Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon ismétlődnek megint csak az általános vitában elhangzottak. Itt azért hozzá kell tennem, hogy nagyon fontos kiegészítése lett ennek a javaslatnak, nevezetesen a felajánlási rendet szabályozza a Gazdasági bizottság indítványa. Ez azért is fontos, mert a magyar kormány elkötelezett a rezsicsökkentés erejének fenntartásában, és ahogy kevesen emlékeznek rá, de azért mindig el kell mondani, hogy jobban rögzüljön, hogy még többen emlékezzenek rá, hogy 2012 végén a családok terhének mérséklése érdekében döntött a kormány a rezsicsökkentésről. Ugyanis 2011-ben Bulgária, Magyarország, Svédország és Szlovénia háztartási fogyasztói fizették a legmagasabb földgázárakat, és a kormány döntése érdekében 2013-ban és ’14-ben az energiaszektor szolgáltatásának árai a lakossági fogyasztók számára 2012-ben érvényes, azonos fogyasztásra vonatkozó árakhoz képest jelentősen mérséklődtek. Egy átlagos család, egy átlagos lakossági fogyasztó számára ez a csökkenés földgáz esetében például körülbelül 55 ezer forint megtakarítást eredményezett, ami, gondolom, hogy a magyar lakosság, a magyar polgárok számára a megélhetést jelentősen, érzékelhetően megkönnyítette.

Azért említettem ezt meg, mert a kormány továbbra is elkötelezett abban, és maga a Fidesz-KDNP-pártszövetség is, hogy a rezsicsökkentést biztosítsuk, és megvédjük egy esetleges európai uniós követelményrendszerrel szemben, és ezért a törvényjavaslat előírja az eddigi gyakorlat folytatását, azaz az importszerződésekkel rendelkező, állami tulajdonú földgázkereskedő szabad földgázforrásainak egyetemes szolgáltatók részére való felajánlását. Ez a javaslat elfogadása esetén 2016. októberig biztosított, és az egyetemes szolgáltatók hatósági árú földgázforrásokhoz való ismételt hozzáférése lehetőséget biztosít a rezsicsökkentés értékének megtartására.

(21.40)

Ahogy a mai nap folyamán a parlamenti vitában elhangzott, a kormány elkötelezett abban is, hogy a rezsicsökkentést tovább folytatja a jövőben.

A bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökkentése, téved képviselő úr, nem azt fogom mondani, nem is azt mondtam az általános vitában, hogy azért csökkentettük, hogy nyereségesebb legyen a nem konvencionális földgázkitermelés. Azt mondtam akkor is, hogy nem csökkentettük 12-ről 2 százalékra a bányajáradék mértékét, hanem a nem konvencionális kitermelés tekintetében 2 százalékos bányajáradékot állapítottunk meg. Ez nem idegen a bányatörvény gyakorlatától, van 8 százalékos is, 12 százalékos is és 2 százalékos bányajáradék különböző bányászati tevékenységekre, és ahhoz képest, hogy a nem konvencionális kitermelés mennyisége jelenleg a nulla molekulával egyenlő, tehát nem bevételkiesésről van szó abban az esetben, hogyha nem konvencionális módon sikerül földgázt kitermelni Magyarországon, hanem költségvetési bevételnö­vekedésről van szó, a nullához képest ez értelemszerűen növekedés, csak azt kell mondanom, nem szeretik hallani képviselőtársaim azt, ha az ember próbálja elmagyarázni önöknek a tényleges helyzetet.

Még egy dolgot szeretnék hozzátenni ezzel a nem konvencionális kitermeléssel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a magyar energiabiztonság szempontjából minden elemét az energiaellátásnak, az energiabiztonságnak meg kell fognunk, tehát igaz, elképzelhető és valószínű, hogy hosszú távon más forrásból beszerezhető a földgáz, de a magyar energiastratégia a függőség csökkentésére irányul, úgy mondja, hogy függetlenedés a függőségtől, és ehhez jó eszköz lehet a nem konvencionális forrásból származó szénhidrogénforrás kitermelése, és mint alternatíva, természetesen szolgálhat versenytársaként a más forrásból származó szénhidrogénnek.

De még mielőtt ennyire előremennénk, azt is elmondtam az általános vitában, hogy nem arról van szó, hogy holnap már itt fognak termelni nem konvencionális forrásból származó szénhidrogént, ugyanis ahhoz még további lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az itt említett környezetvédelmi kockázatokra, illetve a máshol is tapasztalt környezeti kockázatokra tekintettel meg tudjuk állapítani, ki tudjuk alakítani azt a jogi, műszaki rendszert, azt a szabványrendszert, amely a lehető legkisebb mértékre korlátozza ennek a kockázatát. Ezen, úgy gondolom, hogy dolgoznunk kell közösen, önökkel, az önök szakértőivel egyetemben, együttműködve, ugyanis nekünk itt a parlamentben az a felelősségünk, hogy ne legyen olyan jogi szabályozatlanság, ami esetleg akadályozza az értékeink előteremtését, illetve ne legyen olyan jogi szabályozás, amely visszaélésre, kockázatokra nyit lehetőséget.

Ezen fog dolgozni a kormány, és kérem ehhez a támogatásukat azzal is, hogy remélem, ezek után, amit elmondtam, támogatni tudják majd a holnapi szavazás során a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket.