Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Egyfajta bevezetőként el kell mondanom azt, amit egyébként a korábbi vitákban a mai nap folyamán több ellenzéki képviselőtársam is elmondott, hogy egészen elképesztő az a helyzet, hogy mi most például 29, egyházaknak átadandó állami ingatlanról beszélgetünk, vitázunk itt ahelyett, hogy a járvánnyal, annak következményeivel és hasonló dolgokkal foglalkoznának. Igen, tudom, ez ma már többedjére hangzott el a falak között, de mégiscsak ezt rögzítenünk kell: nem a fontos dolgokkal foglalkozunk most, hanem mégiscsak azzal, hogy 29 ingatlan hogyan és mint menjen át egyházi tulajdonba az államtól. Szerintünk ez baj, ez szégyen, ne haragudjanak, hogy ezt mondom. De hogy akkor a konkrét előterjesztéssel kezdjek, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy abban a vitában, hogy az ilyen típusú feladatokat, tehát a szociális és gyermekvédelmi feladatokat mennyiben az államnak kell ellátnia és mennyiben esetleg civil vagy egyházi szolgáltatóknak, a DK álláspontja az, hogy ez alapvetően állami feladat, és annak kell a legnagyobb szerepet játszania. Az elmúlt években, vagy azt mondom, talán az elmúlt évtizedben talán afelé tendál a történet itt, Magyarországon, hogy az egyházak egyre nagyobb szerepet kapnak ebben. A DK elismeri azt, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása jelentős, és egyébként fontos területeken is ott vannak, de nem gondoljuk, hogy ez az állam szerepének a háttérbe szorulásával vagy az állam pozíciójának a feladásával kell hogy járjon, márpedig ez az előterjesztés megint csak ebbe az irányba tett lépésként értékelhető.

Az különösen nagy gond, ha egyes területeken, értek ez alatt földrajzi területeket településeken akár, egyes szociális, gyermekvédelmi ellátásokat úgy adnak át egyháznak vagy adtak az elmúlt tíz évben, hogy ott állami szerepvállalás nem maradt, magyarán, nincs más választási lehetőség, csak az egyházi intézmény, ha úgy tetszik, vagy az egyház által fenntartott intézmény, és ez az előterjesztés is megint ebbe az irányba viszi tovább ezt a történetet.

Ha ezt a vitát félretesszük, és azt nézzük, hogy konkrétan itt most miről van szó, akkor azt látjuk, arról szól a törvény, hogy hogyan kell, miért kell megerősíteni az egyházak szerepét ezen a két területen. Az indoklásban az elsődleges fontosságú indok az, hogy azért kell, mert nagyon jól csinálták, mert egyébként jó volt az, amit az egyházak tettek ezen a téren, és akkor a még jobb minőség elérése érdekében az eddig használt, az elmúlt években használt ingatlanokat most már tulajdonba is kell adni nekik.

Ez ugyanazt a vitát nyitja ki, amit Korózs Lajos képviselőtársam az előbb említett. Tehát itt egyfelől felmerül: akkor az állam rosszul látta el ezeket a feladatokat, amikor még ezek állami ellátású intézmények voltak, vagy ezeken a területeken az államnak kellett ezt ellátnia? Miért látta el ezt rosszul az állam? Valaki ezt vizsgálta? Valamilyen hatástanulmány erre létezik, hogy az állam ezeket a feladatokat nem tudta ellátni, átadta egyháznak, és még ez fokozható azáltal, hogy még tulajdonba is adja az ingatlanokat? Az előterjesztés nem szól arról, hogy bármiféle háttértanulmány, bármiféle kutatómunka, megalapozás lenne e mögött a dolog mögött, pusztán kijelenti, hogy a még jobb, még színvonalasabb ellátás érdekében szükséges az ingatlanátadás.

Ha a politikai hátterét nézzük meg, valóban van az előterjesztésben egy mondat, amely azzal foglalkozik, hogy a politikai változásoktól mentes feladatellátás érdekében kell átadni az ingatlanokat. Hát, kérem, akkor ez az, ami, tehát ez azt jelenti, hogy azért kell ezeket az ingatlanokat nemcsak ingyenes használatba adni, ami az előző években volt, hanem tulajdonba adni, hogy esetleg később egy más színezetű kormány, aki mást gondol egyébként ezeknek a feladatoknak az ellátásáról, nehogy visszavegye, vagy legalábbis ne legyen könnyű visszavenni, hiszen tulajdonba adta már az állam a saját vagyonát az érintett egyházaknak. Itt nem történik más, mint hogy a fideszes kormánynak ideológiailag kedves szereplőt bebetonozza ebbe a helyzetbe, anyagilag is megerősíti ezekkel az ingatlanokkal, és a helyzetét megerősíti abban, hogy emberek ezreinek az életére  nyilvánvalóan itt több ezer ember ellátásáról beszélünk csak ennél a 29 ingatlannál  tartós hatással tud lenni. Ez a „lelki erőmű” kifejezés nagyon tetszett, ez abszolút kifejezi azt, amiről én beszélek. (Szászfalvi László: Nem értesz belőle semmit, az a baj!) Az a baj, hogy sajnos kifejezi, pontosan kifejezi, képviselő úr! (Szászfalvi László: Egyből kiforgatod!)

