Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat mindig az igazság pillanata. Arról adunk számot, hogy abból, amit terveztünk, mi valósult meg. Ez a kormány feladata, azonban valójában minden, Magyarországért felelősséget érző politikusé.Nézzük rögtön a legfontosabb tényeket! A magyar emberek és vállalkozások munkájának, valamint a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően 2019-ben a magyar gazdaság gyors növekedést ért el, 4,6 százalékos bővüléssel. A foglalkoztatásban állók száma meghaladta a 4,5 millió főt, ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra mérséklődött. A nettó átlagkereset több mint 11,5 százalékkal emelkedett a családi adókedvezmény figyelembevételével, és a nyugellátások átlagos összege közel 5 százalékkal, 133 700 forintra nőtt.

2019-ben a kormány meghirdette a családvédelemi akciótervet, ami számos kedvezményt hozott a magyar családoknak. Mindez úgy valósult meg, hogy közben megőriztük az államháztartás stabilitását, és hozzáteszem, tovább javult hazánk nemzetközi pénzügyi megítélése is.

Érdemesnek tartom felidézni, hogy mit állítottak és miket javasoltak a baloldal képviselői ezzel a költségvetéssel kapcsolatban. Az egyik legtöbbször elhangzott javaslat az volt, hogy mérsékeljük a növekedésre vonatkozó 4,1 százalékos várakozásunkat. Ez jelentősen csökkentette volna a mozgásterünket, a családokra, a vállalkozások támogatására, a nyugdíjakra fordítható összeget. Másrészt, mint már utaltam rá, a tények is minket igazoltak: az előrejelzésünket is felülmúlta a tavalyi év 4,6 százalékos növekedése.

Többen azt állították, hogy az európai konjunktúra közepén nyomjuk lefelé a gázt  idézem az egyik ellenzéki felszólalót , illetve hatunk a növekedés ellen. Nos, ezt cáfolta az élet 2019-ben.

Elhangzott, hogy mindenki  például Románia is  megelőz majd bennünket a növekedés terén. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy 2019-ben is a magyar gazdaság növekedése gyorsabb volt, mint a szomszéd országé, hiszen ott csak 4,1 százalékos bővülést értek el, ami szintén egy szép eredmény, gratulálunk hozzá, és egyáltalán nem vagyunk amiatt szomorúak, hogy a közép-európai országok mindegyike növekedési pályán volt tavaly.

Sokan jósolták azt is, hogy többször módosítani kell majd a törvényjavaslatot. Hát, egyszer sem kellett. Ez is a tényekhez tartozik.

A benyújtáskor elhangzott gazdaságpolitikai képtelenségek közül csak egyet említek, miszerint csak azokat a beruházásokat lehet támogatni, ahol 100 százalék a magyar beszállítók aránya. Tény az, hogy az egyik legfontosabb gazdasági érdekünk a magyar vállalkozások helyzetbe hozása. Sajnos nem rendelkezünk annyi természeti és technológiai erőforrással, hogy ez megvalósuljon, úgyhogy a kormány ehelyett továbbra is egy aktív beruházáspolitikát folytat. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyi évben minden korábbinál magasabb szinten, magasabb értékben valósultak meg beruházások Magyarországon.

És persze érkeztek kritikák a baloldal részéről a tavaly elindított Magyar Állampapír Plusszal kapcsolatban is. Ezek szerint a kibocsátás sokba kerül az államnak, és a lakossági kötvény nem éri meg a ráfordítást. Nos, ezzel szemben is ez a megtakarítási forma nagyban hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a magyar adósságállomány egészségesebb szerkezetű legyen, a magyar gazdaság külső kitettsége és sérülékenysége csökkenjen. Az államadósság-kezelés egészének eredménye pedig az, hogy a kamatkiadások bruttó hazai termékhez mért aránya a 2010-es 4 százalékot meghaladó értékhez képest tavaly 2 százalék körüli értékre csökkent. Tehát igenis egy helyes és jó döntés volt ennek a tavaly júniusi elindítása.

Csak szeretném felidézni azt a számot, hogy azóta több mint 4500 milliárd forintért vásárolt a magyar lakosság ilyen állampapírt. A jó bornak is kell cégér, tehát azt gondolom, hogy helyes volt ennek az elindítása. Ebben az évben, amikor a válság kezelésében nélkülözhetetlen szerep hárul az ország pénzügyi erejére, stabilitására, kifejezetten előnyünkre vált, hogy Magyarország az elmúlt években jóval nagyobb arányban helyezte a hangsúlyt adósságfinanszírozásban a saját erőforrásaira.

