

A kialakult helyzet ellenére elméletileg még mindig lehetséges egy magyar képviselő bejutása az ukrán parlamentbe, ezért Magyarország továbbra is fenntartja a magyar többségű egyéni körzet kialakítására vonatkozó álláspontját. Szorgalmazzuk, hogy a témában mielőbb kerüljön sor újabb egyeztetésre. Erőfeszítésünk célja, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjunk e kiemelten kezelt kérdésre, anélkül, hogy beavatkoznánk egy szomszéd ország belpolitikai életébe.

Az Európa tanácsi fellépéshez, tisztelt képviselő úr, engedje meg, hogy gratuláljak. Azt gondolom, hogy ezek azok a lépések, amelyekkel hatékonyan lehet a magyar diplomácia mozgásterét bővíteni. Jelentős segítség tehát ez a kárpátaljai magyarság számára, és bízom abban, hogy az elkövetkezendő időszakban mégis létrejöhet a magyar körzet, illetőleg megteremtődhet a feltétele annak, hogy egy magyar képviselő bekerüljön a kijevi törvényhozásba a kárpátaljai magyarság képviseletében. Ennek keretében - összhangban Janukovics elnök úr, valamint Orbán Viktor miniszterelnök úr megállapodásával - várjuk Budapestre Hriscsenko külügyminiszter urat a további egyeztetések lefolytatása érdekében.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kérdésére egyszerű válaszolnom: semeddig nem megy el a magyar kormány; Magyarország befolyásának nem a csökkenése, hanem a növelése a kormány célja. Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, Magyarország ugyanis akkor lehet sikeres, ha az Európai Unió is sikeres, és ha közös erővel le tudjuk győzni a válságot. Nem készülünk sem az Európai Unió összeomlására, sem az Európai Unióból történő kilépésre, ezt meghagyjuk a Jobbiknak.

Az erős Európai Unióhoz elsősorban egy erős eurózónára van szükség Európában, ez a magyar gazdaság számára is elsődleges fontosságú, a közös valuta megmentése azonban az eurózóna tagjainak a feladata és felelőssége. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy az eurót használó tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az eurózónát megerősítsék, de mindezt úgy kell tenniük, hogy ezzel az EU 27 tagállamának érdekeit ne csorbítsák, illetve ne sérüljön a verseny és a belső piac.

Pontosan ez érvényesült a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés, a fiskális paktum elfogadása során.

A megállapodás, amellyel szoros fiskális együttműködés jött létre a tagok között, csak az eurózónára vonatkozik, ugyanakkor elértük, hogy a megállapodás kialakításában egyenrangú félként vehessünk részt, a paktumban szereplő tárgykörökben rendezett csúcstalálkozókon is részt vehetünk. Hol van itt Magyarország szuverenitásának a korlátozása? Inkább bővült a szuverenitásunk, hiszen minket áttételesen érintő kérdésekbe is lesz beleszólásunk.

A legutóbbi görög-spanyol fejlemények tükrében egyértelművé vált, hogy még több erőfeszítésre van szükség az európai gazdaság megerősítése, az euró megmentése érdekében. Világossá vált, hogy hosszú távon a megoldás az euróövezet politikai mélyítése lehet, ez söpör egyébként végig Európán, nem pedig valami más. Vagyis arra kell számítanunk, hogy az euróövezeten belüli együttműködés mélyülni fog, a fiskális unió alapjait fogják az eurózóna tagjai létrehozni, amely a tagállami költségvetési politikák koordinációjának az erősítését fogja jelenteni.

Az ilyen irányú gondolkodás során Magyarország továbbra is azt az álláspontot fogja képviselni, amit sikeresen érvényesített a fiskális paktum tárgyalásai során is: mindezt úgy kell elvégezni, hogy bár úgy kötelezettségeket állapítunk meg a 17-ek részére, ez az Európai Unió 27-ek érdekeit nem csorbíthatja, illetve a folyamatnak mindenki számára nyitottnak kell lennie. Az e heti Európai Tanács korszakhatárt jelez, ugyanis Európa felismerte, hogy a kulcs az adócsökkentés és a növekedésserkentés. Párhuzamosan kell ezeket megvalósítani, ez Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű fejlemény, hiszen itthon éppen ezt tesszük - és ahogy mi megtettük, a többi uniós tagállamnak is meg kell lépnie a néha fájdalmas strukturális átalakításokat.

Az európai növekedés fellendítésével kapcsolatban az elmúlt hetekben felmerült ötleteket a magyar kormány többnyire támogatja, mindaddig, amíg azok nem járnak eladósodottságunk növelésével, illetve amennyiben azok nem a kohéziós politika kárára valósulnak meg. Az állam- és kormányfőknek a növekedés lehetséges forrásait megvitató ülésén azt az álláspontot fogjuk képviselni, hogy az Európai Unió történetében az egyetlen eszköz, amely egyszerre képes növekedést és munkahelyeket biztosítani, a kohéziós politika. A feladat tehát a kohéziós politika szerepének a megtartása.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vízumkiadás átvétele, átadása a schengeni tagállamok között mindennapos gyakorlat. Ezáltal racionalizálhatók a tagállamok erőforrásai, biztosítható a minél nagyobb területi lefedettség. Érdekünkben áll együttműködni olyan tagállamokkal, amelyek azokon az állomáshelyeken is rendelkeznek képviselettel, ahol Magyarország nincs jelen. Ezzel egyidejűleg Magyarország is kész lehetőségeihez mérten felvállalni más schengeni tagállamok vízumképviseletét.

A vízumkiadás átadásáról és átvételéről 18 tagállammal már megállapodtunk, és a megállapodások alapján több állomáshelyen működik már az együttműködés. Hazánk jelenleg 27 országban látja el 16 tagállam képviseletét, míg Magyarország nevében 12 tagállam 62 állomáshelyen ad ki vízumot. A jelen megállapodás jegyzékváltás útján jött létre 2011 őszén, a végrehajtási megállapodás keretei között fogják a felek kijelölni azokat a diplomáciai és konzuli képviseleteket, amelyekre a megállapodás vonatkozik. A tervek szerint kezdetben Katarban és Irakban indulna meg, a későbbiekben természetesen tovább bővíthető az együttműködés.

Kérem a Házat, fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is a nemzetközi partnerek megtévesztését és félrevezetését illetően hadd tegyek fel önnek egy kérdést. Képviselő úr, ismeri ön Almunia költségvetési és a tárgyhoz tartozó szocialista biztosnak a nevét? Le kell szögezzem, képviselő úr, hogy nem a jelenlegi kormány és nem a mögötte álló politikai család az, amely hatalomgyakorlása középpontjába a félrevezetést és a hazugságot állította. Úgy gondolom, hogy a Magyar Szocialista Párttól és öntől is személyesen, képviselő úr, szerénység, önkritika joggal lenne elvárható. A jelenlegi kormány volt az, amely nyolc év után újra érdemi lépéseket tett a külső, és hozzáteszem, a belső hitelesség helyreállítása érdekében, ezért alaptalan és nemtelen vádjait ezen a helyen is visszautasítom.

Ami a további kérdéseit illeti: önnek is látnia kell, hogy a világot és Európát válság sújtja, és ebben a válságban kell Magyarországnak helytállnia, megkapaszkodnia, megtalálnia azt a sajátos utat, amely kivezeti őt a válságból. Ezek között a körülmények között határozottan kell cselekedni, és a lépéseket konzekvensen kell kivitelezni. Ha nem harcolnánk, olyan helyzetbe kerülhetnénk, mint egyes dél-európai országok. Magyarország érdeke egy erős Európa, hogy erős szövetségesei és partnerei legyenek, nem érdekünk viszont, hogy elszigetelten kelljen szembeszállni a válság kihívásaival, ezért a térségben is és az Európai Néppártban is szövetséget építünk. Tagjai vagyunk az EU-nak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a Valutaalapnak, az OECD-nek, a NATO-nak, s nemzetközi partnereink felé a kezdetektől fogva egyértelmű és következetes álláspontot képviselünk. Azok az értékek, alapelvek, amelyek a cselekvésünket meghatározzák, nem változtak, Magyarország elkötelezett az európai értékek iránt, nyitottak vagyunk a párbeszédre, de mindig szem előtt tartjuk a nemzeti érdekeinket, és ezek mentén választjuk meg a cselekvés irányait és eszközeit.

Magyarország olyan sajátos megoldásokat alkalmaz a válságkezelésben, amelyek létjogosultságát és sikerét lassan, de biztosan az idő és a nemzetközi környezet is igazolja. Gondoljon csak a bankadóra vagy az egyes szektorális különadókra. Az Unió a kezdeti szigorú megszorító intézkedésektől lassan rátér a növekedést is szorgalmazó útra. Magyarország két éve már ezt az utat járja, és ezt az utat javasoltuk már egyébként a magyar uniós elnökség idején is az Európai Uniónak. Az általunk alkalmazott megoldások, mint például az adópolitikai irányváltás, amely a termelésről és a munkabérekről a fogyasztásra teszi át a hangsúlyt, mind-mind az ország és Európa érdekét szolgáló munkahelyteremtést és növekedést szolgálják. Brüsszel immáron elismeri ennek az iránynak a sikerességét, gondoljon csak a kohéziós forrásokat érintő zárolás feloldására, vagy éppen az Európai Tanács múlt heti ülésén elfogadott növekedési paktumra. Azt gondolom, kellő szerénységgel kijelenthetjük, hogy a magyar út sok vonatkozásban a kibontakozást kereső Európa útja.

Képviselő Úr! A kormány, miként eddig, úgy a jövőben is következetesen Magyarország és a magyar polgárok érdekeit fogja képviselni. Arra kérem ezért képviselő urat, hogy alaptalan vádaskodások helyett ön is segítse a kormányt ebbéli céljai elérésében.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nemcsak Barroso bizottsági elnök úr fogalmazta meg az elgondolásait az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, hanem nagyon sokan tették meg ezt a közelmúltban, így például Van Rompuy úr, az Európai Tanács elnöke is megfogalmazta a június végi Európai Tanácson, világossá tette azt, hogy milyen kérdésekre várja a tagállamok válaszát. Magyarországon is megkezdődött ez a vita. Hallhattuk most a Jobbik véleményét. A Jobbik véleménye nagyon karakteres, ők nem látják a politikai integrációt megfelelő válasznak az Európai Unió jelenlegi problémáira. De elindult egy vita, és azt gondolom, mindenkinek joga van, és nagyon is fontos, hogy elmondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban a véleményét. Októberben lesz az Európai Tanácsnak egy olyan fóruma, amikor az ezzel kapcsolatos vélemények első ütköztetésére sor kerülhet, és decemberben az Európai Tanács következtetéseket is kíván elfogadni ebben a tárgyban.

Fontosnak gondoljuk, hogy megtalálja az Európai Unió a jelenlegi válságos helyzetre a megfelelő választ, hiszen mi az Európai Unió keretei között képzeljük el Magyarország jövőjét. Barroso bizottsági elnök nem szorul, azt gondolom, senkinek a védelmére, de tegyük hozzá, hogy nem pusztán föderációról beszélt, hanem a nemzetállamok föderációjáról beszélt. Azt gondolom, hogy a nemzetállamok föderációja mint szóösszetétel, egy meglehetősen nehezen értelmezhető szóösszetétel, így aztán állásfoglalásnak is meglehetősen nehezen tekinthető Barrosónak a nemzetállamok föderációja tárgyában kifejtett álláspontja. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy így első hallásra fából vaskarikának tűnik, nemzetállamok vagy föderáció, amiről beszélünk.

A magyar kormány álláspontja meglehetősen egyértelmű. Úgy gondoljuk, hogy négy alapelvnek kell ebben a vitában vezérelnie a magyar álláspontot. Először is az egyenjogúságra helyezzük a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió legnagyobb értéke az, hogy a 27 tagállam egyenjogú. Az elmúlt időszakban gyakran tapasztalhattuk a kettős mércét. Ez elfogadhatatlan a számunkra. Azt jelenti az egyenjogúság konkrétan ebben a kérdésben, hogy részesei kívánunk lenni az Európa jövőjéről folytatandó vitának, és olyan Európai Uniót szeretnénk ennek a vitának a végén látni, amelyhez ha adott esetben, mondjuk, az eurózónához egyelőre nem kíván csatlakozni Magyarország, képes legyen arra, hogy amikor éretté válik rá a magyar gazdaság, csatlakozhassunk rá, tehát a nyitottságát is meg kell őrizni az Európai Uniónak.

Másodszor: vezérel bennünket a nemzeti identitás védelmének az alapelve. A nemzeti identitásba nagyon hangsúlyosan belevesszük és beleértjük az alkotmányos örökségünk védelmét. Azt gondolom, ez a garancia arra, hogy Európa soha nem lesz Amerika. Az Európai Unió nem lehet az európai egyesült államok, hiszen a nemzeti identitások, az alkotmányos örökségek védelme egyfajta természetes határt szab az integráció tekintetében.

A harmadik nagyon fontos alapelv a szubszidiaritás elve, amelyet fontosnak gondolunk, ragaszkodunk hozzá, és ez nem pusztán a nemzetállamok őket megillető jogainak a tiszteletben tartását jelenti, hanem jelenti a legkülönfélébb közösségek jogainak a tiszteletben tartását is, így jelenti a határon túli magyar közösségek autonómia iránti igényének a támogatását is, mert amikor mi az európai jövőről gondolkodunk, akkor a határon túli magyar közösségekről is gondolkodunk.

Végül jelenti a hatáskör-átruházás elvének a tiszteletben tartását is a magyar álláspont, hiszen nagyon szigorú és nagyon világos eljárása van a hatáskör-átruházásnak, és azt gondolom, ehhez az alapelvhez az elkövetkezendő időszakban Magyarországnak mindenféleképpen ragaszkodnia kell.

Tisztelt Képviselő Úr! Én mindenféleképpen üdvözlöm (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a vitára való nyitottságot. Fontosnak tartom, hogy a legkülönfélébb álláspontokat nemcsak európai színtéren, hanem itt Magyarországon, a Magyar Országgyűlésben is ütköztessük.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Jó fél évvel ezelőtt jelentettük meg a magyar külpolitika stratégiai dokumentumát az európai elnökséget követően. Ajánlom képviselő úrnak is, hogy ezt tanulmányozza át, és akkor azokra a kérdésekre, amelyekre eddig nem találta meg a választ, megtalálhatja. A Külügyminisztérium honlapján ez a stratégiai dokumentum elérhető.

