Felszólalás adatai

SIMICSKÓ ISTVÁN, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásokból számomra az derült ki, hogy nagyon sok megfontolandó - adott esetben jó szándékú - módosító javaslatot is be lehet illeszteni ebbe az elgondolásba.

De én azzal kezdeném, hogy parlamenti képviselői szemléletmód és hozzáállás oldaláról közelíteném meg a hozzászólásokat, az észrevételeket. Én azok közé az emberek közé tartozom, akik mindig azokat az embereket, embertársaimat és parlamenti képviselőket kedveltem, akik mindig azt keresték, hogy ha van egy jó gondolat, van egy értelmes elgondolás, amely egy hatékonyabb működést tesz lehetővé - akár intézményi, akár bármilyen formában -, azt keresték, hogyan lehet megoldani, hogyan lehet megvalósítani ezt, és hogyan lehet tenni ennek a közös célnak az érdekében.

Azokat az embereket kevésbé kedvelem, akik gyakorlatilag úgy állnak hozzá bizonyos kérdésekhez, hogy hogyan nem lehet megoldani. Én a ma este folyamán döntően azt tapasztaltam és azt érzékeltem, hogy itt inkább a közös megoldás felé mozdult el a vita. Ezt örömmel nyugtázom a magam részéről.

Csatlakoznék itt Nikolits István képviselőtársam hozzászólásához, aki elmondta, hogy kritizálni lehet ezt a törvényt, de nem támogatni nem célszerű, mert célja össztársadalmi érdekhez fűződik, mégpedig a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez. Ezt úgyszintén örömmel üdvözlöm.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szervezett bűnözés elleni koordinációs központról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárásakor a javaslatot ért kritikák ellenére a magam részéről örömmel állapíthatom meg, hogy néhány alapvető kérdésben a vita a kormány és az ellenzék között megoldódni látszik, tehát alapvető kérdésekben egyetértünk. Egyetértünk mégpedig abban, hogy a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés a társadalomra veszélyes, illetve az ez ellen való hatékonyabb fellépés szükségességében is egyetértünk - azt hiszem.

Rendkívül fontos az, hogy a közös nevezőt megtaláltuk ebben a kérdésben. Ez egyfajta minimális programnak is tekinthető. Úgy érzem, hogy megéreztük és átéreztük - nemcsak a kormány, hanem valamennyi parlamenti képviselő a maga képviselői felelősségében, emberi hozzáállásában - azt, hogy itt egy jogos társadalmi igény, egy jogos társadalmi elvárás fogalmazódik meg, mégpedig az, hogy a mindenkori kormány hatékonyabban lépjen föl, léphessen föl a szervezett bűnözőkkel szemben.

Egyes elhangzott felszólalásokban utalások történtek arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban különféle szervezetek létrehozásával kapcsolatosan már voltak kísérletek. Megállapítható azonban, hogy ezek sajnos komolyabb eredményre nem vezettek, vagy legalábbis a kezdeményezések messze nem érték el azt a hatásfokot, nem produkáltak olyan eredményeket, amit a polgárok joggal elvárhattak volna a bűnözés elleni harcban.

Az eddigi tapasztalatokat, az elmúlt tíz év tapasztalatait levonva érkeztünk el ebbe az időszakba, a jelenlegi helyzetbe, és ezeket a tapasztalatokat fölhasználva igyekeztünk és igyekszünk ezt a törvényt a tisztelt Ház elé hozni, illetve megvitatva - optimista ember lévén és egyébként is bízva az eddigi felszólalásokban - ezt a törvényt keresztülvinni a parlamenten.

Nyilvánvaló, hogy néhányan azt a következtést vonták le ebből - és itt Hankó Faragó képviselőtársamra gondolok elsősorban -, hogy ha ezek az eredmények nem jártak sikerrel, akkor nem is érdemes tovább próbálkozni.

(19.10)

Egyébként is, a bűnözés gyakorlatilag nem olyan eget rengetően magas fokú, főleg nem a szervezett bűnözés, ezért nincs értelme semmit tennünk, hiszen nagyon jól haladunk ezen az úton. Azért azt mindenképpen célszerű hozzátenni, hogy - talán egy kicsit durva hasonlatot hozva - a szúnyogirtást sem elég egy évben egyszer megtenni, mert a következő évben, vagy adott esetben egy éven belül is, ezek újratermelődnek, újraszületnek. Sajnos, olyan világban élünk, ahol nem elég egyszer valamit megpróbálni, hanem folyamatosan, újra és újra fel kell készülnünk arra. Pontosan azért, mert Magyarország nyitott országgá vált, ilyen értelemben a bűnözők előtt is nyitottá váltunk, tehát folyamatosan tennünk kell és igyekeznünk kell. A mindenkori kormánynak felelőssége és kötelessége az, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hatékonyabban lépjen föl, és egyre keményebben és egyre intenzívebben szorítsa vissza a szervezett bűnözők tevékenységét.

