Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben a hetekben, amikor az egész ország a koronavírus elleni küzdelmét folytatja, többször köszöntük meg itt a Házban az egészségügyi, szociális dolgozóknak, a közösségi közlekedésben dolgozóknak, egyszóval azoknak, akik a frontvonalban dolgoznak és küzdenek azért, hogy a vírus minél hamarabb elhagyja az országot, a küzdelmüket; nagyon köszönjük az ő munkájukat, ezúton is szeretném természetesen nekik is megköszönni, de ha már agrártémájú előterjesztést tárgyalunk, akkor szerintem illő azok munkáját is megköszönni ezekben a hetekben, akik az élelmiszer-termelésért tesznek nap mint nap és hétről hétre. (Taps.) Köszönöm, tisztelt képviselőtársaim.Azt gondolom, hogy nagyon sokan végzik most a munkájukat azért, hogy az ország élelmiszer-ellátása zavartalan legyen, és az ő munkájukat is felértékelik ezek a hetek. Az ő munkájukat is érdemes újra végiggondolni, és egyáltalán, a válság újragondolásra készteti a magyar közgondolkodást is arra, hogy mit jelent az élelmiszer-termelés Magyarországon, és ki kell mondani, hogy ez a kérdés mindannyiunk ügye, nem egy szűk szakmai elit ügye, nemcsak kizárólag a termelésben dolgozók ügye, hanem minden magyar állampolgár ügye, hiszen ez az ország az ország lakosságánál jóval nagyobb mennyiségben képes élelmiszert előállítani, legalább a kétszeresét; ez az ország, ha jól szervezi meg az ország vezetése az élelmiszer-ellátást, a földekkel való gazdálkodást, akkor képes olyan teljesítményt nyújtani ezen a fronton, amely képes megfelelő, jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerrel ellátni a magyar lakosságot.

Most itt hadd tegyem rögtön az asztalra, hogy ezekben a hetekben azért ezzel is van probléma, nem az itt dolgozó érdekeltek kapcsán, de vidéki képviselőként azért el kell mondanom, hogy több alapélelmiszer ára is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, mi javasoltuk is ebben a tekintetben több alapélelmiszerre a hatósági ár bevezetését, ennek a megfontolását. Én azt gondolom, hogy ez a vidéken élő, ezekben a hetekben jelentős nehézségekkel küszködő, elszegényedő rétegek számára is egy nagyon fontos kérdés lehet.

Fontos az is  és ez egy hosszú távú kérdés , hogy a vidék eltartóképessége megfelelő legyen, ne csak szűk vállalkozói elitek éljenek meg a magyar földből, hanem ahogy mondani szokták önök is, családi gazdaságok, kisvállalkozások, a vidéken élő, földdel dolgozó emberek százezrei. Én azt gondolom, hogy ha végignézzük a tíz évet, az önök tevékenységét, amit az elmúlt tíz évben ebben a tekintetben folytattak, akkor sok kívánnivalót hagy maga után az ebben hozott döntések nagy része, valóban sokszor csak névleg támogatják a családi gazdaságokat, a konkrét döntések kedvezményezettjei meg nagyon sokszor nagyvállalkozók, helyi földesurak, kiskirályok.

Ahogy előttem is elhangzott Magyar Zoltán képviselőtársam által elmondottan, ez egy salátatörvény, nagyon sokféle területét módosítja, szabályozza az agráriumnak, és tulajdonképpen az elhangzottak vagy az expozé alapján is úgy érzem, hogy az elsődleges célja az önök retorikájában nyilván az, hogy lezárják a húsz éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárásokat. A sajtóban ennek kapcsán is nagyon sokféle kritika érte az előterjesztést, összességében több érintettel és a szakma egy részével is egyeztetve azt tudom mondani, hogy talán itt kevesebb kritika fogalmazható meg érdemben. Képviselőtársam az előbb elmondta, hogy az 50 ezer forint/aranykorona mértékkel kapcsolatban vannak fenntartásai, én azt javaslom, hogy amit Magyar Zoltán elmondott, azt érdemben tegyék megfontolás tárgyává, de hogy igazságos legyek: több szereplővel is beszélve bőven voltak olyanok is, akik ezt egy megfelelő mértékű kártalanításnak gondolják. A javaslat rendezi a felépítmények, egyéb kérdések sorsát is. Nyilván nézzük meg, hogy fog működni ez a gyakorlatban, ha szükséges még módosítani az előterjesztésen, akkor módosítani kell, de ez a része összességében kevesebb vitát vált ki álláspontom szerint.

