Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem kívánok hosszabban szólni és vitát sem kívánok gerjeszteni, mert azt hiszem, hogy nincs különösebb vitáznivalóm Bauer Tamással, hiszen ha alapvetően eltérő szemléletet képvisel az ember, akkor legfeljebb azt tartja jelen esetben szükségesnek, hogy elmondja, hogy ő, az ő pártja hogyan látja ezeket a kérdéseket. Hozzá kell tenni, hogy nyilván a magam nevében és a MIÉP nevében beszélek, de a bizottsági egyharmad alatti támogatások azt jelzik, hogy feltehetőleg az illetékes bizottságok többsége is hasonlóképpen látja e kérdéseket.

Bauer Tamás a beszámoló kapcsán úgy beszél, mintha ez a beszámoló és az országgyűlési határozat a Magyar Tudományos Akadémiára mint köztestületre vonatkozna, és a beszámoló is erről szólna. Ez tévedés! Ez a kétéves beszámoló a magyar tudomány egészének helyzetéről szól, beleértve természetesen az akadémiai kutatóintézeteket is, beleértve a felsőoktatást, a különböző kutatási alapok eredményességét, felhasználását, az OMFB égisze alatt irányított kutatásokat. Tehát még egyszer mondom: itt a beszámolóra kötelezett a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak elnöke, de nem erről a köztestületről szól a beszámoló, és ez rendkívül lényeges különbség, amikor ilyen mértékben az autonómiáról vagy az autonómia megsértéséről beszélünk.

Nyilván az eltérő szemlélet abból is fakad, ki hogyan látja az Országgyűlés szerepét, felelősségét bizonyos kérdések megítélésében. Mi természetesen úgy látjuk, hogy adott kezdeményezésekkel kapcsolatban egy országgyűlési állásfoglalás és értékelés születhet és születnie is kell. Hogy csak egy példát említsek, folytatódjék az MTA kutatóintézeti hálózatának reformja. Ez elkezdődött, az Országgyűlésnek feladata ennek megítélése. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ennek folytatása szükséges, és amikor akörül keletkezett némi vita, hogy egy kormányzati kijelentés arról szólt, hogy vajon megfelelő helyre és intézményi rendszerbe jut-e az a költségvetési támogatás, amit a kutatás igényel, akkor pontosan ezt erősíti meg ez az értékítélet, a hálózati reform folytatásának szükségességét. Hiszen a kormány nem teheti meg azt, hogy széttárja a kezét, és azt mondja, úgy ítélem meg, hogy ez a kutatóintézeti hálózat nem korszerű, tehát a szükséges összegeket nem kapja meg, hiszen éppen ezért van tudományos és technológiapolitikai kollégium akadémikus, tudós tanácsadókból, hogy a kormány ezeket a döntéseket meg tudja hozni. Hiszen végül is, amikor az adófizetők pénzéből tartunk fenn egy ágazatot, akkor természetesen annak működésével nemcsak tisztában kell lenni, hanem az Országgyűlésnek kötelessége, hogy a saját kompetenciáján belül erről a szükséges mértékben ítéletet alkosson.

Természetszerűen azt is el kell mondanom, hogy ez a határozat nem egyeztetés nélkül született, ez nem csupán az aláírást jegyző tudományos és oktatási bizottság beterjesztése, hanem tartalmilag természetesen a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseivel, a beszámoló készítőivel több lépésben egyeztetett határozati javaslat született. Egy kihelyezett ülést követően hosszasan tárgyalva még két újabb ülésre került sor, ahol a frakciók abban egyeztek meg, hogy a lehetséges módosításokat e határozat szövegén mindenki már a bizottsági ülésre elhozza, annak érdekében, hogy így lehetőség legyen arra, hogy egy mindenki által támogatható határozati javaslat kerüljön a parlament elé.

(19.10)

Természetesen ez senkit nem korlátoz abban, hogy egyéni képviselőként vagy pártja képviseletében bármilyen módosító indítványt beterjesszen. De mindez hozzátartozik annak a folyamatnak az ismertetéséhez, ahogyan ez a határozati javaslat végül megszületett. Arról, hogy vajon a GDP 1,5 százalékában meghatározott költségvetési és versenyszféra-támogatás rögzítése a célszerű-e vagy sem, valóban lehet vitázni. Nyilvánvalóan azért nemcsak a költségvetési támogatásban van szerepe a kormányzatnak és az Országgyűlésnek, hanem ha azt akarjuk elérni, hogy a versenyszféra is támogassa a kutatásokat, akkor az ehhez szükséges közgazdasági szabályozók megteremtése is ilyen értelemben egy, a kutatás támogatását segítő kormányzat és Országgyűlés feladata, és ez a bizonyos 1,5 százalék a kormányprogramban ilyen módon került megfogalmazásra. Úgy vélte a bizottság akkor, hogy ennek a vállalt 1,5 százaléknak a teljesítését ebben a határozatában mintegy megerősíti.

Azt hiszem, hogy mindezen szempontok alapján támogatja a Magyar Igazság és Élet Pártja ennek a beszámolónak, illetve határozati javaslatnak az eredeti formájában történő megszavazását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiból.)