Itt ingyenes ingó- és ingatlanátadásról beszélünk. Nem tudom ezt máshogy nézni, mint az állami vagyonnak az elherdálását, ne haragudjanak, hogy így kell fogalmaznom, ilyen erős szavakkal, eddig ingyenes használatba adással is ellátták a feladatot. Ugye, nem arról szól az előterjesztés, hogy ez rossz volt eddig, nem, most majd még jobb lesz, mondom mindenféle hatásvizsgálat nélkül, vagy legalábbis ez nem szerepel az anyagban. Annyira nagyon akarják ezt a kormánypárti képviselők, illetve a kormány, hogy még kiveszik a nemzeti vagyonról szóló törvény azon passzusai alól is, ami legalább garantálta azt, hogy tizenöt évig elidegeníthetetlen lenne ez az ingatlan, vagy kiveszik a célhoz kötöttség elvének érvényesülése alól is. Valóban egy nagyon cinikus félmondat, hogy nem volt mozgástere eddig ezt az ingyenes ingatlant használó egyházaknak; nem tudjuk, mihez nem volt mozgástere, nagyon érdekelne, hogy vajon mihez nem. És pusztán a szakminiszter engedélye elég lesz ahhoz, hogy itt bármi történjen.

Nem szól az előterjesztés az ott élő, ott lakó állampolgárok, mondom azt, valószínűleg ezreinek  mert ez megint csak nem derül ki az anyagból  a jogairól, hogy érvényesüle ott bármiféle módon mindaz, ami egy állami intézményben kell hogy érvényesüljön. Az esélyegyenlőségtől kezdve sok-sok olyan területet fel tudnék sorolni, aminek az érvényesülése fontos egy ilyen területen. Egyetlenegy mondat van erről az előterjesztésben, konkrétan az, hogy a kormány a gyerekek jogait elkötelezetten védi; ennek nagyon örülünk. Az egyházak és a gyermekek szókapcsolat az elmúlt évtizedekben egészen más témában került elő a sajtóban meg a politikában is. Minket érdekelne az, hogy konkrétan hogyan és mint védi a gyerekek jogait (Szászfalvi László: Ez csúnya volt!), mondjuk, ebben a konstellációban, ez nagyon fontos lenne, hiszen ténylegesen ott élő emberekről beszélünk.

A működtetésre nem nagyon tér ki az előterjesztés. Tehát rendben, megkapják ezeket az ingatlanokat az egyházak, de egyébként ezeket az ingatlanokat tudjáke működtetni, megvannake a megfelelő forrásaik ehhez, vagy ez mindegy ilyen szempontból, csak kapják meg ezeket az állami ingatlanokat?

Azt a bizonyos ellátási szerződést, amit köt az egyházakkal a kormány, az egyház gyakorlatilag indoklás nélkül bármikor felmondhatja, gyakorlatilag bármikor véget vethet ennek, amikor neki valamiért nem tetszik az a konstrukció, ami most kialakult, ellenben az állam csak akkor mondhatja fel, ha az egyház valami olyat tesz, amit az adott szakminiszter előzetesen nem hagyott jóvá.

(18.00)

Tehát hacsak nem valami nagyon nagy ballépést követ el az az egyház, akkor az állam semmilyen módon nem fogja visszavenni a működését, tehát felmondani ezt az ellátási szerződést.

Summa summarum, úgy összegezném ezt, hogy ezt az egész előterjesztést, ezt az ingatlanátadást egy megalapozatlan, rossz irányba tett rossz lépésnek gondoljuk, és hogy itt kifejezetten a politikai haszonelvűségnek, hogy úgy mondjam, az oltárán áldozzák fel ezeket az állampolgárokat, akik ezekben az intézményekben élnek. Nem látjuk, hogy a kormányt érdekelné az, hogy nekik milyen jogaik vannak, jobb ellátást kapnake, mi ennek a garanciája. Itt pusztán az ingatlanok átjátszásáról van szó. A DK ezt semmiképpen nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.