A másik kérdés: az Európai Unió ajánlása van itt a kezemben, amely éves jelentések formájában fogalmazza meg észrevételeit egy-egy országgal kapcsolatosan. Magyarország vonatkozásában, azt hiszem, mindannyian jól ismerjük ezt a jelentést. Nem szól másról ez a jelentés, mint hogy Magyarország belső helyzetét értékelve a legaggasztóbbnak a szervezett bűnözés hatékonyságának erősödését nevezi meg. Tehát amiről Hankó Faragó Miklós képviselőtársam beszélt, mégpedig hogy a szervezett bűnözés egyfajta misztikum, és egyáltalán nem olyan a helyzet, hogy itt indokolttá tenné egy ilyen típusú koordinációs központnak, információs alapon együttműködő koordinációs központnak a létrehozását, ez ellentmond annak, amit az Európai Unió jelentése mond. Úgyhogy ez is indokolttá teszi azt, hogy ezt a típusú központot létrehozzuk.

A törvényjavaslat előkészítése során megvizsgáltuk, mi lehet az oka annak, hogy tíz jól felkészült szervezet - nyomozóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálatok - harcol a szervezett bűnözés ellen, és a tagadhatatlan eredmények ellenére mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a szervezetek munkájának hatékonysága messze nem éri el az optimális szintet. Munkájukat nem tudják kellően összehangolni, gyakran egymás tevékenységéről mit sem tudva végzik ugyanabban az ügyben, vagy ugyanarra a bűnöző csoportra felderítő munkájukat.

Az előzőekben vázolt hátrányos jelenségek oka - és ezzel felszólalásaikban ellenzéki képviselőtársaim is egyetértettek - egyértelműen a koordináció hiányában keresendő. Jelenleg nincs egy olyan szervezet, egy olyan közös adatbázis, ahol a szervezett bűnözésre vonatkozó információk rendelkezésre állnának, ahol az arra jogosult szervezet az információhoz késedelem nélkül hozzájuthatna, annak ismeretében pedig haladéktalanul megtehetné a szükséges intézkedéseket. Ezt a kétségtelenül fennálló hiányosságot szüntetné meg véleményünk szerint a központ.

A kormány tisztában van azzal, hogy a központ egymaga nem fogja megoldani a szervezett bűnözés által generált összes problémát. Nem fogja a bűnözést, és különösen a szervezett bűnözést egyik napról a másikra felszámolni, azonban az ellene való fellépés hatékonyságát - meggyőződésem szerint - jelentősen és érezhetően növelni fogja. Meggyőződésem, hogy a bűnmegelőző, bűnüldöző szervezetek vagy szervek munkáját hatékonyabbá, szervezettebbé kell tennünk, mint maga a szervezett bűnözés. Hiszen a szervezett bűnözés is folyamatosan megújul, újabb és újabb formákat talál ki azért, hogy hatékonyabban tudjon - a joghézagokat is figyelembe véve - működni. Ezért szerintem nekünk, a mindenkori parlamenti képviselőknek, kormányzati embereknek is folyamatosan meg kell újulnunk, és folyamatosan föl kell készülnünk az újabb típusú kihívásokra.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott felszólalásokban a tervezet kodifikációs hiányosságaira, pontatlanságaira hívták föl képviselőtársaim a figyelmet. Arra kérem önöket, hogy a javaslat részletes vitája során jobbító szándékú módosító javaslataikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy végül egy olyan törvény kerülhessen elfogadásra, ami alapján lehetőség nyílik a szervezett bűnözés kihívásaira közösen, a magyar társadalom iránti politikai felelősségünket átérezve, együttműködve a megfelelő választ megtalálni.

Az, hogy szakmai vagy politikai kérdés mindez, ez minden egyes vitánál, minden egyes törvénytervezetnél fölmerül. Én azt hiszem, ha eljutunk oda, hogy nyilvánvaló politikai kérdés annyiban, hogy a közügyekkel való foglalkozás, a közügyekkel való törődés, a társadalom problémáira való odafigyelés és ennek érdekében való tenni akarás, ez mindenképpen politikai kérdés. Hiszen a polisz szó maga a görög városállamok időszakában pontosan ezt jelentette, és ma is ezt jelenti mindez. Szakmai kérdés pedig annyiban, hogy itt a szakmai szervezetek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a különböző bűnüldöző szervek együttműködéséről lenne szó. Ezeknek az együttműködését szeretnénk hatékonyabbá tenni. Szerintem semmiképpen sem jó, ha pártpolitikát próbálunk csinálni a szervezett bűnözés elleni harcból, mert ez nem használ másnak, mint maguknak a szervezett bűnözőknek. Ezért szerintem ezen a kérdéskörön felül kell emelkednünk, és együttgondolkodva szerintem hatékonyan tovább tudunk lépni ebben a kérdésben.