A tények tehát azt mutatják, nagy szerencse, hogy nem fogadtuk el a baloldali tanácsokat, és nem csökkentettük a növekedési előrejelzést, hanem növeltük a családok támogatását, folytattuk az adócsökkentést és a hazai vállalkozások támogatását.

(8.10)

A kormány szigorú és következetes költségvetési politikájának és az elért növekedésnek fontos szerepe van abban is, hogy a jelenlegi válsághelyzetben pénzügyi szempontból helyt tudunk állni, vagyis gyors és hathatós segítséget tudunk nyújtani a családoknak, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gazdasági teljesítménye évek óta meghaladja az Európai Unió átlagát, 2019-ben is stabil költségvetés és csökkenő államadósság jellemezte az országot. Tavaly a gazdaság növekedésével Írország, Észtország és Málta mellett a leggyorsabbak között szerepeltünk az uniós tagországok rangsorában is, tehát hogyha nemzetközi összevetést kell önöknek felidéznem, akkor azt tudom mondani, itt is az élbolyban voltunk.

Az uniós módszertan szerinti hiány a bruttó hazai termék 2,1 százalékában teljesült. Megjegyzem, ez az érték a zárszámadásitörvény-javaslat benyújtását követően az Eurostattal történt egyeztetések eredményeként alakult ki. Emlékeztetek arra, hogy a bruttóhazaitermék-arányos államadósság a 2010-es kormányváltáskori 80 százalékot meghaladó szintjéről 2019 végére 65,4 százalékra mérséklődött, tehát közel 15 százalékponttal tudtuk csökkenteni az elmúlt években az államadósságunk arányát, és mindeközben az adósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 20 százalékra, a külföldi tulajdonban lévő papírok aránya pedig 65-ről 34 százalékra csökkent. Mindazt a sérülékenységet tehát, amely a magas államadóssággal együtt járt, azt az elmúlt években jelentősen tudtuk csökkenteni.

Emlékezetes, hogy 2016-ban ismét a befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország. Egy furcsa, ellentmondásos viszony van a hitelminősítő intézetekkel, szükség van arra, hogy nemzetközi kibocsátásokkor az ő értékelésük is meglegyen, azonban tapasztalatunk szerint egyre többször szubjektív elemek is bekerülnek ezekbe az értékelésekbe. Nos, azért állapítsuk meg, hogy 2019-ben, amikor ilyen típusú minősítésváltozás volt, akkor felminősítettek bennünket, azaz egy szinttel kedvezőbb kategóriába került Magyarország.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év gazdasági folyamatainak értékelése során fontos néhány dolgot kiemelnünk. Mindenekelőtt hadd térjek ki arra, hogy mi adta a magyar gazdaság növekedésének a lendületét, mi volt az az elem, amely támogatta ezt a növekedést. Összességében azt tudjuk mondani, hogy szinte minden ágazat, minden elem érdemben járult hozzá ehhez a növekedéshez. A legnagyobb mértékben az építőipar teljesítménye nőtt a tavalyi évben, nagyban köszönhetően a kormány otthonteremtési programjának, és mindeközben a hagyományosan erős szektoraink, többek között a szolgáltató szektor, az ipar, az agrárium teljesítménye is stabil maradt, az egyik legfontosabb gazdaságinövekedés-ösztönző faktorunk továbbra is az ipar maradt.

A hazai és a külföldi befektetők bizalmát egyaránt és nagymértékben erősítette az elmúlt évek pénzügyi és makrogazdasági stabilizációja. Ennek megfelelően 2019-ben csaknem 13 000 milliárd forint értékű beruházás valósult meg hazánkban, a beruházási ráta pedig meghaladta a 27 százalékot. A növekedés másik pillére a háztartások 4,2 százalékkal bővülő fogyasztása, tehát nemcsak a termelői szektorok teljesítettek jól tavaly, hanem azok a felhasználói oldalon lévő szektorok is, mint a háztartások fogyasztása vagy éppen az export. Erre is hadd térjek ki: a külkereskedelmi folyamatokat tekintve a magyar áruexport 4,4 százalékkal növekedett, és bár a tavalyi évben az import növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az áruforgalmi többlet így is továbbra is magas, csaknem 4,3 milliárd euró volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági teljesítménye megalapozta a családokat középpontba helyező gazdaságpolitika folytatását. Amint azt már említettem, 2019-ben a kormány meghirdette a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében a gyermeket vállaló és gyermeket nevelő családokat támogatjuk. Ebbe a körbe tartozik emellett például a kétgyermekes családok kedvezménye, amelyet a kormány a havi 17 500 forintról 20 ezer forintra emelt gyermekenként, ennek is köszönhetően 2019-ben nettó 60 ezer forinttal maradt több ezeknél a családoknál az előző évhez, 2018-hoz képest. Bevezettük a gyermekek otthongondozási díját az önellátásra képtelen gyermeket ápolók tevékenységének elismeréseként. 2019-ben ez havi 100 ezer forint, ami a következő években fokozatosan növekedve 2022-ben eléri majd az akkori minimálbérnek az összegét.

A lakossági terhek mérséklése érdekében 2019-től 18 százalékról 5 százalékra csökkentettük a hőkezelt tejekre vonatkozó áfakulcsot, a kormány tehát továbbra is az adócsökkentés politikáját folytatja. Erre még szeretnék a későbbiekben visszatérni.

A lakossági átutalásokat tranzakciónként 20 ezer forintig mentesítettük a pénzügyi tranzakciós illeték alól, és 2019. július végétől ugyancsak tranzakciónként 20 ezer forintig mentessé vált a postai csekkbefizetés, valamint a Magyar Államkincstár általi közvetlen lakossági értékpapír-forgalmazás is.

Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel voltunk a tavalyi évben a közszolgálatban dolgozókra is. 2019-ben újabb életpályaprogramok indultak el, illetve folytattuk azokat is, amelyeket korábban kezdtünk meg. A rendvédelmi és a honvédelmi hivatásosok életpályájának első, 2014-hez viszonyítottan 50 százalékos emelést nyújtó szakasza egy újabb 5 százalékos bérnövekedéssel lezárult. Elindult a rendvédelmi és a honvédelmi alkalmazottak bérnövekedése is az első 20 százalékos emeléssel a tavalyi esztendőben. A minisztériumok, a kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői 30 százalékos illetményemelésben részesültek. Az egészségügyben folyamatban lévő többlépcsős bérrendezés keretében a szakdolgozók és a védőnők 8 százalékos béremelést kaptak. Mindezen intézkedéseken felül év végén jelentős, fejenként 500 ezer forintos egyszeri juttatásban részesült a rendvédelmi és honvédelmi szervek hivatásos állománya. Az elmúlt évek tehát számos megvalósult bérintézkedést hoztak, ezek is éreztették hatásukat 2019-ben.

Tisztelt Ház! Legyen szó gazdasági növekedésről vagy éppen válságról, ez a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya marad. Tavaly sem volt ez másként, folytattuk az adócsökkentő politikát, és lépéseket hoztunk a vállalkozások helyzetének javítására, a gazdaság fehérítésének elősegítésére, valamint az adóbeszedés hatékonyságát is tudtuk javítani. Néhány intézkedést hadd emeljek ki ezek közül!

A 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodásnak köszönhetően 2019. július 1-jétől a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. A munkahelyvédelmi akció keretében 2019-től a szociális hozzájárulási adó terhére igénybe vehető munkáltatói kedvezmények is célzottabbá váltak annak érdekében, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők vagy a munkaerőpiactól tartósan távol levők, illetve a munkaerőpiachoz lazábban kapcsolódó, tartósan inaktív csoportok elhelyezkedését is tudjuk támogatni. Tavaly januártól nem terhelik járulékok és szociális hozzájárulási adó az öregségi nyugdíjasok munkajövedelmét, tehát nekik csak a személyi jövedelemadót kell fizetniük a munkabérük után.

Az adórendszer egyszerűsítését szolgálja, hogy 2019. január 1-jétől az egészségügyi hozzájárulás beolvasztásával új önálló szociálishozzájárulásiadó-törvényt léptettünk életbe. Az adminisztrációs terheket tovább csökkentettük, és ezt tovább csökkenti, hogy 2019-től a kulturális adó is megszűnt, és a baleseti adót összevontuk a biztosítási adóval, tehát az adótételek számát is tudtuk csökkenteni.

(8.20)

A lakossági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2017-ben elindult az elektronikus szja-, személyijövedelemadó-bevallási rendszer. Ez azt jelenti, hogy honfitársainknak nem kell adóbevallást készíteniük, hanem ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el helyettük, nekik elegendő ezt jóváhagyni, kipipálni, és az adóbevallás elkészült. Tehát még azon az ígéreten is túlléptünk, hogy söralátét nagyságú lesz az adóbevallás, mert még söralátétnyi sem lett, hanem ez elektronikus úton elkészül, és egy háromperces folyamat eredményeként a bevallás készen áll. Tehát ez a digitális átállás folytatódik, és továbbra is az a cél, hogy papírmentessé tegyük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, tehát a NAV-ot.

Az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében a bevezetett online számlaadat-szolgáltatásnak köszönhetően 2018. július 1-jétől minden 100 ezer forint feletti áfatartalmú számláról információ érkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. 2019 volt ennek az első teljes éve, idén pedig már azt kívánjuk megvalósítani, hogy teljes egészében online számlaalapú rendszerre tudjunk átállni. Ezt a munkát ismerte el az Európai Bizottság, az Európai Unió is. A hazai úgynevezett áfarés, tehát a be nem fizetett áfa nagysága a 2013. évi 21 százalékos szintről folyamatos csökkenést mutat, és a Bizottság értékelése szerint ez 2019-ben már 7 százalék alá csökkent. Tehát egy nagyon komoly változást és eredményt értünk el. Mindig el szoktuk mondani, hogy nem új adókat kell hozni, mint ahogy azt a baloldal szokta, hanem a meglévő adókat kell befizetni, azokat beszedni, és akkor nincs szükség adóemelésre, nincs szükség az adók fölfelé módosítására.

2019-ben a vállalkozásokat érintően további jelentős adminisztrációcsökkentő intézkedések léptek hatályba. Ennek keretében megszűnt a vállalkozások decemberi adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége a társasági adó, az energiaellátók jövedelemadója, valamint az innovációs járulék esetében is, amelynek köszönhetően a vállalkozások öt hónappal tovább gazdálkodhatnak a pénzükkel. A költségvetési folyamatokat meghatározó számos tényező közül pozitívan hatott a költségvetésre a tervezettnél magasabb bruttóhazaitermék-bővülés, a magas bérdinamika, valamint a gazdaságfehérítő intézkedések pozitív bázishatása. Így 2019-ben közel 300 milliárd forinttal több pénzforgalmi adó- és járulékbevétel érkezett, mint amit terveztünk.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartásról, valamint annak egyes részterületeiről szóljak, mindenekelőtt az államháztartás hiányáról. Ez 1204 milliárd forint, vagy szabatosabban fogalmazva 1 billió 204 milliárd forint volt, a központi alrendszer hiánya pedig 1 billió 127 milliárd forintban teljesült. Ez azt jelenti, hogy azt a kitűzött célt, hogy az államháztartási hiányunkat továbbra is alacsony szinten tartsuk, elértük, a bruttó hazai termék 2,1 százaléka lett a hiány mértéke, amely kismértékben meghaladja a tervezettet, de érdemben az uniós kötelezettségszint alatt maradt.

Néhány olyan tételt finanszíroztunk meg az előző évben, amelyeket nem terveztünk, de azt gondolom, hogy ezt helyesen tettük, hiszen 2019-ben is tudtunk folytatni és el tudtunk indítani olyan beruházásokat, fejlesztéseket, amelyek a gazdasági növekedést tudták erősíteni, és társadalompolitikai céloknak is eleget tettek. Hadd idézzek fel ezek közül néhányat, hiszen ebben az ország teljesítménye van benne. Folytatódtak a felsőoktatási nagyberuházások, ilyen volt a Pécsi Tudományegyetem beruházása vagy a Testnevelési Egyetem új campusának a kialakítása. Lezárult emellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházása is. 2019-ben induló programként a nemzeti identitás erősítését célzó programok keretében minden általános iskolai diák részére ingyenesen biztosítottuk például a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, valamint komolyzenei hangversenyek látogatását, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek felkeresését. Minden gyermeknek arra a kérdésre, hogy mitől vagyok magyar, válaszolni kell tudni, és azt gondolom, hogy ezek helyes programok voltak ezeknek a céloknak az érdekében.