Ami viszont minden korábbi elképzelésüknek, a családi gazdaságok támogatásának és minden egyébnek ellentmond, az a mintagazdaságok kapcsán az asztalon heverő javaslat. Ez a javaslat ebben a formában semmiképpen nem az alulról építkező integrációt támogatja, tehát nem azt támogatja, ami Dániában, több nyugat-európai országban is megvalósult, hogy a termelők fogtak össze, ők valósítottak meg olyan integrációs folyamatot, amely nyilván versenyképesebbé tette a gazdaságot, ezáltal megalapozottabbá tette gazdasági értelemben is azt a fajta élelmiszer-termelést, amire újra szüksége van Magyarországnak is; nem, ez valóban három-négy-öt nagyobb szereplőnek az egyértelmű kiemeléséről és támogatásáról szól, tulajdonképpen rájuk szabja a jogszabályi hátteret. Ezt semmi nem indokolja, semmi nem indokolja a birtokmaximumok további emelését ezáltal, és ezt az elképesztő 50 éves időtartamot sem a földhasználati szerződésnél.

Több módosító javaslatot fogunk itt képviselőtársaimmal ennek kapcsán benyújtani. Álláspontom szerint ez a vidéki kiskirályok helyzetét erősíti, az oligarchák helyzetét erősíti, semmiképpen nem a vidék eltartóképességét erősíti, tulajdonképpen újra versenyhátrányba kerülhetnek a kis szereplők, a vidék napszámosai ebben a tekintetben az élelmiszer-termelés során. Ezt semmiképpen nem akarhatják önök sem; ha meg akarják, akkor énszerintem érdemes a földforgalmi törvényben meghirdetett agrárpolitikai elveket is módosítani, akkor ezt be kell vállalni, le kell rakni az asztalra, meg kell tárgyalni az Országgyűlésben, akkor elő kell állni igazából a farbával. Én azt gondolom, hogy szerintem ezt is azért hozták be itt a koronavírus-helyzet árnyékában, mert így talán kevesebb figyelmet kap ez az ország lakosságától, az érintettektől, és úgy gondolják, hogy ezt át tudják erőltetni a parlamenten. Ne tegyék, erre kérem önöket, fontolják majd meg a benyújtott módosító indítványokat!

A helyben lakó szomszéd fogalmának a módosítása tavaly megtörtént, az egy birtokrendezési szempontból indokolt módosítás volt, tulajdonképpen életszerű volt; lehet, hogy az önök szándékaival ellentétes, de életszerű volt az a fajta módosítás. Most ezt újra módosítanák, és a korábbi állapothoz térnének vissza, ami a birtokrendezések szempontjait figyelembe véve aggályos, tehát szűkíti a lehetőséget. Ennek kapcsán is fogok benyújtani módosító indítványt, ezt nem tartom indokoltnak.

A korábbi években még Gőgös Zoltán képviselőtársam is számtalanszor felhívta a figyelmet az állattartó telepek kapcsán tetten érhető visszásságokra. Én Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vagyok, hadd mondjam el, hogy többször járt a megyénkben is, és elsősorban Dél-Borsodban tapasztaltunk olyan visszásságokat, amelyek tulajdonképpen családok, állattartók tömegeit tették tönkre. Ennek kapcsán szintén benyújtok módosító indítványt, amely rendezné, kiegészítené ezt a fajta salátatörvényt, ha már lehetőség van néhány dolog újragondolására egy ilyen összetett törvény kapcsán.