Egyáltalán nem tekinthető a miniszterelnök felhevült elméjének víziójaként a globális nyitás politikája. Arra szeretném a képviselő úr figyelmét fölhívni, hogy mi a nyugati világ részeként nagyon nagy hibát követnénk el, hogyha nem ismernénk föl, hogy milyen globális hatalmi erőátrendeződés zajlik a világban, hogy milyen mértékben értékelődik föl a világ számos része, így különösen a keleti és ázsiai része. De nem pusztán erről szól a globális nyitás. A globális nyitás szól valóban a keleti nyitásról, szól Ázsiáról, szól Délkelet-Ázsiáról, szól Közép-Ázsiáról is, igen, Közép-Ázsiáról is szól, ugyanakkor szól az olyan déli irányokról is, ha úgy tetszik, mint az arab világ, az Öböl térségére hadd hívjam föl a figyelmet, illetőleg Dél-Amerikát is nyugodtan ennek a déli irányú globális nyitásnak a szereplőjeként értékelhetjük. Tehát a keleti nyitás egy része a globális nyitásnak, amely ennek az újonnan megfogalmazott külpolitikai stratégiának szerves része.

Nem tudom, képviselő úr, honnan veszi azt, hogy ne lennének elmélyültek és nagyon dinamikusan fejlődőek akár Japánnal, akár Koreával, akár Indiával Magyarország kapcsolatai. Azért is fontosnak tartjuk ezen országokat, mert azon túlmenően, hogy nagyon dinamikusan fejlődő országok, ezek megjelentek Magyarországon befektetőként is. Ez a magyarázata annak, hogy a közeljövőben is a magyar külügyminiszter is Japánba kíván látogatni.

Valamint összeköt ezen országokkal bennünket a közös értékrend. Valóban, Ázsiában vannak olyan országok, amelyekkel alapvetően a gazdasági együttműködés a motorja a kétoldalú viszonynak, de vannak olyan országok, amelyekkel összeköt a demokrácia, a jogállamiság terén vallott közös értékrendünk is.

Amikor keleti szélről beszélünk, akkor mindig arra kell gondolnunk, hogy a mondatnak két része van. Valóban keleti szél fúj a világban, de nyugati zászló alatt hajózunk. A nyugati zászló alatt történő hajózásról pedig, azt gondolom, amikor az afganisztáni szerepvállalásunkról van szó, vagy éppen a közeli térségben, a Nyugat-Balkánon történő stabilizációs szerepünkről van szó, nem feledkezünk el, hanem nagyon is kiemelt prioritásként kezeljük.

Ki irányítja a magyar külpolitikát? A magyar külpolitikát a külügyminiszter irányítja, képviselő úr, ugyanakkor a kormánynak van külpolitikája.

(9.10)

Óhatatlanul tehát a kormánynak kell a stratégiai kérdésekben meghozni a döntést, és ebből a szempontból a miniszterelnök szerepe a mi alkotmányos berendezkedésünkben megkerülhetetlen. És nincs semmi meglepő abban, hogy a miniszterelnök mellett működik immáron egy külügyi államtitkár, működött az első Orbán-kormány időszakában is Szemerkényi Réka vezetésével, aki szintén államtitkár volt a Miniszterelnökségen, egy külügyi államtitkár, és nincs olyan végrehajtói hatalom, amikor ne lenne egy külpolitikai koordinációt betöltő személy a végrehajtó hatalom feje irodájában.

Az örmény kapcsolatokkal kapcsolatban végezetül annyit szeretnék mondani, képviselő úr, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy Örményországgal (Az elnök csenget.) minél előbb újrainduljanak a diplomáciai kapcsolataink, és erre nagyon jó remény van.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A Külügyminisztérium nyilatkozatban fejtette ki a gázai, illetőleg dél-izraeli helyzettel kapcsolatos álláspontját, illetőleg ezekben a percekben is az Európai Unió Külügyi Tanácsa helyzetértékelést végez, valamint következtetéseket fogad el ezzel a helyzettel kapcsolatban.

Ön azt kérdezte, elítéljük-e Izraelt. A nyilatkozatunk úgy fogalmaz, hogy mi nem elítéljük, hanem aggódunk az értelmetlen erőszak, illetőleg az ellenségeskedés kiújulása miatt, amit azonnal be kell fejezni; ugyanakkor a Hamász rakétáira nincsen mentség. Izrael, noha egyoldalú lépések Izraelnek is felróhatóak, de Izraeltől nem vitatható el ebben a helyzetben az önvédelem joga. Azzal azonban teljes mértékben egyetértek, hogy mindezt Izraelnek a civil célpontok, illetőleg áldozatok elkerülésével kell végeznie.

Ugyanakkor azt se feledjük el, hogy ebben a jelenlegi helyzetben a kiutat továbbra sem jelentheti más, mint a kétállami megoldás, tehát Izrael Állam mellett egy életképes és fejlődésre képes palesztin állam létrehozása. A mostani nagyon szomorú események is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ezt a kétállami megoldást kizárólag tárgyalásos úton lehet elérni, az erőszak nem segít ennek a célkitűzésnek az elérésében.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Ön minthogyha elfeledkezne arról, hogy mintegy 13 ezer rakéta csapódott be a Gázai övezetből az elmúlt időszakban Dél-Izrael területére. Az elmúlt napokban is napi átlagban mintegy 50 rakéta csapódik be. Azt gondolom, nem lehet ebben a helyzetben semelyik fél sérelmeit figyelmen kívül hagyni.

(16.00)

Együttes hozzáállás-változtatással, az erőszak kölcsönös megfékezésével lehet visszatérni a tárgyalóasztalokhoz, és igenis a kétállami megoldás jelentheti Izrael, illetőleg Palesztina számára az egyedül lehetséges, a nemzetközi közösség által támogatható és egyébként az ENSZ legkülönfélébb dokumentumaiban is testet öltő megoldást.

Köszönöm szépen.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Stágel Bence váltja fel.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány nem az izraeliek és nem a palesztinok oldalán áll ebben a konfliktusban, hanem alapvetően az ott élő emberek érdekeit képviseljük, a két nép közös érdekeit képviseli Magyarország. Bizonyára közismert ön előtt is, képviselő úr, hogy mintegy 200 ezer magyar ajkú él Izraelben, és hasonló nagyságrendben élnek zsidó honfitársaink Magyarországon, valamint több ezer palesztin él Magyarországon, az egyik legnagyobb palesztin közösség Európában és a legnagyobb Közép-Európában, számtalan társadalmi kapcsolattal rendelkeznek. Magyarország ezért üdvözli azt a tűzszünetet, amit sikerült megkötni az elmúlt napokban. Ebben döntő szerepet játszott az egyiptomi, a török és az amerikai diplomácia.

A magyar külügyi nyilatkozat, illetőleg az európai uniós közös nyilatkozat is hangsúlyosan a humanitárius jogot kezelte kiemelten. Úgy gondolom, ezt jól tettük, hiszen erre az elkövetkezendő időben is kiemelten szükség lesz. Ami pedig a hosszú távú és tartós rendezést illeti, úgy gondoljuk, hogy kizárólag a kétállami megoldás és kizárólag a közvetlen tárgyalások hozhatnak eredményt.

Magyarország az Európai Unió konszenzusának a megtalálását fontosnak találta, és fontosnak fogja találni az elkövetkezendő időszakban is ebben a kérdésben, és sajátos eszközeinkkel - nemzetközi fejlesztés és miegymás - pedig olyan projekteket kívánunk támogatni, mint például a betlehemi Születés-székesegyház felújítása (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) és egyéb olyan humanitárius célú programok, amelyek a palesztin lakosság életminőségét javítják.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.40)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Hát, tisztelt képviselő úr, ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni. Úgy gondolom, az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem ennek vagy annak az oldalnak az álláspontját képviseli Magyarország, hanem az ott élő emberek hosszú távú biztonságának, gyarapodásának és megmaradásának az érdekeit helyezi a magyar külpolitika a lépéseinek a középpontjába, és erről a kiegyensúlyozott álláspontról nem vagyunk hajlandók semmilyen pártpolitikai megfontolás, belpolitikai érdek alapján eltérni. Úgy gondoljuk, hogy ennek a kiegyensúlyozottságnak a legfőbb következménye az, hogy Magyarországot mindkét fél egy következetes és tekintélyes szereplőnek tartja ebben a kérdésben. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Tanácsos Úr! Képviselőtársaim! 1946. január 19-én kezdődött a magyarországi németek elhurcolása. Ez a határozat, ami előttünk fekszik, egyrészt arról szól, hogy a magyar politika, a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy nekünk, magyaroknak különösen fájó emlék és fölöttébb összetett probléma a magyarországi németek elhurcolása. Sokunknak, így a határozat aláíróinak erős kötődésünk van hozzájuk, kultúránknak az ő kultúrájukhoz; hogy csak egy példát említsek, a Himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte, aki Gyula német részén született.

Az elhurcoltak sokszor mélyen, meghatóan nyilvánították ki a magyar földhöz való ragaszkodásukat. Amikor például a kitelepítésüket követően hazagyalogoltak, volt, aki kétszer is, amikor kollektív bűnösnek lett kikiáltva, és amikor a Beneš-dekrétumok következtében kitelepített magyaroknak az ő házaikban csinált helyet a politika. És nem csak Magyarországról telepítették ki a németeket: Csehországból, Lengyelországból, Jugoszláviából több millió német elhurcolására került sor, az ő emlékük előtt is tisztelgünk, és rájuk is emlékezünk.

Másrészt van ennek a határozatnak egy olyan dimenziója is, amely túlmutat a többségi helyzetű magyarság és a magyarországi német közösség viszonyán: ahol egy ember jogai megsérthetőek, ott mindenkié megsérthető; ahol egy népcsoportot diszkriminálni lehet, és el lehet űzni a szülőföldjéről, fizikai, kulturális vagy demográfiai értelemben meg lehet semmisíteni, ott ez bármelyik népcsoporttal megtörténhet; ahol a kisebbség jogfosztott, ott a többség is bármikor azzá lehet. Jól példázza ezt a törvényszerűséget a második világháborút követő Magyarország, a második világháborút követő Közép-Európa története. Hazánk egyik legsötétebb történelmi korszakának volt szerves része a németek elhurcolása, ugyanannak, amelynek zsidó polgártársaink kiszolgáltatása és legyilkolása vagy a doni tragédia, majd a felszabadítók önkényeskedése, majd a felvidéki magyarság jogfosztása, kényszermunkára hurcolása, szülőföldjéről való elűzése és a felvidéki magyarság miatt, őnekik helyet csinálandó, a németek kitelepítése. De említhetném a déli határsávban élő szerbek, horvátok, szlovének állítólagos biztonsági okokból való megfélemlítését és az osztályharc nevében elkövetett vérengzéseket is.

Nem véletlen, tisztelt Országgyűlés, hogy a parlament munkájában is egymás mellé sodródott két emléknapról szóló országgyűlési határozat, a felvidéki magyarok kitelepítéséről szóló emléknap, illetőleg a magyarországi németek elhurcolásáról szóló emléknap. Magyarországnak csak akkor van jövője, demokratikus jövője, ha mindezekről hitelesen kimondjuk, hogy soha többé. Ezt hitelesen csak akkor mondhatjuk ki, ha minden olyan jelenséget, ami ezekhez hasonló irányba mutat, akár csak elemeiben is, legyen az akár a hazai cigányokkal vagy éppen a zsidósággal szembeni erőszak vagy izgatás, legyen az akár a balkáni etnikai tisztogatás, vagy legyen éppen azon szerecsenmosdatási kísérlet, amely a náci vagy a kommunista bűnök tagadását, mentegetését vagy éppen a Beneš-dekrétumok megerősítését szolgálja, nos, mindezeket világosan, kettős mérce alkalmazása nélkül elítéljük. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Bárhol és bárkivel történjék ilyen itthon, a Kárpát-medencében, Európában vagy a világon, nincs más lehetőségünk, mint hogy elítéljük.

Képviselőtársaim! Ez a határozat nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről is. Magyarország soha többé nem lehet olyan ország, amely úgy gondolja, hogy polgárait birtokolja, mert ha birtokolja az állam a polgárait, akkor le is mondhat róluk. Napjaink és a jövő Magyarországa olyan ország, s ezt várjuk el a szomszédainktól, és ezt javasoljuk a világ összes többi országának, tehát Magyarország egy olyan ország, amely polgárai otthona, segítője, oltalmazója bármely körülmények között, egy olyan ország, amely őrködik az országunkban élő egyének és közösségek szabadsága felett, munkálja jövőjüket, és megvédi a polgárait, hogyha olyan helyzet adódik.

Tisztelt Országgyűlés! József Attila "A Dunánál" című versének szavaival fejezem be a gondolataimat: "A harcot, amelyet őseink vivtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés." Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az LMP soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Természetesen a kormány támogatja az előttünk fekvő javaslatot. Mint ahogy már utaltam a korábbiakban is rá, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az ilyen súlyos sérelmeket valamilyen módon orvosolni kívánó emléknapok élvezzék a teljes magyar politika támogatását.

Szeretnék a szomorúságomnak is most hangot adni, mert egyszerűen nem értem, hogyan engedheti meg magának egy magyar parlamenti párt, hogy ne támogasson egy ilyen javaslatot, akkor, amikor 170 ezer ember szenvedéséről van szó, és egészen a fülénél fogva előrángatott érveléssel magyarázzák meg, hogy miért nem támogatják az előttünk fekvő javaslatot. Úgy gondolom, hogy nagyon sok próbálkozást tett már a Magyar Szocialista Párt az elmúlt időszakban, hogy a nemzeti politizálás területén valamennyire eltalálja a megfelelő kerékvágást, de úgy látom, hogy megint nem sikerült a Szocialista Pártnak. És én ezzel kapcsolatban szeretném nem a kormány részéről, nem egy párt részéről, hanem az érintettek, a felvidéki magyarok részéről kifejezni a nagyon nagy fokú csalódottságomat ezzel a magatartással kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Egy hang a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, két temerini fiú - tanuljuk meg a nevüket, ha még nem tettük volna: Horváth Árpád és Szakáll Zoltán - november 30-án kiszabadult. Azt gondolom, ez egy nagyon szép karácsonyi ajándék, a legszebb elgondolható karácsonyi ajándék mindkét temerini fiúnak, illetőleg a családjaiknak, de menjünk tovább, a vajdasági magyarság egészének, sőt menjünk tovább, a kárpát-medencei magyarság egészének, azt gondolom, nagyon szép karácsonyi ajándék ez.

Példa ez az eset arra, hogy a diplomáciai erőfeszítések sikere nem feltétlenül a hangerőn múlik, hanem a következetes kitartáson múlik mindenekelőtt, és hogy ez lehetségessé vált, mindenféleképpen a két köztársasági elnök találkozóját ki kell emelnem: kiemelkedően sikeres látogatást bonyolított Nikolics szerb köztársasági elnök Áder János meghívására, és ez a kiemelkedően sikeres látogatás hozta el végül is a diplomáciai erőfeszítés áttörésének sikerét. Köszönet illeti mind a két köztársasági elnököt, továbbá elismerés illeti mindazokat a politikai pártokat, politikai szereplőket, civil szereplőket, akik kivették ebből a nagyon nehéz, de türelmes konszenzusépítésnek a munkájából a részüket az elmúlt hosszú nyolc esztendő folyamán.

Az Áder-Nikolics-találkozónak egy másik rendkívül jelentős eredménye - amely csak aláhúzza a temerini fiúk ügyében elért eredményt -, hogy sikerült megállapodást kötni egy valódi történelmi megbékélésre vonatkozóan a két köztársasági elnök között. Ennek a történelmi megbékélésnek a középpontjában az 1944-45-ös délvidéki, illetőleg az 1942-es újvidéki vérengzések vannak, és hadd idézzem megint - mint ahogy a német kitelepítési emléknap alkalmából is fontosnak tartottam idézni - József Attila Dunánál című versét. Bízzunk abban, hogy a múltat békévé fogja oldani az emlékezés magyarok és szerbek között, ha sikeresen tudjuk megvalósítani azt, amiről a két köztársasági elnök megállapodott.

De nem pusztán a szimbolikus szférában tudunk eredményekről beszámolni, hiszen megtartotta a múlt héten, december 3-án a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság is az ülését. Számtalan konkrét projektben sikerült megállapodni, így például szeretném kiemelni azt, hogy három új határátkelőhelyet fogunk létesíteni Magyarország és Szerbia között, és a kormány már meg is hozta az arra irányuló döntést, hogy egymilliárd forint nagyságrendet fogunk elkülöníteni ennek a három határátkelőhelynek a felépítésére.

(13.50)

Ahogy ezt a képviselő úr is említette, az öt fiúból három fiú még mindig börtönben sínylődik, az ő sorsukról sem feledkezünk meg, és a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ők is mielőbb kiszabadulhassanak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Az ominózus parlamenti ülésen nem egy téves megfogalmazás, egy rossz jelzős szerkezet hangzott el, hanem kendőzetlen rasszizmus és antiszemitizmus, mint ahogy azon a rendezvényen is, amelynek ön a díszszónoka volt a közelmúltban, izraeli zászlóégetéssel, amely azért, azt gondolom, hogy egyértelműen egy állam, illetőleg egy nemzet elleni gyűlöletkeltésnek az európai és a nyugati civilizációban a legdurvább formája.

Magyarország álláspontja az, hogy valóban megilleti az önvédelem joga mindazon államokat, amelyeket erőszak ér, így valóban Izraelt is megilleti. Ugyanakkor a fellépésének arányosnak kell lennie, és nem célozhatja a civil lakosságot. És a palesztin népet is megilleti az önrendelkezési jog, egy önálló, életképes és területileg folytonos állam létrehozása, amit valóban súlyosan veszélyeztet az Izrael kormánya által kilátásba helyezett, háromezer egységre kiterjedő telepbővítési terv. A Külügyminisztérium ezzel kapcsolatban a közelmúltban demarsot adott át Izrael budapesti nagykövetének, és felszólította Izraelt, hogy vizsgálja felül a döntést, amely ellentétes a békefolyamattal.

Szeretném megismételni, hogy Magyarország nem egyik vagy másik oldalon áll a közel-keleti békefolyamatban, hanem a térség népei és a lakosság biztonsága és gyarapodása pártján.

Engedjen meg nekem is egy kérdést, tisztelt képviselő úr. Ön a mentelmi jogáról, amikor a rendőrség előállította, miért nem mondott le? Milyen alapon beszél ön erkölcsi alapról? Kicsit sem szégyelli magát, képviselő úr?

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idei évben valóban kiemelt figyelmet fordítunk Vámbéry Ármin, Wamberger Hermann vagy ahogy ázsiai kortársai hívták, Rasid Effendi halála 100. évfordulóján történő megemlékezésre. Ezeknek az emlékéveknek a jelentőségét, azt gondolom, az elmúlt esztendőben a Wallenberg-emlékév nagyon látványossá és hangsúlyossá tudta tenni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy Vámbéry mellett az idén Amrita Sher-Gilre is, a magyar származású indiai festőművésznőre is megemlékezünk.

Vámbéry Ármin tudományos munkássága máig hatóan érezteti hatását, és ezt az örökséget a Külügyminisztérium a Vámbéry Centenáriumi Emlékbizottsággal együtt kívánja gondozni. A tudós életpályája és a bejárt országok is hangsúlyozzák annak felismerését, hogy a magyar nép és nyelv eredetének kutatása során már a XIX. században is fontos volt egymás kulturális örökségének megismerése, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd. Valóban fontos hangsúlyozni Vámbéryvel összefüggésben Kőrösi Csoma nevét, hiszen ő nem volt más, mint a felvidéki Kőrösi Csoma.

Magyarország az Európai Unió Tanácsának 2011 első felében betöltött soros elnöksége idején kiemelt hangsúlyt fektetett a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatására. Most a globális nyitást célzó politikai törekvésünk keretében is tervezzük ennek a folyamatnak a továbbvitelét: a Külügyminisztérium ez évi kulturális diplomáciai tervében kiemelten kezeli azt a törekvést, hogy az egykori magyar orientalisták tudományos örökségét miként lehet hasznosítani napjaink tudományos és kulturális diplomáciai kapcsolataiban. A feladat sokrétű (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), szoros együttműködést igényel a tárcákkal, az ágazati szereplőkkel, de cselekvési tervet dolgozunk ki ennek érdekében. (Az elnök ismét csenget.) Úgy gondolom, ezt a világ számos helyszínén lesz alkalmunk majd hasznosítani és bemutatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részleges vízummentességi megállapodások általában a szolgálati, illetőleg diplomata-útlevelekre vonatkoznak. Jó fokmérője az államközi kapcsolatainknak, különösen az ázsiai viszonylatban az ilyen részleges vízummentességi megállapodások megléte vagy meg nem léte. Indonéziával Ausztria, Szlovákia és a Benelux-államok kötöttek már ilyen részleges vízummentességi megállapodást, ennek a lényege az, hogy diplomata- és szolgálati útlevelekkel 30 napos tartózkodást tesz lehetővé, illetőleg fél éven belül 90 napos tartózkodást tesz lehetővé. Természetesen az egymás államaiban akkreditált diplomáciai és konzuli képviseleteken szolgálatot teljesítő munkatársak továbbra is vízum birtokában léphetnek a másik szerződő fél államának a területére.

Kérem a megállapodás, az előterjesztés jóváhagyását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: A Külügyminisztérium üdvözli a külügyi bizottság által beterjesztett határozati javaslatot, és támogatja, hogy az Országgyűlés határozatot hozzon a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködési - NEFE - politika ügyében.

Magyarország az ENSZ, az OECD és az Európai Unió tagjaként ma már a nemzetközi donorközösség aktív szereplője. A fejlődő országok segítése, társadalmi és gazdasági fejlődésük támogatása, a szegénység elleni küzdelem, valamint a humanitárius segítségnyújtás terén végzett tevékenység külkapcsolataink szerves részét képezik.

Az Unió tagjaként, mely ma a világ legnagyobb donorközössége, kötelezettséget vállaltunk, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájárulunk a nemzetközi fejlesztési együttműködés uniós és globális céljainak eléréséért tett erőfeszítésekhez. Ezt a fejlődő és a fejlett világ egyaránt elvárja tőlünk, s ha jól végezzük ezt a munkát, az Magyarország pozitív megítéléséhez is nagymértékben hozzájárulhat.

Külpolitikánk hangsúlyos globális nyitása a nemzetközi fejlesztési együttműködés szerepének jelentőségét is növeli. A világ népességének több mint 75 százaléka fejlődő országokban él, és jóllehet igaz, hogy számos, korábban szegény ország gyors ütemben fejlődik, impozáns gazdasági növekedést mutat fel, a hátrányosabb helyzetű államok többségének nagy szüksége van és sokáig lesz is még a tehetősebb országok, a nemzetközi donorközösség, köztük Magyarország segítségére. Ennek formája nem csupán pénzügyi hozzájárulás lehet, hanem szaktudás átadása is, amely így hazai szakembereink ismertségét növelheti szintén a nagyvilágban.

Nemcsak ezért vagyunk azonban érdekeltek abban, hogy minél aktívabban kivegyük a részünket ebből a tevékenységből, hanem azért is, mert ha magukra hagyjuk a legsúlyosabb gondokkal, tehát mélyszegénységgel, törékeny intézményekkel, az emberi jogok hiányával, elnyomással, környezetszennyezéssel, túlnépesedéssel, írástudatlansággal, a gazdaság és a szociális szféra fejletlenségével küzdő országokat, akkor valóban a magunk biztonságát is veszélyeztetjük. Nemcsak a migrációs nyomás és környezetkárosítás, de a helyi konfliktusok veszélye a mi életünket is befolyásolhatja. Globalizálódó világunk szereplői egyre inkább egymásra vannak utalva, és ha szerény eszközökkel bár, de mégis hozzájárulunk a nemzetközi feszültségek csökkentéséhez, a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdításához, az a mi lehetőségeinket is bővíti.

Tisztelt Ház! Végül szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés sokszor hiánypótló szerepet tölt be a magyar külpolitika eszközrendszerében. Bilaterális NEFE-tevékenységünk és akár egyes célzottabb multilaterális hozzájárulásaink révén olyan földrajzi régiókban is meg tudunk jelenni, ahol például nem rendelkezünk jelenleg külképviselettel, és így ezek a tevékenységek jelentik adott esetben az egyetlen eszközt a pozitív Magyarország-kép kialakításához, erősítéséhez, és ezáltal külpolitikai és külgazdasági céljaink érvényesítéséhez.

Magyarország a rendszerváltozást megelőző évtizedekben is aktív segítője volt, akkor a keleti blokk tagjaként, számos fejlődő országnak. Ennek a tevékenységnek a pozitív hatásait az új magyar NEFE-politika ma és a jövőben is kamatoztathatja. Az Európai Unió tagjává válva fokozatosan alakítjuk ki az uniós normák szerinti nemzetközi fejlesztési együttműködés hazai feltételeit és gyakorlatát.

(18.10)

Mind a mai napig adósak vagyunk azonban egy olyan stratégiai dokumentummal, ahogy erre a képviselő úr is utalt, amely Magyarország mint EU- és OECD-tagállam nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának alapelveit, céljait, kereteit, módszereit és eszközrendszerét összefoglalja. A legfrissebb ilyen jellegű hivatalos politikai dokumentumunk valóban 2001-ben született meg, megérett tehát az idő az újragondolására. Üdvözöljük tehát a külügyi bizottság által beterjesztett határozati javaslatot. Támogatjuk, hogy az Országgyűlés határozatban mondja ki: a kormány dolgozza ki Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiai koncepcióját, és erről 2013. június 30-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának számoljon be.

A Külügyminisztériumban ez a munka megkezdődött, és a többi minisztériummal, az üzleti és a civil szféra képviselőivel folytatott egyeztetést is magában foglaló folyamat eredményeként szándékaink szerint határidőre be tudjuk terjeszteni a stratégiai dokumentumot az Országgyűlés elé.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is köszönöm a lehetőséget arra, hogy beszámoljak Martonyi János külügyminiszter úr bukaresti tárgyalásairól. Nagyon feszült hangulatban kerül sor a külügyminiszter úr bukaresti látogatására, ezt a feszültséget alapvetően a román kormányváltást követően számos aggodalomra okot adó intézkedés eredményezte, címszavakban: székely zászló, Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem, Székely Mikó Kollégium, nyelvhasználati problémák. Ugyanakkor azt se feledjük el, hogy két év egészen egyedülállóan gyümölcsöző, mondhatni történelmi mézeshetek után került sor erre a fordulatra a magyar-román viszonylatban a román kormányváltást követően.

A külügyminiszter úr Bukarestben kollégájának elmondta, hogy ellentétben a román miniszterelnök szóhasználatával, Magyarország nem tekinti Romániát ellenségnek. Románia nem ellensége Magyarországnak, hanem partnerünk, sőt szövetségesünk, sőt úgy gondolom, hogy barátunk is, akire tisztelettel tekint Magyarország, ugyanakkor elvárjuk azt is, hogy minket is tisztelettel kezeljen Románia, akivel egyébként, ha vitáink vannak, ha nézetkülönbségeink is vannak, párbeszéd útján kívánjuk rendezni ezeket a vitákat. Elmondta azt is a külügyminiszter úr, hogy az erdélyi magyarok számíthatnak a magyar kormány támogatására, számíthatnak a szabad anyanyelvhasználat, a szabad szimbólumhasználat területén, hasonlóan számíthatnak abban, hogy az autonómiatörekvéseikben támogatjuk őket, beleértve a kulturális és a területi autonómiát egyaránt, valamint azt is elmondta a miniszter úr, hogy a magyar oktatásügyet is támogatjuk, beleértve az önálló magyar egyetem ügyét, illetőleg az önálló magyar egyetemi karok ügyét.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mindehhez azonban, úgy gondoljuk, rendkívül fontos az, hogy Magyarországon egy politikai egyetértés övezze a határon túli magyarok ügyét. Nagyon fontos, hogy a szomszédsági kapcsolatokban, különösen, amikor ilyen kritikus helyzetben és nehéz problémákkal szembesülünk, a magyar pártpolitika elcsendesedjen, és képes legyen arra, hogy közös nevezőt találjon.

(9.20)

Ezért mi is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a Magyar Szocialista Párt találja meg a módját annak, hogy a határon túli magyarság, így az erdélyi magyarság ügye mellett felsorakozzon, nehogy újra olyan helyzetbe manőverezze magát a Szocialista Párt, hogy bocsánatot kelljen kérnie az erdélyi magyarságtól.

Nemcsak a szocialisták irányába fontos ugyanakkor hangsúlyoznunk az egyetértés megközelítését, hanem az egész magyar politikai közvélemény irányába is. El kell kerülnünk azt, hogy a magyar politikai közvéleményt maga alá temesse a hisztéria, a hisztéria ugyanis irányíthatatlan, nemzetközileg is, kétoldalú szinten is és az erdélyi magyarság viszonylatában is rendkívül káros a hisztéria. A magyar politikai közvéleménynek el kell tehát kerülnie a hisztéria csapdáját, és bíznia kell abban, hogy a magyar kormány, illetőleg az erdélyi magyar politikai képviselet képes arra, hogy mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind az erdélyi magyarság érdekképviseletében hatékonyan ellátja a feladatát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon jelentős megmozdulásoknak voltunk tanúi a hétvégén, több tízezer ember Marosvásárhelyen emelte fel a szavát a székely autonómia érdekében, de az egész nagyvilágban, így Budapesten is voltak ebbe az irányba mutató megmozdulások.

Először is szeretném üdvözölni a székelyek, az erdélyi magyarok világos akaratnyilvánítását. Visszaidézi ez azt az akaratnyilvánítást, amikor a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére a nem is oly távoli múltban több mint 200 ezer erdélyi magyar írta alá az autonómia iránti petíciót. Ugyanakkor szeretnék gratulálni a magyar, illetőleg a román hatóságoknak is, hiszen ezeknek a megmozdulásoknak a biztosítása nem kis erőfeszítést és szakértelmet igényelt, különösen az előzetes félelmekkel szemben egy nagyon fontos és megnyugtató fejlemény a tüntetés szabadságának, a tüntetés lehetőségének a biztosítása. A szabad véleménynyilvánítás feltételeinek a megteremtése alapvető demokratikus kritériumnak tekinthető.

Magyarország alkotmányos kötelezettsége a közösségi önkormányzatiság támogatása. S amit a magyar diplomácia ezen a területen tesz: amennyiben az erdélyi magyarok ezt támogatják - és szemmel láthatóan egyértelműen támogatják -, akkor ezt a kétoldalú és a többoldalú diplomáciában Magyarország fölvállalja. Ezt tettük októberben, és ezt tettük most márciusban is a bukaresti látogatás során. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy amit itt a schengeni kérdés felvetésével kapcsolatban sugallni próbál, hogy Magyarország ellenezze Romániának a schengeni csatlakozását, ehhez nem ártana kikérni az erdélyi magyarok véleményét. Az erdélyi magyarok egyértelműen Románia mielőbbi schengeni csatlakozásának a pártján állnak.

Ugyanakkor hadd hívjam fel a képviselő úr figyelmét arra, hogy az autonómia egy olyan műfaj, hogy nem Magyarország fogja azt Románia területén bevezetni, hanem azt a román parlamentnek kell elfogadni. Ahol működő autonómia van a világban, Nyugat-Európában, ott az adott országnak a parlamentje többséggel kellett azt elfogadja, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy párbeszédet folytassunk, és meggyőzzük Romániát arról, hogy végső soron az autonómia Románia érdeke, stabilitást és gyarapodást hozhat Románia számára.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Külügyminisztérium és a kormány üdvözli a finnugor rokon népek napjáról történő országgyűlési határozat meghozatalát. Valóban, a finnugor népeket összeköti a nyelvi rokonság, és nem hiszem, hogy ez vita tárgya lehetne, a legkülönfélébb nyelvészeti elemzések bizonyítják ezt. Ugyanakkor azt hiszem, a kapcsolatunknak, a finnugor népek kapcsolatának a lényege ezen túlmutat, túlmutat a nyelvészeti rokonságon, hiszen jóformán mindegyik finnugor nép történelme a saját létéért való küzdelem feltételei között zajlott le, és az életben maradásért, a megmaradásért folytatott küzdelem nagyon szorosan összekapcsolja a finnugor népeket. Különösen azokat a magyar népcsoportokat szólítja meg a finnugor mozgalom, amelyek számára a megmaradás különösen komoly, aktuális kihívásokba ütközik.

Nem feltétlenül az anyaország ma a legveszélyeztetettebb magyar népcsoport. Nyilvánvalóan a határon túli magyarok körében már a megmaradás, azután a szórványban élő határon túli magyarok körében a mindennapos megmaradás még jelentősebb, még nagyobb visszhangra talál, azután vannak olyan közösségek, mint a moldvai csángó magyarok például, akik már a mindennapi küzdelmeikben, problémáikban a finnugor oroszországi kis népek hétköznapi problémáival azonos nehézségekkel küszködnek, ezért is gondolom azt, hogy nagyon helyénvaló volt, amikor Titty Isohookana-Asunmaa asszonynak, a volt finn kulturális miniszter asszonynak a csángókról készített könyvét éppen a siófoki finnugor kongresszuson volt alkalmunk bemutatni, és váltott ki nagyon nagy visszhangot az ott jelen lévő finnugor népek és különösen az oroszországi finnugor népek körében az a küzdelem, amellyel a moldvai csángó magyarok ismertették meg a jelenlévőket.

Tisztelt Országgyűlés! Nem pusztán nyelvi kérdés és nem pusztán egy nagyon mély történelmi szolidaritás, ami összekapcsolja a finnugor népeket, hanem az is, hogy a finnugor népek közül három államalkotó nemzet, mind a három államalkotó nemzet immáron a rendszerváltozást követően az Európai Unió tagjává vált.

(17.50)

A közelmúltban Varsóban egy olyan külügyminiszteri tanácskozáson vehettem részt, ahol jelen voltak a balti országok, az északi országok és a visegrádi országok. Tizenketten ültük körül az asztalt, és ezek között a balti országok képviseletében jelen volt Észtország, az északi országok képviseletében, a skandináv országok képviseletében ott volt Finnország, a visegrádi országok részéről ott voltam én is. A finnek, az észtek és a magyarok tehát ilyen értelemben három régió összekapcsolódásában is szerepet tudnak játszani.

A finnugor világkongresszusoknak az elmúlt időszakban immáron folyamatos kísérőjelensége az, hogy köztársasági elnöki szintű találkozókat szoktunk tartani. Megkezdődött a külügyi konzultáció rendszeressé tétele a három, nemzetállami keretek között függetlenné vált és működő európai uniós tagállam, Finnország, Észtország és Magyarország között is.

Rendkívül sok közös érdekünk, közös gondolatunk van, és az Európai Unióban, azt gondolom, a legfontosabb az, hogy megtaláljuk mindig azokkal az országokkal, azzal az országcsoporttal az együttműködés lehetőségeit, akikkel adott esetben szükségünk van szorosabb érdekharmonizációra. Ez a három ország, úgy gondolom, hosszú távon a finnugor alapról kiindulva alapesetben a finnugor rokonságtól teljesen független kérdésekben is tud közös érdekeket azonosítani. A keleti partnerséggel kapcsolatban például mind a három ország nagyon hasonló megközelítést alkalmaz, hogy most csak egy konkrét példát említsek.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekesnek tartom azt is, ahogy azt már részben Latorcai János is említette, hogy a finnugor mozgalomnak van egy új időszámítása a rendszerváltozást követően. Volt egy fontos húsz esztendeje ennek a mozgalomnak a két világháború közötti időszakban, 1921-et követően, majd az elmúlt húsz esztendőben is, 1991-től errefelé egy olyan másodvirágzását tapasztalhatjuk ennek a mozgalomnak, ami nagyon sok pozitív értéket hordoz. Magának a finnugor rokon népek napjának a története is, azt gondolom, megér egy misét, ahogy erről Latorcai János is beszélt már. Mint cseppben a tenger, hordozza a finnugor rokon népek napja a finnugor mozgalom történetét.

Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2011. február 17-én az észt törvényhozás az észt állami ünnepekről szóló törvény módosítása révén állami, azaz finn szóhasználattal zászlós ünneppé nyilvánította minden év októberének harmadik szombatját mint a finnugor összetartozás napját, és a közelmúltban Juku-Kalle Raid úr, az észt parlament finnugor baráti tagozata elnöke azzal a megkereséssel élt a Magyar Országgyűléshez, hogy mi is tegyük közös ünneppé ezt a napot. Úgy gondolom, az országgyűlési határozatunk nagyon jól teszi, hogy továbbpasszolva mintegy a harmadik nemzetállami keretek között működő finnugor népnek, a finneknek a labdát, a mi országgyűlési határozatunk pedig őket szólítja fel arra, hogy ők tegyék, hasonlóan a mi döntésünkhöz a finnugor rokon népek napjává október 3. szombatját.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Pomozi Pétert, az ELTE docensét, a Reguly Társaság Értesítőjének 1991. októberi különszámában megfogalmazott gondolatait idézzem befejezésül: "A magyar-észt, magyar-finn kapcsolatok jó ideje dinamikusan fejlődnek - fogalmaz a professzor -, a rokon népek napja fél évszázados Csipkerózsika-álma is véget ér, ismét három független finnugor állam van a földkerekségen. Kívánhatunk-e ennél szebb ajándékot az újrakezdéshez?"

Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hadd idézzem II. Tavadrosz kopt pápa április 9-ei újabb nyilatkozatát. Nagyon éles hangnemben bírálta Morszi egyiptomi köztársasági elnököt. Idézek: "Morszi megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a székesegyházat, ám a valóságban nem ez látszik." Az idézet folytatása: "Ilyen kirívó támadás soha nem érte a kopt egyház központjának számító székesegyházat az elmúlt kétezer évben."

Úgy gondolom, hogy valóban egyedülálló és súlyos a helyzet. A kormány részéről a következő nyilatkozatot adtuk ki: "A Külügyminisztérium mély megdöbbenését és súlyos aggodalmát fejezi ki a kairói Abbaszijja kerület kopt székesegyházánál történt tragikus események, illetve az azt megelőző, al-Khuszúsz faluban kirobbant erőszak kapcsán, amelyek számos emberéletet és közel száz sebesültet követeltek. Magyarország őszinte együttérzéséről biztosítja az áldozatok hozzátartozóit, osztozik gyászukban, a sebesülteknek pedig mielőbbi felépülést kíván. Bízunk abban, hogy az egyiptomi kormányzat mindent megtesz a felekezetek közötti béke megőrzése érdekében, és hathatós intézkedéseket hoz a keresztény közösség védelmére a szélsőséges elemekkel szemben. Továbbra is kiemelt figyelemmel kísérjük a közel-keleti keresztények helyzetét, sorsuk fontos számunkra, és szükség esetén bármikor készek vagyunk felemelni szavunkat érdekükben. Meggyőződésünk, hogy a különböző felekezetek békés együttélése csakis a párbeszéd, egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése alapján biztosítható bárhol a világon."

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az egyiptomi eseményeket minden bizonnyal nem tudjuk elválasztani az arab világban zajló átalakulástól, és ennek keretében valóban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években nemcsak Egyiptomban, de Irakban és Szíriában, tehát ebben a három országban különösen is nagyon látványosan, drámai mértékben romlott a keresztények helyzete. Fontosnak tartom azt, hogy ennek keretei között és ennek következtében a magyar egyházi diplomácia és különösen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr nagyon aktívan kezdte el az egyházi diplomáciai tevékenységét. Magyarországon vendégül láthattuk a maronita pátriárkát Libanonból, a jeruzsálemi pátriárkát, a kopt pátriárkát, és megkezdődött az együttműködésünk kimunkálása ezekkel a közösségekkel; egészen gyakorlati, szinte már a konzuli együttműködést érintő kérdésekig terjed ez az együttműködésünk.

Hasonlóan fontosnak tartjuk azt, hogy a nyugati világban hangsúlyosan felhívjuk a figyelmet a közel-keleti keresztények helyzetére. Tettük ezt a minap, amikor az Egyházak Világtanácsának a főtitkára Magyarországra látogatott, hasonlóan a vatikáni diplomáciánk ezt kiemelt feladatának tekinti - valamint az Európai Unió fórumain is. Számos magyar kezdeményezéssel éltünk a közel-keleti keresztények védelme érdekében, így például nem pusztán emberi jogként kezeli immáron az Európai Unió külpolitikája a kereszténység védelmét, hanem a kereszténységnek mint keresztény közösségnek a védelmeként lép fel az Európai Unió is. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen egy fontos magyar egyház-diplomáciai eredmény.

Azzal szeretném most itt a napirend előtti gondolataimat befejezni, hogy még egyszer idézzem a frissen megválasztott II. Tavadrosz kopt pápa nyilatkozatát, amit, azt gondolom, hogy nemcsak nekünk, hanem az egész nemzetközi közösségnek nagyon alaposan meg kell fontolni: "Tetteket akarunk és nem csak szavakat."

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban, valamint dr. Józsa István részéről.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy felhívta erre a nagyon fontos ügyre a figyelmet képviselő úr, és hogy személyesen is ellátogatott a beregszászi levéltárba. Magyarország és Ukrajna között folyamatosak az érintkezések, és szerepel a legfelsőbb szintű egyeztetéseinknek a napirendjén is a probléma. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen a héten látogat Beregszászba, hogy egy stratégiai megállapodást írjon alá a II. Rákóczi Ferenc Főiskola tárgyában. Úgy gondolom, hogy ez kiváló alkalom lesz arra, hogy miniszterelnöki szinten is a levéltár kérdése napirendre kerüljön. Illetőleg a magyarországi levéltárak és a beregszászi levéltár között is folyamatos az együttműködés. Mind a nyíregyházi, mind a budapesti levéltárak együttműködése megfelelő.

Való igaz, a beregszászi levéltár egy felbecsülhetetlen érték, ugyanakkor fontos, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy jóvátehetetlen károsodás nem érte, annak ellenére, hogy rendkívül rossz körülmények közepette vannak ezek az iratok. Vannak jó hírek is. A Budapesti Levéltár elkészítette a levéltári fondoknak a beazonosítását, és 300 példányban már nyilvánosságra is került ez az összegzés. Szintén jó hír az, hogy a Külügyminisztérium a nemzetközi fejlesztési keretéből 21 millió forintot el tudott különíteni arra, hogy digitalizációt célzó berendezést adományozzon a beregszászi levéltárnak, és ez párosulni fog a fertőtlenítés folyamatával is, ami a gombásodás miatt nagyon fontos. Ugyanakkor tartós megoldást valóban csak hosszú távon egy több száz milliós beruházás keretében az épület átalakítása, illetőleg renoválása jelenthet.

Ennek érdekében, tisztelt elnök úr, úgy gondolom, hogy kezdeményeznünk kell egy kormányzati megállapodásnak az előkészítését, amely rögzíti Ukrajna feladatait, illetőleg Magyarország esetleges hozzájárulását. Ennek a megállapodásnak az előkészítése érdekében pedig egy tárcaközi egyeztetésre van szükség a közeli jövőben.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Józsa István tapsol.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előző felszólalás műfaját nem nagyon tudtam megítélni; az biztos, hogy ami itt elhangzott, nem segített bennünket abban, hogy bármilyen értelmes következtetést levonjunk belőle. Nem nagyon tudtunk ráismerni semmilyen konkrét problémára. Igazán semmilyen országra nem tudtunk ráismerni akkor, amikor ezt a hagymázas gondolattömeget végighallgattuk.

Tisztelt Ház! Európa egysége valóban rendkívül fontos gondolat, hiszen Európa vérben született, háborúban született, az európai népek rendkívül sok szenvedést okoztak egymásnak évszázadokon keresztül. Az európai egység gondolata, gondoljunk csak Kossuth konföderációs terveire, a magyar szellemi életben, a magyar gondolkodásban is már nagyon korán megszületett. Ezért különösen is nagy tragédia volt, hogy nem tudtunk csatlakozni akkor az európai integráció folyamatához, amikor ez a II. világháborút követően nagyon nagy lendületet vett, és arra a fantasztikus fejlődési pályára állította Nyugat-Európát, ami lehetővé tette a jóléti társadalom kiépítését. Európa keleti felében a szerencsétlenebb országok számára az következett, amit mi egyszerűen csak kommunizmusként éltünk meg, kommunizmusként aposztrofálunk.