De ha már a beruházásokat említettem, hadd egészítsem ki ezt néhány további példával is. 2019-ben elkészült a Puskás Aréna, ami egy régi adóssága volt az országnak, ennek az átalakítása, újjáépítése. Elkészült 17 milliárd forintból a hazai múzeumi infrastruktúrát alapjaiban megújító Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. Ha az útfejlesztéseket nézzük, 2019-ben 145 milliárd forintból megvalósult többek között az M44-es autóút Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza, amelynek részeként egy új Körös-hidat is kialakítottunk. 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszú, összesen mintegy 62 kilométeres gyorsforgalmi út hazánkban. A Vác és Budapest között ingázók számára jelentett előrelépést, hogy 2019-ben az M2-es gyorsforgalmi út bővítése megtörtént, és tavaly ősszel készült el közel 33 milliárd forintból ez az útszakasz is. S hadd emeljek ki még egy példát ugyancsak vidékről: Kaposvár közlekedési helyzete is jelentős mértékben tudott javulni, hiszen 96 milliárd forintos beruházás eredményeként átadtuk a 67-es főút 33 kilométernyi, kétszer két sávra bővített szakaszát. Mindezek fontosak voltak ahhoz, hogy a beruházások lendületét is fenn tudjuk tartani.

Képviselőtársaim, engedjenek meg néhány szót az egészségügyi ellátásra vonatkozóan is. A költségvetés jelentős forrást biztosít az „Egészséges Budapest” programra; családbarát szülészetek kialakítását, a légimentés működtetését, egészségügyi intézmények rendkívüli támogatását tudtuk megvalósítani e programokból, vagy éppen a rezidensi rendszer működésével, az Országos Mentőszolgálat mentőgépjárműveinek beszerzésével is 2019-ben jelentősen tudtuk javítani az egészségügyi ellátások színvonalát. A központi költségvetés támogatta többek között a Szent Ferenc Kórház vagy a MAZSIHISZ Szeretetkórház fejlesztéseit, továbbá a „Modern városok” program keretében több kórházfejlesztés is folyamatban van, ezek közül 2019-ből hadd emeljem ki a salgótarjáni Szent Lázár Kórház komplex fejlesztését.

Ha már említettem a „Modern városok” programot: 2019-ben jelentős forrás jutott erre a programra, és emellett el tudtuk indítani a „Magyar falu” program beruházásait is. Ezek jelentős közúti és vasúthálózat-modernizációt indítottak el. S mindezek mellett a tavalyi évben forrást tudtunk biztosítani a tömeges bevándorlás visszaszorítására, a határok védelmére, valamint a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának a növelésére is. Ezeknek a feladatoknak az ellátása Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében nélkülözhetetlen.

Jelentős lépést tettünk a haderőfejlesztésben, mely nemcsak eszközök vásárlásával, hanem beruházásokkal is megvalósult. Itt szeretnék utalni arra, hogy Kiskunfélegyházán a korábban működő kézilőfegyver-gyártást újra tudtuk indítani. Ez korábban nem Kiskunfélegyházán volt, hanem máshol, de ilyen az elmúlt évtizedekben nem volt, megszűnt ez a képességünk, és ez 2019-ben újraindult.

Tisztelt Ház! Néhány szót arról, hogy az európai uniós források felhasználása hogyan történt, mit kaptunk és mit fizettünk be. Magyarország az Európai Unióba 2019-ben 365 milliárd forintot fizetett be, és 1566 milliárd forintnyi uniós költségvetési támogatás jutott el a kedvezményezettekhez. A kifizetések 75 százalékát a kohéziós programok, 13 százalékát a vidékfejlesztési program, a maradék 12 százalékot pedig egyéb kisebb költségvetésű uniós programok adták. A költségvetésen kívüli agrártámogatások 494 milliárd forint közvetlen jövedelempótló támogatást jelentettek a gazdák részére. Tehát mindent egybevetve 2019-ben közel 2060 milliárd forintnyi uniós támogatás nyújtására került sor.

(8.30)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Költségvetésünknek fontos része az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítási rész, most erről szeretnék néhány szót szólni.

Kezdem a Nyugdíjbiztosítási Alappal, amelynek 2019-ben mintegy 3500 milliárd forintnyi kifizetése volt, 2,2 millió fő ellátását finanszíroztuk ebből.

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatások összegét is beleértve mintegy 156 milliárd forinttal költöttünk többet nyugellátásokra, mint 2018-ban.

A kormány 2010-ben azt ígérte, hogy megvédi a nyugdíjak reálértékét, ennek megfelelően 2011 és 2019 között a nyugdíjakat összességében 34 százalékkal növeltük, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig ezek vásárlóereje mintegy 10 százalékkal javult.

