Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ZSIGÓ RÓBERT agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt fél egy. Egyetértek Varga László képviselő úrral, hogy az előterjesztés fontosabb annál, mint amennyi időnk most van, de ha megengedik, akkor csak ilyen címszavakban próbálok válaszolni, merthogy még utánunk is van egy napirendi pont, ami ráadásul az Agrárminisztériumé, és megpróbálok szolidáris lenni államtitkár-kollégával. Egy gondolat csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról. Ugye, amikor 2012-ben létrehozta a kormány a Nébihet, és utána 2013-ban, amikor a stratégia is létrejött, azóta olyan munkát sikerült elvégeznie a hatóságnak, a hivatalnak, ami azt eredményezi, hogy az emberek több mint 80 százaléka ma Magyarországon be tudja azonosítani, hogy mi az a hatóság, ami az élelmiszerek és az élelmiszerlánc-biztonságért felel, és több mint 75 százalékuk egyébként meg is bízik a hivatalban. És van egy nagyon fontos alapelv, és ezzel Magyar Zoltánnak is szeretnék válaszolni, meg részben Vadai Ágnes képviselő asszonynak is: amikor kell, akkor a hatóság nagyon kemény eszközökkel fellép.

A Nébihnek van egy kiemelt ügyek igazgatósága nevű szervezete, amely 90 százalékos hatékonysággal egyébként országos hatáskörrel és nyomozati jogkörrel jár el, és minden olyan esetben, legyen szó akár növényegészségügyi, állategészségügyi, akár élelmiszer-hamisítási ügy, amiben fel kell lépni, abban nagyon kemény büntetésekkel és nagyon kemény fellépéssel lép fel. Emellett természetesen a másik alapelve a Nébihnek az, hogy minden tisztességes vállalkozást a partnerének tekint, és megpróbálunk segíteni a vállalkozásoknak abban, hogy megfelelő jogkövető magatartással tudják ellátni a feladataikat. Ezzel egyébként védve a tisztességes vállalkozókat a tisztességtelen vállalkozóktól.

A másik téma, amely talán mindenkinél szóba került, az a kettős élelmiszer-minőség ügye. Sokakkal egyetértek egyébként abban, hogy ebben a témában az elmúlt esztendőben konszenzusra jutottunk minden egyes alkalommal, azt remélem, hogy az ezt követő időszakban is ez fog történni. Ugye, a történet úgy szól, hogy a magyar hatóságok, illetve a közép-európai hatóságok vizsgálatot folytattak, bebizonyosodott, hogy nagyon sok esetben más minőségű és más összetételű termékek kerültek a magyar vagy a közép-európai piacra, mint a nyugat-európai piacra. A V4-ek közösen álltak ki emellett a mezőgazdasági fórumokon, az Európai Bizottságban, és ennek köszönhetően az Európai Bizottság is elismerte, hogy van ilyen probléma.

Ahogy képviselő asszony is elmondta, elkezdődött az Európai Bizottság kutatóintézetének a koordinálásával egy vizsgálat. Arról tudom tájékoztatni, hogy ez a vizsgálat egyébként tagállami vizsgálat, tehát nemcsak a Nébih vizsgálódik, hanem minden érintett tagállam, és amikor meglesz az eredménye, akkor ezt mindenképpen nyilvánosságra fogjuk hozni. Egyetértünk abban, hogy olyan területeken kell ezt megtenni, ahol valóban fontos, és abban is egyetértek, és mivel ez egy európai bizottsági tagállami vizsgálat, hogy minden tagállamnak, illetve minden élelmiszergyártónak figyelnie kell erre.

(0.30)

Laboratóriumok fejlesztését szóba hozta Magyar Zoltán képviselő úr; most talán egy kicsit az élelmiszerrendészekre is reagálok. Természetesen mindent el kell követnünk, hogy megfelelő technikai háttérrel rendelkezzen a Nébih, hiszen azok, akik a zavarosban halásznak, ha lehet úgy fogalmazni, azok nagyon leleményesek, idézőjelben, hiszen a világon a második legjobb üzlet, ha lehet így fogalmazni, az élelmiszer-hamisítás.

Folyamatosan fejleszti a Nébih a laborhálózatát, ez törvényi kötelezettsége is, mert az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak, a minden évben befolyó élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak a 10 százalékát a hivatalnak kötelezően fejlesztésekre kell fordítania, és ennek az összegnek a nagyon nagy része laborfejlesztésekre megy el minden esztendőben, éppen azért, hogy fel tudjuk venni a versenyt az élelmiszer-hamisítókkal.