De húsz évvel ezelőtt Magyarország is, a közép-európai országok is el tudtak indulni az integráció pályáján, meglehetősen nagy és gyors átalakításokat kellett végrehajtani. Ennek folyamatai jelenleg is zajlanak Magyarországon is, hiszen számos kérdést az elmúlt húsz esztendőben nem tudtunk megoldani. A rendszerváltozás kiteljesítése így a második Orbán-kormányra maradt, ami nem választható el az azt megelőző évtizedektől sem.

De itt, Közép-Európában számunkra is nagyon fontos a béke, nekünk is vannak olyan vitás kérdéseink, közép-európai népeknek egymással, amelyek hasonlíthatóak a nyugat-európai népek problémáihoz. Számunkra is a megoldás részét képezi az integráció. Ez nem jelenti azt, hogy az integráció fogja elhozni minden problémánkra a megoldást, de az integráció mindenféleképpen a megoldás részét képezi. Gondoljunk csak arra a folyamatra, ami most éppen Szerbia és Magyarország között zajlik. Bízunk benne, hogy a jövő hónapban Áder János látogatása Szerbiában el fogja hozni azt a történelmi megbékélést, amit nagyon régóta vágynak magyarok és szerbek egyaránt a Délvidéken, és nem pusztán csak a Délvidéken.

Európa ugyanakkor válságban is van, tisztelt képviselő úr. Az a gondolatmenet, hogy Európában minden a legnagyobb rendben lenne, sajnos távol van a valóságtól. Európa egy nagyon komoly gazdasági, pénzügyi és politikai legitimációs válsággal küzd. Amikor mi Magyarországon kiteljesítjük a rendszerváltozást, akkor új válaszokat is próbálunk keresni. Európa egyébként a sokszínűségében erős és gazdag, és ezeknek az új válaszoknak van jelentőségük, relevanciájuk Európára nézve is. Ebben az útkeresésben partnerünk az Európai Néppárt, partnerünk számos közép-európai ország. Egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy ne lennének ebben az útkeresésben társaink.

Sajnálatos módon, ugyanakkor valóban sokszor tapasztaljuk azt, hogy elfogadhatatlan, elfogult, általánosító ítéletekkel szembesülünk, mint legutóbb az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keretében elfogadott jelentés esetében. De itt bejön mindig a pártpolitika. Azt gondolom, hogy a Szocialista Pártnak is el kell gondolkoznia azon, hogy lehet-e a pártérdekeknek végletesen alárendelni az ország és a nemzet érdekét. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Nem lehet.) A Szocialista Pártnak erre kell választ adni, a Szocialista Pártnak lelke rajta, ha a saját, szűk pártpolitikai érdekei érdekében a magyar nemzet és Magyarország megítélését teszi kockára. Úgy gondolom, nekik kell erre megadni idővel a választ. (Gőgös Zoltán: Csak a kormány és nem az ország.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr azzal fejezte be a felszólalását, hogy Európa pártján áll (Dr. Józsa István: Ezzel is kezdte! Közte meg semmi!) a képviselő úr. Én azt gondolom, hogy az alapvető megközelítés, amelyet fontos tisztáznunk, az, hogy ma Magyarországon nagyon sokan rossz kérdést tesznek fel: akarjuk vagy nem akarjuk Európát?

A kormány a kérdést úgy teszi fel, hogy egyértelmű, hogy a mi európai elkötelezettségünk fennáll, ugyanakkor az egy kérdés, hogy milyen Európát akarunk, és arra, hogy milyen Európát akarunk, minden országnak, minden politikai erőnek meg kell fogalmaznia a maga válaszát, különösen most, hogy az Európa jövőjéről zajló vita meglehetősen nagy lendülettel és széles körben zajlik.

(13.10)

Mi elkezdtünk erre a kérdésre választ adni. Akkor, amikor az európai uniós elnökségünk idején úgy fogalmaztunk, hogy erős Európát akarunk, akkor ezzel sok mindent mondtunk egyszerre. Mondtuk azt, hogy támogatjuk azt, hogy az euróválsággal küszködő eurózóna megtalálja a megoldást a problémáira, és ez élvezi a mi támogatásunkat is. De amikor erős Európáról beszéltünk, akkor beszéltünk azokról az értékkérdésekről is, amelyeket itt a frakcióvezető úr érintett. Úgy gondolom, amikor értékekről, európai értékekről van szó, akkor valóban helyes visszafordulni a kereszténydemokrata alapítóatyák felfogásához. Robert Schumannak az a gondolata, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, mindannyiunk számára ismert gondolat, és jól összefoglalja azt, hogy hogyan húzódnak meg egy erős Európa víziója mögött az értékek.

Ugyanakkor azt is valljuk, hogy rugalmas Európára van szükség - nem falanszter Európára, hanem rugalmas Európára, amit sokan úgy fogalmaznak meg, hogy a nemzetállamok Európájára van szükség. De ami biztos: egy rugalmas Európában tiszteletben tartják az egyes tagállamok alkotmányos örökségét. A magunk részéről ragaszkodunk ahhoz, hogy a mi sajátos alkotmányos felfogásunkat és meggyőződésünket az Európai Unió keretei között tiszteletben tartsák, és mi is tiszteletben tartjuk más tagállamok, más nemzetek alkotmányos örökségét.

Harmadsorban: az erős és rugalmas Európa mellett fontosnak gondoljuk mi is az egységes Európa vízióját. Az, ha a tagállami egyenlőség helyett nap mint nap a kettős mércét tapasztalhatjuk, mindenféleképpen aláássa az egységes Európáról vallott meggyőződésünket. Az egységességnek, úgy gondolom, van két nagyon fontos előfeltétele, az egyik az, hogy átláthatók legyenek, objektívek legyenek a különféle eljárásai az Európai Uniónak. És most, amikor a túlzottdeficit-eljárásról beszélünk, és széltében-hosszában tapasztalhatóak ezzel kapcsolatban megjegyzések, kísérletek arra, hogy Magyarországot ne engedjék ki a deficiteljárás alól, akkor mi hangsúlyozzuk - azzal az intézkedéssel, amit az elmúlt héten is a kormány elfogadott -, hogy készen állunk arra, hogy ha objektív az eljárás, ha átlátható az eljárás, akkor esélyt akarunk adni az Európai Uniónak, hogy demonstrálja az objektivitását, demonstrálja az átláthatóságát, hogy kiengedi Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.

És amire az átláthatóságon túlmenően szükség van, az az, hogy az Európai Unió egyes szereplői tartsák tiszteletben az egyes határokat, azokat a határokat, amelyeket a saját működéséhez megszabnak az Európai Uniónak különféle szabályrendszerei. A hatáskörök tiszteletben tartása Viviane Reding asszonynak is feladata lenne akkor, amikor a Tobin-jelentés kapcsán Magyarországot szemmel láthatóan sértő magatartást folytat úgy, hogy túllép a saját hatáskörén, vagy Tavares úrnak is tiszteletben kellene tartania az Európai Parlamentben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a hatásköröket.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, ha ilyen Európai Unió lesz, amelyik tiszteletben tartja ezeket a hatásköröket, ezeket az alapelveket, akkor nyugodtan lehetünk Európa-pártiak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Itt a koszovói szerbek kérdése, a vajdasági magyarok kérdése, illetőleg a szerb-magyar viszony kérdése szerepel a képviselő úr kérdései között.

A koszovói szerbek vonatkozásában hadd mondjam el azt, hogy Magyarország valóban elsőként ismerte el Koszovó függetlenségét, és támogatjuk, támogattuk az Ahtisaari-terv keretei között, hogy mintegy százezer szerb autonómiát kapjon Koszovóban. A közelmúltban Ashton főképviselő közvetítésével létrejött a Belgrád-Pristina közötti megállapodás, amely egyfajta kombinációja a területi és a személyi autonómiának, és úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos precedens az európai kisebbségi jogok érvényesítése során ennek a szerb autonómiának a biztosítása nemzetközi támogatással.

Ami a vajdasági magyarokat illeti, már 2000-ben a háromszintű autonómiakoncepciójuk kidolgozásában a magyar kormány szakértői szinten aktívan részt vett, és 2002-ben egy olyan kétoldalú megállapodást is kötöttünk Szerbiával, ami a kollektív jogokat tartalmazza. A kulturális autonómia - tehát három szint - vonatkozásában egészen egyedülálló az az eredmény, amit Szerbia föl tud mutatni, hiszen a nemzeti tanácsok hatáskörei, illetőleg a finanszírozási lehetőségei folyamatosan bővülnek. Ami a vajdasági hatáskörök kérdését illeti, ez folyamatos vita tárgya, de e tekintetben is egyértelmű és támogató a magyar álláspont.

Ami pedig a területi autonómia kérdését illeti, úgy gondolom, ez a Vajdaságban elválaszthatatlan attól az észak-bácskai fejlesztési régiónak a célkitűzésétől, amit a közelmúltban fogalmazott meg nagyon hangsúlyosan a Vajdasági Magyar Szövetség. A diplomáciai taktika sikere érdekében úgy gondoljuk, hogy napi egyeztetést kell folytatnunk a legitim vajdasági magyar képviseletekkel.

A szerb-magyar viszony vonatkozásában szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét nép nagyon jelentős határon túli nemzeti közösségekkel rendelkezik, és ez megnövelte Szerbia és Magyarország között az empátiát. Mind a ketten úgy gondoljuk, hogy az autonómiák rendszere jelenthet tartós megoldást és stabilitást a térségünkben, és ezek az egyes autonómiák nem kizárják, hanem éppenséggel segítik és feltételezik egymást. A magyar-szerb viszony javulása és Szerbia európai integrációjának a folyamata - egyetértek önnel - tehát segítheti az autonómiák megvalósítását.

Tisztelt Képviselő Úr! Én viszont egy kérdést szeretnék szintén föltenni önnek: miért gondolja azt, ön, képviselő úr, hogy a magyar-szerb viszony romlása adott esetben érdekében állhat a vajdasági magyaroknak, és elősegítheti és hozzájárulhat a területi autonómiájuk megvalósításához?

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy nem lesz 35 perc. Ennek a törvényjavaslatnak a címe: az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Javaslom, hogy gondolkozzunk el egy kicsit ezen a címen. Először is engedjenek meg néhány gondolatot a Lisszaboni Szerződésről, aztán az ír népről, az ír nép aggályairól, és utána pedig néhány gondolat a magyar nép és a magyar nép ezzel összefüggő aggályairól is.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát a Lisszaboni Szerződés: az Európai Unió 27 tagországának állam- és kormányfői 2007 decemberében írták alá az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálásáról szóló Lisszaboni Szerződést. A szerződés valamennyi tagállam egyetértését bírta, a ratifikáció folyamata azonban korántsem volt zökkenőmentes. Írország például 2008 júniusában népszavazáson a lakosság közel 54 százalékával elutasította a szerződést. Márpedig, ahogy azt mindannyian jól tudjuk, egy uniós szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt valamennyi tagállam megerősíti. Mivel az Unió működésének biztosításához feltétlenül szükség volt a nizzai rendszer megreformálására, kiemelten fontos volt a Lisszaboni Szerződés hatályba léptetése.

Annak érdekében, hogy az elutasító ír népszavazás után legyen esély a szerződés hatályba léptetésére, valamit kellett kezdeni az ír nép aggályaival. Az ír kormány megerősítést és garanciákat kért a következő területeken: az oktatás, az élet védelme, a család-, az adó-, valamint a biztonság- és védelempolitika területén, és ezzel egyidejűleg országszerte erőteljes tájékoztató tevékenységbe kezdett.

A tagállamok közötti megoldáskeresés eredményeként a tagállamok állam- és kormányfői 2009 júniusában politikai megállapodást kötöttek, és jegyzőkönyv formájában megerősítették, hogy a Lisszaboni Szerződés tiszteletben tartja Írország hagyományos katonai semlegességét, elismeri az ír alkotmány rendelkezési szabadságát az élethez való jog, az oktatás, a családjog terén, illetőleg az adópolitikában sem okoz majd változást a nemzeti és uniós kompetenciák leosztása. Az adózási és védelempolitikai aspektusok megerősítése egyébként valamennyi tagország vonatkozásában megtörtént.

Ezen garanciák birtokában az ír választópolgárok aztán 2009 októberében, a második népszavazáson immáron hozzájárultak a Lisszaboni Szerződéshez. Ahhoz azonban, hogy a 2009-ben megkötött politikai megállapodás jogi formát nyerjen, és formálisan is az uniós alapszerződések részévé váljon, minden tagállamnak meg kell azt erősítenie, ezt a célt szolgálja a mostani törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Az ír jegyzőkönyv tehát megerősíti először is a nemzeti szuverenitást, a nemzeti identitást, az alkotmányos hagyományt, a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedését. Milyen sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, az elmúlt években ezekről a fogalmakról: identitás, szuverenitás, alkotmányos hagyomány.

(10.00)

Ezen túlmenően az ír jegyzőkönyv megerősíti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás elvét, illetőleg a hatáskörmegosztás elve alapján egyértelművé teszi, hogy vannak olyan hatáskörök, amelyek a nemzeti szuverenitás körébe tartoznak, azokban az Unió nem alkothat szabályokat, és nem is kérheti azokat számon a tagországokon.

Tudjuk, hogy folyamatosan változik, hogy mely hatáskör tekinthető közösségi hatáskörnek, mely hatáskör marad az állami, nemzeti szuverenitás körében, de döntő fontosságú, hogy van hatáskörmegosztás, és ez azt is jelenti, hogy mindig is maradni fog hatáskör, amíg lesz Európai Unió, a nemzeteknél. Soha nem lesz az Európai Unió egy európai egyesült államok, mert a hatáskörmegosztás elve létezik és fönnmarad. Erről is mennyit beszéltünk az elmúlt esztendőkben vagy beszélünk manapság, amikor úgy ítéljük meg, hogy egy európai parlamenti képviselő egy olyan jelentést fogalmaz meg, és olyan javaslatokat fogalmaz meg, amikor nem veszi figyelembe a hatáskörmegosztás elvét, és sérti a jelentésével az egyes tagállamoknak, így Magyarországnak is az alapvető szuverenitását.

Tehát különösen az elmúlt három évben mi, magyarok is megtapasztaltuk, hogy milyen fontosak ezek az elvek, és ezeket az elveket teljes mértékben osztjuk, és erre is tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a jegyzőkönyvet kihirdető törvényjavaslatot. Illetőleg ebben a sajátos helyzetben, 2013-ban úgy ítéltük meg, hogy indokolt, hogy világossá tegyük Magyarország álláspontját egy politikai nyilatkozattervezet keretében erről a helyzetről, az ír jegyzőkönyvről, illetőleg az ír jegyzőkönyv által fölvetett fontos politikai kérdésekről. Úgy gondoljuk, hogy azzal, hogy az ír nép kiállt az alkotmányában foglalt alapvető elvek és értékek mellett, az európai demokráciák sokszínűsége mellett állt ki, az európai alkotmányos hagyományok sokszínűsége mellett álltak ki az írek.

Ezt az alkotmányos identitásokon alapuló európai sokszínűséget mi is teljes mértékben a magunkénak valljuk, és amellett minden körülmények között készen állunk kiállni. Ugyanakkor magunk is tiszteletben tartjuk más tagállamok alkotmányos örökségét. Immáron nem pusztán kettőn áll tehát a vásár, hanem 28-unkon áll az Európai Unióban a vásár; 28 alkotmányos hagyomány tiszteletben tartása, elismerése a feladata 28 tagállamnak.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mindezt megerősítendő a kormány a törvényjavaslat mellett tehát egy politikai nyilatkozat elfogadását indítványozza a tisztelt Háznak, amelyben a fenti elvek kiemelt jelentőségére tekintettel elismerésünket és megbecsülésünket javasoljuk kifejezni az ír nép határozott fellépéséért, elvei és értékei melletti kiállásáért. Javasoljuk továbbá, hogy a politikai nyilatkozat mondja ki, hogy az uniós alapszerződésekkel és a jegyzőkönyvvel összhangban megerősítjük az emberi élet és család védelmére, illetve az oktatás területére vonatkozó, a magyar alaptörvényben is lefektetett alapelveket.

Véletlen ez az egybeesés az emberi élettel vagy éppen a család védelmével, vagy az oktatás kérdéseiben, vagy a hatáskörmegosztással kapcsolatban, vagy éppen az alkotmányos identitásokkal és hagyományokkal kapcsolatban lezajlott viták véletlenek lennének? Nem hiszem. Nem hiszem, hogy véletlenek ezek a párhuzamok, és azt gondolom, hogy ez is nagyon egyértelműen és világosan tükrözi, hogy jó úton járunk.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében tehát most ahhoz kérem a támogatásukat, hogy hazánk egyrészt megerősítse az ír jegyzőkönyvet, eleget téve azon kötelezettségének, amelyet az Európai Unió tagjaként vállalt, másrészt a magyar nép által vallott, az alaptörvényben lefektetett értékek melletti elkötelezettségünket, kérem, ismételten nyilvánítsuk ki.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a szomszédsági kapcsolatainkban és a határon túli magyarok helyzetében kiemelkedően fontos kérdések vannak, így a közigazgatási reformoknak, a közigazgatási beosztásoknak a kérdése előfordul szinte mindegyik szomszédunknál folyamatosan, mint ahogy az oktatási problémák is, a nyelvi jogok kérdései, egyéb szimbólumhasználatbeli kérdések, és Szlovákia viszonylatában még velünk van az állampolgárság ügye is.

Való igaz, ahogy képviselő úr is említette, indokolt az óvatosság, hiszen nem sok jót hoztak eddig a közigazgatási reformok a felvidéki magyarság számára, ugyanakkor úgy ítélem meg, hogy egyelőre idő előtti lenne bármiféle hivatalos magyar kormányzati megnyilvánulás, hiszen ilyenek a szlovák fél részéről sem hangzottak még el. Ugyanakkor az is valóban nyílt titok, hogy vannak olyan elképzelések a szlovák belügyminisztérium részéről, illetőleg a vezető kormánypárt részéről, hogy a nyolcmegyés rendszert átalakítják, és egy úgynevezett háromrégiós, három plusz egy, három plusz két régiós rendszert fognak kialakítani.

Ebben a kérdésben úgy gondolom, hogy ami magyar szempontból kiemelkedően fontos, hogy hogyan érinti ez a közigazgatási átalakítás a magyarságot, különösen a nyelvi jogaikban, illetőleg a döntésekben való részvétel tekintetében. Úgy látjuk, hogy per pillanat kettős feladat áll a magyar közösség előtt. Egyrészt minél erősebb pozíciókat szerezni az őszi megyei önkormányzati választásokon, másrészt minél egyértelműbben és világosabban megfogalmazni az álláspontjukat, mint ahogy egyébként ezt a komáromi megyével kapcsolatban '95-ben megtették.

(15.40)

Amennyiben ezt megteszik, úgy gondolom, hogy az erősíti a magyar-szlovák, egyébként az elmúlt egy esztendőben működő párbeszédet is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, a kérését teljesíteni tudjuk. Tehát kiemelkedő figyelemmel követjük a szlovák közigazgatási reform kérdését. Ahogyan már említettem, 1995-ben nagyon fontos volt, noha nem hozott sajnálatos módon eredményt, hogy a felvidéki magyarok megfogalmazták a komáromi megyére vonatkozó javaslatukat. Lehet olyan szakértői javaslatokkal találkozni már most Szlovákiában, ami egy Duna menti régió megalkotására vonatkozó igényt veti fel ennek a mostani közigazgatási reformnak a keretében.

De ahogy ön is fogalmazott, képviselő úr, valóban számos szintje és vonatkozása van egy ilyen közigazgatási reformnak, és azért is időszerű erről beszélni, mert ősszel közigazgatási reformot döntő módon befolyásoló megyei regionális választások lesznek, és most kell minden politikai erőnek, így a felvidéki magyaroknak is világossá tenni, hogy ilyen igényeik vannak. A magyar kormány ekkor tud odaállni az ő követeléseik mögé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Nem nagyon értem, hogy miről szól ez az azonnali kérdése. (Dr. Józsa István: A demokráciát nem érted!) Úgy gondolom, képviselő úr, hogy először is, amit itt a végén megfogalmazott, hogy legyenek Magyarországon választások miegymás, ezt teljesíteni tudjuk, ezzel nem lesz szerintem probléma.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, amit a Velencei Bizottsággal kapcsolatban megfogalmazott (Dr. Józsa István: Ceauşescu is tartott választásokat!), képviselő úr, hadd jelezzem azt, hogy a Velencei Bizottság véleménye a hét végén, pénteken kerül elfogadásra. Tehát egyelőre nincsen a Velencei Bizottságnak álláspontja. Martonyi János külügyminiszter úr fogja a magyar kormányt képviselni a Velencei Bizottság ülésén. Tehát a Velencei Bizottság irányában megfogalmazott taktikánkra vonatkozó kérdésére azt tudom mondani, hogy a magyar kormány párbeszédet kíván folytatni a Velencei Bizottsággal, mint ahogy eddig is ezt tette, és nemcsak a Velencei Bizottsággal, hanem az Európa Tanáccsal, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel is párbeszédet kívánunk folytatni.

Tehát nincs mit titkolnom ön elől a taktikánkat illetően. Elmondjuk a Velencei Bizottságnak, hogy miben értünk egyet, és melyek azok a kérdések, amelyekben nem értünk egyet ővelük, illetőleg már az elkövetkezendő napokban a Velencei Bizottság nyilatkozattervezetével kapcsolatban nyilvánosságra fogjuk hozni a magyar kormány álláspontját, és így mód lesz arra, hogy a mi tartalmi álláspontunkat ők is megismerjék, és ilyen értelemben a párbeszédet ezáltal is elő tudjuk segíteni.

Úgy gondolom, hogy van remény arra (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy tisztábban lát a Velencei Bizottság is, és ennek nyomán mindazon szervek, akik építenek a Velencei Bizottság álláspontjára. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sajnálom, hogy ön az előre megírt válaszát olvassa fel. Ez egy olyan műfaj, amikor egymásnak a véleményére próbálunk meg reagálni. (Dr. Navracsics Tibor: Nincs neki!)

És sajnálom, de amikor önök itt habzó szájjal olvasnak fel különféle minősített szitkokat a magyar kormány ellen, akkor éppen azt a célt, hogy párbeszédet folytassunk, amit számon kérnek tőlünk, azt nem tudjuk elérni. Azt gondolom, hogy ha önök ezt a kormányon kérik számon (Dr. Józsa István: A PSZÁF megszüntetéséről is jókat párbeszédeztünk!), akkor próbálja meg egyszer, képviselő úr, hogy milyen lenne az, ha ön arra válaszol, amit én elmondok, és mi legalább egymással megpróbálunk itt, a parlament ülésén párbeszédet folytatni.

(15.50)

Azt gondolom, hogy ez ebben a műfajban, amit most ön itt mutatott nekünk (Dr. Józsa István: Ezt már csak a választók döntik el!), ez így teljesen értelmetlen. (Harangozó Tamás: A 36 óra alatt elfogadott alkotmánnyal? Szerintem ezt hagyjuk!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette a vereckei honfoglalási emlékmű kérdését. Fontosnak tartom, és szeretném minden képviselőtársamnak és mindenkinek, aki nyomon követi ezt a vitát, ajánlani, hogy feltétlenül keresse fel a vereckei honfoglalási emlékművet, mert az egyik legszebb Kárpát-medencei magyar emlékműről beszélünk.

Elismerés illeti azért a puszta tényért, hogy van egy a 2008-ban felállított emlékmű, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, akinek a telkén, akinek a tulajdonában van ez az emlékmű, és elismerés illeti Mattl Péter szobrászművész urat is, aki egy egészen egyedülálló, tájba illő emlékművel örökítette meg a magyarok bevonulását a Kárpát-medencébe. Elismerés illeti mindazokat, akik odafigyelnek a vereckei emlékmű sorsára. Valóban sajnálatos, hogy támadásnak van kitéve sorozatosan ez az emlékmű az elmúlt öt esztendőben, és valóban az esetek többségében a Svoboda-párt, az ukrán nacionalisták állnak ezeknek a támadásoknak a hátterében.

Jegyezzük meg, hogy az ukrán hatóságokkal ezeknek a támadásoknak a felderítésében az együttműködésünk megfelelő. Azt is említsük meg, hogy nagyon szépen sikerült a helyreállítás 2012-ben, és napokon belül sor kerülhet a térfigyelő kamerák átadására, és innentől interneten keresztül, bárhonnan bárki megtekintheti a vereckei emlékművet. Az ukrán rendvédelmi szerveknek természetesen ez nem opcionális lehetőség, kötelezettséget vállaltak arra, hogy a térfigyelő rendszer segítségével nagyobb biztonságban lehet az emlékmű. A jogi védettséggel kapcsolatban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hadd jegyezzem meg, képviselő úr, hogy védett műemlékké kell nyilvánítani, a megyei eljárás lezárult, az országos eljárás folyamatban, és úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy olyan légkör legyen a két ország között, hogy az emlékműben semmi kár ne essen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor vegyük sorba! Az idei Székely Szigetet a szervezők bejelentése szerint nem sikerül a tervezett formában megrendezniük, de a rendezvény nem marad el, június 29-én a kézdivásárhelyi sportcsarnokban tartják meg.

Ami az emlékművek megrongálását illeti: a június 4-ei kolozsvári Kismezői temetőben piros festékkel leöntött síremlékekkel és a maroshévízi katonai temető május 26-ai megrongálásával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ezekben az ügyekben a hadisíregyezmény alapján eljártunk. A rongálást követően 6-án Bitay Levente ügyvivő Gheorghe Şurubaru kolozsvári alpolgármesternek adta át Magyarország nyilatkozatát. Az alpolgármester válaszában elítélte az eseményt, és elnézést kért a történtekért. Elmondta, hogy a műemlékeknek a továbbiakban megfelelő védelmet biztosítanak, valamint mindent megtesznek az elkövetők azonosítása és elfogása érdekében, és közmunka keretében június 7-ére sikerült is az emlékművet megtisztítani. Tehát a magyar diplomácia nem beszélt, hanem cselekedett.

Ami pedig az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének június 2-ai villámtüntetését illeti: azt hiszem, teljesen jogos, hogy az Olaszi temető helyén létesített parkban bárki tüntessen. Mihály vajda havasalföldi uralkodóról akarják elnevezni ezt a volt temetőt egy parkban. A rendőrség indoklása szerint viszont a fiatalok nem kértek engedélyt. Azt gondolom, magyar részről akkor történhet interveniálás, ha jogsértésre kerül sor. A park elnevezése kérdésében valóban indokolt lehet további egyeztetéseket tartani.

Tisztelt Képviselő Úr! Fogadjon el egy tanácsot: célravezetőbb, ha a "miért nem tesz semmit a kormány" típusú kérdés helyett azt kérdezi, hogy "mit tesz a kormány", először is azért, mert az elegánsabb, ha nem előlegezi meg a választ nekem, másodszor pedig talán tudunk egymásnak is újat mondani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 2004 novemberében az Európai Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat hat délkelet-ázsiai országgal: Indonéziával, Thaifölddel, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával, Bruneijel a partnerségi és együttműködési megállapodások megkötéséről. 2007 májusában a Tanács a tárgyalási felhatalmazást kiterjesztette a Vietnami Szocialista Köztársaságra is.

Megkezdődtek a tárgyalások a Fülöp-szigetekkel 2009 januárjában, amelyek '10 júniusában sikeresen befejeződtek. Vietnammal pedig 2007 novemberében, amelyek 2010 szeptemberében zárultak le sikeresen.

Az Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel kötött megállapodást követően a Vietnammal kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás a harmadik olyan megállapodás az elmúlt év során, amelyet ASEAN-országgal véglegesítettek.

Tisztelt Ház! Ami a Fülöp-szigeteki megállapodást illeti, szeretném kiemelni, hogy fontos része a fejlesztési együttműködés, amely első ízben helyez kilátásba szigorú intézkedéseket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A vietnami megállapodással kapcsolatban pedig hangsúlyoznám, hogy különös érdekkel bíró területeket is lefed, így például az emberi jogokkal, jogállamisággal, valamint a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekkel és természeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban folytatott együttműködést.

Ugyanakkor hangsúlyoznám mind a két megállapodás vonatkozásában, hogy nagyon fontos, hogy elősegíthetik ezek a megállapodások egy szabadkereskedelmi megállapodás elindítását is. Mindez különösen fontos egy olyan térségben, amely hagyományosan Kína és az Egyesült Államok felé orientálódik.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el mindkét beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, 2000-ben bekövetkezett a nagybányai bányakatasztrófa, amelynek eredményeképpen, úgy gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk azt, hogy egy új időszámítás kezdődött a környezetvédelmi gondolkodásban; hasonlatosképpen az 1986-os csernobili katasztrófához, egyfajta ciántudatosság jelent meg az európai és a magyar politikai gondolkodásban.

Ennek eredménye volt aztán az, hogy Áder János köztársasági elnök úr még európai parlamenti képviselőként kezdeményezte az Európai Parlamentben a ciántechnológia betiltását, és az Európai Parlament elfogadta azt a javaslatot, amivel megkereste az Európai Bizottságot a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban. Orbán Viktor, illetőleg Kövér László házelnök úr is számos alkalommal már kezdeményezte és szorgalmazta ezt.

Augusztus 27-én valóban a román kormány elfogadta, majd beterjesztette a törvényt a verespataki kitermeléssel kapcsolatos egyes intézkedésekről. Szeptember 2-án pedig a magyar kormány is egy VM-KüM közös nyilatkozatban fontosnak tartotta kifejezni az álláspontját, amely egyrészt rögzítette, hogy továbbra is határozottan ellenezzük a ciános aranybányászatot, illetőleg azt is, hogy elvárjuk, hogy Románia tartsa tiszteletben a határokat átívelő környezeti károkról szóló úgynevezett espooi egyezményt.