A tavalyi évben a nyugellátásokat 3,4 százalékkal emeltük. Az elmúlt évek nettó átlagkereset-növekedésének hatására a nyugdíjemelés eredményeképpen a nyugellátások átlagos összege 4,9 százalékkal nőtt. Hadd említsem meg a nők korhatár alatti nyugellátását is: 2019-ben 153 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, erre a célra a magyar költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapból 261 milliárd forintot fordított.

Tavaly immár harmadszorra részesültek a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásra jogosultak nyugdíjprémiumban, ami minden eddiginél magasabb összegű volt. A nyugdíjprémium kifizetésére is fordítottunk pénzt mintegy 50 milliárd forint értékben. Végül, de nem utolsósorban tavaly szeptemberben 2,6 millióan kaphattak 9 ezer forint összegű gáz- és villanyszámla-kifizetésre fordítható úgynevezett rezsiutalványt, ezt is említsük meg. Erre mintegy 23 milliárd forintot fordítottunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alapról néhány szót. 2433 milliárd forintnyi volt a bevétel és 2540 milliárd forint a kiadás. Fontosabb kérdés talán, hogy mire fordítottuk ezt a pénzt. A járulékbevételek és a hozzájárulások mintegy háromnegyed részét teszik ki az összes bevételnek, ilyen címen 1818 milliárd forint befizetés érkezett, és a bevételek egy kisebb részét az előirányzatszinten teljesülő költségvetési hozzájárulások tették ki.

Az alap kiadásainak a negyedét pénzbeli ellátások kifizetésére  csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, rokkantsági, rehabilitációs ellátások  fordítottuk, közel háromnegyedét pedig természetbeni ellátások finanszírozására használta az egészségbiztosítás. Ez azt jelenti, hogy a gyógyító-megelőző ellátás fedezetét tudtuk biztosítani. Ilyen volt az egészségügyi dolgozók bérének 2019. november 1-jéről előrehozott július 1-jei újabb, átlagosan 8 százalékos növelése, illetve ezzel egyidejűleg a védőnők szakdolgozói bértábla hatálya alá való helyezése is.

Tudtunk forrást biztosítani traumatológiai ellátások finanszírozásának a növelésére, a fogászati egyszeri kiegészítő díjazásnak a kifizetésére, a gyermekek ellátását végző intézmények finanszírozásának a növelésére és a nagy értékű, tételes elszámolású gyógyszerek többletfinanszírozására, új eljárások közfinanszírozásba történő bevonására is. Hadd említsem meg, hogy a gyógyszertámogatásokra és a gyógyászati segédeszközök támogatására fordított kiadások is növekedtek, az előbbiek mintegy 7 százalékkal, az utóbbiak mintegy 5 százalékos mértékben, tehát jóval az infláció fölött.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki az Állami Számvevőszék munkatársainak a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. Hadd idézzek a Számvevőszék jelentéséből: „A 2019-es zárszámadásitörvény-javaslat összeállítása szabályszerű volt, annak tartalma összhangban volt a jogszabályi előírásokkal. Az államháztartás központi alrendszerének hiányára és az államadósságra vonatkozó törvényi előírások teljesültek.” Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos megállapítása volt a Számvevőszéknek. Köszönjük az együttműködést.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat: a 2019-es zárszámadás rámutat arra, hogy az elmúlt évek költségvetési és pénzügyi makrogazdasági eredményei biztos alapot tudtak teremteni a koronavírus-világjárvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére. Emlékeztetőül: a baloldal részéről nevezték a tavalyi költségvetést jövőellenesnek, nevezték kiszámíthatatlannak, nevezték fenntarthatatlannak, szóval, nevezték  kis túlzással  mindennek. Ezúton tudjuk megállapítani, hogy a tisztelt baloldali képviselőtársainknak nem lett igazuk ebben a tekintetben sem.

A krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem átfogó programmal enyhíti a kormány, továbbra is a munkahelyek és a vállalkozások megőrzése, megvédése a cél. A családokat támogatjuk, Magyarország és a magyar emberek biztonságának a garantálását helyeztük középpontba. Ennek egyik fontos feltétele volt, hogy az elmúlt években, így a tavalyi esztendőben is egy fegyelmezett, kiszámítható és a gazdasági növekedést élénkítő gazdaságpolitikát folytattunk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem önöket, hogy a zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni, megvitatni és a végén majd elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)