A következő szakasz beillesztését javasolnám: a szántó, rét, legelő, gyep vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább három éve állattartó telepet üzemeltetés, és tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása. Ennek a szakasznak kellene a földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdése helyébe lépnie. Nem sorolom hosszan a módosítót, nyilván sok technikai részlet is van benne, egy üzenet fontos: hogy kellő legelő, rét, gyep, szántó álljon rendelkezésre azoknak, akik hosszú évek óta végzik állattartó tevékenységüket vidéken.

Zárjuk ki azoknak a típusú visszaéléseknek a lehetőségét, amelyek többször megvalósultak például Dél-Borsodban is! Nagy tisztelet a műkörmös szakmának (Derültség az ellenzék soraiban.), de itt elhangzott egyébként egy olyan is, hogy volt olyan a mezőgazdaságban, aki állattartó telep mellett lévő, annak az üzemeltetéséhez szükséges földeket nyert el úgy, hogy korábban nem folytatott állattartó tevékenységet.

(11.30)

Az ilyen típusú visszaéléseket ki kell zárni, ezzel kell foglalkozni egy törvénymódosítás kapcsán. Legyen meg az eltartóképessége vidéken a földnek, főleg azok számára, akik évtizedek óta napszámosai helyben a földnek.

Javaslom még egy dolognak a rendezését, sok egyéb módosító indítvány mellett  lassan az időm vége felé közeledem , hogy itt a helyi földbizottságok döntését a bíróságok nem változtathatják meg az adásvételi szerződések jóváhagyása kérdésében. Ez 2019 januárja óta van így. Azt gondolom, eltelt több mint egy év ahhoz, hogy megnézze a szakma és az érintettek is, hogy vizsgázott ez a rendelkezés. Erre most önök konkrétan ugyan nem térnek ki, de javaslom, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel a módosítás.

Több olyan eset is a tudtunkra jutott, amelyben tulajdonképpen az az AB-határozat, amelyet az Alkotmánybíróság hozott, a 3224/2019-es határozatról beszélek, ami abból a feltételezésből indult ki, és azért nem tekintette alaptörvény-ellenesnek a reformatórius jogkör megszüntetését, merthogy a földbizottságok döntése nem lehet ugyanaz még egyszer. Ezt feltételezte vélelmezésem szerint az Alkotmánybíróság. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy többször is tud ugyanaz lenni. Ez nyilvánvalóan nem lehet senkinek sem az érdeke. Ennek kapcsán is benyújtunk módosító indítványt. Fontolják meg, mérlegeljék! A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a szakaszt, ezt a területet is érdemes és kell is módosítani.

Ennek kapcsán egyébként semmi nem indokolja, hogy az NFK nyilatkozattételére a korábbi 30 nap helyett 60 napot kelljen várni. Én azt gondolom, az előterjesztésben ez is feleslegesen hosszú, és tovább is növeli indokolatlanul a földforgalmi eljárásokat.

Összefoglalva tehát itt az időm végeztével azt tudom önöknek mondani, hogy azokat az irányokat ebben a salátatörvényben, amelyek arról szólnak, hogy a vidék eltartóképessége erősödjön, az ország élelmiszer-ellátása stabilabb legyen, a vidéken élő kisegzisztenciák megtalálják a boldogulást vidéken, és ne kelljen elvándorolniuk a nagyobb városokba, Nyugat-Magyarországra vagy külföldre, minden ilyen javaslatot, ami ezt támogatja, támogatni fogunk a későbbiekben.

Ez a salátatörvény ezzel együtt tartalmaz olyan javaslatokat, elsősorban a mintagazdaságok kapcsán, amelyek nem támogathatóak jó szívvel azoknak, akik ezeket az értékeket figyelembe veszik és fontosnak tartják. Mi pedig fontosnak tartjuk, hogy vidéken is meg lehessen élni a magyar embernek. Ezért azt kérjük önöktől, hogy fontolják meg a benyújtott módosító indítványokat, és lehetőség szerint fogadják be azokat. Ezeknek a befogadása esetén lehet ebben konszenzus, anélkül viszont ez a javaslat ebben a formában, bármennyire is tartalmaz előremutató elemeket, nem támogatható. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)