Szeptember 1-jén Románia-szerte, illetőleg Washingtonban, több európai fővárosban is tüntetések zajlottak le, és ez bizonyára hozzájárult ahhoz, amiről tájékoztatni szeretném önt is és a tisztelt Házat is, képviselő úr, hogy ma Románia miniszterelnöke bejelentette, hogy a szükséges politikai támogatás hiányában visszavonja a törvénytervezetet. Szoros figyelemmel követi továbbra is a magyar kormány a verespataki törvénytervezet sorsát.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti sorokból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden csak annyit szeretnék jelezni Pálffy képviselő úrnak, hogy valóban nagyon felgyorsultak itt az események Verespatak körül, és fontos az, hogy se a magyar, se a nemzetközi közvélemény ne fáradjon bele Verespatak ügyének a nyomon követésébe, annál is inkább, mert nem pusztán Verespatakon akarnak ciános technológiával aranybányát nyitni Romániában, hanem fölhívnám a figyelmet arra, hogy Csertésen is, Dél-Erdélyben egy hasonló bányanyitás előtt állunk. Valóban, ez a mostani eset egy kiváló alkalom arra, hogy fokozzuk újra az Európai Unió színterén az erőfeszítéseinket, és azt a célt ne tévesszük szem elől, hogy a hosszú távú megoldást az jelentheti, hogyha az Európai Unió egész területén a ciános aranybányászatot betiltja az Európai Unió. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kolumbiai és a perui szabadkereskedelmi megállapodás abba a szabadkereskedelmi megállapodási hálóba illeszkedik, amelyet az Európai Unió köt számos térséggel, régióval. A következő napirendi pontok egyike a közép-európai kereskedelmi megállapodás lesz. A kormány támogatja ezt.

Úgynevezett vegyes típusú megállapodásról van szó, amelyben nem pusztán az Európai Bizottság, illetőleg a Parlament egyetértése szükséges, hanem a tagállamok ratifikációjára is szükség van. Ezért kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A libanoni diplomata-, illetve szolgálati útlevelek kérdése egy olyan területe a vízumszabályozásnak, amely kívül esik az Európai Unió hatáskörén, és így az egyes tagállamoknak módjuk van arra, hogy saját rezsimet hozzanak létre e tekintetben. Magyarország és Libanon között Mikati és Orbán miniszterelnök úr megállapodása alapján rendkívül jól fejlődnek a politikai kapcsolatok, ennek a részét képezi a diplomata-, illetőleg a szolgálati útlevelek szabályozására vonatkozó megállapodás. Ez lehetővé fogja tenni, hogy 180 napon belül 90 napot tudjanak vízummentesen ezen dokumentumokkal rendelkező személyek Magyarországon tartózkodni. Ez egyébként a hivatalos személyzetét a libanoni diplomáciának nem érinti.

Kérem a javaslat támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már érintettem a kolumbiai, illetőleg a perui szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán, hogy valóban egy hasonló előterjesztésre is sor kerül még ma este. Közép-Amerika országait röviden hadd soroljam fel: Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és a Panamai Köztársaság tartozik ebbe az országcsoportba. A magyar kormány fontosnak tartja az ilyen szabadkereskedelmi megállapodások megkötését. Úgy látjuk, hogy ez a magyar gazdaság számára kifejezetten hasznos, és megvannak a lehetőségeink, megvan a módozata annak, hogy a tárgyalások előkészítő stádiumában a magyar nemzeti érdekeket érvényesítsük. Ezt meg is tesszük minden alkalommal. Ezért kérem az előterjesztés támogatását.

Köszönöm szépen. (Ékes József tapsol.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A 2010-ben elfogadott kormányprogramunknak valóban fontos részét jelenti a keleti nyitás. Három külpolitikai prioritásunk között, a nemzetközi szervezetekben való fokozott érdekérvényesítés, a térségpolitika erősítése mellett a globális nyitás jelenti a harmadik pillérét ennek a külpolitikai stratégiának. A külgazdasági területen az elkövetkezendő időszakban várjuk a külkapcsolati stratégia elfogadását. Diplomáciánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon ennek a kidolgozásához. A közeljövőben várható a kormány elé terjesztése.

Fölhívnám a figyelmet, hogy a globális nyitást nagymértékben segíti a külkapcsolati és külképviseleti hálózatunk újjáépítése. Itt megkezdődött a nyitások, illetőleg az újranyitások folyamata, így a közeljövőben várható a miniszterelnöki látogatás keretében a mumbai főkonzulátus megnyitása, hasonlóképpen Hongkongban kívánunk újranyitni. Santiago de Chilében is újranyitás várható, illetőleg Abudzsában is a közeljövőben várható az újranyitás. Ebben a gazdasági jelentőségű nyitások sorozatában említsük meg Torontót, illetőleg Melbourne-t is.

Ahogy említette képviselő úr, Kínának valóban kiemelkedő szerepe van ebben a keleti nyitási politikában, de fölhívnám a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök Kína mellett a közeljövőben Japánba, illetőleg Indiába is el kíván látogatni. Ezekből az országokból külügyminiszteri látogatásokra került sor a közelmúltban; az indiai külügyminiszter vendége volt a nagyköveti értekezletünknek is.

De a keleti nyitás mellett hasonlóan fontos a déli irány is; a déli irány, amely Afrikát, illetőleg Latin-Amerikát érintette az elmúlt időszakban. A tavalyi esztendőben egy nagyon sikeres Latin-Amerika-fórummal tudtuk újraindítani a latin-amerikai kapcsolatépítkezésünket, és hasonlóképpen a közelmúltban, 2013-ban került megrendezésre a budapesti Afrika-fórum.

De az, hogy a magyar gazdaság több lábon áll, nem pusztán ezeket a viszonylatokat érinti, hanem érinti a hagyományos észak-amerikai kapcsolatainkat is, amelyekben nagyon nagy jelentősége van most annak, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között megkezdődött a szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló tárgyalás, a TTIP tárgyalássorozat. Felkészülten kívánjuk fogadni ezeket a tárgyalásokat, és az ezzel kapcsolatos érdekeink vizsgálatára és érvényesítésére a közelmúltban a kormány úgy döntött, hogy kormánybizottságot hozunk létre.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezeknek a külkapcsolat-építési törekvéseknek a záloga nem más, mint a magyar gazdaság sikere, a magyar gazdaság sikeréhez pedig nélkülözhetetlen, mondhatnám úgy is, hogy a gazdasági sikereink motorja a magyar ember munkakultúrája és szaktudása. A külkapcsolatépítés-fejlesztésünknek tehát pontosan az a célja, hogy minél jobban hasznosuljon a magyar ember szaktudása az ország javára.

Kérem válaszom elfogadását, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény módosításának célja, hogy megteremtsük a magyar jogi hátterét annak, hogy a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők hozzáférhessenek az Európai Unió Tanácsa által minősített adatokhoz. Idáig csak a közös kül- és biztonságpolitika területén fértek hozzá ezekhez az adatokhoz a képviselőink.

Az Európai Parlament és a Tanács közötti 2002-es intézményközi megállapodás szabályozta ezen a kül- és biztonságpolitikai, védelempolitikai területen az EP-képviselők minősített információkhoz történő hozzáférését, a lisszaboni szerződés alapján azonban az Európai Parlament hatáskörei kibővültek, így szükségessé vált a 2002-es intézményközi megállapodás áttekintése és az általános szabályok megalkotása ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők a közös kül- és biztonságpolitika területén kívül eső minősített dokumentumokhoz is hozzáférhessenek, ami eddig csak ad hoc megoldásokkal volt lehetséges.

(10.00)

Ennek az új szabályrendszernek a kitárgyalása a magyar európai uniós elnökségnek is kiemelt feladata, célkitűzése volt 2011 folyamán. A tárgyalások eredményeként létrejött intézményközi megállapodás értelmében az európai parlamenti képviselők az Európai Parlament elnöke által adott felhatalmazás alapján férhetnek majd hozzá a tanácsi minősített adatokhoz, információkhoz, dokumentumokhoz, amelyek az Európai Parlament számára hatásköreinek és feladatainak gyakorlása tekintetében relevánsak. Ezt a felhatalmazást az Európai Parlament elnöke a nemzeti hatóságok értesítése alapján adja majd ki.

A magyar jogszabályok szerint az európai parlamenti képviselők nemzetbiztonsági ellenőrzése kizárt, ezért törvényi alapot kell teremteni arra, hogy a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők felhasználói engedély birtokában férhessenek hozzá a feladataik ellátásához szükséges tanácsi minősített dokumentumokhoz. A törvényjavaslat megteremti ezt a jogalapot, és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatává teszi ennek az igazolásnak, ennek a felhasználói engedélynek a kiállítását, amely alapján aztán az Európai Parlament elnöke felhatalmazást ad az európai parlamenti képviselőknek, hogy hozzáférhessenek ezekhez a minősített információkhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A javasolt törvénymódosítás célja tehát, hogy a magyarországi európai parlamenti képviselők munkájukkal összefüggésben hozzá tudjanak férni az Európai Unió Tanácsa által minősített adatokat tartalmazó dokumentumokhoz. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Martonyi János miniszter úr 2013. július 3-án valóban személyesen fogadta az amerikai nagykövetet, aki úgy tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok betartja mindazon nemzetközi szerződéseket, amelyek jogalapot szolgáltatnak az Unió és az USA közötti adatmozgásnak, így a SWIFT-egyezmény alapján az USA a terrorizmus finanszírozásának felderítéséhez kap adatokat, illetőleg a PNR-, légiutas-adatokról szintén hasonló módon kap adatokat az Egyesült Államok az Európai Uniótól.

A Snowden-ügynek van egy adatvédelmi és van egy titkosszolgálati aspektusa. Az adatvédelem, tisztelt képviselő úr, európai uniós kompetencia, ezért itt az Európai Unió jár el a tagállamok nevében. A képviselő úr által felvetett adatvédelmi kérdésekről az Unió tagállamai tehát nem külön-külön, hanem közösen kérnek tájékoztatást az Egyesült Államoktól, illetve fogalmazzák meg az aggályaikat; ez biztosítja, hogy valamennyi tagállami szempontot, továbbá jogos adatvédelmi aggályt hatékonyan és eredményesen tudjunk felvetni (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: És ha a magyar polgárokat érinti?) az amerikai félnek.

A Snowden-ügy folyományaként a brüsszeli uniós tagállami állandó képviselők fórumának '13. július 4-ei ülésén döntés született arról, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok magas szintű adatvédelmi és biztonsági munkacsoportot állít fel. Ebben a munkacsoportban összesen tíz európai uniós tagállami szakértő vesz részt. A munkacsoport a tagállamok által egyeztetett témákban megkezdte már a tárgyalásokat az amerikai partnerekkel. Célja ennek az egyeztetésnek, hogy egy kiegyensúlyozott szabályozás szülessen. Emlékeztetnék tehát: az adatvédelmi és a titkosszolgálati szempontokat figyelembe vevő, kiegyensúlyozott szabályozás szülessen a túlzott adatkoncentráció megelőzése érdekében.

A szakértői munkacsoport mellett a kérdés kiemelten szerepel az Európai Parlament napirendjén is, az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága a megfigyelési ügyről több meghallgatást tartott, legutóbb '13. szeptember 24-én. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a hétvégén Szöulban a kiber-világkonferencián hasonlóan kiemelten szerepelt a kérdés.

Mint az elmondottakból látható, magyar részről nem egyedül, hanem a többi európai uniós tagállammal együtt napirenden tartjuk a megfigyelési ügyet. Nem igaz tehát a képviselő úr állítása: a magyar kormány nem lapít, asszisztál, hanem intézményes, uniós kereteken belül, valamennyi tagállammal közösen (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Berendeltétek az amerikai nagykövetet?) szembesíti kérdéseivel az Egyesült Államok illetékeseit. Tehát nem asszisztál, hanem szembesít.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg viszont egy jó tanácsot: ne fesse az ördögöt a falra, mert a végén még megjelenik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Már ott is van az ördög!)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokáig fogjuk még értelmezni azt, hogy mi történt a hét végén. Én úgy vélem, hogy alapvetően létezik egy mélyebb elvi válasz, és létezik egy, ha úgy tetszik, politikai válasz erre a kérdésre.

Az elvi válasz számomra úgy hangzik, hogy a részt vevő nagyon nagy számú ember világossá tette azt, hogy a Székelyföld létezik. Az elmúlt hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy folyamatosan kulturális értelemben, történelmi értelemben, filozófiai értelemben, ismeretelméleti értelemben megkérdőjelezték a Székelyföld létezését. Sőt, a székelyek létezését magát kérdőjelezték meg a politikai ellenfelek.

Ez után a hétvége után, azt gondolom, hogy azt egyértelművé tették a nagy számú résztvevők, rendkívül innovatív módon egy nagyon csattanós választ adtak erre a kérdésre: igenis Székelyföld létezik, a székelyek léteznek. Ezért úgy gondolom, hogy az első elvi jellegű válaszunk az kell legyen, hogy mit tesz a magyar kormány ebben a konkrét kérdésben, hogy ott állunk a székelyföldi igények, a székelyek igényei mögött; Magyarország támogatást jelent, hátteret jelent, biztos támasztékot jelent az ő számukra.

Másodszor pedig megfogalmaztak nagyon konkrét célkitűzéseket. Megfogalmazták azt, hogy Székelyföld legyen európai uniós fejlesztési régió, megfogalmazták azt, hogy Székelyföld legyen egy közigazgatási régió, amely autonóm hatáskörökkel rendelkezik, és megfogalmazták azt, hogy induljon párbeszéd a román kormánnyal. Mind a három célkitűzést a magunk eszközeivel támogatni kívánjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Való igaz, hogy egy nagyon fontos aktualitása a székelyek nagy menetelésének, hogy hónapok óta zajlik Románia közigazgatási átalakításáról a vita. Valóban Románia dolga eldönteni, hogy milyen közigazgatási beosztása lesz, de a magyar kormánynak néhány vonatkozásban nagyon határozott véleménye van. Így az alapszerződés alapján is, illetőleg az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye alapján is úgy gondoljuk, hogy nem történhet meg olyan jellegű átalakítás a közigazgatási beosztásban, amely a kisebbségi magyarok számára hátrányos lenne, tehát negatívan változtatná meg ezeknek a közigazgatási egységeknek az összetételét.