A kettős minőségről beszéltem. A weboldalak ügye, a weboldalak letiltásának ügye: itt, ha jól emlékszem, Varga képviselő úr ezt szélmalomharcnak nevezte. Valóban, egy fontos kérdés. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Azt értem, amit képviselő asszony mondott, de rajtunk csak azt lehet számonkérni, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti törvényben ez benne van. De azért azt hozzá kell tennem, hogy a magyar kormány, mivel az internetes vásárlás a mostani világjárványtól függetlenül is egyébként az elmúlt években fejlődött, minden területen megpróbálunk olyan jogszabályokat hozni, amelyek ki tudják szűrni az ilyen típusú tisztességtelen vállalkozói magatartást nem csak az élelmiszerlánc területén; de most ennek a törvénynek ez a tárgya.

Élelmiszerrendészek: nem most jött létre ez a hivatal. A kiemelt ügyek igazgatóságának a kollégái, akikről említettem, hogy országos hatáskörrel rendelkeznek, kaptak jogosítványt másfél esztendővel ezelőtt. A mostani javaslat csak arról szól, hogy az eddigi tapasztalatok alapján próbáljuk pontosítani azokat a jogszabályokat, és éppen egyébként harmonizáljuk  a rendészethez nem szeretnék jobban érteni, mint képviselő asszony , harmonizáljuk az ügyben, hogy megfelelő módon tudjanak élni ezzel. Halkan jegyzem meg, kicsit viccesen, képviselő asszony elmondta, hogy csirkékkel kéne hadakozniuk. Nem, az élelmiszerlánc területén elég komoly, hogy is mondjam, nem tudok mást mondani most így a késői órán, mint hogy a zavarosban halászók, egyébként élelmiszer-hamisítók vannak, akikkel valóban legalább addig is fel kell tudniuk venniük a versenyt, amíg a rendőrség kiérkezik a segítségükre.

A FELIR rendszer ügyében is szeretném pontosítani képviselő asszonyt. A FELIR rendszer működik, jó régóta működik. A kérdésére a válasz az, hogy igen, alkalmas arra, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője beazonosítható legyen. Mondok egy példát önnek. A jelenlegi helyzetben az Agrárminisztérium elindított, egészen pontosan a Nébih a honlapján egy termelőkereső oldalt, ahol a kistermelők, őstermelők bejelentkezhetnek, meg kell adniuk többek között a FELIR-azonosítójukat is, és azok, akik keresnek ezen az oldalon, a kistermelők, tehát akik szeretnének vásárolni, direkt ehhez odakapcsoltunk egy FELIR-keresőt is, hogy mindenki, akár ön is, ha fölmegy, akkor be tudja azonosítani, hogy az, aki oda följelentkezett, aki fölregisztrált, az valóban rendelkezik FELIR-azonosítóval, valóban benne van a rendszerben, és valóban azokat az adatokat adta meg, amilyen tevékenységet ő folytat. Úgyhogy a rendszer működik.

Egyébként ebben a törvénytervezetben kifejezetten csak bürokráciacsökkentésről van szó, arról van szó, hogy az adatok módosítását a hivatal el tudja végezni saját magától is. Az írásbeli kérdésére a választ meg fogjuk adni, amint lezárult a vizsgálat. Nem zárult még le a kettős minőség ügyében a vizsgálat, nem tudtunk eredményt elérni.

A kettős minőség ügyében egyébként ez a törvényjavaslat, hogy itt a vége felé legyek, csak annyit tartalmaz, hogy az Európai Parlament által elfogadott irányelvet ülteti át a hazai jogba. Az Európai Parlament valamikor tavaly tavasszal fogadta el ezt, és akkor abban az volt benne, hogy két éven belül minden tagállamnak a saját jogrendjébe ezt be kell építenie. Ebben a törvényjavaslatban ezt tesszük meg egyébként.

Köszönöm szépen mindenkinek a támogató hozzászólását, az észrevételeiket is. Természetesen várjuk a módosító javaslatokat, és ahol tudunk, ott megpróbálunk kompromisszumra jutni, és kérem önöket, hogy szavazataikkal majd támogassák a törvény elfogadását. Elnök úr, köszönöm szépen.