A másik gondolat pedig az, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés kapcsán nemcsak hogy pártpolitikai kérdéssé nem szerencsés tenni, de szerintem nem szerencsés politikai bizalomról és hangulatról beszélni. Szerintem ez sem ide tartozó kérdés ebben a vonatkozásban. Itt szeretnék utalni arra, hogy ez elsősorban szakmai kérdésnek tekinthető. Tehát mivel a társadalom jogos elvárásának való eleget tevés kell hogy vezéreljen mindannyiunkat, azt hiszem, hogy a mindenkori kormányok munkáját teszi mindez könnyebbé a jövőben, a szervezett bűnözéssel szemben.

Az észrevételekre, egy-két konkrétumra röviden még reagálva, Hankó Faragó Miklós észrevételeire döntően már reagáltam, de azért hadd mondjam el azt, amit ő fölvetett. Ő azt mondta, hogy adatgyűjtést kértek Hack Péter úr személyében a legfőbb ügyésztől. És akkor, erre a kérésre készült el ez a bizonyos adatgyűjtés, hogy megalapozottabbá tegyük a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ létrehozását. Ő arra utalt, hogy ezt megelőzően nem készült ilyen felmérés. Igenis készült ilyen felmérés, készültek nagyon fontos anyagok, amelyek előkészítették a törvényjavaslat idehozatalát. Én semmiképpen sem tartom azt szerencsésnek, ha összekeverjük az ügyészséget a kormánnyal. Két különböző szervezetről van szó. A kormány igenis készült erre a törvényjavaslatra, igenis megfelelő adatokat és információkat gyűjtött össze. Az más kérdés, hogy Hack Péter úr az ügyészségtől kért erre vonatkozó információkat, és erre külön elkészítettek egy anyagot.

Azt is cáfolnám, hogy nem volt megfelelő előkészítése ennek a törvénynek. Én úgy érzem, hogy a tárca nélküli miniszter hivatala részéről több olyan egyeztetési fórum zajlott le, amelyen valamennyi parlamenti párt képviseletében megjelentek képviselő urak és hölgyek. Az ombudsmant, vagyis az adatvédelmi biztost is tájékoztattuk erről a törvényjavaslatról. Ő megfogalmazta az észrevételeit, nyilvánvaló, meg fogjuk fontolni azt, amit Nikolits úr fölvetett, hogy adott esetben még szélesebb körben tekintsük át adatvédelmi szempontból, hiszen a garanciális elvek, a garanciális szempontok kiemelten fontosak. Ez teszi támadhatatlanná a rendszert a mindenkori kormányok részére.

Hankó Faragó Miklós mondta, hogy ez a probléma, mármint a szervezett bűnözés problémája nem fog megoldódni ettől, hogy létrehozunk egy ilyen intézményt, egy ilyen hivatalt. Én azt hiszem, hogy akkor biztos nem fog megoldódni, ha nem hozunk létre. Ha létrehozunk, akkor ennek legalább az esélyét megteremtjük, a feltételeit megteremtjük. Nem szerencsés előre meghatározni azt, hogy mi lesz és milyen lesz egy létrehozandó új intézménynek, egy új hivatalnak a tevékenysége, hatékony lesz-e vagy sem. Nyilvánvaló, a mi felelősségünk az, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy hatékonyan működhessen ez az intézmény és ez a hivatal. Szerintem jó úton járunk, és a törvényjavaslat ezeket a garanciákat hordozza. Én bízom benne, hogy ezek a módosító észrevételek, amelyek megfogalmazódnak majd írásban is, beépülve lehetővé teszik azt, hogy ez egy hatékonyan működő hivatal legyen. Az élet fogja eldönteni azt, néhány év távlatában, hogy valóban hatékonnyá tudtuk-e tenni ennek a hivatalnak a tevékenységét, vagy sem.

A garanciális elemekről már beszéltem. Azzal zárnám, hogy Vastagh Pál képviselőtársam mondta azt, hogy nem járunk messze, amikor itt együtt gondolkodunk, és nem olyan mélyek a véleménykülönbségek.

(19.20)

Szerintem se mélyek a véleménykülönbségek. Mi a kis véleménykülönbségekből nem azt a következtetést vonjuk le, hogy vissza kell vonni a törvényjavaslatot. Mi azt a következtetést szeretnénk levonni - azt hiszem, ebben talán partner a Szocialista Párt is, az ellenzéki képviselők is -, hogy formáljuk ezt a törvényjavaslatot, viszont az idő mindig nagy úr. A magunk részéről szeretnénk ezt mielőbb, tehát január 1-jétől működtetni.

Szeretném kérni az ellenzéki képviselőket: a módosító észrevételeiket, javaslataikat megfogalmazták, ezeket juttassák el a megfelelő helyre, és mi igyekszünk ezeket figyelembe venni. Bízom benne, hogy a jövő évtől létrehozandó, szervezett bűnözés elleni koordinációs központ megkezdheti a munkáját. Bízom benne, hogy a parlamenti képviselők támogatásával létrejövő központ mindannyiunk közös célját elérheti, erősítheti: hatékonyabbá tehetjük a szervezett bűnözés elleni fellépést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)