Ami pedig a tegnapi rendezvényt illeti, azt gondolom, hogy fontos azért, hogy elismerjük mind a szervezőknek, hogy kiváló munkát végeztek, mind pedig a román hatóságoknak, hogy incidensektől mentesen lehetővé tették a gyülekezési és a szólásszabadság alapvető jogának a gyakorlását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr által is idézett hasonlatnál maradva, nem mindegy, képviselő úr, hogy mekkora az az ördög, ami megjelenik. Mert, úgy gondolom, attól függően, hogy mekkora az az ördög, ami megjelenik, nagymértékben befolyásolja azt a képességünket, hogy milyen hatékonysággal tudjuk elűzni azt az ördögöt. A fő kérdés valóban, most már egy kicsit a hasonlattól elszabadulva, hogy mekkora az a kár, ami keletkezett, és miben áll ez a kár, ami a transzatlanti viszonyban keletkezett. Az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozójának nyilatkozata is bizalomvesztésről beszél a transzatlanti kapcsolatokban. És ez a bizalomvesztés alááshatja azt a transzatlanti viszonyt, ami a mi biztonságunknak is és a globális biztonságnak is az egyik legfontosabb összetevője.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és a minket fölkereső Victoria Nuland államtitkár asszony is elismerte az Egyesült Államok felelősségét a kialakult helyzetért, és tovább is mentek, és sajnálatuknak adtak hangot ezzel kapcsolatosan. Kiegészítette ezt a helyzetértékelést az államtitkár asszony a tárgyalásunkon azzal, hogy feltehetőleg, valószínűleg az a helyzet állt elő, hogy az egyének biztonságának megteremtésére irányuló erőfeszítések felülírták a magánélet védelmével kapcsolatos, általánosan elfogadott jogi és normatív elveket.

(8.40)

Mint köztudott, az Egyesült Államok elnöke ezt követően elrendelte a titkosszolgálati eljárásoknak a teljes felülvizsgálatát. Az év végéig irányozta elő, hogy ezeket az eljárási felülvizsgálatokat be kell fejezni. Az államtitkár asszony pedig azt is közölte a látogatása során, hogy ebbe a felülvizsgálatba be fogják vonni a szövetségeseket, a szövetségesek megfelelő szerveit, tehát értelemszerűen ez a magyar titkosszolgálatok szerveit jelenti.

Mi magyar részről azt hangsúlyoztuk, és fontosnak tartom ezt is aláhúzni ezen a helyen is, hogy választ akarunk kapni minden, Magyarországot érintő vonatkozásra, tudni szeretnénk azt, hogy milyen személyeket, milyen intézményeket és milyen módon érintett a lehallgatási ügy. Tehát a párbeszéd keretében mi hangsúlyt kívánunk fektetni a múltra is, de nem pusztán a múltról van itt szó, hanem a jövőről is. A jövő vonatkozásában pedig, ha valamilyen módon kezelni akarjuk és jóvá akarjuk valamilyen módon tenni ezt a jelenlegi helyzetet, és ez egy fontos kérdés, hogy mit akarunk, tisztelt képviselő úr, megoldást akarunk-e találni erre a helyzetre, vagy pedig eszkalálni akarjuk a konfliktust, nem mellékes kérdés; mi a magunk részéről megoldást szeretnénk találni erre a problémára, mert úgy véljük, hogy ennek a bizalomvesztésnek nagyon súlyos biztonsági kockázatai lehetnek, ezért a bizalmat meg kell próbálni helyreállítani, ezért támogatjuk az Európai Tanácson bejelentett német-francia kezdeményezést. A németek és a franciák elkezdenek egy kétoldalú párbeszédet az Egyesült Államokkal, és bízunk abban, hogy egy olyan megoldást sikerül elérnie a francia-német tárgyalásoknak, amely méltó és alkalmas lesz arra, hogy mások is, így adott esetben Magyarország is megfontolja, hogy csatlakozik-e ahhoz a megállapodáshoz, amit a németek, illetőleg a franciák kitárgyaltak.

Szintén fontosnak tartjuk azt a dialógust, amire már az interpellációm során is utaltam, hogy az Európai Parlamentben is létrejött egy olyan kétoldalú EU-Egyesült Államok, különösen egyébként adatvédelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport, amely megoldási javaslatokkal kíván - különösen a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekre - szolgálni. Úgy gondolom, hogy ennek a két (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatnak a támogatása alapvető magyar külpolitikai, biztonságpolitikai érdek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ukrajna függetlensége 1991 óta a magyar külpolitikának az egyik sarokköve. Úgy gondoljuk, hogy a transzatlanti biztonsági architektúrának egy döntő tényezője egy erős államisággal rendelkező Ukrajna. Az elmúlt 22 esztendőben ezt a politikai vonalvezetést követte a magyar külpolitika. A keleti partnerség 1999-ben megkezdődött folyamata pedig nem más, mint hat volt szovjet utódállamnak az európai integráció útján való segítése, ezért mi a kezdetektől fogva elkötelezettek vagyunk a keleti partnerség támogatásában.

A vilniusi csúcstalálkozó, amely holnap kezdődik, a harmadik a csúcstalálkozók sorában, és sajnálatos módon az elmúlt hétnek a tanúsága szerint az ukrán aláírása ennek a bizonyos társulási megállapodásnak halasztásra kerül, ugyanakkor a grúz és a moldáv társulási megállapodásnak a parafálására minden jel szerint sor fog kerülni ezen a csúcstalálkozón.

Az ukrán aláírásnak az elmaradásával kapcsolatban szeretnék néhány dolgot hangsúlyozni.

(9.40)

Először is azt tartom nagyon fontosnak, hogy ez Ukrajna döntése, amit mi maximálisan tiszteletben kell tartsunk. Ennek a döntésnek a hátterében olyan tényezők húzódhatnak meg, amelyekkel mi nem vagyunk feltétlenül teljes mértékben tisztában. Felhívnám például a figyelmet, hogy Oroszország egy olyan mértékű gazdasági, diplomáciai és politikai nyomás alá helyezte az elmúlt hetekben a keleti partnereket, amelyeket el sem tudunk képzelni. Például Ukrajnának a kereskedelme Oroszországgal ebben a néhány hétben 25 százalékkal csökkent akkor, amikor az ukrán külkereskedelemnek nagyságrendileg az egyharmada Oroszországgal zajlik. Úgy gondolom, hogy a Nyugat is és különösen a Nemzetközi Valutaalap, illetőleg az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank, illetőleg az Európai Befektetési Bank is eltaktikázta magát, mert azzal számoltak, hogy Ukrajnával (Zaj. - Az elnök csenget.) a társulási megállapodás aláírását követően sokkal kedvezőbb feltételekkel tudnak megállapodni.

Összességében úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé múlott Ukrajnán ennek az aláírásnak az elmaradása, mintsem azt első pillantásra gondolhatnánk. Ezt támasztja alá az ukrán kormányzati kommunikáció is, amely azt célozza, azt jeleníti meg, hogy Ukrajna nem váltott irányt. Ukrajnának az európai integrációs folyamata folytatódik, és nekünk, azt gondolom, ebben a helyzetben az a feladatunk, hogy ott álljunk Ukrajna mögött ezekben az erőfeszítéseikben, sőt növeljük, elkerülendő azt a csalódást, amit az ukrajnai polgárok számára ez jelenthet, 150 ezres tüntetések vannak Kijev utcáin ezekben a napokban, annyira erős az európai integráció támogatottsága. Úgy gondolom, nekünk továbbra is az a feladatunk (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy támogassuk ezeket a törekvéseket. Így Magyarország számára a gazdaság, az energetika területén például kínálkozik az energetikai folyosó aláírása a közeli jövőben, ami egy horvát-magyar-ukrán együttműködés Ukrajna energiaszuverenitásának a megerősítése érdekében.

A kárpátaljai magyarok pedig ennek az integrációs folyamatnak, képviselő úr, ahogy mondta, igenis nagyon komoly haszonélvezői. Már az elmúlt időszakban is a keleti partnerségi program keretében nagyon komoly kézzelfogható támogatást tudtunk nyújtani kárpátaljai iskoláknak, kulturális intézményeknek, mintegy 56 projektet valósítottunk meg az elmúlt időszakban keleti partnerségi támogatások segítségével. Ugyanúgy a vízumliberalizáció alapvető érdeke a kárpátaljai magyarságnak, mint ahogy Ukrajna egészének, és azt hiszem, a legfontosabb pozitív hatás, amit itt a képviselő úr említett, az, hogy Magyarország hitelesnek, Ukrajnát támogatónak, a kárpátaljai magyarság mellett kiállónak bizonyult ebben a nagyon nehéz időszakban. Tehát fenn kell tartani Magyarország elkötelezett és következetes magatartását Ukrajna és a kárpátaljai magyarság irányába.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fideszes Képviselőtársaim! Engedjetek meg, engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Akkor, amikor július végén a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen ott ültem Tőkés László és Orbán Viktor mellett, és elhangzott ez az ominózus kijelentése Tőkés Lászlónak, akkor nem gondoltam volna, hogy egy főbenjáró bűn elkövetésében segédkezem. Az elmúlt négy hónap egy hisztériakeltés jegyében telt el Romániában. (Novák Előd: Ez nem frakcióülés!) Az elmúlt négy hónap alatt nagyon sok vélemény megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy mi ennek a hisztériakeltésnek az oka, ami Tőkés Lászlót érinti az elmúlt hónapokban, de úgy gondolom, senki sem fogalmazta meg ezt olyan jól, mint három román újságíró az elmúlt napokban.

(9.50)

Ennek a három román újságírónak a neve: Stefan Ciocan, Victor Lungu és Patrick Hillerin. Úgy fogalmaztak, hogy a Securitate Tőkés Lászlónak soha nem tudta megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat.

Azt gondolom, hogy ez a három román újságíró fején találta a szöget, egyetértek velük. A román becsületbíróság döntése, Tőkés László megfosztása a Románia csillaga kitüntetéstől, nem más, mint a Securitate bosszúja. 25 év után a Securitate bosszúja zajlik Romániában.

November 20-án a Külügyminisztérium közleményt kellett kiadjon, majd másnap be kellett kéretnünk Románia nagykövetét, Victor Miculát, és ismertetnünk vele ezt az álláspontunkat.

Miért bírálja egy független testületnek a véleményét Magyarország? Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a független testület nem független. Ne tegyünk úgy, mintha független lenne ez a testület! Románia miniszterelnöke, Victor Ponta kezdeményezte a Tőkés László-ellenes eljárást, és akkor nem beszéltem még arról, hogy kik a tagjai ennek az állítólagos független testületnek.

Miért gondoljuk, hogy Magyarországnak véleményt kell nyilvánítani ebben a kérdésben? Két okból. Először is azért, mert a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, hogy milyen alapokra építjük a jövőt. Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni Magyarország és Románia kapcsolatát. Temesvár szellemében szeretnénk az elkövetkezendő években építkezni, a jogállam alapján, az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapján, az úgynevezett kölcsönös érdekeken alapuló stratégiai partnerség alapján szeretnénk építkezni. Azt kell mondanunk, hogy nem a Románia csillaga becsületbírósága számunkra az igazi Románia, hanem ennek a három román újságírónak a hangja az igazi Románia, amely úgy fogalmazott, hogy még mind a mai napig nem tudták megbocsátani Tőkés Lászlónak Temesvárt, a romániai forradalmat.

Másodszor pedig azért kell szólnunk, mert a romániai magyarság megfélemlítésének az eszköze Tőkés László kitüntetésének a visszavonása, ezt pedig elfogadhatatlannak tartjuk. A Tőkés László-ellenes hecckampány beleilleszkedik egy hosszú, másfél éves folyamatba, amelybe a marosvásárhelyi orvosi egyetemtől elkezdődően az egyházi ingatlanok visszaadásával való packázás és számos egyéb intézkedés tartozik.

Ezért tisztelettel kéri Magyarország, a magyar kormány a román államfőt, Traian Băsescut, akinek egyébként a kezében van a döntés, hogy végül is elfogadja-e a becsületbíróság döntését vagy pedig azt visszautasítja, tehát tisztelettel kérjük a román államfőt, hogy ne hagyja Románia csillagát visszavörösödni. Románia csillagának a visszavörösödése nem érdeke sem a román népnek, sem pedig az erdélyi magyarságnak, sem pedig a kétoldalú kapcsolatoknak.

A magyar politikának pedig, úgy gondolom, ebben a helyzetben az a feladata, hogy megőrizze azt az egységet, amit az elmúlt napokban fel tudott vonultatni. A parlamenti pártok mindegyike és az erdélyi magyar politika is egységbe tudott újra állni Tőkés László mögé, mint ahogy azt tette annak idején élőláncban a temesvári parókia körül. Ezért azt szeretném kérni a magyar politikától, hogy alkossunk újra egy élőláncot Tőkés László védelmében. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azt kell mindenekelőtt hangsúlyoznom, képviselő úr, hogy nem világos számomra a jogi helyzet, ezért szeretném arra kérni önt, hogy tájékoztasson a részletekről, juttassa el hozzám a rendelkezésére álló dokumentumokat; megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet, de néhány alapelvet azért szeretnék leszögezni ettől függetlenül.

Először is, az világos kell hogy legyen, hogy az emlékműállításnak jogi feltételei vannak mindenhol, és ezeket be kell tartani. Ezt elmulasztani, azt gondolom, amatőrizmus, adott esetben lehet vétkes amatőrizmus is. Különösen akkor kell a jogi feltételeit betartani egy ilyen emlékműállításnak, ha érzékeny a téma, és az érzékeny téma miatt ellenséges hozzáállásra is lehet számítani.

Másodszor, szeretném azt hangsúlyozni, szintén elvi éllel, és hangsúlyozom, függetlenül a konkrét esettől, hogy a katolikus egyház egy nagy tekintélyű intézmény, az egyházi személyeknek a megtévesztése, bármilyen pártpolitikai célra való felhasználása ezért erkölcsileg nem elfogadható. Ez alapvető elvárás, azt gondolom, minden politikai erő irányába.

Harmadsorban azt szeretném hangsúlyozni, utalva a képviselő úrnak az Adán elmondott beszédére, hogy a magyar kormánynak a támadása, pártpolitikai haszonlesésből a magyar külpolitikának és a nemzetpolitikának a lebecsülése rendkívül kontraproduktív: kudarcélményt eredményez, növeli a frusztrációt, káros. Én úgy gondolom, hogy a siker záloga a széles körű egységen alapuló fellépés. Ebben partnerek vagyunk, mint ahogy ezt június 4-e nemzeti emléknappá nyilvánítása már egyszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) e konkrét esetre vonatkozó módon is bebizonyította.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Emlékművet állítani nem egy olyan bonyolult dolog. Tehát én azt szeretném kérni még egyszer, hogy amennyiben jogsértésre került sor, képviselő úr, akkor arról tájékoztasson, hozza nyilvánosságra a jogsértésre vonatkozó dokumentumokat.

A nemzeti jogvédő irodára is szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, és hangsúlyozom azt, hogy minden magyar számíthat az anyaország védelmére, legyen az a határ bármelyik oldalán élő magyar, számíthatnak az anyaország védelmére.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Göndör Istvánt a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.)